Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-22 / 81. szám, péntek

Régi magyar közmondások • Kinek szél a hite, töm­löc az orsiviga. • Nem használ a szó, ha a kéz nem jó. • Ne hajigáljon az, ki­nek üvegből a háza. • Puszta malmon, bom­lott hídon nem sok vá­mot szedsz. • Soktól fél, akitől sokan félnek. Egy londoni pap összeütközik vezetés közben egy taxival. A taxisofőr kiugrik a kocsiból és éktelenül káromkodik. A pap egy ideig hallgatja, aztán meg­szólal: — Fiam, a reverendám tilt­ja, hogy hasonló hangnemben válaszoljak. Ezért csak azt kí­vánom, hogy amikor ma este otthonába tér, a kedves mamá­ja ugorjon kl az ólból és ala­posan harapja meg magátl Két tyúk menekül rohanva y kakas elől. Az egyik meg­ólal: '— Ne olyan gyursan! Ne le­lejtsd el, hogy ő már n®m a legfiatalabb! J§ — És mondd csak Péterke, otthon szoktatok imádkozni ét­kezés előtt? — Nem, nagymaima. Nincs rá szükség, az én anyukám kivá­lóan tud főznil A fiú a lányhoz: — Ha a feleségem leszel, nem keli munkába járnod! — Nagyszerű, igazán aranyos vagy! — Igen ... a kerékpárt majd részletre vásároljuk! A sokgyermekes anya dajkát keres. — Tizenhárom gyerekl? Bo­csásson meg asszonyom, nem vállalom a munkát — rémüldö­zik az egyik jelentkező, l. — Miért, talán babonás? — Nem baj, legközelebb kölcsönkérjük a szomszéd négy Hét é« viszonozzuk a lítogatástl Az ifjú hölgy hosszabb ten­geri út előtt fogamzásgátló pi­rulákat és tengeri betegség el­leni tablettákat vásárol. — Tulajdonképpen semmi kö­zöm hozzá — jegyzi meg a gyógyszerész —, de ha önnek hányingere lesz tőle, miért csi­nálja? ' » • — Szívem — sóhajt az ifjú férj —, az én anyukám sokkal Izletesebben főzött! — Az enyém is — válaszol az asszonyka —, de azért én még soha nem panaszkodtam! — Fogadjunk, hogy ezek agy­mAssal beszélgetnek! — Gyerekek, megérkezett apó­kat — Az enyém, a Katié, vagy a Pistié? Az értekezlet szüneté­ben: — Gyere, Igyunk egy jó ká­vét! — Nem lehet, akkor nem tu­dok aludnil — Ninil Te csavarod a ciga­rettát? Mióta? — Amióta az orvosom több testmozgást javasolt! — Maga nős? — Nemi — Micsoda szerencséje a feleségének I Egyik kollégánktól kérdez­tük: — Mondd, tulajdonképpen hányszor buktál meg eddig a gépkocsivezető vizsgán? — Holnap ötödször! A BORBÉLYNÁL — Hogyan borotválnak Kt? — Kitűnően! Egyik vendé­günk annyira elégedett volt a borotválásunkkal, hogy rögtön egy újat kért! A nagy színész feleségének temetése után: — Mester! Megrendítő voltl Ez a fájdalomkitörési — Hol látott? — A ravatalnál! — Az semmi! A sírnál látott volnál A mély gyászba öltözött Arisz­tid találkozik Taszilóval. — Kit gyászolsz? — A feleségemet. Vettem ne­ki egy jaguárt és ez az ered­mény. Egy hónap múlva Ismét ta­lálkoznak, ekkor már Tasziló is feketében van. — Hát te? — A feleségem meghalt. — Hogyan? Te ls vettél neki egy gépkocsit? — Gépkocsit? Dehogy! Egy Jeguórtl ÁLLATMESE A papagáj egyedül maradt a lakásban és rosszullét fogta el. Elhatározta, hogy felhívja az ál­latorvost. Felvette a kagylót, csőrével feltárcsázta a számot és megszólalt: —• Halló, a doktor úrral sze­retnék beszélni. — A doktor úr nincs otthon. — Hát akkor kivel beszélek? — A papagájával. AFORIZMÁK • A meteorológus sze­rint a házastársak vesze­kedése olyan vihar, ami tisztítja o légkört. • Agglegény az a fér­fi, aki minden reggel más irányból érkezik munkahe­lyére. • Sokan szeretnék meg­érni a száz évet, körben azonban nem tudják, mit kezdjenek magukkal egyet­len esős vasárnap délután. 38. 12. Első, vagy Rojtosfülü Daniló, Pompónta isten kegyelméből való ural­kodófa, gyors mozdula­tokkal aláírt néhány ha­- lálos ítéletet, aztán pa­lotája ablakából kedv­telve nézegette azt a tá­voli hegyet, amelynek csúcsán már épült — közadakozásból — élet­nagyságú szobra. Ez a nép spontán lelkesedé­sének biztosítéka volt, ő nem is tudott róla-, csak a tervek közül vá­lasztotta ki a legmegfe­lelőbbet. Meg a felirat szövegét módosította az eredeti „áldott uralko­dónk" helyett „áldott és jóságos uralko­dónk"-ra. Ám hírnök jő és piheg­ve szól: — Felséges uramt A nép... A nép?í ]é .;. csak­ugyan ... nép is vanl Nos, beszélj, mi van az ízével ...a néppel? — A nép, uram, azt óhajtfa, hogy menf a fe­nébe. Vagyishogy a nép valami demokráciáról beszél... — Demokrácia? Hát ez már megint micsoda hóbort? Biztosan azok a zavaros agyú firká­szok, meg tudósok eszel­tek kl valami hülyesé­get ... vagy talán egy új autómárka?... Öe mokrácia? — Felséges uram, nya­lom kegyelmes talpa­dat, azt hiszem, most valami nagy baromsá­got mondtál. A demok­rácia — mondják az írástudók — néphatal­mat jelent. Hogy a nép­nek joga van beleszól­ni saját ügyeibe, hogy nemcsak neked van iga­zad, hanem másnak is akadhat valami egész­séges écesze... meg azt is mondják, hogy ártatlanokat zárattál börtönbe... — Megőrültek? Eéé­één? A rendőrök! — A rendőrök azt mondják, hogy a te pa­rancsodra! O CQ O < to O < > < O CQ O H­< to O «< —1 > < — Ha nem a rend­őrök, akkor a bírók! — A bírók is azt mondják', hogy a te pa­rancsodra! — Ha nem a bírók, akkor a miniszterek! — A miniszterek ts azt mondják, hogy a te parancsodra! A nemeslelkű uralko­dó olyan hévvel vakar­gatta üstökét, mintha megtetvesedett volna. — Mát tudod mit? Ha ezek néphatalmat akar­nak, ám legyen! Majd én vezetem őket! Es hogy rátermettségemet bizonyítsam, a szobrom talapzatának szövegét is megváltoztatom. A helyes szöveg így hang­zik: „Áldott és jóságos uralkodónk, aki a nép hatalmának súlyát egye­dül is elbírta!" PETERFI GYULA O 00 O h­< to O < _ i > < ELEFÁNTOK ÉS KAKAÓ Északkelet-Ghanában Brong Ahapho vidékén vadelefán­tok csordája rontott az egyik faluba, és több mint harminc kocsi, fejtésre előkészített, kakaóbabot a felismerhetetlen­ségig agyontiport. A kárvallott falu törzsfőnöke kiöntötte bánatát a Ghanian Times tudósítójának. Az erdei „haramiákra" panaszkodva megvádolta a víz- és erdőgazdasági minisztériumot, hogy tiltja a garázdálkodó vadállatok irtását. A törzsfőnök el­mondta, hogy a vidéken elszaporodott vadelefántoktől való félelmében sok paraszt elhagyja az ültetvényeket, mert a sok elefánt nem talál elég élelmet az erdőben, ezért az ültetvényeken garázdálkodik. A törvény azonban törvény. A vadállatok jogait a mi­nisztérium védi, de ki védi a parasztok érdekeit? /AFR1QUE NOUVELLE) NEM LESZ ÖSSZEÜTKÖZÉS Különös kérdést vetettek fel az angol parlamentben. Hi­telt ad-e teljes mértékben a kormány azoknak az orosz kutatóknak, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az Ikarosz törpebolygő nem ütközik össze a Földdel, amikor 1968. június 15-én maximálisan megközelíti bolygónkat. A kormány ugyanis nem várta be az ugyanezzel a kérdés­sel foglalkozó massachusettsi technológiai Intézet kutatási eredményeit. Tanulmányozzák-e ezt a kérdést angol tu­dósok is? Hátha mégis fennáll az összeütközés veszélye? Milyen intézkedéseket tegyenek ebben az esetben? Hasonló kérdést tettek fel a hadügyminisztérium szak­értőinek is. A minisztérium azt a választ adta, hogy ma­napság egyetlen tekintélyes csillagász sem hisz az össze­ütközés lehetőségében. Shirley Williams államminiszter szakértőkkel folytatott tanácskozások után a következőket válaszolta az interpellálóknak. Az Ikarosz pályáját a legkisebb perigeum (földközelség j jellemzi, melyet 0,19 csillagászati egység jelez. Az Ikarosz 1949-ben történt felfedezése után rájöttek, hogy ez a mik­robolygó a Föld közvetlen közelségében haladhat el. A leningrádi elméleti csillagászati intézet melletti nem­zetközi központ, amely adatokat gyűjt az aszteroidokról és pályáikról, a szerzett adatok alapján úgy véli, hogy 1968. június 15-én csillagászati szempontból rendkívül kicsi — mindössze 0,4 csillagászati egység lesz a Föld és az Ikarosz közti távolság. „Földi" viszonylatban ez több mint hatmillió kilométernek felel meg, azaz a Föld átmérője 500-szorosának. Az adatok megbízhatóságában nincs okunk kételkedni. Az Ikarosz mikrobolygó csak néhány napig fog szabad pályán haladni. A számítások szerint, ha összeütközne a Földdel, a robbanás ereje 100 megatonna trinitrotoluol (vagy több hidrogénbomba) robbanási erejének felelne meg. Romboló hatása sokkal nagyobb lenne, mint a Krakatau vulkán 1884. évi kitörésének, melynek következtében a nyugat-indiai szigetekre beözönlő világtenger 36 ezer ember életét követelte áldozatul. Am nincs ok a félelemre. Még a legrosszabb esetben is millió az egyhez annak esélye, hogy nem lesz összeütközés. Ezt korszerű tökéletes mérési módszerekkel és műszerek­kel végzett számítások támasztják alá. /TIMES f VÁLÁSI TANÁCSADÓ Olaszországban, ahol tudvalevően nincs válás, igen nép­szerű egy kézikönyv, mely tanácsot ad, hogyan szabaduljon meg valaki — törvénysértés nélkül — szerencsétlen házas­ságától. A 30 oldalas brosúra, amelyet ügyvédek és egy kis antiklerikális radikális párt tagjai állítottak össze, azt ta­nácsolja az olaszoknak, hogy még házasságkötés előtt gon­doskodjanak a „hátsó ajtóról". Bármilyen hihetetlenül is hangzik, az egyházi házasság érvénytelenné nyilvánítása könnyebb, mint a polgárié. Elég, ha az illető Jó előre „biztosítja magát". Például Igy: az esküvő előtt nyilatkozatot ír alá arról, hogy nem tartja felbonthatatlannak a házasságot, nem hisz a házasság istentől megszentelt fellegében. Azt is célszerű bevenni a nyilatkozatba, hogy a házasság sikertelensége esetén az illető határozott szándéka elválni vagy semmisnek nyilváníttatni házasságát. Utána pecsételje le, és közjegyző­nél helyezze letétbe a nyilatkozatot. A nyilatkozat nagyobb meggyőző ereje érdekében lépjen be a válás híveinek ligá­jába, fizesse a tagdíjat, őrizze meg róla a nyugtát. A szerzők figyelmeztetnek rá, hogy a papnak nem kell tudnia a nyilatkozatról, különben megtagadná az esketést. Erkölcsi és jogi követelmény azonban, hogy „a menyasz­szony tudjon a nyilatkozatról, melynek elhallgatása, ter­mészetesen, becstelenség lenne". IZA RUBEZSOMf „ELKERÜLHETŐ A HALÁL" A chilei hadügyminisztérium az Egyesült Államokból FM 21—76 rejtjelü utasításokat tartalmazó tankönyvet kapott a Cordillerákban elhelyezett különleges rendeltetésű csapa­tok — a „fekete barettsapkások" számára. Az utasítások tanácsokat adnak a katonáknak, hogyan maradhatnakk élet­ben élelem- és víztartalék nélkül. A tankönyv IV. fejezete szerint a bajba jutottak kerüljék a lisztből készült száraz élelmet, a húst és az érett gyü­mölcsöt, ha negyed gallonnál kevesebb ivóvizük van, egy napra. Figyelmezteti a katonákat, hogy az evés szomjúságot okoz, ezért inkább szénhidrátokban gazdag táplálékot fo­gyasszanak, például karamellt vagy lekvárt, esetleg majoné­zes langusztákat. Az utasítások egyébként leszögezik, hogy kevés kivétellel minden ehető, ami a földön nő, mozog vagy repül. A rova­rok zöme tápértékű, s ügyesen elkészítve ízletes is lehet. A „fekete barrettesek" parancsnoksága nemrégen felül­vizsgálta a washingtoni tanácsok hatásosságát. A kísérlet­ben részt vett katonák keserű gúnnyal jegyzik meg, hogy az amerikai tankönyvet nyilván rossz címre küldték. A had­ügyminisztériumból az élelmezésügyi minisztériumba kellett volna küldeniük. fSlGLOJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom