Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-20 / 79. szám, szerda

1 P ÍÉJslIfeí^ f' ;; ' íjHfr^í ľ- m • . ® Jim ifôfflfii'ľľ A lengyel dolgozók minden erejükkei támogatják a pártot A nü.- j lakosok az SPD kongresszusa alkalmából vasárnap tüntettek a szükségállapot tőrvények ellen. Most érkezett ké­pünkön látható, amint a rendőrség durván közbelépett a tün­tetők ellen. (Telefoto CTK =-• Zentralbild) A Biztonsági Tanács határozata Ciprusról New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa hétfői ülésén egyhangú határozattal elfogad­ta U Thant főtitkár javaslatát, amelynek értelmében a Cipru­son állomásozó világszervezeti haderők március 26-án lejáró megbízatását további három hó­nappal meghosszabbítják. A szavazást megelőző vitábau a ciprusi küldött kifejezte Ma­kariosz elnök véleményét, hogy csak kölcsönös megértés alap­ján lehet rendezni a ciprusi problémát. A török küldött han­goztatta, hogy négy év óta most először ad bizonyos derűlátásra ckot a szigetországban kiala­kult helyzet. Biciosz görög kül­dött szintén megelégedéssel nyilatkozott a helyzetről. Malik, a Szovjetunió képvise­lője, aki ezúttal első Ízben vett részt a Biztonsági Tanács ülé­sén azóta, hogy ismét a Szov­jetunió állandó ENSZ képvise­lőjévé nevezték ki, felszólalá­sában hangoztatta, hogy az ENSZ-haderők ciprusi állomáso­zása nem könnyítette meg a ciprusi probléma megoldását, mivel azonban az érdekelt fe­lek elfogadjál? a világszervezeti haderők ciprusi tartózkodását, a Szovjetunió nem kíván az elé akadályt gördíteni. A latin-amerikai népek forradalmi harca A moszkvai Pravda cikke Moszkva — A moszkvai Prav­da keddi számában megjelent Cikkében Viktor Volszkij pro­fesszor, a Szovjet Tudományos Akadémia latin-amerikai intéze­tének igazgatója megállapítja, hogy a latin-amerikai népek felszabadító mozgalma új sza­kaszba lépett. A latin-amerikai országok burzsoáziája képtelen­nek bizonyult arra, hogy önál­lóan megvalósítson valamennyi­re is komoly szociális és gazda­sági reformokat, s ezért a ha­ladó erők, elsősorban a kom­munista pártok feladatként tűz­ték maguk elé, hogy kezükbe veszik a népek e harcának ve­zetését. A különböző lalm-ame­rikai országokban e feladat megvalósításához természetesen különbözők a feltételek — folytatja a cikkíró. — Ez maga után vonja, hogy a dolgozók élcsapatának minden országá­ban számolnia kell a különle­ges nemzeti sajátosságokkal. Partizárcharcok Rhodesiában Salisbury — New York — A Rhodesiába behatoló szabad­ságharcos egységeknek Zambia fővárosában, Lusakában közzé­tett jelentése szerint harcok folynak a Salisburyba vezető főút mentén, Makuti helység mellett, amely 290 kilométerre fekszik Rhodesia fővárosától. E jelentések szerint a szabad­ságharcosok hét rhodesiai fe­hér katonát öltek meg és hár­mat megsebesítettek. A szabad ságharcosok vesztesége három halott. A harcok további fejle­ményeiről a Salisburyban kia­dott hadijelentés számol be, to­vábbá, hogy a fehértelepes kor mány harci repülőgépeket ls be­vetett a szabadságharcosok el­len. A kormányjelentés azt ál­lítja, hogy 11 szabadságharcost öltek meg. Az UPI Jelentése szerint Nagy-Britannia ENSZ képvise­lője nem hajlandó elfogadni az afrikai országok követelését, hogy fegyveres vagy gazdasági háborút viseljen a rhodesiai szakadár-kormány ellen. Elwyn Jones, Nagy-Britannia főügyésze egy országgyűlési g6 8 képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az angol tör­20. vények értelmében Ian Smith, a rhodesiai miniszterelnök gyil­3 kosság vádjával perbe vonható a legutóbbi rhodesiai kivégzé­sek miatt. A kubai forradalom tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy ami­kor a szocializmus hatalmas be­folyást gyakorol a világ vala­mennyi társadalmi és politikai folyamatának fejlődésére, a fej­lődő országokban az antiimpe­rialista népi forradalom vezeté­sére azok a forradalmi-demok­rata rétegek alkalmasak, ame­lyek a legszélesebb néptömegek érdekeit és törekvéseit képvise­lik. A Szovjetunió Kubának sok­oldalú segítséget és támogatást nyújt, ami kudarcra itéli mind a kubai forradalom katonai el­fojtására irányuló kísérleteket, mind a szigetország ellen Irá­nyuló gazdasági blokádot. A szocializmus barátai és ellen­sége! Latin-Amerikában meg" győződhettek arról, hogy a Szovjetunió nem avatkozik be egyetlen más ország belső ügyeibe, hanem mindig hatá­rozottan védelmezi a népek ön­rendelkezési jogát. GRECSKO MARSALL, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere az iraki hadügyminiszter meg­hívására kedden Bagdadba uta­zott. Grecsko marsall Irakból az EAK-ba látogat. KERESKEDELMI egyezményt írtak alá Japán és Mongólia képviselői, amelynek értelmé­ben a következő három eszten­dőben évenként 1 millió dollár értékű árucsereforgalmat bo­nyolítanak le. OLDŔICH CERNlK, miniszter­elnök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke tegnap szak­emberek kíséretében Moszkvá­ba érkezett, ahol Bajbakovval, a szovjet minisztertanács alel­nökével, az Állami Tervbizott­ság elnökével fog tanácskozni. TIZENNÉGY HAVI börtönre ítélték Tosikata Suridate-t, a ja­pán fasiszta Sóva egyesület ve­zetőjét, aki január 24-én siker­telen merényletet követett el Bajbakov, a szovjet miniszter­tanács alelnöke ellen. AZ „AURORE" című francia lap szerint a párizsi amerikai hivatalok ellen elkövetett bom­bamerényletet a „Május 1 cso­port" hajtotta végre. A csoport tagjai spanyol trocklsták és anarchisták és Jelentős segítsé­get kapnak Pekingből. KABULBAN egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Kí­nai Népköztársaság szakembe­rekkel és gépi berendezésekkel segíti Afganisztánt a parwanl öntözőberendezés építésében. A NYUGAT-BERLINI bíróság hétfőn „bizonyítékok hiányá­ban" felmentette Oswald Schä­fert, volt SS-tisztet, aki 1941— 42-ben részt vett a szovjet ha­difoglyok és polgári lakosság tömeges lemészárlásában. AZ OSZTRÁK neonáci Nemzeti Demokrata Párt hétfői nagy­gyűlésén több mint 100 főnyi tömeg tüntetett a fasizmus el­len. Betörték a terem ablakait, és a megrémült nácik a karha­talom védelme alatt hagyták el a gyűlés színhelyét, azonban hárman a rendőrök jelentléte ellenére is megsebesültek. TÖBB MINT ezer személyt tartóztatott le a delhi rendőr­ség, akik a szegénynegyedek le­rombolása elleni tüntetésen akartak részt venni. DR. MARTIN LUTHER KING, az amerikai négerek Nobel-dí­jas vezetője kijelentette, hogy a polgárjogi harc véget ért, most az anyagi egyenjogúságért kell harcolni. CEAUSESCU, az RKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, tegnap fo­gadta dr. Cestmír Císaŕt, ha­zánk eddigi bukaresti nagykö­vetét abból az alkalomból, hogy végleg távozik a román fővá­rosból. Manescu miniszterelnök ebéden látta vendégül a távozó nagykövetet. Varsó — A lengyel dolgozók minden nap újabb és újabb bi­zonyítékát adják annak, hogy minden erejükkel támogatják a pártot, helyeslik a varsói mun­kásságnak, a lengyel nagyüze­mek dolgozóinak a politikai kalandorok által sugalmazott és megszervezett varsói diáktün­tetésekkel kapcsolatban elfog­lalt megalkuvását nem ismerő álláspontját. Hétfőn Szceczin­ben, Wroclawban, Olsztynban és Kielcében tartottak a dolgo­zók nagygyűléseket. Ezeken a munkások, tudósok, parasztok, pedagógusok, mérnökök, a fel­szabadító harcok veteránjai kö­szöntötték Wladyszlaw Gomul­kát és biztosították a pártot, hogy lankadatlan igyekezettel teljesítik a haza Iránti kötele­zettségeiket. A lengyel külügy­minisztérium dolgozói határo­zatban Ítéltek el mindennemű provokációt. A lengyel lapok ma hírt ad­nak arrll, hogy Roman Zam­browskit leváltották az állami ellenőrzési hivatal elnökhelyet-, tesl tisztségéből és a kizárták a pártból. Az arany-pool intézkedései csak rövid időre stabilizálhatják a helyzetet Egymást követik a legkülön­bözőbb nyilatkozatok és intézke­dések, amióta a tőkés világ hét központi bankjának kormányzói Washingtonban megállapodtak abban, hogy az arany kettős árrendszerét vezetik be. Lester Pearson, kanadai mi­niszterelnök hétfői tv-beszéde szerint, nagyon. szerencsét­len dolog az", hogy Franciaor­szág nem működött együtt a világ vezető bankáraival az arany kettős árrendszerének létrehozásában, Glscard dEsta­ing, volt pénzügyminiszter, a francia parlament pénzügyi bi­zottságának elnöke New York­ba érikezve kijelentette, hogy vasárnapi döntés „realisztikus és ésszerű" volt, azonban meg­oldatlanul hagyta a nemzetközi valutarendszer működésének alapvető problémáját. A tőkés országok valutavál­ságával foglalkozik a moszkvai Pravda keddi számában Geor­Egységhiány az SPD kongresszusán Nürnberg — Kedden hajnal­ban Nürnbergben Willy Brandt beszámolója és az ezt követő vita után a Német Szociálde­mokrata Párt kongresszusának küldöttei 173:129 arányban Jó­váhagyták a szociáldemokraták belépését a „nagy koalícióba". Tizenöt hónappal ezelőtt a kereszténydemokra'áKkai tör­tént koalíciós kormányiakítást csupán a szociáldemokraták parlamenti csoportja határozta el. Ezért volt most szükség formális jóváhagyásra. Az éjszakai szavazásban meg­mutatkozó egységhiány neveze­tesen az, hogy igen sokan (129­en) vonakodtak megadni ezt a formális jóváhagyást, a Szociál­demokrata Párt balszárnyának elégedetlenségét llkrözí. Kedden a szociáldemokraták kongresszusa bizottságokban folytatta munkáját. gij RatianI, aki megállapítja, hogy az arany-pool tagállamai­nak intézkedései csak rövid idő­re stabilizálhatják a helyzetet A vietnami szennyes háború folytatásával ugyanis az ame­rikai imperializmus veszélyezte­ti a tőkés világban elfoglalt uralkodó helyzetének kulcsát, a dollárt. A Pravda cikkírója megállapítja, hogy a valutavál­ság felfedi a vezető tőkés or­szágok gazdasági életének be­tegségét, amit a fegyverkezésre kiadott ha,talmas összegek tar­tósítanak. Rockefeller is pályázik az elnöki székre New York — Nelson Rocké-­feller New York-1 kormányzó csütörtökön jelenti be hivatalo­san, hogy a Republikánus Párt jelöltjeként Indulni kíván a no­vemberi elnökválasztásokon, Rockefeller május 28-án Oregon államban a próbaválasztáson is részt vesz. A kormányzó négy évvel ezelőtt itt szerezte egyet­len győzelmét Goldwaterrol szemben. A New York Times a hírrel kapcsolatban bemutatja Rockefellert, aki a Republiká­nus Párt mérsékeltebb szárnyá­hoz tartozik Richard Nixonnal szemben, aki a párton belül leg­nagyobb ellenfele és a jobbol­dal vezére. Washington — Az amerikai Gallup közvéleménykutató inté­zet közzétette annak a véle­mény-szondázásának az ered­ményét, amelyet közvetlenül az előtt folytatott, hogy Róbert Kennedy bejelentette, indulni kíván az 1968-as elnökválasztás jelöltjei között. Az intézet szaik­emberei mintegy 300 sűrűn la­kott körzetben folytatták vizs­gálataikat. A megkérdezettek 41 százaléka foglalt állást John­son további elnöksége mellett, míg ugyancsak 41 százalék Ró­bert Kennedyt támogatta. Tizen­nyolc százaléknak nem volt er­ről a kérdésről véleménye. |/ét esztendő telt el azóta, ** hogy a ghanai hadsereg és rendőrség megdöntötte Nkrumah elnök törvényes kor­mányát és átvette a hatalmat az országban. A haladó afrikai körök véleménye az elmúlt két év alatt nem sokat változott a ghanai katonai-rendőri puccs­ról. De hogy a tények ne hagy­ják kétségben az olvasót, az er­re legilletékesebb forrásból, ma­gából a ghanai katonai-rendőri rezsim sajtójából Idézek néhány elgondolkoztató tényt: A Ghanalan Times című kor­mánylap egy cikkírója felpana­szolja, hogy a katonai kormány nem tesz eleget azon ígéreté­nek, hogy az elnemkötelezett­ség politikáját fogja követni. Ezt a következtetést kell le­vonni a cikkíró szerint abból a tényből, hogy Ghana gazdasá­gilag mlndikább a Nyugat és mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok felé orientálódik. Ennek fényében érthető a ghanaiak azon aggodalma, hogy az or­szág gazdasági élete, s ezt kö­vetően külpolitikája ls egyol­dalúvá válik. Ez persze szerény és meglehetősen óvatos kifeje­zése annak a Ghanában immár általános véleménynek, hogy a jobboldali, Nyugat-barát politi­ka súlyos veszélynek teszi ki az országot ős az egész népet. Ghanai tartózkodásom alatt számos esetben bírálta a sajtó az állami vállalatokat, ame­lyek nem mindig gazdálkodtak nyereségesen. De azt soha sen­ki nem vonta kétségbe, hogy ezekre a vállalatokra alapve­tően szükség van Ghanában. S mindenekelőtt az ország gazda­Amerikaiak Ghanában sági önállóságának biztosítása szempontjából. A katonai puccs után Ankrah tábornok és tár­sai, semmibe véve a közvéle­ményt, rendkívüli gyorsasággal láttak nekt az állami vállalatok kiárusításának. Felszámolták a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország segítségével létesí­tett állami gazdaságokat, ame­lyek forradalmi változást idéz­tek volna elő a mezőgazdasági­lag elmaradott Ghanában. Azo­kat a gazdaságokat, amelyek területén a Szovjetunió virágzó gumiültetvényeket telepített, eladták az amerikai Firestone Társaságnak-, amely kezében tartja a nyugat-afrikai gumiül­tetvények zömét. Az állami ke­zelésben levő szállodákat egy másik amerikai monopólium vette át. Tévedés ne essék, nem minden szállodát. Csak az újon­nan épült, legkorszerűbb hote­leket, köztük az accrai Ambas­sadort, a Continentált, a Start és a takoradt, valamint a ku­mast ultramodern szállodákat. Az amerikalak első dolga volt az afrikai szállodai személyzet nagy részének elbocsátása és a vezetés amerikaiakkal való he­lyettesítése. Az egyetlen „ered­mény", amit az amerikai veze­tés eddig fel tudott mutatni, — egy amerikai mintájú játékka­szinó az accrai Ambassador Ho­telben. A legkirívóbb eset azonban azzal a ghanai gyógyszergyár­ral kapcsolatban történt, ame­lyet Magyarország épített fel Nkrumah elnök kormányának megbízásából. A gyár már Jó­val a puccs előtt készen volt, de üzembe helyezését halogat­ták. Magyarország javasolta, hogy néhány éven át közös, ghanai—magyar Igazgatóság ve­zesse a korszerű gyárat, amely az afrikai tömegek számára alapvetően szükséges trópust orvosságokat gyártott volna. Mondanom sem kell, hogy ezt az elképzelést egyből elvetette a katonai kormány. S a gyárat átadta az Abbott amerikai mo­nopóliumnak, amely az erről szóló szerződésben abszolút fo­got biztosított magának nem­csak a vezetésre, hanem arra is, hogy mit gyártsanak. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a gyár korszerű lakótele­pén nem lakhatnak együtt az amerikai és a ghanai vezetők, illetve munkások. Még az az öt ghanai szakember sem, akiket Magyarországon képeztek kl. Mindehhez, valamit még hozzá kell tenni. Az Abbott amerikai cég soha nem gyártott ezelőtt trópusi orvosságokat. Az eset általános felháborodást váltott kl a ghanai közvéleményben. A kormány sajtójában éles amerl­kaellenes cikkek Jelentek meg. A katonai kormány válaszul el­csapott négy főszerkesztőt. Az Abbott cég viszont, nyilván az Egyesült Államok presztízsét féltő accrai amerikai nagykö­vetség tanácsára, felmondta, az egyenlőtlen egyezményt. Az amerikalak úgy járnak­kelnek Ghanában, mintha ott­hon lennének. Beavatkoznak az országok belügyeibe, megvásá­rolnak embereket és Ghana nyakába sózzák otthon eladha­tatlan termékeiket. S eközben minden erővel arra töreksze­nek, hogy a hagyományos gyar­matosítókat, az angolokat ki­ebrudalják Ghánából, s maguk foglalják el az angolok által feladatott kulcspozíciókat. Hogy ez slkerül-e nekik, nem Ank­rah tábornoktól és társaitól függ, hanem a ghanai néptől, amely a Jelek szerint megcsö­mörlött a katonai rendszertől és úfgyarmatosító amerikai ba­rátaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom