Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)
1968-03-20 / 79. szám, szerda
1 P ÍÉJslIfeí^ f' ;; ' íjHfr^í ľ- m • . ® Jim ifôfflfii'ľľ A lengyel dolgozók minden erejükkei támogatják a pártot A nü.- j lakosok az SPD kongresszusa alkalmából vasárnap tüntettek a szükségállapot tőrvények ellen. Most érkezett képünkön látható, amint a rendőrség durván közbelépett a tüntetők ellen. (Telefoto CTK =-• Zentralbild) A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésén egyhangú határozattal elfogadta U Thant főtitkár javaslatát, amelynek értelmében a Cipruson állomásozó világszervezeti haderők március 26-án lejáró megbízatását további három hónappal meghosszabbítják. A szavazást megelőző vitábau a ciprusi küldött kifejezte Makariosz elnök véleményét, hogy csak kölcsönös megértés alapján lehet rendezni a ciprusi problémát. A török küldött hangoztatta, hogy négy év óta most először ad bizonyos derűlátásra ckot a szigetországban kialakult helyzet. Biciosz görög küldött szintén megelégedéssel nyilatkozott a helyzetről. Malik, a Szovjetunió képviselője, aki ezúttal első Ízben vett részt a Biztonsági Tanács ülésén azóta, hogy ismét a Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjévé nevezték ki, felszólalásában hangoztatta, hogy az ENSZ-haderők ciprusi állomásozása nem könnyítette meg a ciprusi probléma megoldását, mivel azonban az érdekelt felek elfogadjál? a világszervezeti haderők ciprusi tartózkodását, a Szovjetunió nem kíván az elé akadályt gördíteni. A latin-amerikai népek forradalmi harca A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A moszkvai Pravda keddi számában megjelent Cikkében Viktor Volszkij professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia latin-amerikai intézetének igazgatója megállapítja, hogy a latin-amerikai népek felszabadító mozgalma új szakaszba lépett. A latin-amerikai országok burzsoáziája képtelennek bizonyult arra, hogy önállóan megvalósítson valamennyire is komoly szociális és gazdasági reformokat, s ezért a haladó erők, elsősorban a kommunista pártok feladatként tűzték maguk elé, hogy kezükbe veszik a népek e harcának vezetését. A különböző lalm-amerikai országokban e feladat megvalósításához természetesen különbözők a feltételek — folytatja a cikkíró. — Ez maga után vonja, hogy a dolgozók élcsapatának minden országában számolnia kell a különleges nemzeti sajátosságokkal. Partizárcharcok Rhodesiában Salisbury — New York — A Rhodesiába behatoló szabadságharcos egységeknek Zambia fővárosában, Lusakában közzétett jelentése szerint harcok folynak a Salisburyba vezető főút mentén, Makuti helység mellett, amely 290 kilométerre fekszik Rhodesia fővárosától. E jelentések szerint a szabadságharcosok hét rhodesiai fehér katonát öltek meg és hármat megsebesítettek. A szabad ságharcosok vesztesége három halott. A harcok további fejleményeiről a Salisburyban kiadott hadijelentés számol be, továbbá, hogy a fehértelepes kor mány harci repülőgépeket ls bevetett a szabadságharcosok ellen. A kormányjelentés azt állítja, hogy 11 szabadságharcost öltek meg. Az UPI Jelentése szerint Nagy-Britannia ENSZ képviselője nem hajlandó elfogadni az afrikai országok követelését, hogy fegyveres vagy gazdasági háborút viseljen a rhodesiai szakadár-kormány ellen. Elwyn Jones, Nagy-Britannia főügyésze egy országgyűlési g6 8 képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az angol tör20. vények értelmében Ian Smith, a rhodesiai miniszterelnök gyil3 kosság vádjával perbe vonható a legutóbbi rhodesiai kivégzések miatt. A kubai forradalom tapasztalatai azt bizonyítják, hogy amikor a szocializmus hatalmas befolyást gyakorol a világ valamennyi társadalmi és politikai folyamatának fejlődésére, a fejlődő országokban az antiimperialista népi forradalom vezetésére azok a forradalmi-demokrata rétegek alkalmasak, amelyek a legszélesebb néptömegek érdekeit és törekvéseit képviselik. A Szovjetunió Kubának sokoldalú segítséget és támogatást nyújt, ami kudarcra itéli mind a kubai forradalom katonai elfojtására irányuló kísérleteket, mind a szigetország ellen Irányuló gazdasági blokádot. A szocializmus barátai és ellensége! Latin-Amerikában meg" győződhettek arról, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be egyetlen más ország belső ügyeibe, hanem mindig határozottan védelmezi a népek önrendelkezési jogát. GRECSKO MARSALL, a Szovjetunió honvédelmi minisztere az iraki hadügyminiszter meghívására kedden Bagdadba utazott. Grecsko marsall Irakból az EAK-ba látogat. KERESKEDELMI egyezményt írtak alá Japán és Mongólia képviselői, amelynek értelmében a következő három esztendőben évenként 1 millió dollár értékű árucsereforgalmat bonyolítanak le. OLDŔICH CERNlK, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap szakemberek kíséretében Moszkvába érkezett, ahol Bajbakovval, a szovjet minisztertanács alelnökével, az Állami Tervbizottság elnökével fog tanácskozni. TIZENNÉGY HAVI börtönre ítélték Tosikata Suridate-t, a japán fasiszta Sóva egyesület vezetőjét, aki január 24-én sikertelen merényletet követett el Bajbakov, a szovjet minisztertanács alelnöke ellen. AZ „AURORE" című francia lap szerint a párizsi amerikai hivatalok ellen elkövetett bombamerényletet a „Május 1 csoport" hajtotta végre. A csoport tagjai spanyol trocklsták és anarchisták és Jelentős segítséget kapnak Pekingből. KABULBAN egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Kínai Népköztársaság szakemberekkel és gépi berendezésekkel segíti Afganisztánt a parwanl öntözőberendezés építésében. A NYUGAT-BERLINI bíróság hétfőn „bizonyítékok hiányában" felmentette Oswald Schäfert, volt SS-tisztet, aki 1941— 42-ben részt vett a szovjet hadifoglyok és polgári lakosság tömeges lemészárlásában. AZ OSZTRÁK neonáci Nemzeti Demokrata Párt hétfői nagygyűlésén több mint 100 főnyi tömeg tüntetett a fasizmus ellen. Betörték a terem ablakait, és a megrémült nácik a karhatalom védelme alatt hagyták el a gyűlés színhelyét, azonban hárman a rendőrök jelentléte ellenére is megsebesültek. TÖBB MINT ezer személyt tartóztatott le a delhi rendőrség, akik a szegénynegyedek lerombolása elleni tüntetésen akartak részt venni. DR. MARTIN LUTHER KING, az amerikai négerek Nobel-díjas vezetője kijelentette, hogy a polgárjogi harc véget ért, most az anyagi egyenjogúságért kell harcolni. CEAUSESCU, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, tegnap fogadta dr. Cestmír Císaŕt, hazánk eddigi bukaresti nagykövetét abból az alkalomból, hogy végleg távozik a román fővárosból. Manescu miniszterelnök ebéden látta vendégül a távozó nagykövetet. Varsó — A lengyel dolgozók minden nap újabb és újabb bizonyítékát adják annak, hogy minden erejükkel támogatják a pártot, helyeslik a varsói munkásságnak, a lengyel nagyüzemek dolgozóinak a politikai kalandorok által sugalmazott és megszervezett varsói diáktüntetésekkel kapcsolatban elfoglalt megalkuvását nem ismerő álláspontját. Hétfőn Szceczinben, Wroclawban, Olsztynban és Kielcében tartottak a dolgozók nagygyűléseket. Ezeken a munkások, tudósok, parasztok, pedagógusok, mérnökök, a felszabadító harcok veteránjai köszöntötték Wladyszlaw Gomulkát és biztosították a pártot, hogy lankadatlan igyekezettel teljesítik a haza Iránti kötelezettségeiket. A lengyel külügyminisztérium dolgozói határozatban Ítéltek el mindennemű provokációt. A lengyel lapok ma hírt adnak arrll, hogy Roman Zambrowskit leváltották az állami ellenőrzési hivatal elnökhelyet-, tesl tisztségéből és a kizárták a pártból. Az arany-pool intézkedései csak rövid időre stabilizálhatják a helyzetet Egymást követik a legkülönbözőbb nyilatkozatok és intézkedések, amióta a tőkés világ hét központi bankjának kormányzói Washingtonban megállapodtak abban, hogy az arany kettős árrendszerét vezetik be. Lester Pearson, kanadai miniszterelnök hétfői tv-beszéde szerint, nagyon. szerencsétlen dolog az", hogy Franciaország nem működött együtt a világ vezető bankáraival az arany kettős árrendszerének létrehozásában, Glscard dEstaing, volt pénzügyminiszter, a francia parlament pénzügyi bizottságának elnöke New Yorkba érikezve kijelentette, hogy vasárnapi döntés „realisztikus és ésszerű" volt, azonban megoldatlanul hagyta a nemzetközi valutarendszer működésének alapvető problémáját. A tőkés országok valutaválságával foglalkozik a moszkvai Pravda keddi számában GeorEgységhiány az SPD kongresszusán Nürnberg — Kedden hajnalban Nürnbergben Willy Brandt beszámolója és az ezt követő vita után a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusának küldöttei 173:129 arányban Jóváhagyták a szociáldemokraták belépését a „nagy koalícióba". Tizenöt hónappal ezelőtt a kereszténydemokra'áKkai történt koalíciós kormányiakítást csupán a szociáldemokraták parlamenti csoportja határozta el. Ezért volt most szükség formális jóváhagyásra. Az éjszakai szavazásban megmutatkozó egységhiány nevezetesen az, hogy igen sokan (129en) vonakodtak megadni ezt a formális jóváhagyást, a Szociáldemokrata Párt balszárnyának elégedetlenségét llkrözí. Kedden a szociáldemokraták kongresszusa bizottságokban folytatta munkáját. gij RatianI, aki megállapítja, hogy az arany-pool tagállamainak intézkedései csak rövid időre stabilizálhatják a helyzetet A vietnami szennyes háború folytatásával ugyanis az amerikai imperializmus veszélyezteti a tőkés világban elfoglalt uralkodó helyzetének kulcsát, a dollárt. A Pravda cikkírója megállapítja, hogy a valutaválság felfedi a vezető tőkés országok gazdasági életének betegségét, amit a fegyverkezésre kiadott ha,talmas összegek tartósítanak. Rockefeller is pályázik az elnöki székre New York — Nelson Rocké-feller New York-1 kormányzó csütörtökön jelenti be hivatalosan, hogy a Republikánus Párt jelöltjeként Indulni kíván a novemberi elnökválasztásokon, Rockefeller május 28-án Oregon államban a próbaválasztáson is részt vesz. A kormányzó négy évvel ezelőtt itt szerezte egyetlen győzelmét Goldwaterrol szemben. A New York Times a hírrel kapcsolatban bemutatja Rockefellert, aki a Republikánus Párt mérsékeltebb szárnyához tartozik Richard Nixonnal szemben, aki a párton belül legnagyobb ellenfele és a jobboldal vezére. Washington — Az amerikai Gallup közvéleménykutató intézet közzétette annak a vélemény-szondázásának az eredményét, amelyet közvetlenül az előtt folytatott, hogy Róbert Kennedy bejelentette, indulni kíván az 1968-as elnökválasztás jelöltjei között. Az intézet szaikemberei mintegy 300 sűrűn lakott körzetben folytatták vizsgálataikat. A megkérdezettek 41 százaléka foglalt állást Johnson további elnöksége mellett, míg ugyancsak 41 százalék Róbert Kennedyt támogatta. Tizennyolc százaléknak nem volt erről a kérdésről véleménye. |/ét esztendő telt el azóta, ** hogy a ghanai hadsereg és rendőrség megdöntötte Nkrumah elnök törvényes kormányát és átvette a hatalmat az országban. A haladó afrikai körök véleménye az elmúlt két év alatt nem sokat változott a ghanai katonai-rendőri puccsról. De hogy a tények ne hagyják kétségben az olvasót, az erre legilletékesebb forrásból, magából a ghanai katonai-rendőri rezsim sajtójából Idézek néhány elgondolkoztató tényt: A Ghanalan Times című kormánylap egy cikkírója felpanaszolja, hogy a katonai kormány nem tesz eleget azon ígéretének, hogy az elnemkötelezettség politikáját fogja követni. Ezt a következtetést kell levonni a cikkíró szerint abból a tényből, hogy Ghana gazdaságilag mlndikább a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Államok felé orientálódik. Ennek fényében érthető a ghanaiak azon aggodalma, hogy az ország gazdasági élete, s ezt követően külpolitikája ls egyoldalúvá válik. Ez persze szerény és meglehetősen óvatos kifejezése annak a Ghanában immár általános véleménynek, hogy a jobboldali, Nyugat-barát politika súlyos veszélynek teszi ki az országot ős az egész népet. Ghanai tartózkodásom alatt számos esetben bírálta a sajtó az állami vállalatokat, amelyek nem mindig gazdálkodtak nyereségesen. De azt soha senki nem vonta kétségbe, hogy ezekre a vállalatokra alapvetően szükség van Ghanában. S mindenekelőtt az ország gazdaAmerikaiak Ghanában sági önállóságának biztosítása szempontjából. A katonai puccs után Ankrah tábornok és társai, semmibe véve a közvéleményt, rendkívüli gyorsasággal láttak nekt az állami vállalatok kiárusításának. Felszámolták a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével létesített állami gazdaságokat, amelyek forradalmi változást idéztek volna elő a mezőgazdaságilag elmaradott Ghanában. Azokat a gazdaságokat, amelyek területén a Szovjetunió virágzó gumiültetvényeket telepített, eladták az amerikai Firestone Társaságnak-, amely kezében tartja a nyugat-afrikai gumiültetvények zömét. Az állami kezelésben levő szállodákat egy másik amerikai monopólium vette át. Tévedés ne essék, nem minden szállodát. Csak az újonnan épült, legkorszerűbb hoteleket, köztük az accrai Ambassadort, a Continentált, a Start és a takoradt, valamint a kumast ultramodern szállodákat. Az amerikalak első dolga volt az afrikai szállodai személyzet nagy részének elbocsátása és a vezetés amerikaiakkal való helyettesítése. Az egyetlen „eredmény", amit az amerikai vezetés eddig fel tudott mutatni, — egy amerikai mintájú játékkaszinó az accrai Ambassador Hotelben. A legkirívóbb eset azonban azzal a ghanai gyógyszergyárral kapcsolatban történt, amelyet Magyarország épített fel Nkrumah elnök kormányának megbízásából. A gyár már Jóval a puccs előtt készen volt, de üzembe helyezését halogatták. Magyarország javasolta, hogy néhány éven át közös, ghanai—magyar Igazgatóság vezesse a korszerű gyárat, amely az afrikai tömegek számára alapvetően szükséges trópust orvosságokat gyártott volna. Mondanom sem kell, hogy ezt az elképzelést egyből elvetette a katonai kormány. S a gyárat átadta az Abbott amerikai monopóliumnak, amely az erről szóló szerződésben abszolút fogot biztosított magának nemcsak a vezetésre, hanem arra is, hogy mit gyártsanak. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a gyár korszerű lakótelepén nem lakhatnak együtt az amerikai és a ghanai vezetők, illetve munkások. Még az az öt ghanai szakember sem, akiket Magyarországon képeztek kl. Mindehhez, valamit még hozzá kell tenni. Az Abbott amerikai cég soha nem gyártott ezelőtt trópusi orvosságokat. Az eset általános felháborodást váltott kl a ghanai közvéleményben. A kormány sajtójában éles amerlkaellenes cikkek Jelentek meg. A katonai kormány válaszul elcsapott négy főszerkesztőt. Az Abbott cég viszont, nyilván az Egyesült Államok presztízsét féltő accrai amerikai nagykövetség tanácsára, felmondta, az egyenlőtlen egyezményt. Az amerikalak úgy járnakkelnek Ghanában, mintha otthon lennének. Beavatkoznak az országok belügyeibe, megvásárolnak embereket és Ghana nyakába sózzák otthon eladhatatlan termékeiket. S eközben minden erővel arra törekszenek, hogy a hagyományos gyarmatosítókat, az angolokat kiebrudalják Ghánából, s maguk foglalják el az angolok által feladatott kulcspozíciókat. Hogy ez slkerül-e nekik, nem Ankrah tábornoktól és társaitól függ, hanem a ghanai néptől, amely a Jelek szerint megcsömörlött a katonai rendszertől és úfgyarmatosító amerikai barátaitól.