Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)

1968-03-16 / 75. szám, szombat

A Magas-Tátra vár a fiatalokra A KOMAROMIAK AZ ELSŐK A Szlovák Ojságlrfi Szövetség bratislavai székházában sajtókonfe­rBuciét tartattak abból az alkalomból, bog; ez év április elsején meg kezdődik az ifjúsági építkezés a Magos-Tátrában. A nagy érdeklődés­sel kisért sajtókonferencián RÓBERT HARENCÄR mérnök, a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, FRANTIŠEK SOLÁR alelnök és VLADIMÍR BORODOVCAK mérnök, a Központi Bizottság titkára, valamint számos szakember tájékoztatta a résztvevőket azokról ax előkészületekről, amelyek a Magas-Tátra kiépítésére Irányulnak. A két évre tervezett nagyará­nyú akció mintegy 500—600 millió korona beruházással számít. Első­sorban az 1970. évi sivilúgbaj­nokság lebonyolításához szüksé­ges sportlétesítmények, szállodák, utak, szervizek és egyéb berenda­zósek építéséről van szó. A CSISZ vezető dolgozói elmon­dották, hogy a mintegy 2500 szak­embert és segédmunkást igényifi építkezés az idén 500 fiatal közre­jövő éviién inár eléri az ezret is. KONCZ, KUBA, KARRIER A havas magyar tájon úgy tűnt fel, mint valaki, aki csak tegnap lépett kl a nyárból: arcát, kezét barnára sütötte a nap, s a repülő gépről leszállóban méí könnyű habselyem rnhát vi«' Azntán gyor­san bundát hoz­tak neki. Koncz Znzsa Kubából érkezett haza. Hosszú utat tett meg, míg Havannáig elju­tott. E, ma a leg­népszerűbb ma­gyar táncdalénekesnők közé tar­tozó fiatal lány 1948 márciusában született a Heves-megyei Fély községben. Már kiskorában igen muzikálisnak bizonyult, ezért szü­lei hegedülni taníttatták, majd be­íratták szolfézsre is. A legszéle­sebb közönség elé gimnazista ko­rában lépatt, részt vett a Magyar Televízió ifjúsági osztályának nép­szerű „Ki mit tud?" vetélkedőjén, egyike volt a két „Gézengúz"-nak. A másik „Gézengúz": Gergely Ag­nes, azóta többé-kevésbé szakított az énekléssel, pedig akkor, 1962­ben igen nagy sikert arattak. Amikor 1964-ben leérettségizett a Berzsenyi Gimnáziumban, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára Iratkozott be. De ekkor már való­jában énekesnő! 1965-től egyra gyakrabban hívják a rádióba, te­levízióba, s 1965 tavaszától a Met­ró-építőinek klubjában is szere­pelt: szombat-vasárnaponként 2—> 3—4 órákat énekelt. A Metró-együttes és Koncz Zsu­zsa olyan népszerű lett, hogy 1985 őszén kísérletképpen egy negyed­évre egy budapesti revűszínház­hoz szerződtették őket, ahol ko­moly, nagy sikert arattak. Azután egy nap a Magyar Tele­vízió egyik szerkesztője elhatároz­ta, hogy a Műjégpályán rendez egy téli könnyűzenei műsort. En­nek sztárjává az ügyesen korcso­lyázó Koncz Zsuzsát választotta, aki ebben a műsorban mutatta be „Rohan az idő" című számút, amellyel később vitathatatlanul befutott a táncdalénekesek élvo­nalába. 1966-ban a Magyar Rádió ás Te­levízió elsfi, majd egy évvel ké­sőbb második Táncdalfesztiválján a jó szereplés és az értékes díjak mellett, mindkétszer slágerré is avatta dalát. A tavalyi táncdal­fesztiválon hallotta meg fit egy osztrák szakember, aki meghívta ax ausztriai Gmundenben rende­zett fesztiválgyőztesek fesztiváljá­ra, ahol néhány külföldi hangle­mezszerződést is kapott. Egyik fő­szereplője lett az „Ezek a fiata­lok" című magyar beatfllmnek, majd számos televíziós fellépést vállalt, szerepelt a szovjet, a ju­goszláv és a német televízióval közös műsorokban ls. Ma már egyike a legtöbbet uta­ló magyar könnyűzenei énekes­nőknek, s külföldi népszerűsége U egyre nfi. Egyébként, ezt bizo­nyltja az a kubai meghivás is, amelynek a közelmúltban tett eleget... (fenyves) XhJjjMU fcj&uGÜí&x működésére számít. Ez a szám a A jelentkező fiatalok, főleg szakemberek szerződést kötnek az Ifjúsági építkezés vezérkarával, valamint jelenlegi munkahelyükkel és ez a szerződés biztosítja, hogy a brigádmunka lejárta után (legkevesebb hat hét, legtöbb két év) ismét visszakerülhetnek eredeti munkahelyük­re. Az állami normák szerint folyósított munkabéren kívül a fiatalok napi húsz korona különélés! pótdíjat, illetve a terv túlteljesítése ese­tén prémiumot kapnak. A jelentkezések lehetőségeiről és az egész ifjúsági építkezés lefolyásának részleteiről a CSISZ járási. Illetve he­lyi szervezetei nyújtanak bfivebb felvilágosítást. Az értekezleten jelen voltak a komáromi hajógyár fiataljainak képviselői Is, akik azonnal önálló Ifjúsági csoport kiküldésével járultak hozzá a nagy akció sikeréhez. Szó esett az Alweg-tipusú egynyomsáiú vasútvonal felépítésének le­hetőségeiről, amelyről napjainkban még mindig igen sokat beszélnek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb nemzedék körében ls. Az ifjú­sági szervezet vezetői elmondották, hogy az ezzel kapcsolatos március elejei, poprádi országos értekezlet feladatni tűzte valamennyi érde­kelt fél elé, beleértve a Közlekedésügyi Minisztériumot Is, hogy a leg­közelebbi időben adjon végleges választ az Alweg felépítésének lehe­tőségeiről. A sajtókonferencia tehát az elsfi lépés a tettekre mindig kész cseh­szlovák ifjúság felhívására, hogy minél nagyobb számban jelentkez­zenek egyik legszebb természeti kincsünk, a Magas Tátra kiépítésére! Cg) Véra éj 6 házas ság? előtt N em ok nélkül becézik Véra Cáslavskát a tornásznők ki­rálynőjének. A ragyogó alakú, rendkívül csinos és a számos át­ütő siker ellenére is szerény Véra a világ többi tornászlányalhoz hasonlóan, egészen fiatalon pró­bálkozott először a felemáskorlát­tal, gerendával. Példaképe a cseh­szlovák tornászsport akkori világ­nagysága, Eva Bosáková volt és .. . Es rövid Idő alatt a tanít­vány felülmúlta mesteréti Eddigi legnagyobb sikerét To­kióban aratta, ahol megtörve a szovjetek hegemóniáját, első íz­ben utasította maga mögé La­tyinylnáékat. Az óta csak egyszer torpant meg, mégpedig a dort­mundl világbaj­nokságon, ahol az összetettben ugyan győzelmet aratott, de há­rom szeren kény­telen volt a szovjet Kucsinszká­nak átengedni az aranyérmeket. Véra nagyon jól tudja, hogy Na­tasa Kucsinszkában nagyon veszé­lyes ellenfélre talált, s ezért az eddigieknél ls szorgalmasabban készül a soron kővetkező verse­nyekre, elsősorban a mexikói olim­piára, ahol nem kisebb feladat vár rá, mint a tokiói elsőség meg­védése. Az üvegpalota New York Manhattan negyedé­ben, az East River partján emel­kedik egy hatalmas beton- és üvegkolosszus: az ENSZ-palota, 'vagy ahogyan bizalmasabban ne­vezik: az üvegpalota. Itt széket az Egyesült Nemzetek Szervezete. A mai ifjú nemzedék aligha tudja, hogy a világszervezetnek elődje ls volt, a Népszövetség, amely azonban erőtlennek bizo­nyult az Igazságos béke biztosí­tására. Az Egyesült Nemzetek Szerve J zetét azzal a céllal hozták létre a második világháború antifasisz­ta koalíciós partnerei, hogy a há­ború után is közös erővel mun­kálkodjanak egy háborúmentes vüág kialakításán, csirájában fojtsanak el minden konfliktust. Az ENSZ-re vonatkozó elvi meg­egyezés az 1943-as moszkvai nagy­hatalmi értekezleten született, majd 1945 áprilisában az amerikai San Franclscő-1 összejövetelen öt­ven állam küldöttségei lerakták a világszervezet alapjait, elfogad­ták Alapokmányát, amely nemes célul tűzi kl a háború megakadá­lyozását, az emberi jogok tiszte­letben tartását, a fegyveres erő­szak kizárását a nemzetközi vi­szályok megoldásából, a népek gazdasági és társadalmi haladásá­nek előmozdítását. Az ENSZ-nek fennállása 23. évében — a gyarmati uralom alöl felszabadult és még mindig fel­szabaduló népek belépése folytán — ma már több mint 120 tagja van. A napokban ellenőrző versenyt rendeztek az olimpiai keret tag­jainak részvételével. Az eredmé­nyekről hivatalos Jelentést nem adtak ki, de a hírek szerint Cás­lavská formája megfelelő. — Sok újat tanulok — mondta Véra a versenyek után — a ge­rendán, felemáskorláton és tala­jon egyaránt. Nekem ugyan kissé nehéznek tűnnek az új gyakorla­tok, de a szakemberek azzal biz­tatnak: megtanulom és nem lesz semmi baj. Természetesen nem áruibatok el semmit, mert a tor­nában is nagyban dívik a „kémke­dés" és csak az érhet el sikert, aki meglepetést tud szerezni. Nem akarok úgy járni, mint Protopo­povék, akik ugyan mindig kitű­nőek, de évek óta lényegében semmi újat sem hoztak. Szinte előre tudja már mindenki, mit várjon tőlük. Ezért készülök az olimpiára új gyakorlatokkal. Cáslavská azonban nemcsak mű­sort, hanem — valószínűleg rövi­desen — nevet is változtat. Jozef Odložil, Csehszlovákia világcsúcs­tartó középtávfutója már jő Ideje sokat Időzik Véra edzésein és Cáslavská is gyakran tölti szabad Idejét a stadionban, ahol Odložil rőja a köröket. Mindketten seré­nyen készülnek Mexikóra, ahová talán már mint férj és feleség Jutnak el. Kl tudja? (kollár) A világszervezet csúcsszervezete a Közgyűlés, amely általában évente egyszer ülésezik. Rendsze­rint szeptember végén ül össze, s ülésszaka három—négy hónapig tart. Rendkívüli esetekben, mint például tavaly nyáron az arab— Izraeli konfliktus kitörésekor, a főtitkár összehívhatja a közgyűlés rendkívüli ülésszakát ls. A világszervezet másik fő szer­ve a Biztonsági Tanács. Ez a szerv 11 tagú: öt állandó tagja van — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína [az utóbbi helyét a tajvani Csang Kaj-sek-klikk képviselője bi­torolja) és hat nem állandó, ezek pedig kétévenként cserélődnek. További fő ENSZ szervek: Gaz­dasági és Szociális Tanács, Gyám­sági Tanács, Nemzetközi Bíróság, Titkárság. Az ENSZ ülésszakain elnököt választanak — egy évre. Az Idén a világszervezet történetében elő­ször fordult elő, hogy szocialista országok képviselője lett az ülés­szak elnöke Manescu román kül­ügyminiszter személyében. A munka oroszlánrésze természete­sen a Titkárságot vezető, öt évre választott főtitkárra hárul, aki most már másodízben D Thant burmai delegátus. Az ENSZ-hez tartoznak további olyan világszervezetek ls, mint a nevelési és kulturális kérdésekkel foglalkozó UNESCO, a Gyermek­segélyezési Alap (UNICEF), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, továbbá a Delhiben most ülésező Világkereskedelmi és Fejlesztési Szervezet, ax DNCTAO. (L) • ••••••ooao ••oooociooao ÚJ í I1 m E K ••••••••••a ••••••••••• NEM FÉLÜNK A FARKASTÓL AVAGY EREDETI CÍMÉN: Kl FÉL VIRGINIA WOOLFTÓl? (amerikai) Sokszor megesett már a vi­lágirodalom történetében, hogy az írót egyetlen müve ország­világ előtt híressé tette. Ez tör­tént Edward Albee amerikai drámaíróval ls. A Nem félünik a farkastól című színművével lépett a halhatatlanok útjára, méghozzá olyan határozottság­gal, hogy ma már senki sem vonja kétségbe: a legjobb szín­műírók közé tartozik. Rendkí­vüli sikerének nemcsak az a je­le, hogy darabját néhány hónap leforgása alatt a világ vala­mennyi jelentősebb színházá­ban műsorra tűzték, hanem az ls, hogy egy hollywoodi film­társaság, vállalva minden anya­gi kockázatot, művészi filmet készített belőle. Igaz, azt azért mégsem lehet határozottan ál­lítani, hogy a hollywoodi filme­seknek a darab népszerűségén kívül egyáltalán nem volt biz­tosítékuk a mű sikerére. Volt: a főszerepeket két olyan sztár­ral játszatták, akiknek csupán a neve milliókat ígér. Elizabeth Taylorról és Richard Burtonról van szó. És hogy a szereposz­tásban legyen még egy neveze­tesség, a másik két főszerepet olyan kezdőkre bízták, akik még sosem játszottak filmben: George Segal, Sandy Dennis. Albee nagyigényű drámája, Hollywood, Taylor és Burton, valamint a két kezdő — miféle párosítás ez? Mit várhat tőle az a néző, akinek nincs nagy vé­leménye az amerikai filmgyá­rak produkcióiról és csillagai­ról? Meglepő, de ezúttal egé­szen kivételes, teljes értékű mű­vészeteti A híres dráma nem lé­nyegül át holmi amerikai látvá­nyossággá; megmarad tartalma, mondanivalója, kíméletlen kri­tikája, és mindez formailag is gazdagodik a film sokoldalú ki­fejezési eszközeivel. A színjátszásnak van néhány előnye a filmművészettel szem­ben. A színház, az élő színész közvetlenül hathat a nézőre, ez a néző közvetlenül részt vehet a való életet jelképező történet kibontakozásában, vagyis a szín­játszás végeredményben rea­lisztikusabb, hiszen a film árny­képeihez képest közelebb áll a valósághoz. Csakhogy a filmnek is vannak előnyei a színház vi­szonylatában, méghozzá olya­nok, amelyek fölülmúlhatják a színházéit. Néhányat említünk: premier plán, határtalan hely­változtatás, különféle látószög, a képi és a hangbeli megjelení­tés vágása. Avatott művész ke­zében ezek a kifejezési eszkö­zök nemcsak hogy pótolják a színházi színész—néző kapcsola­DÉMONOK HÍVÁSA Bűnügyi film a szlová* kine­matográfiának ez a titokzatos című új alkotása. Jozef Tallo forgatókönyvíró és Andrej Lett­rich rendező hagyományos együttműködéséből született, és­pedig abbain a sorozatban, amelyben Jakubec kapitány (La­dislav Chudik) és Michalko had­nagy (Viliam Polónyi) az újra meg újra visszatérő főhős. Az egyik Józan méltóságán és a másik ösztönös szertelenségén most is jól szórakozunk, azon­ban reméltük, hogy az előző két filmben szerzett gazdag tapasz­talataik alapján egy kicsit töké­letesedtek a szakma bonyolult művészetében. És nemeseik ró­luk, hanem a film alkotóiról ls tot, hanem a hatás intenzitását tekintve túl is szárnyalhatják azt. A Nem félünk a farkastól (magyar fordításban kapta ezt a címet) filmváltozatában ez a tétel ismét igazolást nyert. Mike Nichols rendező avatott mű­vésznek bizonyult, kihasználta a film formanyelvi előnyelt, meghatványozta a dráma hatá­sát, s mindezek eredményeként kiváló művet alkotott. A film­beli környezet és hangulat a színhelyváltoztatásokkati, illetve -kiegészítésekkel együtt mély összhangban van a dráma tar­talmával, s a régi kompozíció, a kamara mozgása és a montázs lassuló-gyorsuló ritmusa a ha­tás növelésének valóban jelen­tős forrása lett. Igazságtalanok lennénk azon­ban, ha a film kivételes művé­szi színvonalát csak a rendező javára írnánk. A sikerhez leg­alább olyan mértékben, mint 6 — a színészek is hozzájárultak; legfőképpen Elizabeth Taylor, akit Márta szerepében teljesen új oldaláról Ismerhettünk meg. A világhíres filmcsillag most bebizonyította, hogy nemcsak szépsége, hanem tehetsége is összhangban van rendkívüli nép­szerűségével. A színészi kifeje­zőképességnek Burtonnal együtt (György szerepében) olyan bá­mulatos gazdagságát és mély­ségét tárja elénk, amilyennel ritkán van szerencsénk találkoz­ni. Meglepő az is, hogy a másiik két színész sem marad le a nagy Taylor—Burton kettős mögött, felnőnek hozzá, tehát méltó partnerek. Szükség is volt erre, hiszen Albee drámája sokkal in­kább, mint más színművek — a színészi játékon áll vagy bu­kik. Mártának, a kisvárosi ta­nár-feleségnek vagy inkább rek­tor-lánynak a végletekig sze­szélyes, nagyravágyó és csupán intellektuális frázisokkal telített alakja — bár kétségtelenül igaz, ám mégis — szinte annyira hi­hetetlen, hogy már a színészi megformálás legkisebb aaauá­sága miatt ls elvesztheti hitelét. Ez vonatkozik az ellenpólusú, de ugyancsak szélsőséges, türel­mével és jámborságával végle­tes Györgyre Is. Taylor és Bur­ton nemcsak élethűen formálja ezt a két egyedi, és mégis tipi­kus alakot, hanem hallatlan szuggesztivitással domborítja ki azt a kritikáit, amely saját ma­guk, illetve társadalmuk felé irányul. Az oktalanul ambició­zus és reménytelenül tehetetlen nyárspolgár lerettentő példá­nyait állítják elénk. (szlovák) ezt feltételeztük. Nagy tehát a csalódásunk, amikor azt kell ta­pasztalnunk, hogy ennek az el­lenkezője következett be. A so­rozat első, A gyilkos esőben ér­kezik című filmjénél gyengélA volt a második, A túlvilági gyil­kos, s most még ennél is rosz­szabb a Démonok hívása. Kevés jelenetétől eltekintve mesterkélt és erőltetett, ráadásul pedig a nélkülözhetetlen feszültség is hiányzik belőle. Kvéta Fialová alakításán kívül nemigen talá­lunk benne valami figyelemra méltót. Ha a két visszatérő fő­hősről nem tudnánk, hogy von­zani fogják a nézőt, aligha re­mélhetnénk, hogy sokan meg­nézik ezt a filmet. (szóf in. Richard Burton, George Segal és Elizabeth Taylor a Nem fé­lünk a farkastól című filmben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom