Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)
1968-03-31 / 90. szám, vasárnap
Ludvík Svoboda köztársasági elnök beszéde (Folytatás as 1. oldalról) Jesztett javaslat országos, és azonos a dolgozók véleményével, az is igazolja, hogy a közzététele után Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának s a Nemzetgyűlésnek címére özönlő levelek, határozatok örömmel fogadják, sokoldalúan támogatják Ludvík Svoboda elvtárs jelölését. Az üzemekből, az egységes földművesszövetkezetekböl, az iskolákból, Cseh- és Morvaországból, valamint Szlovákiából érkező, egyetértést kifejező határozatok, levelek s táviratok óriási mennyisége azt bizonyltja, hogy a dolgozók, munkások, földművesek s értelmiségiek, csehek és szlovákok, valamint a többi nemzetiségek tagjainak túlnyomó többsége támogatja ezt a javaslatot. A Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt, a Szlovák Megújhodás Pártja s a Szabadságpárt Központi Bizottságának elnöksége egyetértéssel és őrömmel fogadta Ludvík Svoboda jelölését, mert személyében az egész ország jelöltjét, népeink haladó szellemű hagyományainak s felszabadító harcának képviselőjét látja. A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége is támogatja Ludvík Svoboda elvtárs Jelölését. Levelében hangsúlyoza, hogy érdemeit a Szovjetunió s a többi szocialista ország népei is méltatják, és személye népünk széles rétegeiben nagy megtiszteltetésnek örvend. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége szintén teljesen egyetért Svoboda elvtárs jelölésével. Hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzet nagyra becsüli Svoboda elvtársat azért a hűségért, amelyet a szocializmus ügyével szemben tanúsít, s a szlovák nemzethez fűződő őszinte baráti kapcsolataiért. Jelölése megtestesíti a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok testvéri együttélésének jelképét. Az Antifasiszta Harcsosok Szövetsége Központi Bizottságának elnöksége is őszinte örömmel vette tudomásul jelölését. Teljes egyetértésüket közölték a Nemzeti Front további szervezetei, dolgozóink kollektívái és számos egyén is. A jelenlegi politikai helyzet mérlegelése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy Svoboda elvtárs jelölése teljes összhangban van azzal az óhajjal, hogy népünk minden rétege egyesült erővel lásson hozzá a közös és gyümölcsöző munkához. Az a javaslat, hogy Ludvík Svobodát válasszák meg köztársaságunk elnökévé, elsősorban azon alapszik, hogy személyében nagyra becsüljük az államférfit, azt az embert. aki kiváló tulajdonságaiért, érdemeiért általános tiszteletnek örvend. Az első és a második világháború éveiben, valamint a háború utáni országépítés éveiben, amikor hazánk legjobb fiainak ezreivel együtt helytállt, — bebizonyította, hogy igazi hazafi és kommunista. Fiatal önkéntesként részt vett a csehszlovák légiók harcaiban, s hazatérése után különféle katonai tisztségeket töltött be. A Katonai Akadémia tanára volt. A müncheni árulást követő nehéz napokban azoknak oldalán állt, akik követelték, hogy fegyverrel kezükben védhessék meg köztársaságunk sérthetetlenségét. Röviddel a megszállás után bekapcsolódott az illegális tevékenységbe, majd 1939 júniusában külföldre ment, hogy részt vehessen a csehszlovák önállóság felújításáért folytatott küzdelemben, s a fasiszta Németország elleni harcban. Lengyelország megszállása után katonáival együtt a Szovjetunióba ment, ahol ő lett a később 1. csehszlovák hadtestté átalakult 1. önálló csehszlovák zászlóalj parancsnoka. Ez a — szovjet hadsereggel vállvetve küzdő — csehszlovák hadtest Svoboda tábornok vezetésével harcolt a fasiszta Németország ellen, és hazánk felszabadításáig folytatta diadalútját. (Folytatás az 1. oldalról) si folyamat elválaszthatatlan a demokratikus hagyományainktól és attól a tetemes munkától, amelyet népünk szocialista országépítésünk két évtizede alatt elvégzett. Nagyra becsüljük munkásosztályunk, szövetkezeti földműveseink, értelmiségünk, ifjúságunk és a nők millióinak derekas munkáját a különböző munkahelyeken, valamint odahaza családjuk körében azt a munkát, amelyet eddig végeztek és ezután is végeznek hazánk jóléte érdekében. Most már tudjuk, melyik az az út, amelyen gyorsabban haladhatunk előre. Ez annyit Jelent, hogy a szavak után a tetteknek kell következniük. Kötelességünk pontos teljesítése legyen magától értetődő. Ha így lesz, akkor minden polgártársunk büszke lehet munkájára, és gyermekeik ís büszkék lesznek arra, amit elvégeztek. Bízom a prágaiak és Szlovákia fővárosa, Bratislava, valamint hazánk minden városa és faluja lakosságának kezdeményezőkészségében, aktivitásában, áldozatkészségében és alkotóerejében, mindenütt, hazánk nyugati sarkától egészen a legkeletibb csücskéig ahonnét a fasiszta járom alóli felszabadulás is megérkezett hozzánk. E napokban megnyilvánul hazánk ifjúságának rendkívüli aktivitása. Meg vagyok róla győződve, hogy ezt a lendületet párosítani tudjuk az idősebbek tapasztalataival. Most arra törekszünk, hogy az idősebbek megértsék a fiatalok kezdeményezőkészségét, a fiatalok pedig méltányolják az idősebbek tapasztalatait. Az ilyen kölcsönös bizalmon alapuló összefogás feltétlenül meghozza gyümölcsét. Azzal ä kéréssel fordulok munkásainkhoz, hogy a mindennapi munkájukban és a közéletben — szocialista hazánk további felvirágoztatását szem előtt tartva — juttassák érvényre elmésségüket, ügyességüket, politikai fejlettségüket és azt a jogos büszkeséget, amelyet forradalmi hagyományaink iránt éreznek. Nemzedékek bölcsességére hívom fel földműveseink figyelmét, s arra kérem őket, hogy bontakoztassák ki mindazt, ami haladó irányzatú, mindazt, ami falvainkon a legutóbbi két évtizedben létrejött, és tegyék ezt saját erdekükben, valamint egész népünk javára. A tudományos és kulturális dolgozókhoz, a sajtó dolgozóihoz, valamint a társadalmi tevékenység minden szakaszán dolgozó értelmiségeikhez fordulva arra kérem őket, hogy alkotómunkájukkal siettessék a jelenlegi megújhodási folyamatunk céljainak elérését. Ezzel egyidejűleg meggyorsítjuk a tudományos-műszakii foradalmunkat, amely nélkül nem szervezhetjük meg a fejlett Iparral és mezőgazdasággal rendelkező korszerű társadalmunkat. A legközelebbi napokban és hetekben arra kell iparkodnunk, hogy minden törekvésünket a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kidolgozott akcióprogram megfontolt, de egyben következetesen határozott megvalósítására összpontosítsuk. A Nemzeti Front valamennyi szervezete és mindea polgártársunk már a legközelebbi napokban véleményt nyilvánít e program tartalmáról és megvalósításának lehetőségeiről. Idén lesz 50 éve annak, hogy az önálló csehszlovák állam létrejött. Azóta sok minden történt nemzeteink életében. Különböző időszakokat, jót és rosszat éltünk át, de nemzeteink. számára azok a sötét évek voltak a legnehezebbek, amikor a fasizmus egy időre egész Európát uralta, és hozzáfogott borzalmas terveinek végrehajtásához. Am a történelmi folyamat, valamint tapasztalataink és az átéltekből levont tanulság eredményeként úgy döntöttünk, hogy arra az ötra lépjünk, amelyen haladva végrehajtjuk társadalmunk szocialista megváltoztatását. E folyamat eredménye volt az ls, hogy külpolitikánk a Szovjetunió felé orientálódik, amely a számunkra legnehezebb időkben is bebizonyította, hogy igazi barátunk és szövetségesünk. Szocialista országépítésünkben — saját feltételeinkből kiindulva — ezentúl ls minden téren hozzájárulunk a szocialista országok barátságának és egységének szilárdításához, a szocialista nemzetköziség elveinek érvényre juttatásához. Bel- és külpolitikánkban ragaszkodunk nemzeti és humanista hagyományainkhoz, amelyeknek szocialista programunk új tartalmat ad. Ezért gyümölcsöztessük mindazt, ami a múltban jó és haladó irányzatú volt, és váltsuk valóra azokat a nagy lehetőségeket, amelyekkel jelenleg rendelkezve meggyorsithatjuk hazánkban a szocializmus és demokrácia kibontakoztatását. Köszönöm a személyem iránti bizalom minden megnyilvánulás sát, és önöknek, valamint szo ciallsta hazánk minden polgárának kívánom, hogy mindnyá jan jól dolgozhassunk, és bofdog, elégedett legyen életűnlf, -t Hazánk népének akarata Jutott kifejezésre (folytatás az 1. oldalról) Emil Rigó, Josef Smrkovský, Otakar Slműnek, Josef Špaček és Vasil Bifak, az SZLKP KB első titkára, a CSKP KB elnökségének póttagjai: Antonín Kapek, Miroslav P a s t y ŕ I k, Michal S a b o 1 £ í k, Stefan Sádovský és Martin Vaculík, majd a CSKP KB titkárai: dr. C est mir Císar, Vladimír Koucký és Ľubomír Strougal. Az elnökválasztáson megjelentek a Nemzeti Front többi politikai pártjának vezetői, a CSKP KB tagjai és póttagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek képviselői, közöttük a Csehszlo vákiai Magyar Dolgozók knltúregyesületének vezető személyiségei. Pontosan 10 órakor megszólalt az elnöki csengő, és Bohuslav Lastovička, a Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az filést. Üdvözölte a jelenlevő Alexander Dubčekot, a CSKP KB első titkárát, majd az elnökség nevében előterjesztette a napirend két pontját: a köztársasági elnök megválasztását és az elnök fogadalomtételét. A napirend jóváhagyását követően B. Lastovička közölte, hogy az ülésen 288 képviselő van Jelen, tehát a Nemzetgyűlés határozatképes. A Nemzetgyűlés elnöke megállapította, hogy az elmúlt napokban a képviselők személyesen és a Nemzetgyűléshez intézett levelek és határozatok alapján is meggyőződhettek a lakosság állásfoglalásáról az elnökválasztással kapcsolatban, tehát a nép akaratának teljes tudatában tesznek eleget az alkotmányból eredő feladatuknak. Az elmúlt napokban megvalósult politikai előkészületek eredményét magában foglalja az a javaslat, amelyet Alenxander Dubček képviselő, a CSKP KB első titkára terjeszt a Nemzetgyűlés elé. Dubček elvtárs beszédét a képviselők és a jelenlevő vendégek hosszan tartó tapssal fogadták. Ezt követően B. Lastovička közölte, hogy a Nemzetgyűlés pénteki Ülésén a képviselők, a CSKP és a Nemzeti Frontban tömörült pártok tagjai, valamint a pártonkívüli képviselők, egyhangúlag támogatták Ludvík Svoboda jelölését. A Nemzetgyűlés elé így csak egy javaslat kerül. Az előző évtizedek szokásától eltérően ezúttal az elnökválasztás titkos szavazással történt. A képviselők megkapták a név nélküli szavazócédulát, amelyet az Ulászló-teremből nyíló helyiségben töltöttek ki, majd visszatérve az Ulászló-terembe, egy urnába dobták. A szavazócédulák összeszámlálása után a szavazatszedő bizottság tagjai elhagyták a termet, hogy megszámlálják a szavazatokat. Rövid Idő múlva, a szavazatok megszámlálása és ellen őrzése után Antónia Petrusová képviselő, a bizottság elnöke átadta B. Laštovičkának a szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet, amelynek alapján a Nemzetgyűlés elnöke közölhette a képviselőkkel: „A bizottság jegyzőkönyve alapján megállapítom, hogy összesen 289 szavazócédula került kiosztásra. A leadott érvényes szavazatok száma 288, ebből Ludvík Svoboda Jelöltre 282 szavazat Jutott. Hat képviselő tartózkodott a szavazástól." Az eredmény kihirdetésének pillanatában az Ulászló-terem felett magasra nyúló árbocra felkúszik az állami zászló, jelképezve, hogy a Nemzetgyűlés megválasztotta a köztársasági elnököt. A várudvaron felsorakozott díszőrség feszes vigyázzállásban tiszteleg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában megdördülnek az ágyúk... A Nemzetgyűlés elnöke Jozef Lenárt miniszterelnök kíséretében a képviselők között helyet foglaló Ludvik Svobodához megy, s így szölitja meg: „Tisztelt elnök elvtársi Fogadja forró Jókívánságainkat elnökké választása alkalmából. Azért jöttünk ide, hogy elkísérjük az elnöki fogadalom letételére." Az emelvényen a Nemzetgyűlés elnöke Ludvík Svobodához fordulva ezeket mondotta: „Tisztelt köztársasági elnök elvtárs! A Nemzetgyűlés mint az egész népünket képviselő testület önt választotta meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé. Szocialista alkotmányunk 88. cikkelye szerint a köztársasági elnök tisztségének betöltését az alkotmányban előírt fogadalom letétele után kezdi meg. Ezért kérem önt, elnök elvtárs, lépjen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányához, helyezze rá jobbját és tegye le az alkotmányban előírt fogadalmat!" Az új köztársasági elnök fogadalmát a képviselők és a vendégek állva hallgatták végig. A fogadalom így hangzik: „Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársasághoz és a szocializmus ügyéhez hű leszek. Kötelességeimet a nép akarata szerint és a nép érdekében fogom teljesíteni, gondoskodni fogok a köztársaság jólétéről, megtartom az alkotmány előírásait és a szocialista állam törvényeitl A fogadalom elhangzásának pillanatában a vár feletti árbocra felkúszik az elnöki zászló. A díszőrség tiszteleg. Felhangzik az állami himnusz. A Nemzetgyűlés elnöke ezután felkérte Ludvik Svoboda elvtársat, hogy a hagyományoknak megfelelően aláírásával is erősítse meg fogadalmát. Ludvík Svoboda köztársasági elnök a fogadalom szövegét aláírta, s ezzel megkezdte elnöki tevékenységét. A parlament elnöke ismételten közölte Svoboda elvtárssal, hogy az alkotmányban előírt fogadalom letétele után „ön a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke". Ezt követően a képviselők és hazánk valamennyi dolgozója nevében jókívánságait fejezte ki: „Az ön megválasztásával népünk és a Nemzetgyűlés ösztönzést lát ama megújhodási folyamat célkitűzései és alapelvei megvalósításához, amelynek élén a CSKP Központi Bizottsága áll. Az ön megválasztásában jut kifejezésre nemzeteink és az egész nép egysége, szocialista társadalmunk kedvező és progresszív fejlődése. Szívből gratulálok önnek a legmagasabb állami tisztségre való megválasztásához, munkájában sok sikert és jó egészséget kívánok". A képviselők és a meghívott vendégek viharos tapssal fejezték ki, hogy a Nemzetgyűlés elnöke által tolmácsolt jókívánságokkal teljes mértékben egyetértenek. Az ünnepélyes elnökválasztási aktus után Ludvík Svoboda köztársasági elnök Bľ Lomský nemzetvédelmi miniszter kíséretében díszszemlét tartott a harmadik várudvaron felsorakozott helyőrségi díszegység felett, majd nyitott gépkocsiba szállt és az első várudvaron felsorakozott várőrségi alakulatot köszöntötte. A díszszemle alatt a várudvar fölött sugárhajtású vadászgépek jelentek meg. A díszszemlére és Ludvík Svoboda köztársasági elnök köszöntésére a prágai vár udvaraira sok ezer prágai jött el. Ludvík Svoboda köztársasági elnök ezután a vár első emeletének fogadótermeiben fogadta a Nemzetgyűlés elnöksége, a kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács, a diplomáciai testület, a Nemzeti Front politikai pártjai vezetőinek, a tömegszervezetek képviselőinek, a fegyveres erők, valamint a kerületek és Prága, illetve Bratislava küldöttségeit. A várudvaron ezalatt sok ezer ember lelkesen ünnepel. Senki sem szervezte őket, maguktól Jöttek, transzparensekkel és jelszavakkal fejezték ki a választás eredménye fölötti örömüket. Svoboda elvtárs a csehszlo vák államiság kimagasló képviselője, akinek tettei és egyéni tulajdonságai cseh és a szlovák nép körében népszerűek. Személye lényéből eredően egybeforrt testvéri nemzeteink harcával, életével s munkásságával. Az a meggyőződésünk, hogy jelenleg Ludvík Svoboda a legmegfelelőbb személyiség, aki hozzájárul ahhoz, hogy még szorosabb legyen egész népünk, testvérnemzeteink — a csehek és a szlovákok —, s a többi nemzetiség egysége s összefogása a Csehszlovák Szocialista hazánk felvirágoztatására s dicsőségére végzendő hazafias alkotómunkában. Az országszerte javasolt jelöltnek, népünk haladó hagyományai képviselőjének, e kimagasló erkölcsi tekintélynek örvendő egyéniségnek indítványozása teljes összhangban van kommunista pártunk politikájának elveivel. Azért van összhangban, mert a szocialista hazafiságnak, a nemzeti felszabadító harc hagyományainak s a szocialista etika elveinek felújítása rendkívül nagy jelentőségű hazánkban a szocializmus további kibontakoztatása szempontjából. Tisztelt Nemzetgyűlés, javaslom, hogy a Nemzeti Front szerveinek állásfoglalásával összhangban Ludvik Svobodát válasszák meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé. (Taps.) Alexander Dubček elvtárs beszéde Svoboda elvtárs tagja volt a Nemzeti Front kassai kormányának, s népi demokratikus hadseregünk megszervezésében múlhatatlan érdemeket szerzett. Mindenkor őszintén rokonszenvezett azzal a forradalmi harccal, amelyet pártunk, munkásosztályunk és egész népünk a szocializmusért folytatott. Az ő érdeme, hogy hadseregünk 1948 februárjában a nép oldalára állt. A dolgozó népünk februári győzelme után megújhodott Nemzeti Front Gottwald kormányában kinevezték nemzetvédelmi miniszterré. Az 1952-ben foganatosított repressziv Intézkedések következtében távozott a kormányból, s a tŕebíčí járásban a Hroztétíni EFSZ könyvelőjeként dolgozott. 1956-ban visszahívták a hadseregbe. Svoboda elvtárs legutóbb á Hadtörténeti Intézetben dolgozott, képviselői tisztségében tevékenykedett, s egyidejűleg tevőlegesen vett részt a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség "és az Antifasiszta Harcosok Szövetsége munkájában. Számos cikkben, az üzemekben s a falvakon elmondott beszédében, de különösen az Ifjúsággal folytatott beszélgetései alkalmával magyarázatokkal utalt nemzeti felszabadító harcunk hagyományaira, méltatta a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk jelentőségét, és elemezte nemzeti büszkeségünk és a csehszlovák szocialista hazafiság értelmét.