Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-09 / 68. szám, szombat

KÉP AZ ALBUMODBA: Pályaválasztás - tanárszemmel A szerkesztőségbe érkező pályaválasztási tanácsot kérő levelek zöméből kitűnik, hogy e fontos döntés előtt álló kilencedikes és érettségiző diákok Jobbára nein is tudják: iskolájuk tanári karának egyik tagja külön feladattal van megbízva — pályaválasztási tanácsadással. Hogy milyen munkakört jelent ez, nem nehéz megfejteni, hiszen adva van magában a meghatározásban: tanáccsal szolgálni a szakmát, életpályát választó fiataloknak. Nagy kár ellenben, hogy a diákok általában nem használják ki ezt a kínálkozó lehetőséget, mert a szülő után ki Ismerheti jobban a diákot, mint az a tanár, akivel napról napra, néha több órán át is együtt van? Sőt, az olyan eset ls gyakori, hogy a szülők sokrétű elfoglaltságuk miatt, alig tudnak foglalkozni gyermekeikkel, s így, az évek folyamán kialakult tapasztalatok alapián, a lanár a szülőnél is jobban megismeri a válaszúton álló fiatalt ... A bratislavai magyar tannyelvű általános iskola pályaválasztással megbízott tanára Huszák László. Vele beszélgettünk el e fontos megbízatás feladatairól. Továbbjutunk? A csapatkapitány nyilatkozik az esélyekről JÁN POPLUHAR, a csehszlovák labdarúgó-válogatott csapatkapitánya a nemrégi dél-amerikai portyán értesült arról, hogy a casablancai sorsolás értelmében Csehszlovákiának Magyarországgal, Írországgal és Dániával kell megküzdenie, hogy bekerülhessen az 1970. évi világbajnoki tizenhatos döntőbe. —• Elégedett-e a sorsolással? — kérdeztem az edzésre siető középhátvédet. — Őszintén szólva, a sors lehetett volna kegyesebb ls hozzánk. Nézze meg a Szovjetunió csoportJát ... — Szóval .. .? — Nem, nem vagyok borúlátói Sokszor játszottam a magyar válogatott ellen, kitűnő labdarúgóknak tartom őket. A két válogatott jelenlegi formája alapján esélyesebbnek látszanak ugyan, de a labdarúgásban ls, mint minden más sportágban, ma már nincsenek előre lefutott mérkőzések. A papírforma, hiszen tudja ... Meg különben is déli szomszédaink ellen mindig megy nekünk a játék. — Megfelelőek-e a találkozók előzetes Időpontjai? — Igen. Meg vagyok győződve, hogy az első magyar—csehszlovák selejtező mérkőzésig (1969. V. 25.) kialakul az igazi csehszlovák válogatott. — Ogy tűnik, a magyarokat tartja a legnagyobb ellenfélnek. A dánokkal és az Írekkel nem számol? — Ez a két válogatott hasonló gondokkal küzd: legjobb játékosaik külföldi klubokban játszanak, ezért sok nehézséggel jár összehozniuk egy ütőképes válogatottat. A dánok például a válogatott öszszeállttásánál nem veszik figyelembe a külföldön szereplő „csillagokat". — Es az Írek? — A különböző élvonalbeli angol csapatok ir játékosaiból összeállított válogatott küzdőképes, veszélyes együttes lehet. Ékes példa erra a prágai találkozó ... Főleg otthon lesz kemény ellenfél, mert az Angliában Játszó labdarúgó;; otthon is meg akarják mutatni, hogy mit tudnakl — Da Csehszlovákia Dublinban ... —• ... Igen, legyőztük őket, ám akkor nem szerapeltek az angliai legjobbak. — Végezetül egy mondatban: vannak-e továbbjutási esélyei Csehszlovákiának? — Természetesen! De azért inkább várjuk meg 1989. október 22-ét, akkor játssza Magyarország Dánia ellen csoportunk utolsó mérkőzését. S már el is búcsúzott a népszerű válogatott hátvéd, edzésre sietett. A klub fennállásának jubileumi évében bajnokságot akar nyerni a Slovan ... TOMI VINCE — Hiba, ha a pályaválasztási tanácsadás csupán a kilencedik osztályban kezdődik. Egy-két hónap kevés idő ahhoz, hogy a tanár ilyen vonatkozásban is megismerje diákjait. Ezért már a hetedik és nyolcadik évfolyamban is szakítok öt-öt percet óráimon, hogy elbeszélgessek a diákokkal arról, milyen az általános előmenetelük, mi az érdeklődési körük, milyen foglalkozást szeretnének választani s végül — de nem utolsósorban — mit tanácsolnak szüleik? Ezekről a beszélgetésekről feljegyzéseket készítek, melyeket aztán a kilencedik osztályban hasznosítani tudok. Többéves tapasztalatom alapján örömmel állapíthatom meg, hogy a tanulók 75 százaléka hallgat a jó tanácsra és olyan pályát választ, melyet adottságai és képességei folytán mind a szülei, mind a tanári kar javasol számára. — Melyek mostanában a legdivatosabb szakmák? — A tieznöt éves fiúk leggyakrabban szakközépiskolai érettségit, gépkocsiszerelői, vagy géplakatosi képesítést szeretnének, míg a lányok zöme a gimnáziumokba jelentkezik. Az ipari szakmák közül nagy érdeklődést tanúsítanak a női fodrászat és a varrás iránt. — A továbbtanuláshoz bizonyára nagyon fontos a jő előmenetel is... — Bizony igen! A legfontosabb a nyolcadik osztály évvégi és a kilencedik osztály félévi bizonyítványa, hiszen az iskola véleményezése mellett ez a jelentkező tanuló „névjegye". Példaként említem a Magasépítő Vállalat tanonciskoláját, ahová csaknem kizárólagosan kitüntetett diákokat vesznek fel. Az idősebbek tapasztalata szerint az életben csupán az a valóban elégedett ember, aki szereti hivatását. így a fiatal évek egyik legfontosabb mérföldköve éppen a pályaválasztás. Ennek sikeréhez nagyon fontos, hogy minden fiatal hallgasson az idősebbek, szülei és tanárai tanácsára. Bizonytalankodás, vagy kételyek esetén pedig keresse fel iskolája pályaválasztási tanácsadással megbízott pedagógusát! (mik—) DALIDA francia sanzon- éc táncdalénekesnö A könyvtárosi hivatás Évről évre sok az olyan érettségiző aki a természetudományi tantárgyakkal szemben, inkább a társadalomtudományiakat kedveli. Kiváló továbbtanulási lehetőség számukra a könyvtártan, melyhez a szükséges ismereteket a bratislavai Komenský Egyetem bölcsészkarának egyik önálló tanszéke nyújtja. Ez a szép szakma nálunk ez idő tájt még nem annyira népszerű, pedig más országok tapasztalataiból ítélve rövidesen nagy lesz majd a kereslet egy-egy jó könyvtáros iránt. A fent említett tanszéken a felvételi vizsga írásbelivel kezdődik. Egy szlovák nyelvű tollbamondás után egy szabadon választott idegen, élő nyelvből szövegfordítás következik. Ezután általános írásbeli vizsgát tesznek a felvételizők, melynek keretében földrajzból, történelemből és a könyvtárosság történetéből kell kérdéseiket megválaszolniuk. A szóbeli felvételi vizsga nyelvtanból, irodalomból és a általános intelligenciaszint meghatározásából áll. A könyvtárosi felépítményi iskolára is csak érettségizettek jelentkezhetnek, ahol általános iskolai végzettségük mellé, szakérettségit szereznek. Az írásbeli és szóbeli vizsga itt is hasonló a főiskolai felvételivizsgához. Az iskola befejezése után a végzett növendékek nemcsak könyvtárakban, de különféle dokumentációs központokban, tudományos munkahelyeken is elhelyezkedhetnek. A jelentkezők többsége itt is, ott is általában lány, mivel ezt ideális foglalkozásnak tartják. A felvételi vizsgákon gyakran arra hivatkoznak, hogy szeretik a könyvet. Az eddigi tapasztalatok tanúsága, hogy a tudományos-műszaki tájékoztatás rendszerében ez azonban nem elegendő. /MJ A

farsang ugyan már véget ért, de ez természetesen nem gátolja a fiatalokat abban, hogy egy-egy vasárnap délután, vagy baráti összejövetelen tánccal szórakozzanak. Az 1967—68-as Idényben számos új tánc érkezett hozzánk: a frug (több változatban), a slop, a lengyel hulajbak, az orosz terrikon, a mi őek-ünk, a hands up, a még mindig kedvelt sejk, a szeszélyes la bostella a lassúbb o lala, végül peAi idény új táncai (Vass L. és Mali J. podboranyi katonaolvasóink kérésére) dig a beat és a nyugatnémet csa-polka, amely mind a csacsára mind a polkára táncolható. Az újdonságok többségét kollektíven és párokban is egyaránt lehet járni. Ez a zenétől, a környezettől, a hangulattól függ. Érdekes, hogy még külföldön az említett táncokat valóban kollektíven, ügyes humorérzékkel a partnerek váltakozásával, és új saját figurák, illetve variációk keresésével táncalják, nálunk továbbra is többnyire a páros tánc a szokásos. A tánctanfolyamokon újdonságként leginkább az o lalát és a csa-polkát tanítják. Nagyon jö ütemű táncok, tarkítják a tanfolyamok műsorát és így egy kis változatosságot hoznak a régebbi társastáncok oktatásába. Begyakorlásuk aránylag könnyű, s ezért a kezdőket is könnyen rögtönzésre ihletük. Az új táncok többségének ritmusa 2/4 és 4/4, kivétel csupán a terrikon, amely különleges 3/2 ütemű zenei tagoltságú és 3/4 ütemű az a lala. Mindkét tánc beat-zenére is táncolható. Az újabb táncok közül legkönnyebb, s talán ezért a legnépszerűbb a bostella. ••••••••••a í ••••••••••• ••••••••••• 1 ••••••••••a I l M E K TELEMARK HŐSEI (angol—amerikai) A németek által beígért csodafegyver a második világháború második felében sokfelé rettegésben tartotta az embereket. Nem volt bizonyosság afelől, hogy vajon a németek vagy az amerikalak jutottak-e előbbre az atombomba-kutatásban; a közhiedelem szerint még negyvennégyben ls a németek vezettek. Csak a háború utolsó napjaiban vált teljesen világossá, hogy Amerika minden más hatalmat megelőzött ebben a halálversenyben, s hogy a németek a norvég nehézvízzel nem jutottak messzire. Az atombomba előállításához más út vezetett, de ezt negyvenhárom februárjában, amikor a rjukanl nehézvíz-gyár ellen a norvég partizánok támadást intéztek, még senki sem tudhatta. A Telemark hősei című angol —amerikai film az antifasiszta harc e hősies akcióját eleveníti fel a nagy háborús-kalandos filmek hagyományos amerikai stílusában. A legfőbb alkotói szempont ezúttal sem a történelmi hűség, s ezen belül az ember heroizmusának igaz, meggyőző ábrázolása, hanem most is a látványosságra, izgalomra szomjas nagyközönség igényeinek a kielégítése. Anthony Mann rendező nemegyszer bizonyította már, hogy ebben a tekintetben rutinos mestere hivatásának, biztosan tudja, mi kell a sikerhez, mire van szükség a kellő hatáshoz. Nem sokat törődik a cselekmény logikájával, gondolván, az egyszeriben a véletlen folytán minden lehetséges. Hősei valóságos emberfeletti lények, képességeik határtalanok, láblövéssel síelnek, először fognak fegyvert, és máris holtbiztosán céloznak, ugyanakkor testüket a golyók messze elkerülik. Hideg józansággal készítik elő minden tervüket, de ez nem akadályozza KALITKA KETTŐNEK őket abban, hogy a döntő pillanatban egymás hajába kapjanak. A tervek természetesen mindig valóra válnak, hiszen a németek rendszerint elpárolognak onnét, vagy éppen ott a legfigyelmetlenebbek, ahol a partizánok megjelennek. A néző azonban minderre alig tud figyelni, hiszen egyre-másra új látnivaló, új izgalom köti le: szép táj, szerelem, érzelgősség, látványos csatározás és menekülés; majd végül elégedett is, mert a nagy akció sikerült s nem is volt nagy az ára, akik rokonszenvét felkeltették, azok mind életben maradtak. Ha negyvenháromban is így történt volna, majdnem gyerekjáték lett volna. Az alakok megformálásában sincs sok következetesség. A semlegesség álláspontját képviselő tudósból hirtelenében szenvedélyes ellenálló lesz, a világ sorsáért aggódó bátor partizánból ugyanakkor csökönyös lokálpatrióta. A sokszor csalódott asszony bizalmát is még lehet nyerni egy kis hősiességgel, s a minden gyanúsat látó és mindig óvatos németek pedig éppen a legkritikusabb pillanatokban vesztik el ítélőképességüket. A hatás fokozásához a híres színészek (Kirk Douglas, Richard Harris, Ulla facobsson/ is kellőképpen hozzájárulnak. Játékuk a film stílusával, koncepciójával van összhangban, s ebben a tekintetben maradéktalanul megfelelnek a rendezői kívánolmaknak. Ha mégis tiszteletet és méltányolást érdemel a film, az csak azért van, mert azt a harcot dicsőíti, amely az emberiséget meggyalázó fasizmus ellen folyt. Ez nem kevés, sőt annyira számottevő, hogy a mű több fogyatékosságát készek vagyunk feledni miatta. (cseh) A középnemzedékhez tartozó Jaroslav Mach rendezte ezt az „egészen szomorú komédiának" is elnevezett filmet. Előző műve, A meztelen pásztorlány nem keltett feltűnést, s meglepődésre, sajnos, most sincs okunk. A Kalitka kettőnek sem tartalmi, sem formai szempontból nem hozott újat, témája és következtetései is ismerősek, mindössze az jelent különlegességet, hogy Vladimír Menšíket új, jellemszínészi minőségben láthatjuk, pontosabban: kísérletet tesz arra, hogy ilyenben lássuk. A bonyodalom egy megrögzött agglegény és egy szépséges fiatal leány körül alakul ki. A mesébe illő egymásra találást megzavarja az a körülmény, hogy a lány egy bűnszövetkezet tagja, tehát ahhoz, hogy új élete és boldogsága teljes legyen, szakítania kell a régivel, ami természetesen nem megy könynyen. A happy end azonban nem marad el, s bár kissé mesterkéltnek érezzük, inkább mosolygunk rajta, mint bosszankodunk. Az agglegény szerepében Monšík meggyőzően, sokoldalúan játszik, bizonyítva, hogy tehetsége az eddigieknél különb szerepekre is alkalmassá teszi őt. ÜTKÖZET A TENGER FÖLÖTT (szovjet)) Ha a sztálini szemléletből eredő igazságtalanságokról nem lenne szó, azt hihetnénk, hogy az ötvenes évek elején készült ez a háborús film. Sem alkotói módszerei, sem hőseinek jellemzése nem méltó a mai szovjet filmgyártás eredményeihez. Arről akar meggyőzni bennünket, hogy az alig tizenhét éves Tyimofej úgy látta a németek elleni háborút, ahogy számunkra bemutatja. Georgij Scsukin rendező azonban sokszor elfelejti, hogy neki is Tyimofej szemével kell látnia. Arról is megfeledkezik: önmagában ez még nem elég ahhoz, hogy műve a néző számára is érdekes legyen. Ráadásul a film technikai kivitelezése sem mondható sikeresnek, nem is beszélve arról, hogy sok jelenetét számtalanszor láthattuk már hasonló művekben. Sajnálatos, hogy ismét egy olyan film kerül mozijainkba, amely nem öregbíti a szovjet kinematográfia jó hírnevét. (szó! 1968. III. S A Kalitka kettőnek című új cseh film főszereplői (középen F% Vladimír MenSík).