Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-27 / 57. szám, kedd

Minden örömében volt valami fájó... Konstantin Biebl 1898. II. 26 - 1951. XI. 12. Ezerkilencszáztizenliét végén, közvetlenül az érettségi után küldik, a k. u. k. egyenruhás bölcsei a gyerekkora óta tüdőbeteg Konstantin Bieblt a balkáni frontra. Megsebesül és a szerb komitácsik fogságába esik, akik halálra ítélik. Sikerül megszöknie, a frontra azonban már nem tér vissza. Súlyosbodó betegségével katonai kórházba kerül, onnan pedig civilbe. 1918-ban közli egy vidéki lap „Egy tüdőbajos dalai" című versciklusát, melyet visszhang nélkül lep be a por. Két év múlva Prágába kerül, beiratkozik a Károly Egyetem orvosi karára, de tanulmányait sohasem fejezi be. Prágában ismerkedik meg J ifi Wolkerrel ôs a két fiatalt nemcsak a költészet, de a közös sors, a gümőkór ls összekött. Igaz barátság alakult köztük és költészetükben ls sok a hasonlatosság, legalább is kezdetben. Konstantin Biebl első kötetén, az Utak az emberekhez, még érezhetjük barátja, J. Wolker Vendég áll a házhoz című kötetének hatását. Igaz, a közös egyszerűségen, bátortalan gyengédségen túl K. Bieblt versei törékenyebbek és a szenvedők Iránti szeretete mellett megjelenik verseiben egy zenélő óra melódiáira emlékeztető, lila-rózsaszínben játszó mélabú. A lounyi orvos fia más élettapasztalatokkal (betegség, megrázó háborús élmények), más lélektani felkészültséggel lépett a háború utáni cseh költészetbe, mint a kor proletár költészetének legtöbb kiválósága, J. Seifert, V. Nezval, vagy A. M. Píša, a Devétsil megalapítói. Ezért is Időzik költészete hosszabb ideig a kizsákmányoltak és leigázottak szenvedéseinél, ezért tör vissza a szociális témákhoz poetlsta, valamint szürrealista korszakában is. A Hűség hangjában (1924) és a Törés-ben (1925) is, még mindig a szociális vagyis a proletárköltészethez áll közelebb mint a tiszta lirizmushoz, amelyhez majd további két kötete, a Bagdadi tolvaj (1925), de főleg az Aranylánccal (1926) vezeti el. Meglátogatja Ceylont, Szumatra és Jáva szigeteket, s amikor visszatér hazájába, a Hajó, mely. teát és kávét visz clmü verseskönyvében (1928), az egzotikum pazar színei mellett sajátosan egyéni hangjára figyel fel az olvasók és a kritiku sok tábora. Ez a kötet már a cseh poetizmus dísze, s csupán az 1929-ben kiadott Clj Ikarosz múlja felül. A cseh poetizmus, amely a minden kötöttségtől felszabadult tiszta líra létjogosultságát hirdette, alogikus képzelettársltásával, játékosságával, a tendenciózus megnyilvánulástól nyitotta meg a kimondottan költői megnyilatkozáshoz vezetó utat, ós egyben előfutára lett az európai szürrealizmusnak. S nem ls kétséges, hogy ezt az avantgarde irányzatot, amelynek hibáira Julius Fučík és Bedŕich Václavek is rámutatott, alapjában, sőt túlnyomóan pozitívan értékelte F. X. Salda és J. Mukafovsky (aki a poetizmus korszakát a cseh költői nyelv reneszánszának tartja) sőt a hibák ellenére a már említett, kiváló marxista esztétikus, B. Václavek is, aki Konstantin Biebl költészetét Nezval, Seifert, F. Halas költészetéhez sorolja. Konstantin Bieblnél, akinek költészetében minden játékossága mellett volt valami fájó, a szenvedőkkel való együttér zéséből fakadó bú, a harmincas években több mint tíz évig tartó alkotói válság következik be. És ezt a válságot a német meg szállás, meg a költő egyre súlyosbodó betegsége még jobban elmélyíti. Am népének egyre fokozódó szenvedése felrázza a költőt. Tollat ragad és ebben a komor időszakban számos olyan feledhetetlen verset ír, amelyek a felszabadulás után kiadott Félelem nélkül című kötetében ls előkelő helyet foglalnak el. S nem érdektelen, hogy F. Halas költészete mellett ez a Biebl-kötet nemcsak az ötvenes évek dogmatikus nyelvszegényltő irányzatai ellen bizonyul hatékony fegyvernek, de az akkori fiatal cseh költök legkiválóbbjaira (M. Kundére, M. Florián, K. Siktanc) is erősen hat. A személyi kultusz hivatalos irodaimi kritikája a költőt, akárcsak az egész poetizmust elmarasztalta, indexre tette. Es bizony, időbe került, amíg a költő, többi elátkozott társával együtt újra elfoglalhatta méltó helyét a cseh költészet európai méretekben is jelentős Parnaszszusán. BARSI IMRE A politikai plakát 1967-ben A falrajz, mint önálló műfa], a múlt század végén jelentkezett. S századunk első esztendeiben érlelődött érdekesen vonzó és mozgósító művészeti termékké. A múltban szolgálta s azóta ls szolgálja a gazdasági*, és kulturális élet, meg a politika ügyét. Feladata, hogy felkeltse a ma Idegesen siető emberének figyelmét s tudatába vésse mondanivalóját. Kiterjedt fegyvertár áll rendelkezésére. Stílusától és helyesen megválogatott eszközeitől függ meggyőző, követelő, tiltakozó és agitatív ereje, ami elsősorban a politikai plakát éltető eleme. A bratislavai Majemík Galéria tárlata az elmúlt év termését: 37 falragaszt mutat be, melyek lendülete és hőfoka mintha csökkent volna a tavaly kiállított anyaggal szemben. Am művészi módon hatásos. E. Altrlchternek, a Csehszlovák Szovjet Barátság napjának dévényi ünnepségét hírül adó, tiszta szerkezetű műve, melyen a vár sűrített grafikai képe fölött a zászló színfoltjai bontakoznak kl. — Lélektani eszközökben gazdag a Nemzetközi Nőnapra készült falragasza. Enyhén kék alapon élesen metszett fehér vonalak közül tűnik elő SládkoviC Marinája, s a pályájukon szigorú törvényszerűséggel keringő bolygók. — Salamon Zoltán gyermeknapi plakátja formai eredetiségével, bájos közvetlenségével kap meg. Mintha a gyermeki képzelet vezette volna ecsetjét, mikor játékos vonásokkal pingálta a kék hullámokon ringó hajócska testére az öt buksi fejet, s a sok színű lobogókat, meg a ha jő kéményéből ötletes betűkompozlcló formájában kitóduló bodor füstfelhőt. — Ugyanerre az alkalomra készült J. Chován plakátja is. Egy szebb, békésebb Jövőbe vágtató mesebeli táltos hátán rézbőrű, fekete, sárga és fehérarcú gyerekekkel. M. Korčian Május elsejét ünnepli jelképes, tártkelyhű érett porzójú nagy, vörös virággal. — Kiválnak J. Vavronak modern ritmusú, komoly gondolati tartalmú fotomontázsa: a Széles látókör — és Milan Varo: A Demokrácia szabadságáért síkra szálló eredeti fénykép-, és temperakompozíciója. — J. Urban a szerves életet pusztító, gyárkéményekből áradó szennyező levegő ellen tiltakozik, korszerű szín-, és formai megoldással. A két nagy jelentőségű évfordulóra, azNOSZF 50. és a Februári Győzelem 20. évfordulójára emlékeztető plakátok különböző hangerővel szólnak. Legjobbak közöttük Spel, A. Zlmka és J. Sebő munkái. Ugyancsak Z inka és M. Spal tiltakoznak az atom- és hidrogénbomba minden és mindenki létét fenyegető veszélye ellen. — A szövegplakátok a megszokott eszközökkel ünneplik a szlovák közélet, Irodalom és festészet képviselőinek időszerű évfordulóit. BARKANY JENÖNÉ fülllf A tudósok álma: A KIBORG A világ tudományos köreiben mér hosszabb Ideje viták folynak a kiborgizálás problémáiról. A tudósok már előállítottak művesét, műtüdőt és műszívet. Az ilyen mesterséges pótszerveket már be is operálták az emberbe. Ezért a kutatók — különösen a mérnökök és az orvosok — további fejlesztőmunkájuk során tökéletesíteni fogják az Ilyen elektronikus-gépi protéziseket, hogy végül is olyan rendszereket kapjanak, amelyek tökéletesebbek legyenek a test szerveinél. Igaz, ez a jövő kérdése, talán csak a mesterséges emberi agy létrehozása kivételével, amely földgömbünk legtökéletesebb „gépezete". Az emberélet megmentése mesterséges szerv segítségével olyan vonzó célkitűzés, amely közvetlenül összefügg a