Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-22 / 81. szám, péntek

TRUSZKA FERENC^ postavezető, 28 éves pártonkívüli, Muzsla 1. Ideje volt már e folyamat megin­dulásának, hiszen alig voltunk tájékoz­tatva a különböző bel- és külpolitikai eseményekről. Legföljebb kerülőúton tudtunk meg valamit. 2. Külön figyelmet szentelve Szlo­vákiának, fölszámolni a lemaradottsá­gát Csehországgal szemben. 3. Ezen a vidéken a hivatalokban ls kapjon létjogosultságot a kétnyelvűség. CSAPÖ FERENC, főiskolás, 21 éves, pártonkívüli, Bajcs 1. Szükség volt a demokratizáclós folyamatra, de úgy vélem, hogy az el­múlt hetekben sok elhamarkodott vé­lemény is napvilágot látott. 2. Gazdasági téren a vállalatoknak a mainál nagyobb önállóságra és versen­gési lehetőségre lenne szükségük ahhoz, hogy kiegyenlítsék gyakorta ráfizetéses mérlegüket. 3. A nemzetiségi kérdés nálunk ma már lényegében megoldott probléma. ZÄLEZSÄK TIBOR, tanár, 24 éves, pár­tonkívüli, Érsekújvár 1. Várható fejlemény volt ez, hiszen az ország irányítása néhány nem oda­való ember kezében volt. És ez meg­bosszúlta magát. 2. Csak a saját problémámat emlí­teném: ötévi főiskolai tanulásért ne' ezerkétszáz korona kezdőfizetés legyen a „jutalom". Egykori osztálytársaim, akik az alapiskola elvégeztével mun­kába álltak, ma a kétszeresét ls meg­keresik. A fiatal nemzedékben ls bízni kell és nem egyértelműen alulértékel­ni a tudását. 3. Azt szeretném, ha Dél-Szlovákiá­ban nagyobb figyelmet szentelnének a szlovák nyelv oktatásának. SENKÄR ISTVÄN, technikus, 27 éves, pártonkívüli, Vágsellye . 1. Remélem, hogy a változások más dszert hoznak majd a vezető dolgo­k munkájába. Sokat várok a krltl­ai hozzászólások szabad lehetőségé­től, hiszen aki nincs bírálva, az azt hi­szi, hogy jól dolgozik. 2. Újítsuk föl új szellemben a bri­gádmozgalmakat. Legyen ez valódi ver­sengés és ne csupán formális feladat­teljesítés. A szorgalmas munka tükrö­ződjék a fizetésben ls. 3. A Csallóközben épült gyárakban a felsőbb szervek tegyék lehetővé a magyar nyelvű üzemi sajtó megjelené­sét. Sok mulasztást pótolnának ezzel. HERDICS JÄNOS, iskolaigazgató, 52 éves, párttag, Szene 1. Minden elfogultság nélkül állítha­tom, hogy társadalmi és politikai éle­tünk minden szakaszán sok újat, biz­tató változásokat remélek a KB de­cemberi és januári plénumülései ré­vén indult folyamattól. Remélem ez ki­hatással lesz középiskolai oktatásunk eddig bizony mostoha helyzetének meg­szüntetésére, s a gimnáziumok, akár­csak egykor, a főiskolák éltető erejét jelentik majd. ?. Eddig csak sokat beszéltünk a ne­~ velésről, konkrét tettek helyetti Ez pedig alapvető hiba. Végre neveljünk isi Szocialista Iskolánk nem azonosít­hatja magát a testi fenyítéssel, de lé­tezik egy arany középút, amit meg kell találnunk. Nevelni oktatás nélkül nem lehet, de oktatni nevelés nélkül egyál­talán nemi A fentiek alapján tehát ezt az alapvető fontosságú kérdést kell megoldani a közeljövőben. Minél előbb megtesszük, annál Jobb! 3. Az itt élő magyarság egyik jogos igénye, hogy a családoktól kezdve az általános középiskoláig — a tanoncis­kolákat ls beleértve — mielőbb nyíl­tan és őszintén a gyakorlatban érvény­re jusson az a követelménye, hogy ko­moly tudásra csakis az anyanyelven lehet szert tenni. Ez pedig a magyar Iskolák eddigi hálózatának további bő­vítését jelenti. Ezzel lehetővé tesszük, hogy Dél-Szlovákia magyar lakossága a mainál lényegesen nagyobb százalék­ban legyen képviselve hazánk értelmi­ségében. LASSÚ LAJOS, könyvkereskedés ve­zetője, 40 éves, párttag. Szeme. 1. A demokratizáclós folyamattal, amelyet a párt központi bizottságának decemberi és januári plenáris ülése nyitott meg, a legmesszemenőbben egyetértek. Sokat várok tőle. Remélem, hogy az itteni magyarság érdekei is előtérbe kerülnek, az eddigiek ezt bizo­nyítják. Hiszem, hogy kívánságunk az akcióprogramban is helyet kap. 2. Szerintem elsőnek egy föderatív állam megalakítása a fontos, azután beszélhetünk a továbbiakról. 3. Közős fogalommal Igy határoznám meg: élhessünk ügy, mint magyarok. Az állami szervek és a pártvezetőség fordítsanak nagyobb gondot a délvi­dékre, elsősorban annak iparosítására. Több szakiskolát kell létesíteni és a felsőbb, vagyis a főiskolai oktatást is meg kell oldanL Természetesen, a ma­gyar iskolák szélesebb hálózatának lét­rehozása mellett fpkozottabb gondot kell fordítani a szlovák nyelv oktatár sára. SZABÖ JÖZSEF, HNB elnöke, 44 éves, párttag, MagyarbéL 1. A demokratizációs folyamatot a jo­gos igények és követelések hozták lét­re. Tény és való, hogy államunk gaz­dasági, kulturális megoszlása aszimmet­rikus volt. Csehországban a kereseti lehetőségek sokkal nagyobbak. Itt csak dolgozni lehetett, keresni nem. 2. Elsősorban felszámolni a diktató­rikus választási rendszert. 3. Felsőbb szerveink törődjenek töb­bet a magyar vidékkel. A járáson belül is szemtanúi voltunk annak, hogy a JNB a magyar községeket elhanyagolta, politikai és gazdasági szempontból egy­aránt. Évek teltek el és a járásról sen­ki sem látogatott el községünkbe. RACZ LAJOS, az EFSZ csoportvezető­je, 57 éves, pártonkívüli. Vágsellye. 1. Húsz éven keresztül azt hittük, — mert lépten-nyomon ezt hangoztatták, — hogy demokratikus államban élünik. Most megmutatkozott, hogy valameny­nyiünket kissé félrevezettek. Mi csak ANKÉT a demokratii dolgoztunk, azok fent meg jól éltek. Adták volna meg a népnek azt ami jár, akkor most nem sült volna ki ennyi jogellenesség. Volt ügy, hogy hónapokon keresztül nem volt fizetésünk, senki sem kérdezte tőlem, mit adok enni öt gyermekemnek. 2. Ebben az országban elsősorban gazdasági téren kell rendet teremte­ni. 3. Többnyire magyarok között éltem, magyarokkal érintkeztem és saját bő­römön neim éreztem a nemzetek és nemzetiségek közötti különbséget. MARCSEK JÖZSEF, nyugdíjas, azelőtt munkás, 62 évies, pártonkívüli, Tornóc. 1. Hogy tulajdonképpen ml ls ez az egész, nem tudom. Teli vannak vele az újságok, abból olvasok néha valamit. 2. A nyugdijakat kell rendeznL Igaz­ságosan. 3. Egyenjogúságnak kell lenni,' de azért bírni kell a szlovák nyelvet is. SZATMARY GYÖRGY, a Dusló alkal­mazottja, 28 éves, pártonkívüli, Vág­sellye. 1. Valamennyien érezzük, hogy a de­mokratizálódásra nagy szükség volt. Ta­lán leginkább a vezetők átszítálására. 2. Elsősorban gazdasági téren kell változtatni. Terv szerint dolgozunk, de az egyik üzem a másik miatt (beruhá­zás, anyagbeszerzés, nyersanyaghiány J képtelen tervét teljesítenL Nagyobb súlyt kell helyezni a nők munkamente­sítésére, az anyák kivonására a terme­lésből. Napjainkban a nők annyira túl­terheltek, hogy sem idejük, sem kedvük nincs családjukra fokozott gondot for­dítanL A következmény azután a sok neurotikus gyermek, akikből nyilván nem fejlődhetik egészséges, munkabí­ró ember. A családfenntartóknak ma­gasabb fizetést kell adni, hogy így le­hetővé tegyük az anyák otthon ma­radását, tudvalevő ugyanis, hogy a nők legtöbbje anyaglak miatt megy állásba. 3. Jogaink alkotmányilag megvannak, de különben nem teljesen, a gyakor­latról nem is beszélve. Hiába hangoz­tattuk, hogy egy államot építünk, ml is csehszlovák állampolgárok vagyunk, Jogainkkal képtelenek voltunk élni. Helyénvalónak tartanám, ha a CSEMA­DOK dolgozói nagyobb gondot fordíta­nának a politikai nevelésre. Természe­tesen ehhez szükséges, hogy a CSEMA­DOK apparátusában művelt, politikai­lag fejlett, iskolázott emberek legye­nek, akiknek tudásuk és tekintélyük van. A demokratizációs folyamat megin­dulásával sok helyütt kicserélik a veze­tőket, ezt kellene tenni a CSEMADOK­* ban ls, — főként a járásokon. A hivatalos szervek gyakran betil­tották és még ma Is betiltják, hogy magyar szülők magyar nevet adjanak gyermekeiknek. Hosszadalmas utánjá­rásra, kérvényezésre, okmánybélyegre van szükség, hogy valaki gyermekét Árpádnak, Ernődnek, Csabának hívhas­sa. Sokan ebbe beleúnnak, és inkább szlovák nevet adnak. RAJ ANDRÁS, pék, 54 éves, párton­kívüli, Galánta. 1. Nem foglalkozom politikával. 3. Jogok? Mit szólhatunk mi? Galán­táról a magyar feliratok is kivesznek. A legtöbb magyar szülő szlovák Iskolá­ba adja gyermekét, mert úgy véli, más­ként nem érvényesül. A gyakorlat saj­nos azt bizonyítja, hogy nekik van igazuk. BARCZI VILMOS, baggeros, 47 éves, pártonkívüli, Diószeg. 1. Nemigen tudom miről van szó. Nem foglalkozom politikával. Az újságok írják, de mit értek én hozzá? Csak azt szeretném tudni, ml lesz ennek a vége? 2. Én meg vagyok elégedve. Jói ke­resek, ez a legfontosabb, más nem ér­dekel. 3. A nemzetiségi kérdés még min­dig fennáll, nincs még meg az egyen­jogúság. Kevés a magyar Iskola. A dél­vidéken kevés a munkalehetőség. GÖDÖR KORNÉLIA, textilQzletben el­árusító, 20 éves, pártonkívüli, Érsekúj­vár. 1. Az újságot mindennap elolvasom. Amit abból tudok, helyesnek látom, jó­nak mutatkozik. m Hl. 2. Szerintem itt minden van, csak nem egészen jó. A meglévőt kell töké­letesíteni. 3. Több munkalehetőséget adni. Az elhelyezkedésnél a szlovákok kerülnek előnybe, mivel a magyarok nem bír­ják a nyelvet. Talán a ml szakmánkban ez érthető is. Ha azt akarjuk, hogy a magyar gyerekek érvényesüljenek, na­gyobb gondot kell fordítani a szlovák nyelv tanítására. TÖTH JÁNOS, repülőkonstruktőr, 33 éves, pártonkívüli, Naszvad. 1. Idejénvalónak, jónak tartom,'űiost minden azon múlik, hogy egészsége­sen folytatódjék. 2. Minden felelős pozícióba, minden munkaszakaszra csak oda megfelelő­ket ültetni. Szakembereket mindenhová, végre beszüntetni a protekciót. 3. Sovinizmussal még itt-ott találko­zunk, de ügy gondolom, hogy globáli­san az egyenjogúság megvan. Magyar vonalon sokkal többet kell foglalkozni a politikai neveléssel. Magyar kultú­ránk nagyon gyér, nincsenek egyénisé­geink. Az Új Szó is inkább a szlovák lapok magyar kópiája. Nincs önálló arculata, a dolgokhoz való sajátos hoz­záállása. Nem meri elég nyíltan, párto­san felvetni a problémákat, sokkal in­kább reglsz-trál. Ma már ez nem elég. Lényegében a demokratizációs folya­mat is ezt bizonyltja. Ez az egyetlen magyar napilapunk merje a gyereket nevén nevezni. Nem tetszett például, hogy a Smena, a Práca, a Pravda már rég foglalkozott a változásokkal, ál­lást foglalt és az Új Szó még mindig hallgatott, vagy csak tudósított. Mi­lyen jogon várják akkor a köznéptől, hogy nyilvánítsa ki nézetét? TÖTH LAJOS, középiskolai tanár, 29 éves, pártonkívüli, Vágsellye. 1. Csakis helyeselhetem. Nagy szük­ség volt rá. A gyakorlat majd megmu­tatja életképességét. 2. Felelősségre kell vonni mindazo­kat, akik eddig gátolták az egészséges fejlődést, a szókimondást, a haladást. Ezt nemcsak a vezető pozícióban levők­kel kell megtenni, hanem az egyes munkahelyeken is, hiszen a kisistenek­ből van a legtöbb. Eddig az volt a gya­korlat, hogy valakit valamilyen tiszt­séggel felruháztak, azután hamar el­küldték egy-két hónapos Iskolázásra, gondolván, ez pótolja a tudást és a műveltséget. Hogy ez a nézet mennyi­re helytelen, valamennyien tudjuk, Fe­lelősségteljes funkciókba tanult, in­telligens embereket kell tennünk. Min­den szakaszon szakemberekre van szük­ségünk. Legfőbb ideje, hogy beszüntes­sük a sógor-komaságot, ez sok igazság­talanságnak és jogellenességnek volt az eredendője. 3. Amennyiben eddig igyekeztünk él­ni jogainkkal, sokan, főként a város vezetői közül túl buzgóknak, úgy is mondhatnám nacionalistáknak tartot­tak bennünket. Pedig lényegében nem akartunk mást, mint amit a demokra­tizációs folyamat megindított. Ami ma természetes, az röviddel ezelőtt nemkí­vánatos, ellenséges színezetű volt. Min­denekelőtt az iskolahálózatot kell bőví­teni. Sellye lakossága az utolsó öt év alatt megkétszereződött, 60 százaléka magyar. Ennek ellenére a bölcsődék, óvodák, szlovák nyelvűek, Ebből logi­kusan az következik, hogy a szülők szlovák Iskolákba adják gyermekeiket. Idejénvaló lenne, ha a hivatalos szer­vek szívügyüknek tekintenék a ma­gyar bölcsődék és óvodák létrediozását. Ügy vélem, a magyarok számára ked­vező ez a demokratizációs folyamat. Végre március 15-ét ls méltóképpen megünnepelhettük, sőt ezt az akciót a szlovák szervek ls támogatták. Szükségesnek tartom, hogy a magyar helyeken magyar szakemberek legye­nek. Nem kevésbé fontos az is, hogy a magyar politikusok, a nemzetiség kulturális életének vezetői müveitek, gerincesek legyenek. Sajnálatos példá­ul, hogy Vörösmarty-klubunk létrejöt­tekor több támogatást kaptunk a város szlovák vezetőitől, mint a magyar elv­társaktól. Szomorú, hogy ilyen érzelmű magyarjaink vannak. POKORNÝ ANNA, csapos, 33 éves, pártonkívüli, Diószeg. 1. Végre történik valami! 2. Az anyák helyzetét kellene ren­dezni. Nekem is három kisgyermekem van és kénytelen vagyok Itt dolgozni a kocsmában, hogy egy kis pénzhez jus­sunk. Emeljék a férjek fizetését, az asszonyok szíves örömest otthon ma­radnak. 3. Azt gondolom, jogaink megvannak. BORDÄCS LAJOS, kárpitos, 49 éves, pártonkívüli, Szene. 1. Tetszik, hogy végre akadt egy em­ber, aki mert valamit szólni. Támogat­ni fogjuk Dubőek elvtársat, mert amit ő akar, az tulajdonképpen régi álmunk, csak hát eddig hallgatni kellett. 2. Rendet kell teremteni a szakszer­vezetben. A helyzet ugyanis az, hogy a szakszervezet az üzem érdekpit néz­te, nem pedig a munkásokét. Adórend­szerünk sem igazságos. 3. Gazdaságilag fel kell lendíteni a délvidéket. A magyar gyerekeket ma­gyar iskolákba kell Járatni, vonatkozik ez a felsőbb oktatásra ls. DOMBOVICS ALEXANDER, HNB tit­kár, 47 éves, pártonkívüli. Magyarbél. 1. A demokratizációs folyamat előse­gíti a nemzetiségek egyenjogúságát, boldogulását. Megvalósulását megelé­gedéssel fogadjuk, mivel a szocialista ember jogainak biztosítását látjuk ben­ne. 2. Rendezni kell a szociális viszonyo­kat. Arányba kell hozni az egyes mu­tatókat. Ki kell harcolni a sajtó- és a szólásszabadságot. Iparosítani kell Szlo­vákiát. 3. Remélem, hogy a szlovák nemzet jogainak visszanyerésével rendeződik a nemzetiségek helyzete ls. HORVÁTH ERZSÉBET, fodrász, 21 éves, pártonkívüli, Érsekújvár. 1. Úgy vélem, nagyon szükséges volt, helyeslem. Az egész országban fiatalos lendületnek, optimizmusnak vagyok a szemtanúja, és ez jó. 2. A fizetéseket kellene rendezni. Az­után többet törődni a fiatalokkal. Ed­dig is hangoztattuk, hogy a fiatalság a nemzet záloga, építője stb., de keveset tettünk érte, arról nem ls beszélve, hogy alig hallgattuk meg. Legyen keve­sebb kocsma, de több kultúrház, klub, lakás. 3. A magyaroknak több munkalehe­tőséget és továbbtanulási lehetőséget kell adni. Ha összehasonlítjuk a ma­gyar délvidéket a cseh országrésszel, siralmas képet kapunk. Hát ezen kell sürgősen változtatni. HOLCZER ERNŐ, portás, 59 éves, pár­tonkívüli, Nagymegyer. 1. Időszerű, hasznos folyamat. He­lyeslem, hogy a nyilvánosság elé tár­ják az eddig szigorúan takargatott dol­gokat, valamint azt, hogy a történtek­ről időben tájékoztatnak bennünket. Kí­vánságom, hogy a kitűzött célok minél előbb megvalósuljanak. 2. Mindenekelőtt a gazdasági kérdé­seket kell megoldanL 3. Teljes mértékben egyetértek a CSEMADOK KB-ga ülésének határozatá­val. Alkotmányos jogainkkal eddig nem éltünk, mert azok gyakorlati kivitele­zése sok esetben lehetetlen volt. Vo­natkozik ez főként az elhelyezkedésre, a munkalehetőségre és az iskolákra. SENKÁR LÁSZLÓ, kőműves, 44 éves, pártonkívüli. Marcellháza. 1. Nem politizálok, de úgy látom, ami megindult, az helyes. 2. Keveset törődtek eddig a falu köz­ellátásával, a közlekedéssel és a kul­túrával. 3. Jogaink nem voltak egyiormák, job­ban mondva, azok gyakorlati kivitele­zése. Nincs meg az ember és ember közötti tisztelet. Előbb azt kérdik kl, miféle vagy, azután látnak hozzá ügyes­bajos dolgod intézéséhez. Véleményem szerint igen nagy baj, hogy a magya­rok politikai nevelésével senki sem fog­lalkozik lelkiismeretesen. Hiába mond­ják aztán, hogy nem élünk jogainkkal. Tudjuk mi, hogy a délvidéken nagyon elmaradott nép él, de nem a mi hibánk ez, hanem azoké, akik idáig juttattak bennünket. Nekünk csak a munka, meg a munka marad, az újságból pedig nem sokat ért az ember. Kérdéseink a következők: 1. Ml A VÉLEMÉNYE A DEMOKRATIZALÚDAS FOLYAMATAROL, AMELYET A PART KOZPONTI BIZOTTSAGANAK DECEMBERI ÉS JANUARI PLENÁRIS ÜLÉSE NYITOTT MEG? 2. MELYEK ON SZERINT A MEGOLDÁST KÖVETELŐ ALAPVETŐ FON­TOSSÁGÚ GAZDASAGI, POLITIKAI, SZOCIÁLIS VAGY MAS KÉR­DÉSEK? 3. AZ ITT ÉLÖ MAGYARSAG MILYEN JOGOS IGÉNYEINEK KIELÉGÍ­TÉSÉT TARTJA SZÜKSÉGESNEK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom