Új Szó, 1968. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1968-04-01 / 91. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek/ UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT1 BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. április 1. Hétfő # XXI. évfolyam 91. szám • Ara 40 fillér ÚJ KORSZAK KEZDETÉN... ALEXANDER DUBČEK, A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSAGA ELSŐ TITKÁRÁNAX NYILATKOZATA AZ UNITA-NAK AZ UNITÄ, AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT NAPILAPJA KÖZÖLTE A. DUBCEK NYILATKOZATÁT, AMELYET G. BOFFNAK, A LAP KÜLÖNTUDÖSÍTÖJANAK ADOTT. A CSKP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozata kezdetén rámutatott arra, hogy az 1967 év végén, illetőleg az 1968 év elején bekövetkezett csehszlovákiai események nem voltak sem váratlanok, sem véletlenek. „Már a hatvanas évek kezdetétől egyre világosabbá vált, hogy egy olyan demokratikus hagyományokkal és fejlett iparral rendelkező ország, mint Csehszlovákia, nem maradhat meg a politikai, gazdasági és kulturális élet olyan irányítási módszerei mellett, amelyek e jellegzetes vonásokkal ellentétben állnak." Ez mindenekelőtt megmutatkozott a gazdasági életben. Ezért kellett kidolgozni az új gazdaságirányítási rendszert, „amelynek érvényesítése elé azonban objektív és szubjektív akadályok tornyosultak". Az 1967

:es év folyamán azonban kitűnt, hogy ez egy azonos értékű politikai Irányítási rendszer nélkül nem érvényesülhet. „A bürokratikus, centralisztikus irányítási modell elavult nemcsak gazdasági, de politikai és kulturális szempontból is. A szocialista demokrácia teljes kifejlődés, valamint a polgárok a fontos közjogi problémákkal kapcsolatos véleménynyilvánításának Joga minden szempontból nélkülözhetetlen az ország egészséges fejlődése érdekében." Éppen ezért pontosan körül kell határolni a párt és az állam szerveinek munkamegosztását és ki kell alakítani egy olyan helyzetet, amelyben „a kormány valóban kormányoz, és a parlement valódi törvényhozó testület, amely ellenőrizheti a kormányt és a minisztereket". A választásoknak tehát vissza kell adni valódi tartalmukat, vagyis azt, hogy a választók több jelölt közül választhassák meg a nekik legmegfelelőbb törvényhozót. „Ezzel szorosan összefügg a szélesebb körű szólásszabadság, mert tudjuk, hogy nyílt eszmecsere nélkül nem találhatjuk meg az előttünk álló komoly feladatok teljesítését célzó leghelyesebb megoldásokat." — Az elnökségben működő elvtársak az utóbbi években Keresztény békegyűlés Prágában (CTKj — Prágában március 31-én megkezdődött a III. keresztény békegyűlés, amelyen 55 országból 500 küldött vett részt. A küldöttek a protestáns, a pravoszláv és a római katolikus egyházak képviselői. A keresztény békegyűlést minden harmadik esztendőben megrendezik, és az idei rendezvény Jelszava: „Mentsétek meg az embert — a béke lehetséges!" A küldöttek hat napon át tahácskoznak, — egyrészt a plenáris ülésen, másrészt a munkabizottságokban — a nemzetközi problémákról és a keresztény béketörekvésekről. A tanácskozások legfontosabb problémái a vietnami háború, a közel-keleti feszültség és a harmadik világ-gazdasági és politikai problematikájának kérdési. megszokták, hogy még olyan esetekben is elfogadták az egyszemélyi döntést, amelyekben a döntés joga az elnökség vagy a Központi Bizottság hatáskörébe tartozott. A javaslatokat csak formálisan terjesztették a kollektíva elé, anélkül, hogy biztosították volna a valódi vita lehetőségét. A. Dubček elvtárs nyilatkozatában ismertette a konzervatív és a haladó erők között kialakult ellentéteket, és hangsúlyozta, hogy a vitában tiszteletben tartották a demokratikus elveket, holott néhány vezető funkcionárius egyes esetekben szerette volna ezeket az elveket megkerülni. Éppen ezért — mondotta az első titkár — a változások elkerülhetetlenek voltak, és a megoldás új korszak kezdetét jelentette nemcsak pártunk, hanem az egész csehszlovák közélet történetében. A további kérdésekre adott válaszában Dubček elvtárs ismertette a gazdaságirányítási rendszer módosítását célzó alapelveket. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi húsz évben tapasztalható gyors ütemű gazdasági fejlődés ellenére nem fordítottak elegendő figyelmet a közgazdasági racionalizációra. A szocialista piacgazdálkodás kihasználása az elmúlt években politikai jellegű akadályokba ütközött, ennek következtében a gazdaságirányítási módszerek változtatásával Járó eredmények ez ideig igen szerények voltak. Csak most kezdjük a régóta elhanyagolt problémákat megoldani, és a múlt hibáiból eredően Jelenleg Március utolsó napján csehszlovák és külföldi polgárok, üzemek, társadalmi szervezetek, intézmények, városok és községek, bajtársak és barátok üdvözölték az őszinte szeretet hangján Ludvík Svoboda köztársasági elnököt. A prágaiak, de a külföldi vendégek is sűrű sorokban várakoztak az elnöki iroda fogadóterme előtt, hogy aláírhassák a gratulációs íveket. Vasárnap délután 17 óráig ötezer csoport és egyén fejezte ki aláírásával az új köztársasági elnök iránt érzett bizalmát. A köztársasági elnök iránt megnyilvánuló bizalmat igazolják azok az üzenetek, amelyek hazánk minden részéből érkeznek a prágai várba, a különféle nemzetiségű csoportoktól, hívőktől, az ifjúságtól, a gyermekektől, a sportolóktól, a katonáktól, a csehszlovák hajók személyzetétől, valamint a külföldön tartózkodó csehszlovák állampolgároktól. nem rendelkezünk elegendő tartalékokkal vagy eszközökkel, amelyek lehetővé tennék az életszínvonal jelentős növelését. Az utóbbi két évben elért jelentős eredmények Igazolják, hogy pártunk XIII. kongresszusának gazdasági határozatai helyesek voltak. Ezt a pozitív irányvonalat azonban fékezték az elavult régi tendenciák, valamint annak a képességnek a hiánya, hogy termelésünket az új feltételek igényeinek megfelelően alakítsuk át. Pártunkban a közelmúltban lejátszódott események lehetőséget nyújtottak arra, hogy a mi értelmezésünkben elmélyüljön a közgazdasági reformok fogalma, s ezek egyben gazdaságunk és gazdasági életünk Irányítása demokratizációjának hordozói legyenek. Ügy véljük — mondotta a továbbiakban A. Dubček —, hogy a szocializmus feltételei között a demokratikus alapelvek szem előtt tartásával kihasználhatjuk a piacgazdálkodás erőforrását, és ezáltal egy olyan modellt alakíthatunk kt, amely egyetlen kapitalista társadalomban sem lehetséges. Tehetjük ezt annyival is inkább, mivel Csehszlovákia demokratikus hagyományainak ez tökéletesen megfelel. A nyilatkozat további részében, amely a párt vezető szerepével, a munkásosztály, a szakszervezetek és az értelmiség helyzetével foglalkozik, a CSKP Központi Bizottságának első titkára a következőket mondotta: — A munkásosztály (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet vezetők szerencsekívánatai Ludvík Svoboda köztársas

ági elnöknek i^^^mmmmmmmmm^mmmi^^ TISZTELT SVOBODA ELVTÁRSI A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöki tisztjének elfoglalása alkalmából fogadja legszívélyesebb szerencsekivánatainkat. A szovjet nép úgy ismeri önt, mint a csehszlovák nép hűséges fiát, kiváló hadvezért, hazája szabadságának és függetlenségének tántoríthatatlan harcosát és mint a Szovjetunió nagy barátját. Az Ön neve elválaszthatatlan Csehszlovákia legjobbjainak dicsőséges győzelmeitől, akik a szovjet hadsereg harcosaival karöltve küzdöttek a közös ellenség, a hitleri elnyomók ellen. Az a tény, hogy önt választatták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé, bizonyltja, hogy a csehszlovák nép mély bizalmat és tiszteletet érez Ön iránt, mint olyan ember iránt, aki egész életében, minden tettével önzetlenül szolgálta hazája érdekeit, a béka és a szocializmus ügyét. Engedje meg, Elnök elvtárs, hogy ebből az alkalomból újfent hangsúlyozzuk: a szovjet nép a leghűségesebb testvéri érzelmekkel viseltetik Csehszlovákia népei iránt, és új sikereket klvőn e népnek a fejlett szocialista társadalom kiépítéséért a dicsőséges kommunista párt által vezetett harchoz, a CSKP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításához. Őszinte szívvel kívánunk önnek felelősségteljes tisztségében sok sikert, azzal a meggyőződéssel, hogy a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek barátsága, megbonthatatlan szövetsége és termékeny együttműködése tovább szilárdul és fejlődik országaink, és az egész szocialista tábor, valamint a világbéke érdekében. 1968. március 30. Moszkva — Kreml L. BREZSNYEV, N. PODGORNIJ, A. KOSZIGIN Köztársaságunk első polgárát köszöntik hozzájárul a szocialista országok egységének és a világbékének a megszilárdításához." A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és lakosságának nevében E. Ochab, az LNK Államtanácsának elnöke üdvözölte Ludvík Svoboda köztársasági elnököt. W. Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözlő táviratában többek között a következőket írtai „Szilárd meggyőződésem, hogy a CSKP vezetésével Csehszlovákia népei sikeresen befejezik a szocializmus építését, és az NDK, valamint Csehszlovákia népeinek baráti kapcsolatai tovább szilárdulnak és mélyülnek." A Mongol Népköztársaság nevében Zsamszarangin Szambu, az MNK Nagy Népi Huralja Elnökségének elnöke üdvözölte Ludvík Svoboda köztársasági elnököt. foszip Broz Tito, jugoszláv államelnök, az elnökválasztás alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnöknek, amelyben kifejezte azt az óhaját, hogy a két ország baráti együttműködése a nemzetek, a szocializmus és a világbéke érdekében még jobban elmélyül. Losonci Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Csehszlovákia újonnan megválasztott elnökének sok sikert kívánt az ország felvirágoztatásáért végzett munkájában. N. Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a román nép nevében küldött táviratában hangsúlyozta: „Szilárd meggyőződésem, hogy Románia és Csehszlovákia hagyományos baráti kapcsolatai és testvéri együttműködése mindkét ország népének érdekeit szolgálva sokoldalúan továbbfejlődik, és Az elnökválasztás sajtóvisszhangja Gratulációk-jókívánságok KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKÉNEK Moszkva — A vasárnap megjelenő moszkvai lapok kivétel nélkül az első oldalon közlik a csehszlovák elnökválasztás részletes híreit, a szovjet vezetők üdvözlő táviratának szövegét, valamint a csehszlovák elnök életrajzát és fényképét. Egyes lapok hírt adnak az utóbbi időkben Csehszlovákiában elért gazdasági sikerekről, de az ország belpolitikai helyzetének mélyebb elemzésétől még tartózkodnak. Budapest — A magyar lapok első oldalát ugyancsak a csehszlovákiai elnökválasztás részletei színesítették vasárnap. A lapok közölték Svoboda elnök életrajzát, a prágai Vár udvarán tartott beszédét és Losonczi Pálnak, az MNK Elnöki Tanácsa elnökének üdvözlő táviratát. Csehszlovákiában nincs ember, aki ne hallott volna a legendás hírű ludvík Svoboda hadseregtábornokról. Az ő neve és egész élete elválaszthatatlanul összeforrott a cseh és szlovák nemzet szabadságáért vívott küzdelemmel. Azt mondják, hogy a Dukla környéki nép, ha a tábornok arra jár, tiszteletét és megbecsülését sokszor úgy fejezi kt, hogy megérinti ruhája szegélyét. A Szovjetunióban pedig Svoboda hadseregtábornok a csehszlovák—szovjet barátság élő szimbóluma. Az új köztársasági elnök magyarul is beszél. Az első világháború után a kárpátaljai városokban mint fiatal katonatiszt több évet töltött. Ott kezdett magyarul tanulni. Később, amikor a hranicel Katonai Akadémián tanított, tantárgyai közé a magyar nyelvet is felvette. Á CSKP Xlll. kongreszÓszinte b •• m •• •• kölcsönös bizalom szusán, néhány magyar nemzetiségű kommunista társaságában a Kongreszszusl Palota tárgyalótermének erkélyén Ludvík Svoboda közelében ültem. Amikor Lőrincz Gyula felszólalásában a csehszlovákiai magyarok helyzetével és problémáival foglalkozott, a tábornok figyelemmel hallgatta, majd halkan, mintha csak magának mondaná, egy Petőfi-verset kezdett idézni. Eredetiben, magyarul: „Egy gondolat bánt engemet..." Azóta, ha a Xlll. pártkongresszusról hallok, az ősz hajú hadseregtábornok versldézete jut eszembe. Szombaton, amikor Ludvík Svoboda köztársasági elnök első nyilvános beszédét mondta a prágai vár harmadik udvarán várakozó sok ezer emberhez, nem feledkezett meg hazánk nemzetiségeiről sem. „Mint köztársasági elnök először állok önök előtt, ennek az országnak munkásai, parasztsága és értelmtsége iránti mély megbecsüléssel, a csehek, a szlovákok és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság többi nemzetisége iránt érzett nagy bizalommal" — mondta beszédében. Amikor ezeket a szavakat hallottam, örültem, mert meggyőződésem, hogy Ludvík Svoboda nem csupán szólamként mondta. Bizalmunkra mindig számíthat. Valamennyiünk — csehek, szlovákok, magyarok, németek, lengyelek és ruszinok bizalmára. Mert ő valóban a mi köztársasági elnökünk. SOMOGYI MATYAS Varsó — A varsói napilapok vasárnap részletesen beszámoltak az elnökválasztásról, és közölték köztársasági elnökünk beszédének azt a részét, amelyben a külpolitikai kérdésekkel, valamint a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetséggel foglalkozott. A csehszlovák köztársasági elnök életrajzán kívül a varsói lapok részletes beszámolót közöltek annak a csehszlovák hadseregcsoportnak az útjáról is, amely Ludvík Svoboda tábornok vezetésével 1939-ben előbb Lengyelországba, majd a Szovjetunióba ment, hogy a szovjet hadsereg oldalán részt vehessen Csehszlovákia felszabadításában. Bukarest — A román fővárosban a vasárnap megjelenő lapok részletesen közölték a csehszlovákiai elnökválasztás eseményeit és a köztársasági elnök beszédét. A Scinteia című lap a Mladá fronta cikke alapján beszámol Dubček elvtárs találkozójáról az ifjúsággal, és közli Fock Jenő és Luigi Longo nyilatkozatait a csehszlovákiai fejleményekről. Bécs — A bécsi sajtó vasárnapi szenzációja szintén a prágai elnökválasztás volt, és a lapok különösen azt hangsúlyozzák, hogy Csehszlovákiában az új elnök teljes bizalomnak örvend, akit — mint a csehszlovák felszabadító mozgalom képviselőjét — egyforma lelkesedéssel fogadtak a csehek és a szlovákok, a kommunisták és a pártonkívüliek. Bonn — A Welt am Sonntag című lap az elnökválasztásról közölt tudósításában megállapítja, hogy Svoboda tábornokot tisztességes, becsületes embernek tartják, aki a hadseregbén ma is nagy tekintélynek örvend, mint a második világháború katonai ellenállásának szervezője.