szó legszélesebb értelmében vett humanizmus elveivel. Emellett nemcsak egy-egy nagy képzettségű egyén, például neves tudós vagy politikus életének a megmentésére gondolunk itt — tegyük fel valamilyen súlyos baleset esetén —, hanem minden ember megmentésére. Ilyenek a kiborgizálásra vonatkozó egyszerű elképzelések. Mi a kiborg? Amiről fentebb beszéltünk, az tulajdonképpen még nem kiborgizálás, ahogyan ezt a világ élenjáró kutatói — a bionika, a kozmonautika és a kibernetikai orvostudomány vívmányaira támaszkodva — értelmezik. Arról van ugyanis szó, hogy a jövőben — amely állítólag már nem is távoli — lehetségessé válik, hogy kiemeljük a sértetlen emberi agyat a teljesen szétroncsolt emberi szervezetből és ezt átültessük egy mesterségesen előállított „biológiai" rendszerbe. Ily módon Jönne létre a kiborg: lényegében emberi agy, amely a test kimúlása után is tovább működne olyan mesterséges, lényegesen tökéletesebb műszervek segítségévei, amelyek helyettesítik az embert szervezet normális testszerveit. Tulajdonképpen megszűnne az illető embernek, akiből az agyat kivették, az „éuje" s átalakulna kiborggá. A tudomány és a technika rohamos fejlődése egyre több érvet hoz egy Ilyen tervezet megvalósíthatóságának alátámasztására, egyúttal azonban számos tudományos problémát ls felvet. Például azt: Hol a határ, amelyen túl nem mehet a tudomány beavatkozása az embert életbe? Gondolkozzunk józanul — figyelmeztet a kiborgizálás két fő propagálója: Manfréd. Clynes mérnök-professzor, az élő szer vezetek biokémiai egyensúlya terén tevékenykedő szakember és Nathan Clyney professzor, neurofiziológus, aki a farmakopszichológia terén számít szaktekintélynek. Értékeljünk mindent a jövő szempontjából: „Elvégre nagyon egyszerű jóval több fizikai erőt kölcsönözni az ember mesterségesen létrehozott testének, más szóval egy amolyan elektronikus-gépi Góliát létrehozása. A legfontosabb azonban az, hogy jóval több összeköttetést teremtsünk közte és a környező világ között. Lehetővé kell tennünk a kiborgnak, hogy közvetlenül tudja érzékelni és venni az ultrahangokat és az Infravörös sugarakat, az ibolyántúli sugarakat, a magsugárzás különböző fajtált és hasonlóképpen a televízió- és rádióállomások műsorait ls. EgyszóSzovjet repülőgép-export A Szovjetunió jelentős számban exportál utas- és teherszállító repülőgépeket, valamint helikoptereket. Az „Aviaexport" össz-szövetségi Egyesülés olyan gépeket is ajánl megvételre külföldi partnereinek, amelyek jól beváltak a szovjet és a nemzetközi lógijáratok vonalain. Az IL—82 típusú léglökéses utasszállító repülőgépek például — a gép rendeltetésétől függően — 100—186 utas befogadására alkalmasak és óránkénti sebességük 850—900 kilométer. A TU—134 ugyancsak ilyen sebességgel halad és 72 utas befogadására alkalmas. Az előbbi típus hatósugara 9200 kilométer, az utóbbié 3200 kilométer. Az exportált utasszállító gépek között szerepel az IL—18D típusú turbólégcsavaros, 65— 100 utast befogadó, 650 kilométer óránkénti sebességű, 6500 kilométer hatósugarú utasszállító repülőgép és az AN—24V típusú, turbólégcsavaros, 44— 50 utast befogadó, 540—500 kilométer óránkénti sebességű, 2000 kilométer hatósugarú repülőgép is. Az „Avioexport" árujegyzékén szerepel egyébként a Ka—28 típusú univerzális helikopter, a V—8 típusú utasszállító helikopter, valamint a V—10 és a Mi—6 típusú teherszállító helikopter is, továbbá a rendkívül érdekes, sokféle célra felhasználható Mi—4 helikopter; az utóbbi teher- és utasszállító, valamint egészségügyi mentőváltozatban készül. Nem feledkezhetünk meg az AN—24T típusú turbólégcsavaros teherszállító repülőgépről és az AN—2m típusú mezőgazdasági repülőgépről sem, amely különleges vegyszerporlasztó és műtrágyaszóró berendezéssel van ellátva. A szovjet export további érdekessége két különböző típusú légcsavarbajtásos szán: a „Ka— 30" egy tonna teherbírású száz kilométer óránkénti sebességgel száguldó, a másik pedig kétéltű légcsavarhajtásos szán, amely vízen 500 kilogramm, havon 650 kilogramm súlyú teher szállítására alkalmas: vízen 80, havon 120 kilométer sebességgel halad óránként. (APN) val olyan tulajdonságokkal kell felruházni, amilyenekkel a normális ember nem rendelkezik." Ilyen a tudatosan tökéletesített ember létrehozásának a terve. Halhatatlan emberiség A termeszei — a modern technika szemszögéből — számos tökéletlenséget és befejezetlen szerkezeti megoldást hagyott az emberben, bár sok millió éven keresztül — többé-kevésbé a véletlenszerű próbák és hibák módszerével — „dolgozott". A mesterséges úton, tudatosan létrehozott kiborg ezzel szemben tökéletesen megbízható lesz, képességeit, sajátosságait egészen pontosan előre kiszámítják azoknak a konkrét feltételeknek megfelelően, amelyek közepette tevékenykedni fog. A kiborg például tartósan a bolygóközi térségben élhet. Minél szélesebb körű lesz ugyanis az ember tevékenysége a kozmoszban, annál sürgetőbbé vái lik, hogy megszabaduljon a testétől. Tény ugyanis, hogy az ember mai fiziológiai állapotában aligha tud megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyekkel a Föld és a Nap körüli térség reális átalakítása során találkozik. Ezért a kiborgok — előbb, vagy utóbb — egészen független kozmikus emberiséggé válnak éa tulajdonképpen halhatatlanok lesznek. Idegsejtjeiket ugyanis csak elenyésző mennyiségű neuron fogja képezni, amelyeket megszületésükkor kapnak. A mesterséges testtel élő emberek élete lényegében több ezer évig fog tartani. Clynes és Clyney professzorok nézeteinek olvasása közben kétségtelenül felmerül bennünk a gondolat, hogy mégsem lehet ily durva módon beavatkozni az emberi lét lényegébe és senkinek sincs joga, hogy ilyen embertelen kísérleteket végezzen • — akár saját magán is. A gondolat támogatói viszont azzal érvelnek, hogy idővel józanabbul fogjuk látni ezeket a dolgokat. Elsősorban a tudománynak az életbe való beavatkozását nem lehet megtiltani, sőt ez a jövőben még mélyrehatóbb lesz. Egyelőre csak a természetes testi szerveket pótoljuk protézisekkel, a kiborgizálás kezdeti stádiumában is azonban számos embert megszabadíthatunk majd a szenvedéstől és gyakran megmenthetjük számukra a legértékesebbet — az életüket. Az ilyen kísérletek megtiltása ugyanis számos embernek halálra ítélését jelentené. Széles vonatkozásban, az egész világ tudományos kapacitásának összefogásával kell értékelni ezt a kérdést, amely a jövőben még számos meglepetéshez vezethet. JAN MARGÚC Kuba Nemzeti Művészeti Iskolája Havanna egyik legpompásabb nyugati részében létesült. Ax egyes művészeti ágak számára őt szokatlan épület szolgál. Mindez nagyszerű kertészeti elrendezésben, kifogástalan környezetet szolgáltat több mint exer fiatal művész számára. — A képen ax Iskolaépületek komplexuma madártávlatból. ALAKÍTÁS LÉGNYOMÁSSAL A robbantásos alakítás, amely meglehetősen új eljárás, annak köszönheti létét, hogy szükség volt bonyolultabb formájú lemezalkatrészeinek előállítására, pl. a repülőgép- és rakétatechnikában. Míg a hagyományos módszerrel, excenterprősen való sajtolással az alakítás sebessége 4—5 m/s, a robbantásos alakítással 70—150 m/s sebességet lehet elérni. Legújabban az alakításnak egy másik módjával is kísérleteznek: robbanóanyagok helyett sűrített levegővel. Egy amerikai cég nagy nyomású levegő-kompresszort fejlesztett, ki, amely 200—700 kp/cm

J-ig szolgáltat sűrített levegővel. Sűrített levegős alakítással ez Ideig már réz, sárgaréz és folytacél lemezeket alakítottak 0,7— 1,3 mm, valamint alumínlumlemezeket S mm vastagságban.