Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-09 / 68. szám, szombat

Nvilatkn7át az amerikaia

k vietnami agressziójának kiszélesítése lldll\U£dl következtében a békét fenyegető veszélyről Szó/ia — A Varsói Szerződésnek a Politikai Tanácskozó testület szófial értekezletén képviselt tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialtsta Köztársaságok Szövetsége — megvitatták a vietnami amerikai agresszió további kiszélesítése következtében kialakult helyzetet. Az értekezlet résztvevői — megerősítve azt az elvi álláspontjukat, amelyet a politikai tanácskozó testület 1986. június 6-án Bukarestben tartott értekezletén az Egyesült Államok vietnami agressziója tárgyában elfogadott nyilatkozatban fektettek le — kijelentik, hogy a vietnami nép ellen irányuló amerikai agresszió kiszélesítése komolyan veszélyezteti a világbékét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn iakott központjai, így Hanoi főváros és Haiphong kikötő ellen folytatott bombázások fokozása, az amerikai katonák létszámának újabb emelése Vietnam déli részén, a katonai tevékenység kiterjesztése, a Vietnammal szomszédos Laosz és Kambodzsa ellen — mindez a vietnami nép elleni háború kiszélesítésére irányuló amerikai "Politikának új, az eddiginél ve:delmesebb lépcsőfoka. Egyes i .nerikai politikai és katonai személyiségek azon esztelen fenyegetései, hogy nukleáris fegyvereket alkalmaznak Vietnamban, a zsarolás és nyomás agresszív politikájának újabb megnyilvánulásai, kihívást Jelentenek a békére törekvő népek ellen. Az események ilyen alakulása még inkább bonyolulttá teszi nemcsak a dél-kelet ázsiai, hanem az egész nemzetközi helyzetet és a világban meglevő feszültség egyik fő forrása. Amerikától sok ezer kilométerre fekvő országban, DélVietnamban fél milliós amerikai hadsereg tartózkodik hódítóként. A szabadságot akarja eltiporni. Fegyvereinek erejével szeretné ráerőszakolni akaratát a vietnami népre, és az ország déli részén az amerikai imperializmus érdekeinek megfelelő gyarmati rendszert teremteni. A vietnami nép azonban elutasítja az idegen uralmat. A vietnami nép védelmezi azt az elindegeníthetetlen jogát, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga döntse el saját sorsát, támaszkodva a genfi megállapodásokra, amelyeket az Egyesült Államok durván megsértett. Az amerikai agresszorok a gaztettek sorozatát követik el, hogy megkíséreljék megtörni a vietnami nép ellenállását. Katonai- és politikai kudarcaik feletti dühüket a békés vietnami földön, a békés lakosok tízezreinek legyilkolása, Iskolák és kórházak rombadöntése, kegyetlen bombázások és rakétatámadások, egész városok és falvak elpusztítása jelzi. Az értekezlet résztvevői határozottan elítélik az amerikai imperializmusnak a vietnami nép ellen irányuló barbár cselekedeteit. A béke és az emberiség elleni bűncselekmények elkövetői elkerülhetetlenül elnyerik méltó büntetésüket. Nem háríthatják el magukról a felelősséget azok a kormányok sem, amelyek az Egyesült Államok oldalán közvetve vagy közvetlenül részt vesznek az agresszióban és a hős vietnami nép ellen elkövetett gaztettekben. Ez vonatkozik Thaiföldre, Ausztráliára, Oj Zélandra, a Fülöp-szigetekre, a délkoreai bábkormányra, amelyek csapatokat küldtek Dél-Vietnamba, az Egyesült Államok imperialista érdekeiért vívott rablóh'barúba. Ez vonatkozik más áüa-nokra is, köztük a Német Szöve'ségí Köztársaság reakciód revansista köreire, amelyek politikai és anyagi segítséget nyújtanak az amerikai agresszoroknak. Az Egyesült Államok kormányának tisztában kell lennie azzal, hogy az agresszió kiszélesítésével, újabb bűnös cselekedeteivel sem lesz képes megtörni a szabadságát, függetlenségét és nemzeti létét védelmező bátor nép akaratát. Az Egyesült Államok kormánya szemben találja magát a szocialista közösség országainak támogatására és minden oldalú segítségére támaszkodó vietnami népnek, az eddiginél is erősebb visszavágásával. A legutóbbi vietnami események — a dél-vietnami felszabadító fegyveres erők széleskörű támadó hadműveletei, a népi hatalom szerveinek létrehozása a felszabadított területeken, a békéért, a demokráciáért, Dél-Vietnam függetlenségéért és semlegességéért sikra szálló új hazafias szervezetek létrejötte — arról tanúskodnak, hogy a vietnami nép felszabadító harca új szakaszba lépett. A dél-vietnami hazafiak ismét bebizonyították, hogy nemcsak a duzsungelben és a falvakban képesek sikeres hadműveletekre, hanem a városokban sőt a legnagyobb városokban, így Saigonban is. A felszabadító erők támadása Dél-Vietnam népének aktív i támogatásával alapjaiban rázta meg az egész amerikai—saigoni katonai rendszert. Újból és teljesen megmutatta a nép- és a Nemzeti Felszabadítási Front egységét, a vietnami hizaflak hősiességét és bátorságát, megmutatta a nép nemzeti törekvéseit és az agresszorok kiűzésére irányuló elszántságát kifejező felszabadítási mozgalom forradalmi erejét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság szocializmust építő népe erősíti országa védelmi képességét és fegyveres erői hatékonyan verik vissza az amerikai légi- és tengeri támadásokat. Nagy nemzetközi jelentőségük van azoknak a sikereknek, amelyeket a vietnami nép az imperialista erők elleni harcában elért. Ezek fontos tényezőt jelentenek a szocialista világrendszer országainak harcában, abban a küzdelemben, amelyet a népek a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívnak. Az értekezlet résztvevői országaik népei nevében forrón üdvözlik a Vietnami Dolgozók Pártját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát, Észak-Vietnam hős népét és fegyveres erőit, szocialista hazájuk fejlesztésében és védelmében elért nagyszerű eredményeik és győzelmeik alkalmából: forrón üdvözlik a Nemzeti Felszabadítási Frontot, annak fegyveres erőit, Dél-Vietnam hazafiait, az Imperialisták és a korrupt saigoni klikk elleni harcban elért sikereik alkalmából. A vietnami helyzet rendezésére igazságos alapul szolgál a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négy pontban összefoglalt ismert álláspontja, és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front programja, amely a szocialista országok teljes támogatásának és a világ közvéleménye széles körű helyeslésének örvend. Az Egyesült Államok agresszíós szándékkal vonultatta be csapatait Vietnamba. Neki kell beszüntetni a háborút és kivonnia az amerikai, valamint a szövetséges csapatokat Vietnamból. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kifejezte arra vonatkozó készségét, hogy tárgyalásokat kezdjen, mihelyt az Egyesült Államok bebizonyítja, hogy valóban minden feltétel nélkül beszüntette a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázásokat és minden háborús cselekményt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának ez a kezdeményezése élénk nemzetközi visszhangot keltett. Még az Egyesült Államokkal szövetséges számos ország államférfial és a nemzetközi közvélemény széles rétegei ls aktívan támogatták. Teljes mértékben az Egyesült Államok kormányára hárul a felelősség azért, hogy a tárgyalások mindeddig nem kezdődtek meg. Az Egyesült Államok elnökének a vietnami kérdés békés rendezésével kapcsolatos képmutató kijelentéseit — beleértve a San Antonio-1 nyilatkozatot ls — minden esetben olyan feltételek kísérik, amelyeket egyetlen szuverén állam sem fogadhat el. A békeszólamokat követően újabb- és újabb lépések történnek az amerikai agresszió kiterjesztésére. Ez meggyőző erővel mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya lényegében nem óhatja a tárgyalásokat. A Varsói Szerződésnek e nyilatkozatot aláíró tagállamai teljes komolysággal figyelmeztetik az Egyesült Államok kormányát arra a felelősségre, amelyet a vietnami agresszív háború folytatásával és kiszélesítésével az egész emberiség előtt magára vállal. Ha az Egyesült Államok kormánya képes hallgatni a józan ész szavára, akkor reálisan át kell tekintenie a kialakult helyzetet és élnie kell a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, valamint a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Frontinak a javaslataival, amelyek teljes egészükben megfelelnek az 1954. évi genfi megállapodásoknak, megfelelnek a dél-kelet ázsiai béke és a világbéke érdekeinek. A Varsói Szerződésnek e nyilatkozatot aláíró tagállamai kijelentik, hogy határozottan tá mogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a DélVietnami Nemzeti Felszabadítási Front álláspontját. Követelik, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul, véglegesen és minden feltétel nélkül vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázásoknak, és minden más katonai tevékenységnek. Szüntesse meg a dél-vietnami beavatkozást, hívja vissza az amerikai csapatokat, valamint szövetségesei és csatlósai csapatait Dél-Vietnamból és tartsa tiszteletben a vietnami népnek azt a jogát, hogy maga döntsön sorsáról. Felhívásai fordulnak minden államhoz, minden kormányhoz és mindenkihez, akinek a béke ügye dráSzófia — A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovfet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a telfes egyetértés szellemében — ismertetik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos alábbi álláspontjukat: Kiindulva a szocialista államoknak a nemzetközi béke és biztonság megerősítését szolgáló politikájából, a fenti országok a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozását a béke megerősítése szempontjából Időszerűnek és halaszthatatlannak tekintik. Meggyőződésük, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi szerződés megkötése kedvezőbb feltételeket teremt a fegyverkezési — különösen a nukleáris — verseny beszüntetéséért folyó harc, a nukleáris fegyverek betiltását és megsemmisítését célzó hatékony intézkedések megvalósítása szempontjából. Kifejezik azon eltökéltségüket, hogy folytatják harcukat e célok megvalósításáért. A megnevezett államok úgy vélik, hogy az atomsorompóegyezmény tervezete, amelyet a Szovjetunió január 18-án a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság elé terjesztett megvizsgálásra — és amely a tárgyalások különböző szakaszaiban számos állam között elmélyült konzultációk tárgyát képezte — megfelel a megjelölt feladatnak. Kijelentik, hogy támogatják ezt a tervezetet és állást foglalnak a tizennyolchatalmt bizottságban folyó tárgyalásoknak a meghatározott időre (1968. március 15) való befega: követeljék állhatatosan, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse be a vietnami agresszió valamennyi formáját, és minden feltétel nélkül térjen rá a vietnami kérdés békés megoldásának útjára. A vietnami agresszió további fokozásának körülményei között a Varsói Szerződés tagállamai újból hangsúlyozzák a szocialista országok, az összes haladó, békeszerető erők cselekvési egységének szükségességét a vietnami nép igazságos harcának sokoldalú támogatásában. A Varsói Szerződés tagállamai a proletár internacionalizmus eszméihez híven, kifejezik testvéri szolidaritásukat az amerikai imperializmus agreszszlójával szemben önfeláldozó harcot vívó hősi vietnami néppel, megerősítik, hogy a továbbiakban ls teljes támogatást nyújtanak és minden szükséges segítséget ibegadnak a testvéri szocialista országnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek — gazdasági és védelmi eszközöket, technikát és szakembereket. Ezt a segítséget mindaddig megadják, amíg a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek arra szüksége lesz az imperialista támadás győzelmes viszszaveréséhez. A Varsói szerződés tagállamai ismételten kifejezik készségüket arra, hogy amennyiben a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya kéri, lehetőséget adnak önkénteseiknek, hogy Vietnamba utazzanak. Az Egyesült Államok imperialista agressziója elleni fegyveres harc élvonalában álló vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mellett állnak a testvéri szocialista országok, az összes antlimperlallsta és békeszerető erők. Azok támogatására és segítségére támaszkodva a vietnami népe győzni fog. Igaz jezése, a tervezetnek az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésében való jóváhagyása, majd az egyezmény aláírása és életbe léptetése mellett. A megnevezett államok kifejezik azon reményüket, hogy minden ország hozzájárul a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához és a nemzetközi béke megszilárdításához. Hazánk kormánya pénteken, Szófia — A Varsói Szerződés Politikai Tanácsikozó Testületének csütörtöki ülésén folytatódott az atomsorompó-szerződés szovjet—amerikai tervezetével kapcsolatos véleménycsere Ntcolae Ceausescu vezetésével. Ceausescu az ülésen levonta az első következtetésekét at>bóí ä vitából, amely szerdán folyt le a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Ezek azonosak vol' tak azokkal az ellenvetésekkel, melyeket a román küldöttség már Genfben előadott Elsősorban azt követelték, hogy az atomsorompó-szerződés konkrétabb lépéseket tartalmazzon az atomleszerelésre vonatkozóan. E román ellenvetéssel kapcsolatos vitában szerdán felszólalt Alexander DubCek is. Kijelentette, hogy a román küldöttség észrevételei nem tárgyilagosak, pedig az emberiség most azt óhajtja, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását minél előbb oldják meg. Ezért az atomsorompó-szerződést részleges Intézkedésnek kell tekinteni és engedni kell azokból a célkitűzésekből, amelyek ugyan optimálisak voltak, de a közeljövőre nézve nem reálisak. Ceausescu csütörtökön állfügye, amelyért harcol, diadal maskodik. A Bolgár Népköztársaság részéről: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: ALEXANDER DUBCEK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, a Lengyel Népköztársaság részéről: WLADYSLAW GOMULr KA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Magyar Népköztársaság részéről: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a Magyar Forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság részéről: WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WlLLl STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztár' saság részéről: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről:' L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet* sége Minisztertanácsának el* nöke. március 8-án a délutáni órákban rendkívüli ülésre jött össsze, amelyen megvitatta a cseb^ szlovák küldöttség beszámolóját a Varsót Szerződés Politikai .Tanácskozó Testületének Szóflá- 1 ban 1968. március 6-án és 7-éri megtartott üléséről. Jóváhagyta a csehszlovák küldöttség állásfoglalását és azt a nyilatkozatot, amely szerint az amerika* iak vietnami agressziója vészé* lyezteti a világbékét. tólag kijelentette, hogy küldöttsége meghallgatta a nézeteket, azokat mérlegelni fogja, de Románia további eljárásáról ax illetéikes román szervek döntenek, A román álláspontról élénk vita fejlődött kl a külföldi újságíróik között, akárcsak azon a koktélen is amelyet csütörtökön a Bolgár Újságíró Szövetség rendezett. A vita a következőképpen foglalható öszsze: nehéz előre megmondani, hogy a románok milyen mértékben változtatják meg eddigi álláspontjukat. Ez a legközelebbi napokban kitűnik. A 18hatalmi bizottság genfi értekezletének tárgyalásai ugyanis végső szakaszukba érkeznek, mert a szerződés szövegét március 15-ig az ENSZ-közgyűlés elé kell terjeszteniük. Csütörtökön a délelőtti ülés befejeztével a küldöttségek vezetői tárgyalást folytattak, amelyen rajtuk kívül senki sem volt jelen. A délutáni ülést Leonyid Brezsnyev vezette. Röviddel 12 óra után véget ért a Varsói Szerződés legfelsőbb szervének kétnapos ülése. Este a bolgár fél fogadást adott a küldöttek tiszteletére. Nyilatkozat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról A román küldöttség f e n n tart á s a i