Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-08 / 38. szám, csütörtök

S i: V L Ő K F Ó R UM A Ne kergessünk hiú ábrándokat AZ ERETXS£GIZO DIÁKOK előtt rövidesen kitárul az élet kapuja. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. A pályaválasztás legalább olyan fontos esemény, mint az érett­ségi, természetesen csak ak­kor, ha mind a diák, mind pe­dig a szülők kellő komolyság­gal kezelik. Minden szülő többet, ne­mesebbet akar nevelni gyerme­kéből, mint amit ő elért az életben. S Így van ez rendjén. Ez azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy ha a szülők el­képzelése nem sikerül, csaló­dottabbak lesznek, mint gyer­mekük, arról nem ls beszélve, hogy az Ilyen pályaválasztás minden, csak nem tárgyilagos. a szülők csalódnak gyerme­kükben és szemrehányást tesz­nek neki. S nem ls gondolnak arra, hogy a csalódásért nem a gyermeket, hanem őket ma­gukat illeti a vád. Hány ifjú élete tört már ketté ilyen mó­don, hány becsületesen és cél­tudatosan tanuló fiatalnak szegte kedvét a szülők makacs­sága? Nem mindig a gyermek és nem csak a gyermek hibás azért, amiért nem érte el a ki­tűzött célt. A középiskolák szívesen állnak a tás kérdésében a delkezésére, csak mindenki él ezzel gel. Egyes szülők pedagógusai pályaválasz­szülők ren­sajnos nem a lehetőség­megeléged­A hivatások listáján mindig voltak és lesznek olyan pályák, melyek a szülők szemében kü­lönösen csábítóak. Rábeszélé­sükre a fiúk Java része atom­fizikus vagy legalábbis mér­nök, a lányok többsége viszont orvos, vagy stewardess szeret­ne lenni. Ezek a pályák a fia­talok részére is vonzóak és nem egy esetben szinte családi meg­rázkódtatás történik, ha az álom, az elképzelés — gyakran a gyermeken kívül álló okok miatt — nem valósul meg. Nemrégiben egy érettségi előtt álló lánnyal beszélget­tem és megkérdeztem, érettségi után hová szeretne menni. Meg­lepetésemre a leány szóhoz sem jutott, helyette — öntelt maga­biztonsággal — a mama vála­szolt, hogy légikisasszony lesz a lánya. Ez csak egy eset a sok közfil, de azt hiszem, tucatjával lehet­ne sorolni az ehhez hasonló­kat. A tanuló talán még nem Is döntött sorsáról, a szülő azon­ban már kimondta a végső szót és ez ellen többnyire nincs apelláta. Ezek után joggal felvetődhet a kérdés: egyáltalán ne szólja­nak bele a szülők gyermekük pályaválasztásába? Szótlanul nézze a szülő gyermeke bizony­talankodását, ilyen fontos dön­tésnél? Erről szó sincs. A szü­lőknek elengedhetetlen köteles­ségük, hogy a pályaválasztásnál a gyerek segítségére legyenek. Segítségére, felvilágosítással, tanáccsal a körülmények és az adottságok józan mérlegelésé­vel. Hányszor halljuk a szülőktől, hogy ők nehéz körülmények között éltek, a gyermeküknek tehát többre kell vinnie. Csak­hogy a többet mindig ők sze­retnék megszabni, függetlenül attól, hogy reálisan ítélnék mej; a lehetőségeket, a gyermek fi­zikai és szellemi képességeit és adottságalt. ELŐFORDULHAT, hogy a ki­választott egyetemen vagy fő­iskolán nincs hely vagy nem sikerül a felvételi vizsga. A fiatal tudja, hogy ezekkel a té­nyekkel számolnia kell, ezért a kezdet kezdetétől felkészül er­re az eshetőségre. Hajlandó ls lenne egy másik pályát válasz­tani, önmaga nem csinál prob­lémát a felvételi vizsga kudar­cából, ám a család, a szülét ház „gyászba borul" s ezzel többet árt a fiatalnak, mint használ. Még rosszabb a hely­zet az olyan fiatalok esetében, akik ésszerűen. Ismerve saját tudásukat és képességeiket, nem hajlandók a szülők által „megálmodott" pályára lépni. Abból adódik a konfliktus, hogy a szülők túlbecsülik a gyerek szellemi képességeit és nem Igyekeznek megbékélni azzal a gondolattal, hogy gyermekük más pályát ls választhatna, mint amit ők megálmodtak és talán ezen a pályán többre ls vihet­né. Függetlenül gyermekük adottságaitól és érdeklődési körétől, elhatározásától ők fenntartják maguknak a döntés jogát. Észre sem veszik, hogy közben az ilyen fiatal két ma­lomkő között őrlődik. Az egyik oldalon vannak a szülők, akiket nem akar megbántani, inkább elfogadná tervüket, a másik ol­dalon azonban megszólal a reá­lis ítélete, mivel tudja, érzi, hogy a szülők tervezte hivatás számára egyenlő lesz egy éle­ten át vergődéssel. Mit tegyen JBhát? A legtöbb esetben fejet hajt a szülők akarata, óhaja előtt. De ezzel csak átmeneti sikert könyvelhetnek el és rö­videsen eljön az a nap, amikor nek azzal, hogy gyermekük majd „beérik". Hány szülő csak a szalagavatón, vagy az érett­ségi banketton találkozik a tantestület tagjaival? Akkor, amikor a gyerek pályaválasztás előtt áll feltétlenül szükséges lenne, hogy a szülők kikérjék a pedagógusok véleményét és csak azt követően határozná­nak a gyermek további sorsá­ról. NAPJAINKBAN még hódíta­nak a divatos hivatások. Pedig a tervező épp oly megbecsült tagja a társadalomnak, mint az orvos, a mérnökre ugyanúgy szükség van, mint az üzemek laboránsnőire. Atomfizikus vagy stewardess sem lehet min­denki, az országnak kenyérre is, cipőre ls szüksége van. Fia­taljainkat tárt kapukkal vár­ják a gyakorlati pályák. A tech­nika olyan hatalmas léptekkel halad előre, hogy egyre több munkahejyen feltétel lesz az érettségi adta műveltség. Ter­mészetesen vannak még helyek, ahol nem tud mindenki Igé­nyeinek megfelelően elhelyez­kedni. Ilyen helyeken az érett­ségivel rendelkező fiatal kény­telen olyan állást vállalni, amelyhez ma még nem feltét­lenül szükséges az érettségi bizonyítvány. Ámde a tizenegy­tlzenkét évi tanulás eredményét soha senki nem veheti el tőle, ennek eredménye meglátszik műveltségén, magatartásán még akkor ls, ha az üzem munka­padja vagy futószalagja mellett áll. Arra szeretném figyelmeztet­ni a szülőket és a fiatalokat: ne kergessenek hiú ábrándokat akkor, amikor a pályaválasztás kerül napirendre, amikor az érettségi előtt álló gyermek jö­vőjéről van szó. A józan, réá­lls mérlegelés alapján a peda­gógusok véleményét meghall­gatva határozunk a fontos lé­pésről, nem fordulhat elő, hogy az első akadály után mind a szülők, mind a gyermek úgy ér­zi, oly hatalmas tragédia sza­kadt rájuk, amit nem képesek átvészelni. MINDEN SZÜLŐ KÖTELESSÉ­GE, hogy a pályaválasztás prob­lémájában segítségére legyen gyermekének. Kötelessége, hogy reálisan és ésszerűen tá­mogassa gyermekét, amikor az élet útjára lép, arra az útra, melyen szorgalmas, becsületes és jellemes emberré formáló­dik. Legyünk tekintettel a gyermek érdeklődésére és el­képzeléseire és a szülők csak akkor avatkozzanak be, ha a gyermek választása komolyta­lan vagy elhamarkodott lenne. ROZSNYÖ JÓZSEF JoZEF VODNÝ, a vies­kai és TomáS Selčianský, a maloňal szövetkezet zootechnikusai Ismert emberekké váltak a nyltral járásban. Tavaly a vieskai szövetkezetben egy­egy tehéntől 4238 liter tejet fejtek átlagosan, a maloňaiban pedig 4130 litert. Két FALU SZÖVETKEZET I M a I o ň a Tomáš Selčianský több éves türelmes munkája rejlik az eredmény mögött. A válogatás következtében évről évre ja­vult az állomány. 1966-ban már 3320 liter volt a fejésl átlag. Az idén még nagyobb lehetőség nyílt a még megmaradt klsho­zamú tehenek kiselejtezésére, jó volt a takarmánytermés ls. A tejhozam tehenenként 810 literrel lett több a tavalyinál. Szép eredmény ez. A tehenek száma sem kevés. Száz hektár­ra 25 tehén jut, tehát hektá­ronként elérték az 1032 literes tejhozamot. Ez jelentősen elő­segítette a jövedelem emelkedé­sét is. A munkaegység értéke ma 30 korona. Igaz, a bevétel nagyobb részét a további neve­lésre eladott fiatal állomány ára tette kl. GOND Munka közben sokszor érte kellemetlen meglepetés a zoo­technikust. Amikor már úgy gondolta, hogy ismét egy öt­ezer liter tejhozamú tehénnel gazdagodik az állomány, csont­lágyulás miatt ki kellett selej­tezni. A kitűzött célt — a négy­ezer literen felüli évi fejésl át­lagot — mégis elérte Selčian­ský elvtárs, de amilyen szorult helyzetben vannak jelenleg a takarmány dolgában, nehéz lesz megtartani az elért fejési szin­tet. Ilyen szűkösen, mint ezen a télen, már régen nem etettünk — mondja lehangoltan —, a közel ezer sertés fölemészti a takarmányt. A tehenek három kilő abra­kot kapnak. Azt ls vásárolják a részükre. Lucernából sem jut több a múlt esztendei adag fe­lénél. A jő minőségű szálasta­karmányt a tápértékben sze­gény árpaszalmával pótolják. Szerencsére, hogy silótakar­mányban és melaszban egyelő­re nem szűkölködnek. Január­ban a napi fejési átlag ugyan még kilenc liter volt, február­ban azonban már fél literrel kevesebbre számltunk. Ezek miatt aggódik a zoo­technlkus, és ezért látja tisza­virág életűnek a négyezer lite­ren felüli fejésl átlagot. Az Idén csupán 3500 literes hoza­mot vár egy-egy tehéntől. Vieska Ezzel szemben a szomszédos, vieskai szövetkezetben nincs ok panaszra. Itt derűlátóak a vezetők. Feltűnő, hogy a jelen­legi szintre három év alatt 1837 literről emelték fel a fe­jést. Azelőtt a 383 hektáros, kis szövetkezetben csaknem minden állatfajtát tartottak, s az bizony nem volt gazdaságos. Tehát Indokolt volt, hogy ke­ressék a Jobb megoldást. A munkaegységre is kevés jutott, csak 16 korona. Ezért a 23 éves Jozef Vodnýt bízták meg a zoo­technlkusl feladatkörrel, hogy javítson a helyzeten, ha tud. Érdemes megemlíteni, hogy a 46 éves elnök a zootechnikus­sal egyívású agronőmust és közgazdászt ls javasolt maga mellé. Valamennyiüknek mező­gazdasági középiskolájuk van. A fiatal zootechnikus ceruzát fogott, és kiszámította, hogy melyik mezőgazdasági szakága­zat a kifizetődőbb. !gy a ter­vüket a Jövedelmezőnek ígér­kező szarvasmarha- és kocaál­lományra alapozták. A baromfi­tenyésztést és a sertéshizlalást felszámolták. Hogy jó volt az elgondolása, azt a tavalyi ered­mények ls Igazolják. A nagy tejhozamon kívül ná­luk a malacnevelés ls szépen jövedelmez. Egy-egy kocától 18 malacot választottak eL Büszkék arra is, hogy a 95 te­henükből 21-nek ötezer literen felüli az évi tejhozama. A szlo­vák tarka marhánál ez ritka eredmény. GÖRÖNGYÖS VOLT AZ ÚT A fiatal vezetők útja nem volt kitaposott. Amíg eljutottak idáig, sokat „le kellett nyel­niük". Később azonban már egyre kézzelfoghatóbbá váltak az eredmények. Minden az elő­zetes elképzelések szerint tör­tént. Fokozatosan a munka­egységek értéke is elérte a 30 koronát. A fiatalok tovább próbálkoz­tak. A kis hozamok mellett sok­ba került a kukorica termesz­tése. Ugyanakkor kisebb költ­séggel a gabonanemüekből hektáronként 10,6 mázsával na­gyobb hozamokat takarítottak be. Tehát felhagytak a kukori­catermesztéssel. Nekik nem az volt a fontos, hogy miből, ha­nem milyen összegből tudják megteremteni a takarmányala­pot. Az sem lebecsülendő, hogy tavaly a továbbtartásra eladott jószágokért 760 000 koronát kaptak. Tehát a fiatalok ered­ményesen folytatták a szarvas­marha-tenyésztést, s ez egy­aránt hasznos a tagság és a társadalom szempontjából is. BENYUS JÓZSEF SOKAT ISZUNK! Ahhoz, hogy alkoholtéma megírásához ragadtam tollat, a nemrég megjelent 1967. évi Statisztikai Évkönyv adatai szolgáltattak okot. Mert a vas­kos kötet számadatai mögött nagyon ls figyelemre méltó Je­lenségek rejtőznek. Az is ben­ne van ebben az évkönyvben, hogy miképpen oszlik meg az ország lakosságának jövedelme, hányan születtek és haltak meg, mennyien házasodtak és váltak el... Maradjunk a válásoknál, mert ez az áldatlan társadalmi jelenség egyre nagyobb teret hódit. Az évkönyv szerint a vá­lások leggyakoribb oka a hűt­lenség, utána következik a jel­lembeli eltérés, a harmadik ok — az iszákosság. 1965-ben Csehszlovákiában 18 702 válás közül 4011-nek hűtlenség, 2521­nek eltérő érdeklődés és 2511­nek az iszákosság volt az oka. Elgondolkoztató, hogy az alko­hol, amely sok esetben „fűti a szerelmet', milyen káros sze­repet játszik a házaséletbenl A pontosság kedvéért idézek: A 2511 „alkoholos válás" közül 2446 esetben a férfi volt a hibás. Az alkoholfogyasztás a halá­lozás terén ls megteszi a magá­A bratislavai TV a februári események 20. évfordulója tisz­teletére „Februári éjszaka" címen tv-fllmet forgatott. A törté­net középpont fában nyomdászok állnak, akik a sorsdöntő éf­szakán — életüket kockáztatva — segítik a munkásosztály harcának győzelmét. A tv-film ünnepi bemutatója nz esemé­nyek napfán, februír 25-én lesz. — gerstner — ét. A legmarkánsabban ez a tény a közúti baleseteknél nyilvánul meg. Az autótulajdonosok szá­mának emelkedésével növeke­dett az autószerencsétlenségek — és a halálos áldozatok szá­ma is. 1965-ben a forgalmi balese­tek 5,5 százalékát (4043) alko­hol okozta. A Közbiztonság Fő­igazgatósága statisztikai cso­portjának adatai szerint 1967 tizenegy hónapjában 38 372 köz­lekedési baleset történt, ame­lyek közül 3661 esetben az al­kohol volt a baleset okozója. A közúti forgalmat Irányító hatóságok megállapították, hogy útjainkon állandóan ezer részeg gépkocsivezető ül a vo­lánnál, akik a saját életükön kívül útitársaik életét, valamint a járókelők biztonságát is ve­szélyeztetik. A közúti balesetek alkalmával