Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)
1968-03-30 / 89. szám, szombat
IDŐSZERŰ PROBLÉMA VÁLASZÚTON Az utóbbi hetek mozgalmasan belpolitikai eseményei az Ifjúságot ls alapvető fontosságú elvi és strukturális kérdések eldöntésére szólítjáki A gyakorta érdektelenséggel és közömbösséggel vádolt fiatalság éppen az utóbbi napokban és hetekben bizonyította be ennek ellenkezőjét. Azt, hogy nem mindegy neki, vajon Csehszlovákiában teljes mértékben győzedelmeskednek-e a haladó erők a vlszszahúzókkal szemben, társadalmi életünk minden pontján következetesen érvényesül-e a megújhodási folyamat és a szabad, igaz bírálat lehetősége •••? Nagygyűléseken és egyéni vitákban mutatott rá saját hibáira is. Arra, hogy eddigi ifjúsági szervezetünk — a CSISZ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek logikus következményeképpen pedig mielőbb meg kell oldani e sürgető választ váró kérdést: milyen szervezeti formákban és milyen módszerekkel lehetne visszanyerni a CSISZ-ből kiábrándult, csalódott fiatalok tízezreinek bizalmát. Komoly problémai És minden Ilyen útkereszteződésnél csak egy-egy megfontolt, felelősségteljes döntés szabhatja meg a továbbhaladás mikéntjét és irányát. Köztudott tény: ifjúsági szervezetünk mai válsága nem egyik napról a másikra keletkezett. A problémák Ilyen arányú fölhalmozódása egy éveken át hűxódó folyamat következménye. E fogyatékosság eredőjét abban látom, hogy bár a CSISZ Központi Bizottsága már régebben is érezte a vezetőség és a tagság között támadt űr fokozatos elmélyedését; tudott arról is, hogy a fiatalok tömegesen kilépnek a szervezetből; a bent maradottak tevékenysége pedig jobbára csupán a tagúíjtlleték fizetésében merül kl; esetleg a piros fedelű CSISZ-könyvecske táplálja bennük a főiskolára Jutás, vagy a Fiatalok Utazást Irodája révén egy-egy külföldi utazás reményét, ax illetékes vezetők mégsem keresték a kiutat e viszszás helyzetbőll A problémák nyílt föltárása helyett a tagság formális munkája a hivatalos Jelentésekben eredményekként és sikerekként szerepelt... I A soron levő sürgős teendő tehát a fent bírált gyakorlat gyors kiküszöbölése és egy új Ifjúsági szervezet, esetleg föderatív alapon koordinált kisebb önálló szervezetek alakítása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a CSISZ a mai formájában már nem felel meg az Ifjúság igényeinek és érdeklődéséneki Az újonnan alakított szervezetnek elsősorban majd a tagság követelményei alapján kell meghatároznia a saját strukturális jellegét, mert nem lenne jó, ha a fiatalok még egyszer bizalmukat veszítenék szervezetük és vezetőik iránt. A föderatív ifjúsági szervezet a fiatalok konzultatív, reprezentatív szervezete lenne, amelyben az egyes tagsági csoportok szabad kt- és belépési joggal tömörülnének. A politikai, nevelési és üdülési tevékenységben az egyes szervezetek saját belátásuk és munkatervük szerint vennének részt, egyiküket sem Irányítanák „föntről". Az ilyen autonóm föderatív ifjúsági szervezet egy parlamen táris politikai párthoz hasonló küldetést teljesítene, melyben minden egyes határozatot vagy döntést csak a fiatalok hozhatnak. Természetesen, külön, önálló döntésjog és szerve zet Illeti a csehszlovákiai magyar fiatalokat is, mely a többi Ifjúsági szervezettel egyenrangú partnerként képviselné az itt élő magyar fiatalságot. Ez a megoldás — tartalmában és formájában egyaránt —. Jobb munka biztosítéka! MIKLŰSI PÉTER EGY A SOK KÖZÜL Világosbarna • haj, kék szem és mindig mosolygó arc — ez Neszméry Ilona, a Szenei Altalános Középiskola tanulója, a csehszlovákiai magyar tánc és népdalénekesek első országos fesztiválja Bratlslava-vldéki fordulójának győztese. Az elért siker kedves kötelességgel jár: Ilonka képviseli a Járást az áprilisi országos elődöntőben, Füleken. Iskolai ünnepélyeken, esztrádműsorokon már több ízben énekelt, versenyen azonban most először. Így érthető volt lámpaláza, de ez csak addig tartott, amíg nem hangzottak fel a Miszter alkohol és a Veszíteni tudni kell elmű számok első akkordjai. — Milyen érzés a győzelem? — Leírhatatlan boldogság — mondja. Ürülök, hogy hallgattam diáktársaimra, amikor arra buzdítottak — nevezzek be a versenybe. Hetente három-négy órát gyakorlok a zenekarral, Mázik tanárnő vezetésével. S mivel a tanulást sem szabad elhanyagolni a próbák mennyisége természetesen a leckemennyi, ségtől ii függ. Érdeklődöm a Füleken előadásra kerülő számról, de ez egyelőre titok. Csak annyit árul el, hogy a két fentinél valamivel gyorsabb tempójú lesz. Az énekesnők közül Kovács Kati, az énekesek közül pedig Zorán Sztevanovity a kedvence. Az ő stílusukat és mozgásukat követi fellépésein. Végül még megkér: — Tessék megírni, hogy mi csehszlovákiai magyar fiatalok köszönjttk a CSEMADOK KB-nak ax D| Ifjúság és a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének a felejthetetlen élményt, aminek részesei lehettünk. Reméljük alkalom és műd nyílik e rendezvény évenkénti megismétlésére. EGRI FERENC O H X O < Z H M B M •J N i n o Ferrer F rancia—olasz szülők gyermeke. Ötévea koráig Olaszországban élt, majd szüleivel együtt végleg Franciaországba költözött. Először amatőr színJátszókkal turnézott, majd megtanult zongorázni és gitározni. De érdekelte a néprajz és a régészet ls; ezért beiratkozott a Sorbonne-ra. S hogy a magas tanulmányi költségeket elő teremtse, 1961-ben beállt Richard Bennett híres zenekarába — gitárosnak. Az együttest 1984-ben elhagyta. A Genius-együttea szólistája lett, Ray Charles-t utánozták és a rhytm and blues megszállottjaivá váltak. Majd három ismerős lányból, Jubllec néven vokált formált; ők énekeltek „alá" Nino Ferrer dalainak. Ekkor már két diplomája volt: néprajzos és régész. Azután komponistaként is bemutatkozott. Egyik első szerzeménye — a „Csuk-u-csuk" — európai siker. Politikai érdeklődése ls zeneszerzésre ihlette. Kubai látogatása után, a kubai zene elemeiből dalt komponált, amelyet nem fogadtak el a hanglemezgyárak, s végül csak koncertjein tudta előadni. Egyik legújabb dalával, a vietnami háború ellen tiltakozik. Egy másikkal, az amerikai négerkérdéssel foglalkozik. Ezek az úgynevezett tiltakozó dalok. — És — slágerei lettek. Népszerűsége napról napra nagyobb lesz. Közönsége nemcsak dalait szereti, hanem nézeteivel ls egyetért. Robogó az NDK fiataljainak motorkerékpárja Az NDK-beli SIMSON jelzésű robogók és az ES motorkerékpárok családja Igen nagy és —, mindjárt hozzátehetjük — kimagasló minőségük és teljesítményük révén számos országban közkedveltek. Á keletnémet motorkerékpárok nemcsak a mindennapi életben, á munkába járásnál, vagy köznapi sportolásnál tesznek jó szolgálatot, hanem a legnehezebb nemzetközi versenyeken ls jól megállják a helyüket. Kezdjük a legkisebb motorkerékpárokkal, a VEB Fahrzeugung Gerätewerk Simson Suhl változatos robogóival. A 2,5 lóerős SPATZ 5250 ford./perc mellett 50 kilométeres sebesség elérését teszi lehetővé. Típusjelzése SR 4— L Hajtőanyag-fogyasztása 100 kilométerenként 1,8 liter. Nagysági sorrendben a következő típus a STAR. fSR 4—2/1), amely 5750 percenkénti fordulatszám mellett 3,4 lóerőt fejt kl és Így 60 km-es maximális sebességet ér el, míg az üzemanyag-fogyasztása 100 kilométerenként 2,1 liter. A SCHWALBE (KR 51/1) robogő teljesítménye 5750 ford./perc mellett 3,6 lóerő, s ugyancsak 60 kai A maximális sebessége; üzen* anyag-fogyasztása szintén 2,1 liter/100 km. Az ebbe a csoportba tartozó motorkerékpárok legerősebbje a SPERBER (SR 4—3), melynek fordulatszáma 6800 ford./ /perc, teljesítménye 4,6 lóerő, maximális sebessége 75 km/óra, üzemanyag-fogyasztása pedig 2,5 liter/100 km. A SIMSON-gyár egyébként az elmúlt évben állította elő a másfélmilliomodik kismotorkerékpárt és 75 ccm-es gyártmányai 1967-ben a terepversenyek kategóriájában Európa Kupát nyertek. Bő választékban gyártja az NDKbeli VEB Motorradwerk Zschopau az MZ gyárjelzésű ES, illetve ETS motorkerékpárokat is. A legklsebA utép vonalvezetésű „SFEKBER" (SR 4-3) bik az ES 125 (sportklvitelben az ES 125 G), és az ES 150. Az első 125, a második 150 ccm-es motorral rendelkezik, a legnagyobb sebesség 90, illetve 95 km óránként, az üzemanyagfogyasztás 2,3—3,8, Illetve 2,4—4,0 liter 100 kilométerenként. A nagyobb hengerűrtartalmú ES 175 és ES 250/2 már a komolyabb gépek közé tartozik. 13,5 Illetve 17,5 lóerő teljesítményt szolgáltatnak s 110, Illetve 120 km/óra sebesség elérését biztosítják. Az üzemanyag-fogyasztás az elsőnél 2,8—4,8, a másodiknál 3,4 i—5,2 liter 100 kilométerenként. A terepjáró motorkerékpárok családjában említést érdemel az ES 125 G (6000 ford./perc mellett 10,5 lóerő, üres súlya 115 kg), az ETS 175 G (5500 — 8000 ford./perc mellett 15,5 lóerő, üres súlya 149 kg) és az ETS 250 G (5500—6000 ford./perc, 22 lóerő, üres súlya 149 kg). Az utóbbi években az MZ jelzésű versenygépek is nagy sikereket értek el valamennyi nemzet8IHSON kőzi terepversenyen. i4||. ••••••••••• ••••••••••• Ú 1 F I I M E K ••••••••••• ••••••••••• A MENYASSZONY ÉJSZAKÁJA (cseh) Az utóbbi évek egyik legtöbbet vitatott, legkülönfélébb érzésekkel és nézetekkel fogadott filmje Jan Procházka és Karel Kachyňa A menyasszony éjszakája című alkotása. Mellette és ellene szólnak funkcionáriusok és filmesek, nézők és kritikusok, az egyik szerint szocializmus-ellenes, a másik szerint még nem is elég bátor, az egyik azt mondja: könnyű ma így okoskodni, a másik: minek gyalázzuk azt, ami már elmúlt, hiszen végeredményben jóra vezetett. Sokan vannak ezen a véleményen, ám a legtöbben azt kifogásolják, hogy a szerzők voltaképpen egyik fél javára sem teszik le a garast, vagyis alkotásukban mindenki szimpatikus ls meg ellenszenves is. Lássuk azonban, miről is szól ez a film. 1950-ben, az erőszakos szövetkezetesítés kellős közepén egy morvaországi faluban játszódik a történet. A gazdák éppen a közös istállókba vezetik állataikat, a hangszóró házszám szerint szólítja őket, s az út mentén az iskolásgyerekek a lelkes tanító intésére kórusban mondanak köszönetet az öntudatos gesztusért. Amikor Picin, a szövetkezet ellenszenves és fanatikus elnöke Jan Konvalinka nevét kiáltja a mikrofonba, lövések dördülnek. Az autóbuszban várakozó, beavatkozásra kész milicisták puskával a kézben nyomban Konvalinka házához rohannak, de már későn érkeznek. A kulák lelőtte állatait, aztán saját magát. A tragédia láttán a milicisták is megrendülnek, de Picin cinikusan megjegyzi: a bandita bandita módra halt meg. Az általános megdöbbenést és a még nagyobb tragédia lehetőségét növeli, hogy éppen ekkor érkezik meg Konvalinka apáca-lánya, akit mindenki Kisasszonynak nevez. A történet ettől kezdve már az egész falut átfogja. Életképek és a falu tipikus alakjai Jelennek meg a vásznon, mintha nem is egy esemény, hanem a falu életének bemutatása lenne a cél. De a felület alatt érezzük a megoldatlan konfliktust, amely minden pillanatban végső összecsapáshoz vezethet Erre az összecsapásra karácsony éjjelén, a megváltó eljövetelének érzelmeket felkorbácsoló rituális aktusán kerül sor. Picin és néhány híve végképp szembekerül a faluval, s a tragédia nem is végződhet mással, mint gyilkolással. Valóban nem könnyű eldönteni, ki mellett is állnak a szerzők. A hatalommal gátlástalanul élő Picin végül saját túlkapásainak lesz áldozata, hiszen ha nem ő gyilkol, őt ölik meg. A szövetkezetbe kényszerített gazdákat pedig a vallásos szertartás nyomán támadt hisztéria lázítja fel annyira, hogy akár holttesteken át is visszaszerezzék és megőrizzék vagyonukat. Szinte elemi erők összecsapása ez. Az ember ösztöneinek, fanatizmusának esik áldozatul anélkül, hogy rá lehetne mondani: bűnös. Az emberek egyszerűen bele vannak hajszolva ebbe a tragédiába. Tudatukban egyikük sem érett meg arra, hogy tudják: az adott esetben mi a helyes megoldás. Az erőszakra erőszak a válasz, s ilyenformán a tanulságot már nem ls nehéz levonni. Igényes film ez. Ma sem könnyű megérteni, hiszen az ötvenes évek sok eseménye nem tisztázódott még teljesen. Jó, hogy erre is felhívja a figyelmet. Művészi hatása lenyűgöző. A balladai stílus jő összhangban van a mondanivaló bonyolultságával s az akkori évek hangulatával. Figyelemre méltó a színészek játéka is, különösen Jana Brejchováé, Mnislav Hofmané és Gustáv Valaché. Az 4 érdemük is, hogy ez a film a tavalyi velencei fesztiválon CIDALK-díjat kapott. A SAINT TROPEZ-I CSENDŐR (francra—olasz) A francia filmipar szinte sorozatban gyártja azokat a műveket, amelyek Louis de Funés tehetségét és népszerűségét igyekeznek kiaknázni. A híres francia komikus a legkülönfélébb szerepekben tűnik fel, egyszer vendéglőst, egyszer póruljárt embert, egyszer egy szeszélyes hajadon apját, most pedig egy, a hivatását mindennél többre becsülő csendőrt alakít. Egy tengerparti üdülőközpontban éli mozgalmas hétköznapjait. Életét nemcsak az fűszerezi sok-sok bonyodalommal, hogy kötelességeit hallatlan odaadással igyekszik teljesíteni, hanem az is, hogy szépséges leánya minduntalan gyanús ügyekbe keveredik, ami az ő karrierjére nézve már-már végzetesnek látszik. Ugyanakkor bizonyos „nemzeti jellemvonásokkal" ls rendelkezik, s — öszszegezve — mindez jó ürügy arra, hogy nézőit önfeledt szórakozásra késztesse. A film különben nem hozott újat, eredetit a műfaj hasonló jellegű, átlagos színvonalú termékeihez képest, de elvitathatatlan, hogy üdítően hat filmszínházaink repertoárjában. Vannak figyelemre méltó jelenetei — midenekelőtt a csendőri témával összefüggők —, de vannak unalmas és mesterkélt részei is. A filmvígjátékok tömegében azonban így is a sikerültebbek közé tartozik, s ha másért nem, Louis de Funés játékáért mindenképpen érdemes megnézni. NAGY KÍGYÓ TÖRZSFŐNÖK (NDK-beli) A Vinnetou-féle kalandfilmek száma szaporodott a Nagy Kígyó törzsfőnök című alkotással. Valóban csak a számuk szaporodott, ugyanis ez a film minden tekintetben alatta marad az eddigi indián-történeteknek. Primitívebb és sematikusabb az előzőeknél, szinte minden képe és minden alakja mesterkélt, hamis. És mindennek tetejébe még unalmas is. Kár, hogy „ezt nem tudva sokan megnézik és sokan fognak csalódni. Szerencsére az is feltételezhető, hogy sokakat kiábrándít majd a hozzá hasonló álromantikus giccsekből. Még? is, mindenképpen megfontolandó, hogy érdemes-e megvenni az ilyen fzlésrontó filmeket. A kasszasiker ugyanis nem lehet döntő szempont akkor, ha az ifjúság egészséges érzésvilágát, igaz életismeretét tesszük kockára vele. (szó/ A napokban kezdték vetíteni az Elérhetetlen bosszúállók című szélesvásznü, színes szovjet kaland] llmet, E elvételünkön a film egyik Jelenete.