Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-29 / 88. szám, péntek

A tisztázás igényével A

napi sajtóban megjelenő sokféle elképzelés ós állásfoglalás legtöbbje a pillanatnyi helyzetre és viszonyaink jövőbeni rendezésére vonatkozik. Egynéhány ugyan érinti a múltat is, de legfeljebb a sérelmek jóvátételét sürgeti. A cselekvés egészséges ösztöne, erős gyakorlati politikai érzék ihleti ezeket a megnyilvánulásokat, s amíg így van, rendben van, mégis félő, hogy ez az ösztönösség nem juttat el messzire, sőt zsákutcába kerget és fele'más megoldásokra, kompromisszumokra kényszerít bennünket. A Szlovákiai írószövetség magyar szekciója vezetőségének álláspontja negyedik fejezetében figyelemreméltó bekezdést találunk, mely rámutat arra, hogy az első köztársaság idején a csehszlovákiai magyarság legjobbjai, kommunisták, pártonkívüliek, munkások, parasztok, értelmiségiek tömegei aktív és progresszív szerepet játszottak, ennek ellenére a magyarságot sommásan és kollektíve felelőssé tették a köztársaság feldarabolásáért. Az álláspontnak ez a bekezdése elveti a kollektív felelősségrevonás és sommás vád létjogosultságát, s követeli az ennek alapján egykor ránkzúdult sérelmek jóvátételét. Végeredményben ezt az álláspontot is a pillanatnyi helyzet sugallta, de ezen túlmenően magába foglalja a múlt teljes tisztázásának igényét. Közéletünk demokratizálása nyilvánvalóan nem jelent egyszeri politikai aktust, hanem hosszú, az egész társadalmat átfogó és megtisztító folyamatot. A demokrácia a közélet erkölcsét, tiszta emberséget, az észhez címzett argumentumokra támaszkodó, szabad véleménycserét is jelent, s ha valóban egész társadalmunk megújhodását, valóban szocialista demokráciát akarunk, akkor a múlt tisztázásóra vonatkozó igénynek nemcsak létjogosultsága van, akkor ez a tisztázás elengedhetetlenül szükséges, mert enélkül új lapot nyitni életünkben képtelenség. Cseh és szlovák viszonylatban az aszimmetrikus államjogi rendszer létrehozása jelentette a nemzeti kérdés rendezésében a lenini elvek felrúgását, csehszlovák—magyar viszonylatban pedig ez a sommás vád és kollektív felelősségre vonás. Elmúlt azóta több mint húsz esztendő, sok minden jobbra fordult nemzetiségi politikánkban, de gyökeres változás nem eshetett meg, mert a félmegoldások épp ebben a tisztázatlan múltban gyökeredznek. A csehszlovákiai magyarság bűneinek felnagyítása, a magyar progresszió agyonhallgatása, semmibevevése és szétszórása, bennünket épp oly súlyosan érintett, mint a szlovák nemzetet a Szlovák Nemzeti Felkelés agyonhallgatása, lebecsülése, a DAV köré tömörült kulturális és irodalmi mozgalom üldözése és agyonhallgattatása. Ha ezekben a napokban a csehszlovákiai magyarság ugyanúgy állást foglal a szimmetrikus államjogi rendszer létrehozása érdekében, mint a szlovák nép, ez csak azért lehetséges, mert lényegében ugyanaz a hatalmi, sovinizmus támadt alapvető létérdekeink ellen, amit jobb híján a személyi kultusz elnevezéssel illetünk. A

múlt teljes tisztázásának igényét ma már csok a történelem, és rendszeres kutatómunka elégítheti ki. Am a fenti analógia szükségszerűen figyelmeztet valamire. Első pillantásra látszólag csak a nemzeti és nemzetiségi sérelmek jóvátételéről van szó, holott ez a hatalmi sovinizmus elsősorban a nemzetek és nemzetiségeken belül ténykedő progresszív társadalmi áramlatok ellen tört, s ez jellemzi lényegében a cseh országrészekben végbemenő folyamatokat is. Igy lehetséges, hogy a nemzeti és nemzetiségi sérelmek jóvátétele nem az internacionalizmus ellenére, hanem annak szellemében történik vagy fog történni. Ez annyit jelent, hogy az öncélú nacionalizmusnak nincs helye egyik táborban sem, sőt azt jelenti, hogy a különböző nemzetek és nemzetiségek egyetlen egy tábort alkotnak azzal a hatalmi sovinizmussal szemben, mely képes volt megnyergelni hol a szláv szolidaritás elvét, hol a cseh, hol a szlovák, hol a magyar nacionalizmust, s végül egy absztrakt és papír ízű internacionalizmus hirdetésével vezette félre a népeket és nemzetiségeket, hogy elleplezze hatalmi kizárólagosságát. Mindez országvilág előtt nyilvánvalóvá vált. Ez a nemzetközi munkásmozgalomtól és az eredendően nemzetközi kommunista mozgalomtól idegen sovinizmus akarta megnyergelni a nemzetközi munkásmozgalom és a kommunista pártok szervezettségét, s már-már azzal fenyegetett, hogy a kommunista pártok elszakadnak marxista—leninista eszmei alapjaiktól. Ha a múlt tisztázásának igényével lépünk fel, akkor ezt azért tesszük, hogy hozzájáruljunk a jelen problémáinak tisztázásához, mert az volna a legnagyobb szerencsétlenség, ha ezt elmulasztanánk, és engednénk bármely nacionalizmus ösztönös fellángolásának, hogy újra csorba essen a proletárinternacionalizmus eszmeiségének gyakorlati alkalmazásában. A hatalmi sovinizmus újra kihasználná a helyzetet és fölébünk kerekedne, hogy megakadályozza társadalmi életünk tényleges demokratizálását. Ha a demokrácia jelenti a közélet erkölcsét, akkor szükségszerűen fel kell vetnie a felelősség kérdését is. Van történelmi, erkölcsi-politikai felelősség, és büntetőjogi felelősség. A demokrácia nem ijedhet meg önmagától, s a hamis nemzeti egység, vagy nemzetiségi szolidaritás jegyében nem hallgattathatja el saját lelkiismeretét. Ha a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának vezetősége a választások elhalasztását, s a választásoknak oz új szellemben való lebonyolítását követeli, akkor lényegében azokkal tart, akik már az első pillanatban fel merték vetni a felelősség kérdését. A választások döntik el, miféle demokráciát hozunk létre, s merjük-e vállalni következetesen a felelősséget és a felelősségrevonós kötelességét. 1

7 lenne méltányos, és így lenne igazságos, de következetesek csak úgy lehetünk, ha méltányosság és igazságosság vezérel bennünket, ha nagylelkű demokráciát teremtünk, mert másképpen menthetlenül feltámasztjuk a gyanakvás és megtorlás szellemét, pedig a bizalom légkörére van szükségünk. BABI TIBOR A MAGYAR NEMZETISÉG KÉRDÉSENEK DEMOKRA" Lévai Andor, Bratislava Párthatározatok és rendeletek helyett mindenre kiterjedő egységes törvény biztosítsa a magyarság jogait. Létesítsenek nemzetiségi minisztériumot, magyar nemzetiségű miniszterrel és ukrán nemzetiségű államtitkárral. Szervezzék át a vegyes lakosságú járásokat. A magyarok kapjanak arányos képviseletet a képviselőtestületek tanácsaiban. Magyar vidéken legyen magyar nyelvű közigazgatás és igazságszolgáltatás, és magyarul tudó tisztviselők dolgozzanak ott. Állítsák vissza a régi magyar helységneveket, s az utcák és boltok magyar felírást kapjanak. Büntetőjogi szankciókat az elnemzetlenités ellen. Szükséges magyar iskolák hivatalból való létesítése, állandó magyar színház létesítése Pozsonyban és magyar gazdasági főiskola létesítése Tallóson. Szabó Tivadar, Bratislava Helyezzék külön törvénnyel hatályon kívül az öszszes olyan törvényeket, rendeleteket és intézkedéseket, amelyek a nemzetiségekre nézve emberi szempontból is sérelmesek. Kérjük a magyar iskolaügy további fejlesztését, azon kívül javasoljuk, hogy a magyar- és vegyeslakta vidékek szlovák iskoláiban tanítsák a magyar nyelvet, mint fakultatív tantárgyat. Minden községnek, amely az 1961. évi népszámlálás szerint legalább 20 százalék magyar lakossággal bír, legyen hivatalos magyar helyneve is. A közigazgatásból, közoktatásból stb. magyar nemzetiségük miatt elbocsátott alkalmazottakat vegyék vissza, még akkor is, ha kivételezés után más ürüggyel (pl. termelő munkába utalás, racionalizálás, átszervezés stb.) bocsátották el őket. Azt a fizetést és beosztást kapják, amelyben akkor részesültek volna, ha az elbocsátásra nem került volna sor. Az 1945-ben feloszlatott magyar egyesületek vagyonát az alapszabályok értelmében - amenynyiben még megtalálható - magyar egyesületnek adják át. Itt kifejezetten utalunk az egykori Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság pozsonyi káptalan utcai (Bratislava, Kapitulská ulica) székházára, amely jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia birtokában van és amely az alapszabályok értelmében a CSEMADOKot illetné. A szlovák iskolák irodalom és történelem tanításában a magyar-szlovák együttélésnek ne csak negatív, hanem pozitív oldalaival is foglalkozzanak. Azok, akik csak Húrban, Štúr, Hodža felkelésének kidomborításával és a Kossuth zászlója alatt harcolt húszezer szlovák honvéd elhallgatásával gyűlöletre nevelik a fiatalságot, nem jó szolgálatot tesznek a mostani szlovák-magyar együttélés ügyének. Tegyék lehetővé magyar sportegyesületek újraalakulását. Ez azonban ne legyen ok elzárkózásra. Javasoljuk a választási rendszernek oly módon való átdolgozását, hogy magyar jelöltek kellő arányban kerülhessenek be az egyes képviselőtestületekbe. Legyen szabad az újságokban stb. az összes helységek magyar nevét használni a magyar nyelv szabályai értelmében. Kérjük, hogy azok a magyarok, akiket 1945 után szabadságukban vagy vagyonúkban deportálás stb. útján megkárosítottak, kapjanak kártérítést. Amennyiben ez nem volna lehetséges, kérjük az 1945-1948 közti magyar deportációk értelmi szerzőinek legalább erkölcsi felelősségre vonását és annak kimondását, hogy politikai funkciót a jövőben nem vállalhatnak. Veress Vilmos, Nyíró A CSEMADOK lévai járási bizottsága márciusi ülésének részvevői foglalkoztak a CSEMADOK KB javaslataival. Más egyebek mellett követelik, hogy a magyar dolgozók necsak a járás választott szerveiben foglaljanak helyet, hanem a JNB, a járási pártbizottság s a többi szervek és intézmények apparátusaiban is magyar nemzetiségű és magyarul tudó funkcionáriusok legyenek a magyarlakta területen. A legrövidebb időn belül nemzetiségi népszámlálást tartsanak. A magyar nemzetiség kérdését úgy kell megoldani, hogy nekünk, a CSSZSZK egyenjogú polgárainak is lehetőségünk nyíljék arra, hogy saját problémáinkat az egész ország érdekeivel összhangban, magunk oldhassuk meg. Lehetővé kell tenni, hogy a magyar iskolákat magyar iskolaügyi intézmények irányítsák, mert csakis ez biztosíthatja, hogy minél előbb felzárkózhassanak az egész hazánkban közös oktatói-nevelői célok maradéktalan teljesítésében. Az összevont iskolákat meg kell szüntetni, külön igazgatóságokat kell létrehozni. Az ülés részvevői fő feladatuknak tekintik tagságuk és a csehszlovákiai magyar dolgozók kommunista szellemű nevelését, a párt és a köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítését, a proletár nemzetköziségből fakadó szocialista hazafiság és nemzeti öntudat fejlesztését, valamint a népgazdaság feladatainak maradéktalan teljesítését. Jávorszky Jenő, Rimaszombat Mielőbb népszámlálást kell tartani a kormány mellett létesítendő magyar nemzetiségi államtitkárság felügyelete mellett, s külön felhívni a figyelmet, hogy az úgynevezett reszlovakizáltak magyarnak vallhatják magukat. Magyarországgal történő kölcsönös megállapodás mellett lehetőséget kellene adni arra, hogy a Dél-Szlovákiából kitelepített magyarok, ha akarnak, vagyonjogi rendezés mellett visszatérhetnek szülőföldjükre. A magyar lakosság, részarányának megfelelően, magyarlakta területen a nemzeti vállalatok vezetéséből is részt kapjon vezetői szinten is. Jogilag biztosítani kell, hogy a magyar nyelv Dél-Szlovákiában tárgyalási nyelv legyen, s ugyanez vonatkozzon a hivatalos ügyek Írásbeli intézésére is. Állandó hajlékot kell biztosítani a MATESZ-nak, s bővítsék ki operett társulattal is. Magyarlakta területen a művelődési házak iráAz Oj Szóban közöltük a CSEMADOK Köztársaságban élő magyar nemzetiség

i előterjesztett javaslatát. Kértük olvasói ezzel kapcsolatos véleményüket, elképzi ezt mutatja a CSEMADOK Központi Bh nagy száma, melyeket kölcsönösen kii levelek a teljes egyetértést fejezik ki a kapcsolatban, s azt az őszinte vágyat, j deződfék a magyar nemzetiségű lakossá den egyes levelet teljes terjedelemben egész terjedelme sem. Azonkívül szám például a kétnyelvűség problémája, az tisztségviselők, tisztviselők, elárusítók átszervezése, a régi helységnevek viss Arra törekszünk, hogy a válaszokból a sára adjuk, hogy válaszaikat feldolgozás vábbítfuk. Várjuk olvasóink további hozzászólása REND KÖZÖS D< Olvasóink válaszai a CSEMADO nyitásában megfelelő részvételt biztosítanak a i gyaroknak. A járások javasolt átszervezésénél a r gyar járásokba magyar közigazgatási vezetc állítsanak, ugyanez vonatkozzék részarányoson bíróságokra, szakszervezeti vezetőkre és a földr vesszövetkezeti vezetőségekre is. •NHHHI Csicsei Károly, Nagymea A magyarlakta területeken a szlovák nelH magában véve is előnynek számított, a szlo nemzetiségű polgár nemcsak eredményes munk után várta el előnyös beosztását vezető állások hanem nemzetiségi mivolta után is. Ez befolyási azt a helyzetet, hogy a magyarlakta területe a vezető beosztások többségét szlovák nemzet gűek töltik be. Nézetem szerint Dél-Szlovákia tő ségben magyar lakosságú területeit különálló rásokra kellene felosztani és ezek a járások i gyar kerületet alkotnának. Ez végignyúlna Szlc kia egész déli részén, ezért területi elhelyezked eléggé kedvezőtlen volna, amin a kerületi széki ésszerű elhelyezésével részben segiteni lehetne, emelett számos előnye is lenne az ilyen elren zésnek. Beregffi Lóránd, Ipolysái A CSEMADOK legyen az a szerv, amely a mat lakosságot egybetömörítse, önállóan szervezze, legmagasabb szinten képviselje mint kisebbsé Legyen az a szerv, amely egyengetni fogja a tc nemzettel való sorsközösségünket országunkban turális, politikai és gazdasági téren. Szorgalm kell a magyar iskolák színvonalának emelését; gyen minden iskolának önálló igazgatásiéi magyar tannyelvű tanszéket kellene nyitni^W műszaki, mind a természettudományi karon, s ez mégsem lehetséges, meg kellene oldani, K magyar diákok magyarországi főiskolákon tanul! sanak ösztöndíjasként vagy magánemberként. ! gyarlakta területen legyenek kétnyelvű cégtáb minden közigazgatási hivatalban kétnyelvű ny tatványok. Az esetleges kirívó nemzetiségi sérel ket képviselőink terjesszék a Nemzetgyűlés é kormány elé. Fontosnak tartom, hogy értelmiség következetesen állást foglaljon az itt élő mag ság nemzetiségi problémáinak megoldásában. •••• Cserepes Béla, Karva Meg kellene oldani, hogy egyszerűbbé váljé önkéntes átköltözés Csehszlovákia és Magyaror: között. Egyszerűsíteni kellene a két ország kö utasforgalmát is. Lehetővé kellene tenni a c szlovákiai magyar tanulók magyarországi tanul középiskolai szinten is. Magyar egészségügyi, i| kereskedelmi, katonai és egyéb középiskolát k ne nyitni a magyarlakta vidéken, s Komárorr vissza kellene állítani a magyar óvónőképzőt, zőgazdasági főiskolát kellene létesíteni azok mára, akik elvégezték a mezőgazdasági teehi mot. Szükség lenne pedagógiai és ipari fôiskť is. •HBB Juhász Gyula Ifjúsági Klub, Nyitra A JUGYIK március 15-én Nyitrán megemlékez 120 évvel ezelőtt lezajlott eseményekről a szal ság gondolatának jegyében. Programunk más részében ismertettük tagságunkkal a CSEMAI Központi Bizottsága ülésének állásfoglalása CSKP KB és az SZLKP KB januári határoz Megvitattuk a CSEMADOK KB-nak a nemzet kérdés megoldásáról szóló javaslatát, Teljes tékben egyetértünk a felterjesztett javaslattal. A CYIK és a Nyitrán tanuló magyar főiskolásol szögezzük: a szocializmus közös építésében dei ratikus szellemben szilárdan fogunk dolgozni kös hagyományaink jegyében. Abesi Andor, Szeszta Az 1946-47-es években községünk lakossá;