keletkezett anyagi kár 1966-ban pl. elérte a 155 millió 99 000 koronátl A Központi Alkoholellenes Testület statisztikája arról győz meg, hogy az ivás rengeteg pénzbe kerüli A világon az em­berek évente több mint kétszáz­milliárd koronát adnak ki sze­szes italral Az alkoholfogyasz­tás és a takarékoskodás össze­hasonlítása ls érdekes felisme­résre vezet. Pl. 1967 első felé­ben Csehszlovákia egy-egy la­kosa 291 koronát tett betét­könyvre, ugyanakkor alkoholra és dohánytermékekre 528 koro­nát költött. Ugye érdekes? Fő­leg akkor, ha leszámítjuk a majdnem négymillió főt kitevő 14 éven aluliakat. 1964-ben szomorú megállapí­tás hangzott el a Nemzetgyű­lésben: Csehszlovákiában az utolsó tíz évben az egy főre eső sörfogyasztás 69 százalék­kal emelkedettl Az alkoholfo­gyasztás pedig az 1954-1964­es Időszakban — tiszta szesz­ben kifejezve — 140 százalék­kal növekedett... Szeszes Ital­ra két és félszer többet költöt­tünk mint kulturális célokra, (mozi, könyv, színház, újság stb.jl Az alkoholisták száma, az al­koholellenes mozgalom minden erőfeszítése ellenére, világszer­te emelkedik. A kis Svédország­ban 200 000, az NSZK-ban több mint félmillió, nálunk pedig szintén 200 000 a nyilvántartott alkoholisták száma. A szakem­berek megállapították, hogy az alkoholisták általában 52. élet­évükben távoznak az élők sorá­ból, míg az átlagos életkor Csehszlovákiában 69 év ... A szeszes italok fogyasztása különösképpen az ifjúság köré­ben okoz nagy károkat. Az al­koholelvonó, „kijózanító" Inté­zetekbe egyre több fiatalkorú kerül. Az Ital mértéktelen fo­gyasztása rossz hatást gyakorol a fiatalok Jellemének kialaku­lására ls. A napirenden megis­métlődő vagánykodás, rendza­varás és nem utolsósorban a munkakerülés, laza munkafe­gyelem okai között mindig ott az alkohol. Az utóbbi évek szo­morú ténye, hogy alkoholelvo­nó Intézeteinkben közel ezer fiatal alkoholistát tartanak nyilván! E káros jelenség felszámolá­sában sokat segíthet a fiatalok között végzett felvilágosító, ne­nevelőmunka. Pl. az ostravai munkásifjúság között két évvel ezelőtt végzett felmérés kimu­tatta, hogy a fiatalok figyelmét az alkoholfogyasztásról sikere­sen elvonja a rendszeres taka­rékoskodás megszervezése. A bíróságok, nemzeti bizott­ságok és mindennapi életünk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szeszes Ital mértéktelen fogyasztása sok család békéjét borította már fel. Nemcsak a házastársi kapcsolatokat tette tönkre: a gyermekek nevelésé­re ls rossz hatással van a részeg példakép, az egész család élet­színvonalának csökkenéséről nem ls szólva ... Az Illetékes hatóságok meg­állapításai szerint a szeszes Ital hatására elkövetett tör­vénysértések egyik leggyako­ribb oka az, hogy nem minde­nütt tartják be a szeszes italok tilalmát a fiatalkorúakkal és a már „becslccsentett" állapot­ban levőkkel szemben. Sajnos, nem csökken a szeszes ital ha­tására elkövetett bűncselekmé­nyek, erőszakoskodások száma sem, noha a törvény szigorú büntetést ró a tettesekre. Lám, az 1967. évi Statisztikai Évkönyv vaskos kötetének né­hány táblázata mennyi társa­dalmi problémát sűrít magá­banl — Ezek a problémák meg­oldásra várnak! SOMOGYI MATYAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom