Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-10 / 69. szám, vasárnap

íomogoliók o CSKP KB határozofait (CTK) — A Csehszlovák Saj­tóirodához a tegnapi nap fo-, lyamán is érkeztek nyilatkoza­tok, amelyekben a hadsereg pártszervezeteinek kommunis­tái támogatásukról biztosítják a CSKP Központi Bizottságát a decemberi és januári ülésén ho­zott határozatokkal kapcsolat­ban, továbbá állást foglalnak Jan Sejna ügyében. A Nemzetvédelmi Miniszté­rium K—10 sz. pártalapszerve­zetének kommunistái nyilatko­zatukban nyugtalanságukat fe­jezik ki amiatt, hogy vontatot­tan ismertetik meg őket a Köz­ponti Bizottság üléseinek lefo­lyásával. A mai napig sem tud­ják még, — bár mindent elkö­vettek ez irányban — milyen magatartást tanúsítottak a Köz­ponti Bizottság katona tagjai. Egyhangúlag elítélik Jan Šej­nát és mindazokat, akik bünte­tendő tevékenységében segítsé­gére voltak, és akik szökését elősegítették. • • • A közvéleményt érdeklő je­lenlegi időszerű kérdésekkel kapcsolatban ájlást foglalt a nyugati katonai körzet kommu­nistáinak gyűlése ls. Nyilatkozatukban leszögezik, hogy kezdettől fogva támogat­ják a CSKP KB részéről a tár­sadalmi feszültség levezetése terén kifejtett Igyekezetet, ha­ladó szellemet. Követelik, hogy legyen meg a lehetősége ná­lunk a bátor és nyílt vélemény­cserének valamennyi kérdés­ben, hogy szóhoz juthasson minden progresszív és felelős­ségérzettől áthatott ember. • • • (CTK) — A közbiztonsági testület kelet-szlovákiai kerüle­ti parancsnokságának pártbi­zottsága felkérte a Csehszlovák Sajtóirodát egy nyilatkozat közzétételére. A nyilatkozatban többek között ez áll: Jan Š e j n á t megfosztották képviselői mandátumától (CTK) — A Nemzetgyűlés el­nöksége tegnapi ülésén meg­tárgyalta a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának 1968. már­cius 6-án kelt levelét, amely a nemzetgyűlési választásokról szóló 113/1967. számú törvény 56. §-ára hivatkozva javasolja, hogy fosszák meg Jan Sejnát nemzetgyűlési képviselői man­dátumától a 94. választási ke­rületben. (Litomefice). A Nemzetgyűlés elnöksége már korábban kizárta tagjai sorából jan Sejnát vagyonjogi bűncselekményekért és közéle­ti funkcióival való visszaélé­sért. • • • (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök március 9-én megfosztotta Jan Sejnát katonai rangjától és összes ki­tüntetéseitől. Alakulatunk kommunistái­nak március 1-én megtartott konferenciája nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben teljes egyetértésünkről és támogatá­sunkról biztosltjuk a CSKP Központi Bizottságát a januári plénumon hozott határozatok­kal kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk, hogy nyilvánosan ál­lást foglaljunk, főképp azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyekről a demokratizálódá­si folyamat keretében ezekben a napokban nyilvános vita fo­lyik. Szóba kerültek mindenek­előtt azok a jogos kívánságok, hogy jóvá kell tenni azokat a jogtalanságokat, amelyeket az állami szervek a múltban elkö­vettek. Kétségtelen, hogy a bí­rálatok egy része minket, a közbiztonsági testület tagjait ls érinti. Bírálólag értékeljük jelenle­gi tevékenységünket, és ma­gunk fogjuk kezdeményezni, hogy sürgősen jóvátegyük az igazságtalanságokat, azokban az esetekben, amikor hibák for­dultak elő munkánkban. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a demokratikus alapelvek teljes mértékben érvényre jus­sanak a központi testület tevé­kenységében, és megszilárdít­suk a dolgozók bizalmát a köz­biztonsági testület Iránt. Miért nincs elég tej (CTK) — A nyugat-szlovákiai kerület általános és középisko­láiban csak 21 ezer tanuló kap tízóraira tejet, vagyis a tanu­lóknak mindössze 6,4 százalé­ka. A legrosszabb a helyzet Bra­tislavában, ahol a diákok a nagyszünetben nem tudnak te­jet vásárolni. Ennek oka, — az SZNT Iskolaügyi megbízottja és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság szerint —, hogy a tejüzemek nem tudják a tejet olyan negyedliteres pa­lackokba tölteni, amelyeket nem kell visszaszolgáltatni. Korszerű lakások (CTK) — Prágával és Klad­nóval egyidejűleg Košicén is folyamatban van a régi épüle­tek aszanálása. Különösen az óvárosi és az újvárosi lakóte­lepek határán. A város főépíté­sze, a beruházók és az építési kivitelezők szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy „zöld ré­teken" építkezzenek, és ezzel Jelentős kiterjedésű szántóterü­lettel csökkentsék a termőföld állományát. Az óvárosi negyed­ben a házak fala megrepede­zett, a faanyagok elkorhadnak, tehát embert lakásra alkalmat­lanná válnak. A régi omladozó házak he­lyén fokozatosan 500 lakás épül fel. Közel 40 hektárnyi terüle­ten több mint ezer régi lakást rombolnak le, hogy 2842 új, mo­dern lakást építsenek egy több mint 11000 embernek otthont nyújtó lakótelep számára. Megkezdődtek a járási pártkonferenciák (Folytatás ax 1. oldalról) A CSKP Strakonice! Járási kon ferenciáján EMIL RIGÚ, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tag­ja hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság a párt vezetfi szerepé­nek biztosítására törekszik, és ez­zel egyidejűleg lehetővé akarja tenni minden becsületes ember­nek, bogy részt vehessen a XIII. kongresszus határozatainak meg­valósításában. Rigó elvtárs többek között felhívta a figyelmet arra ls, bogy akadhatnak egyesek, akik a helyzetet kihasználva szeretnék egyéni számláikat kiegyenlíteni. A losonci járási pártkonferen­cíán márcins 9 én ONDREJ HARTO mérnök, a járási pártbizottság ve­zető titkára tartott beszámolót, amelyben a tavaly kltfizött felada­tok teljesítését értékelte, és vá­zolta a pártmunka sokoldalú meg­javításának irányát. Az első vita­felszólaló — a losonci Béke-bú­torgyár kn'dôtte — ugyancsak a következetlenséget bírálta az űj irányítási rendszer bevezetésében, ami Jelentós mértékben negatfv hatást gyakorolt a pártmunkára is. Rendkívül élénk vita és nyílt esz mecsere színhelye volt a drnovi­cel járási konferencia is. PAVEL VASÍCEK mérnök, az első felszó­laló élesen bfrátla a roušínei ál­lami autóalkatrész üzemet és kü­lönösen a járási szervezet funkcio­náriusait azért, hogy munkájukban eddi-» nem juttot kifejezésre a párt me«üjhódási folyamata. RICHARD PODANÝ, a párt Köztársasági ér­demrenddel kitüntetett tagja el­ítélte a CSKP Központi Bizottsága néhány funkcionáriusának nyilat­kozatát, és bírálta azt a tényt is, hogy a felsőbb pártszervek csak hlánvos tájékoztatást adtak a CSKP Központi Bizottsága plénu­mának októberi, decemberi és Ja­nuári tanácskozásairól. A CSKP chomutovi járási kon­ferenciáján JIRI PROCHAZKA, a Járási pártbizottság vezető titkára beszámolójában rámutatott arra, hogy a járási pártszerveknek nem sikerült a problémákat politikai síkon megoldani, mert olyan kü­lönféle hiányosságok leiszámolá­sával kellett törődniük, amelye­ket más illetékes intézményeknek kellett volna megoldaniuk. Az el­ső felszólaló, OTO SÍK tanár, a CSKP Központi Bizottságának tag­ja, részletesen foglalkozott az or­szág gazdasági helyzetével és a párt Központi Bizottságának de­cemberi és Januári plénumával, amely kifejezésre Juttatta a leg­felsőbb pártszervekben alkalma­zott módszereket, nevezetesen azt, hogy aránytalan mértékben érvé­nyesült a párt vezetőinek akara­ta. A Központi Bizottság csupán Jóváhagyta azt, amit az elnökség előkészített. Az elnökségben vi­szont olyan részletkérdésekkel foglalkoztak, mint például az, hogy milyen szine legyen az ó) katonai egyenruhának. Oto Sík hangsúlyozta, bogy a párt hiá­nyos demokratizmusának rend­szere következtében a Központi Bizottság a valóságban nem volt a kongresszusok közötti Időszak­ban a legmagsabb szerv, és ez idézte elő a párt vezető szerepé­nek érvényesítésében mutatkozó hiányosságokat. •ft A köztársasági elnök Jo­zef Hašo professzornak a köz­életi funkciókban és a szocia­lizmus építése terén kifejtett sokéves áldozatos munkájáért 80. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet adományoz­ta. Szabadságharcosak támadásai Saigon környékén (Folytatás ax 1. oldalról) Washingtonban a hét végén legmagasabb szinten tanácsko­zás-sorozat zajlott le, amely még akkor kezdődött, amikor Wheeler tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságá­nak elnöke visszaérkezett dél­vietnami szemleútjáról. A kon­ferencia után Clark Clifford hadügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy Johnson el­nök nyitva hagyta a kaput a Dél-Vietnamban levő amerikai katonaság létszámemelése előtt. Egyelőre azonban nem hozott döntést, s bizonyos időbe telik, amíg az elnök a Westmoreland által sürgetett létszámemelést elhatározza. Közben úiabb befolyásos sze­nátor csatlakozott Johnson sze­nátusi ellenzékéhez: az India­nát képviselő Vance Hartke egy chicagói politikai gyűlésen kö­vetelte a VDK elleni bombatá­madások feltétel nélküli meg­szüntetését és azt, hogy a kor­mány vessen gátat a háború ki­szélesítésének. Külön felhívta a figyelmet az atomfegyverek esetleges vietnami alkalmazásá­nak veszélyére. Stockholmból hazarendelték Washingtonba az Egyesült Ál­lamok svédországi nagykövetét, ezzel ts kifejezve az amerikai kormány rosszallását Svédor­Miért folyt vér a török parlamentben? Isztambul — A török parla­mentben február végén vér folyt. A képviselők összevere­kedtek Nazim Hikmet miatt. Tulajdonképpen nemcsak a költő miatt, akiről a török Munkáspárt egyik képviselője kijelentette, hogy a legnagyobb török poéta. A verekedés oka a betiltott kommunista párt utódjának tekintett Munkáspárt tekintélyének növekedése volt. Az Igazságpárt tagjai a kép­viselő kijelentése után rávetet­ték magukat a munkáspárti képviselőkre és véres vereke­dést idéztek elő. A Török Kommunista Párt gyakorlatilag megalakítása óta be van tiltva. A párt eszméit a Munkáspárt képviseli. A Mun­káspárt azt hirdeti, hogy nem kommunista párt, de ennek el­lenére Törökországban a leg­haladóbb politikai csoportosu­lás. Többek között szorgalmaz­za, hogy Törökország váljon ki a NATO-ból és támogassa a cip­rusi kérdés ésszerű megoldá­sát. A parlamenti verekedésnek élénk visszhangja volt. Rövid­del a verekedés után Ankará­ban összetűztek a jobboldali és a baloldali diákok. A Munkás­párt hívei is tüntetést rendez­tek, amelynek során több mint százan megsebesültek és a rendőrség több tüntetőt őrizet­be vett. (CTK) szágnak az Egyesült Államok vietnami háborújával kapcsolat­ban folytatott politikája miatt. Az amerikai—svéd viszony az utóbbi hetekben egyre feszülteb­bé vált, mert Svédország me­nedékjogot adott olyan ameri­kai sorkatonáknak, akik a viet­nami háború elleni tiltakozásul megszöktek a hadseregből. Az Egyesült Államok párizsi nagykövetségének épülete köze­lében pénteken este nők tün­tettek a vietnami háború ellen. Több száz asszony „az amerikai gyilkosok" és ehhez hasonló jelszavakat hangoztatva vonult fel. Ezzel egyidőben a híres an­gol egyetemi városban, Cam­bridge-brm több száz diák kifü­tyülte Healey hadügyminisztert, aki egy munkáspárti diákklub­ban mondott beszédet. Távozá­sakor diákok vették körül ko­csiját és Amerika-ellenes jel­szavakat kiáltozva követelték, hogy Nagy-Britannia határolja el magát az Egyesült Államok vietnami háborújától. Párizsban az Egyesült Álla­mok vietnami háborús bűneivel foglalkozó Russel-féle nemzet­közi társadalmi bíróság két el­nöke, Jean Paul Sartre és Lau­rent Schwarz-cal közleményt hozott nyilvánosságra. A neves közéleti személyiségek felszó­lították a világ kormányait: a nyilvánosság előtt határolják el magukat a vietnami háborútól. Az ausztráliai Melbourne-ban hatalmas vihart kavart fel a Melbourne Herald pénteki fény­képes tudósítása, amely beszá­mol arról, hogyan kínoztak meg egy dél-vietnami lányt az auszt­ráliai partizánvadászok. A cikk nyomán az ausztráliai hadügy­miniszter kénytelen volt beje­lenteni, hogy vizsgálatot indí­tanak az eset kiderítésére. Elbocsátások Görögországban Washington — Párizsból Wa­shingtonba érkezett Andreasz Papandreu, baloldali görög po­litikus, aki decemberben hagy­ta el Görögországot. Az ifjabb Papandreu felszólal azoknak az amerikai szervezeteknek gyűlésein, amelyek a görögor­szági demokratikus átalakulá­sért küzdenek, és nyilatkozik az NBC amerikai televíziós tár­saságnak is. Papandreunak, aki korábban a kaliforniai egyetem tanára volt, állítólag ismét ka­tedrái ajánlottak fel az Egye­sült Államokban. Athén — Patakosz miniszter­elnök-helyettes és belügymi­niszter bejelentette, hogy „nem megfelelő magatartás" és „kom­munista anarchista tevékeny­ség" miatt elbocsátották a bel­ügyminisztérium 421 alkalma­zottját. Kijelentette, hogy az el­bocsátásokat nem kell politi­kai akcióként értékelni, mert csupán „az állambiztonság ér­dekeit tartották szem előtt". (MTI) A legfelsőbb bíróság álláspontja a rehabilitáció kérdéseiben (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben még nem került sor a bíróságilag 1955-től nap­jainkig rehabilitált személyek teljes rehabilitációjára a párt, a polgári és társadalmi vonalon, úgy sem az igazságügyi szer­veknek, sem pedig a legfelső bíróságnak nem áll módjában ezt a folyamatot a fenti irány­elveknek megfelelően befejez­ni. Amennyiben azonban a leg­felső bíróság az ilyen ügyek­ben akár a törvényesség meg­sértése, akár a perújrafelvétel! eljárás keretében döntést ho­zott, mindezeknek a személyek­nek és az Illetékes hatóságok­nak is megadja a szükséges fel­világosításokat ahhoz, hogy végrehajthassák a teljes reha­bilitációt. Az a tény, hogy az úgyneve­zett államellenes összeesküvé­sek miatt elítélt személyek bí­rói rehabilitációját a legfelső bíróság is végrehajtotta, még nem Jelenti azt, hogy az Ítéle­teket a törvényesség szempont­jából kivétel nélkül felülvizs­gálták. Ilyen eljárásra ez ideig még nem került sor. A legfelső bíróság a beterjesztett Javasla­tok és saját kezdeményezése alapján vizsgálat tárgyává tet­te és teszi az említett években elítéltek ügyeit, és fokozatosan orvosolja a megállapított jogi sérelmeket. Továbbra ls fennáll annak lehetősége, hogy az elítélt sze­mélyek vagy hozzátartozói, esetleg Intézmények által elő­terjesztett indokolt kérelem ese­tében döntsenek afelett, hogy amennyiben a bírói ítéletek igazságtalanságokat tartalmaz­nak, a legfelső bíróság törvény­sértési ügyben lndítson-e eljá­rást, vagy pedig az ügyre vo­natkozó új ténymegállapítások alapján az Illetékes kerületi bíróságon folytassák-e le a per­újítási eljárásokat. Ezenkívül a prágai, a brnóí, a bratislavai és a Banská Byst­rica-! kerületi bíróságokon fo­lyamatban van néhány csopor­tos bűnügy perújítása. Elsősor­ban Viliam Žingornak, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés egyik partizánparancsnokának ügye került előtérbe, és a perújítási tárgyalás eredményeképpen ke­rült sor az ügyben szereplő sze­mélyek ítéletének felülvizsgá­latára is. Néhány kerületi bíró­ságon perújítási eljárás Indult a szociáldemokraták ellen foly­tatott bűnügyekben is. Nem lehet azonban tagadni, hogy a bíróságok által az em­lített években elítélt személyek között vannak olyanok ls, akik súlyos államellenes bűncselek­ményeket, gyilkosságokat, sza­botázscselekményeket követtek el, vagy államellenes fegyveres csoportokat alkotván veszélyez­tették társadalmi rendszerün­ket. Annak ellenére, hogy az öt­vencjs években a közbiztonsági szervek az ügyészségek és a bíróságok munkájában deformá­ciók következtek be, még nem lehet azt az általános követ­keztetést levonni, hogy minden elítélt esetében ártatlan embe­reket marasztaltak el. Mivel az 1957, 1961 és 1965 évi büntető perrendtartás nem ad lehetőséget az akkori hiá­nyosságok maradéktalan kikü­szöbölésére, a legfelső bíróság a kormánybizottság elé terjesz­tette a törvény módosítását célzó javaslatot. E javaslat vonatkozik a füg­getlen vizsgálóbírói szerv be­vezetésére, a büntetés végrehaj­tásának módosítására, éspedig abból a szempontból, hogy a büntetés végrehajtása az igaz­ságügyi minisztérium hatás­körébe tartozzék és ezáltal megakadályozható legyen, hogy a vizsgálat és a büntetés vég­rehajtása során a vádlottra, il­letőleg az elítélt személyekre ne lehessen olyan hatást és be­folyást gyakorolni, amelynek semmi köze nincs a vizsgálat­hoz vagy a büntetés végrehaj­tásához. A legfelső bíróság a továb­biakban Javaslatot tett egy olyan intézmény létesítésére, amely foglalkozna a törvény­sértés miatt előterjesztett pa­naszokkal. A javaslatokban szerepel a bíróságok — Ide szá­mítva a legfelső bíróságot is — szervezésének kérdése, a bírói függetlenség szavatolása, hogy ezáltal teljesen kizárható le­gyen a pártszervek vagy az ál­lami szervek befolyása a bíró­ság döntéseire. A legfelső bíróság többek között a Nemzetgyűlés elnöksé­ge elé terjesztette az 1949-től 1954-ig eltelt időszak alatt vég­zett rehabilitációs munkáról szóló Jelentését, és elemezte a törvénysértések okait a politi­kai vagy más tényezők befo­lyását és ráhatását, amelyek még az említett évek után is gátolták a megállapított tör­vénysértések felszámolását cél­zó tevékenységét. A Jelentésben a legfelső bí­róság rámutatott néhány olyan komoly tényre, amelyek szük­ségessé teszik, hogy az ötvenes években elítéltek ügyeit vég­legesen lezárhassák. A legfelső bíróság olyan át­szervezéseket hajt végre, ame­lyek lehetővé teszik, hogy leg­gyorsabban letárgyalhassák mindazokat az ügyeket, ame­lyekben a párt- és a közélet deformációja következtében a szocialista törvényesség meg­sértésére került sor. Mindezek­kel a kérdésekkel — a bírósá­gi rehabilitáció mielőbbi végle­ges megoldása érdekében — a közeljövőben foglalkozik a leg­felső bíróság plénuma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom