Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-24 / 54. szám, szombat

A februári hagyományok szellemében oldjuk meg mai problémáinkat VAS IL BIĽAK elvtárs beszéde az SZLKP Központi Bizott­ságának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának tegnapi ünnepi ülésén Szovjet államférfiak üdvözlete a februári győzelem évfordulója alkalmából ALEXANDER DUBCEK elvtársnak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, ANXONlN NOVOTNÝ elvtársnak, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökének, JOZEF LENÄRT elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének. Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket küldjük a test­véri csehszlovák népnek a csehszlovák dolgozóknak a reakció felett aratott győzelme 20. évfordulójának alkalmából. Csehszlovákia dolgozói 1348 februárjában a harcos élcsapat, a kommunista párt vezetésével megsemmisítő csapást mértek a burzsoá reakcióra, amely kísérletet tett a népi demokratikus rendszer megdöntésére. A februári győzelem a munkás-paraszt hatalom egyértelmű igenlése volt, utat nyitott az ország szociális és gazdasági alapjainak megváltoztatására, és meghatározta Cseh­szlovákia szocialista útját. Ez a győzelem a dicsőséges Csehszlo­vákia Kommunista Pártja politikájának diadala volt, amely párt a marxizmus—leninizmus tanítását alkotó módon alkalmazza az ország sajátos teltételei között. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkaszerető és tehet­séges népe az elmúlt húsz év alatt, a szocialista tábor országaival szorosan együttműködve nagy eredményeket ért el mind a gaz­dasági, mind a társadalompolitikai életben. Jelenleg a csehszlovák nép a CSKP XIII. kongresszusán kitűzött, a fejlett szocialista tár­sadalom építését célzó feladatokat valósítja meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista országok nagy közösségének tevékeny tagja, és jelentősen hozzájárul a nem­zetek közötti béke és barátság megszilárdításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen harcol a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint az összes antiimperialista erők szilárd egységéért. A Szovjetunió és a szocialista Csehszlovákia népeit az idők pró­báját kiállt, rendíthetetlen testvéri barátság és a marxizmus— leninizmus, valamint a proletár nemzetköziség alapelveire épülő sokoldalú együttműködés fűzi egymáshoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a testvéri Csehszlovákia népei által elért ered­ményeknek, és további sikereket kívánnak a szocialista Csehszlo­vákia fejlesztéséhez. A szovjet nép szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia kapcsolatai a jövőben tovább fej­lődnek és szilárdulnak, mindkét ország és az egész szocialista világrend hasznára, a szocializmus győzelme és a világbéke ér­dekében. L. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, N. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Elutazott hazánkból Leonyid Iljics Brezsnyev, valamint a lengyel és a román pártküldöttség (CTK) — Leonyld Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az SZKP ama küldöttségének vezetője, amely Csehszlovákiában a februári győzelem 20. évfordulójának ünnepségein vett részt, tegnap délelőtt befejezte prágai láto­gatását. Különrepülőgéppel Moszkvába utazott. Brezsnyev elvtárstól a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagjai és póttagjai vettek búcsút. Február 23-án visszautazott hazájába a LEMP küldöttsége, amely Wladyslaw Gomulkával az élen részt vett a februári győzelem 20. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken. A ruzynéi repülőtéren a len­gyel vendégeket a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagjai és póttagjai búcsúztat­ták. •ör Pénteken elutazott Prágából a Román Kommunista Párt kül­döttsége is, amely részt vett a februári események 20. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Nicolae Ceausescu elvtárs ve­zette. A román vendégeket a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagjai és póttagjai búcsúztatták. Koszorúzás (CTK) — A Februári győze­lem 20. évfordulója alkalmából a vítkovi nemzeti emlékmű szer­tartástermében tegnap megko­szorúzták Klement Gottwald és Antonín Zápotocký elhunyt köz­társasági elnök, valamint a CSKP további elhunyt érdemes tagjának emlékművét. A CSKP Központi Bizottsága, a köztár­sasági elnök, a Nemzetgyűlés, a kormány és a Nemzeti Front Központi Bizottsága közös ko­szorúját Alexander Dubček, Jt­fí Hendrlch, Drahomír Kolder, Jozef Lenárt, Antonín Novotntj, Jan Pilier, Otakar Šimúnek, An­tonín Kapek, Miroslav Pastyfík, Štefan Sádovsky, Bohuslav Las­tovička, Václav Davld a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjai és póttagjai helyez­ték el az emlékművön. • » • A bratislavai Slavínon febru­ári győzelem 20. évfordulója alkalmából, február 23-án poli­tikai és közéletünk vezető kép­viselői megkoszorúzták a szov­jet hősök sírját. Jelen voltak az SZLKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai: FrantiSek Barbírek, fán faník és Voftech Daubner, va­lamint az SZLKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttag­jai: Michal Pecho és Róbert Ha­renčár, továbbá Viliam Salgo­vič, az SZLKP Központi Bízottá sága Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke és közéle­tünk más képviselői. A prágai olšanyi temetőben tegnap kegyeletes emlékünne­pet tartottak a szovjet hadse­reg megalakulása 50. évfordu­lója alkalmából. Az elesett szov­jet hősök emlékművén elhe­lyezték a CSKP Központi Bi­zottságának, a köztársasági el­nöknek, a Nemzetgyűlésnek, a kormánynak, a Nemzeti Front Központi Bizottságának a CSKP Központi Bizottsága elnöksé­ge tagjainak és póttagjainak közös koszorúját. A hajógyáriak ajándéka (CTK) — A komáromi Stei­ner Gábor hajógyár népi mili­ciájánaik tagjai tegnap a CSKP Központi Bizottságán átnyújtot­ták Alexander Dubčeknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának a hajógyár dolgozói­nak jelképes ajándékát — egy folyami vontatóhajó modelljét. Ebből az alkalomból sok sikert kívántak Dubček elvtársnak munkájához. Tisztelt Elvtársak! A húsz év előtti februári ese­mények, melyekre ma emléke­zünk, jelentős történelmi mér­földkövet jelentenek nemcsak köztársaságunk, nemzeteink ós nemzetiségeink állama történe­tében, hanem jelentős határkő a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség harcában és életében, de közös hazánk min­den egyes polgárának életében is. Minden jelentős évforduló nemcsak arra szolgál, s nem­csak arra kell szolgálnia, hogy megemlékezzünk róla s ünne­peljünk, hanem elsősorban is arra, hogy elgondolkozzunk az elmúlt időszakon és a történel­mi esemény óta megtett úton, ós a szerzett tapasztalatok alapján levonjuk a tanulságokat. Annál ls Inkább, mert a Győzelmes Február 20. évfordulóját abban az esztendőben ünnepeljük, amikor egyszersmind elkészít­jük a csehek és a szlovákok közös állama fennállásának 50 éves mérlegét. Büszkén állapíthatjuk meg — mondotta Biíak elvtárs beszédé­nek további részében —, hogy a szlovák nép becsülettel kiáll­ta ezt a történelmi próbát. Ugyanúgy, ahogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben egy ember­ként kiállt a csehek és a szlo­vákok közös állama mellett, mely az Igazságos szociális rendezés és a két testvérnép jogegyenlőségén alapul, 1948 februárjában is bizonyságot tett politikai érettségéről. Ma húsz év után tisztelettel ős hálával emlékezünk vala­mennyi kommunistára, akik sze­mélyes példamutatással vitték forradalipi harcba a dolgozó tömegeket, a nemzeti felszaba­dító küzdelem, a Szlovák Nemzeti Felkelés vívmányainak védelmére az új, szociális és nemzeti szempontból Igazságos Csehszlovák Köztársaságért ví­vott harcban. Őszinte hálával tartozunk a volt partizánoknak és a népi milícia tagjainak, akik a munkásosztály fegyveres erőit képviselték és elérték azt, hogy a burzsoázia nem mert erőszakot alkalmazni a számára igen kedvezőtlen helyzetben. Február tanulsága számunk­ra az is, hogy a győzelem bi­zonyos elfogultságot és megelé­gedettséget ls hoz magával. Még az olyan szervezet, mint a mar­xista párt, sincs ez ellen védve. A győzelem bódulata az elért eredmények feletti megelége­dettség — különösen ha hosz­szabb ideig tart — a párt és a tömegek közti kapcsolat gyen­güléséhez, az irányítás admi­nisztratív-direktív módszerei­hez, a határozatok tévedhetet­lenségében és mindenhatóságá­ban való hithez vezet. A sokol­dalú valóságot Így azután a tör­vényszerűen szubjektív módon kialakított sémákra és elképze­lésekre húzzák. Az életet, a problémákat kezdik nem úgy megítélni, amilyenek a való­ságban, hanem amilyeneknek szeretnénk. Sajnos, a mi társa­dalmunk sem tudta az elmúlt Időszakban elkerülni ezeket a hibákat. Ez ls táptalaja volt a pártélet és a társadalmi élet lenini normái deformációjának, ami végül ls a tömegek, a párt­tagok passzivitásához és olyan nem lenini módszerek alkalma­zásához vezetett, amilyeneket a személyi kultusz idejéből Isme­rünk. A kommunizmus és a kom­munista eszmék nagy erkölcsi erejéről tanúskodik, hogy pár­tunk elég erőt talált magában, hogy következetesen leszámol­jon a személyi kultusz Idősza­kának hibáival. Mindenki tudja a gyakorlatból, hogy a hibákat jóvá tenni sokkal nehezebb és bonyolultabb, mint elkövetni őket. Minden gazdasági, állami és társadalmi szervezetben — a ml pártunkban is — i vannak egyének ós csoportok, akik, 111. amelyek mindennel elégedettek, nem szívesen látják be hibáikat és annál kevésbé teszik jóvá őket. „Az új munkaszakasz számá­ra — ahogy Dubček elvtárs már a CSKP KB múlt óv októberi plénumán hangsúlyozta, — a pártnak ki kell tűznie az új, ért­hetően megfogalmazott politi­kai célokat, s e célokból kö­vetkezően új politikai tartal­mat, amely nem lesz sem szek­tásan távoli, de olyan sem, amely éppen csak alkalmazko­dik a jelenlegi problémák­hoz ... Az új szakasz ós az új feladatok a politikai vezetés és irányítás alapvetően új, fonto­sabb, adekváltabb módszereit kívánják és pontosabb kap­csolatokat követelnek ...* Haladéktalanul hozzá kell lát­ni a pártprogram és szocialista társadalmunk programjának ki­dolgozásához. Természetes, hogy egy távlati program kidol­gozásához elengedhetetlenül szükséges bizonyos előfeltételek megteremtése. Éppen ez okból folyik ma a munka a Központi Bizottság akcióprogramján. A München előtti köztársa­ság nem kedvezett sem a cseh, sem a szlovák dolgozóknak, Szlovákiában az osztályelnyo­mást még súlyosbította a nem­zetiségi elnyomás is. Ezekben a nehéz időkben a párt, a mun­kásosztály, a haladó értelmiség és később a parasztság nem a szlovák állam demokratizálá­sáért és fenntartásáért, hanem megsemmisítéséért és a Cseh­szlovák Köztársaság felújításá­ért harcolt. A szlovák nép ha­ladó erői a kommunisták ve­zetésével az egész világ előtt kinyilatkoztatták, hogy a cseh nemzettel közös államban egyenjogú polgárként akarnak élni. Ezen alapul a Košice! Kor­mányprogram, amelyben ponto­san meghatározták a szlovákiai dolgozók szociális céljait és nemzeti szabadságát. A februári győzelem után kia­lakult forradalmi romanticiz­mus következtében azonban le­egyszerűsítették a gazdasági, politikai, kulturális, ideológiai kérdéseket és a nemzetiségi kapcsolatokat ls és ezáltal vul­garizálták a Košicei Kormány­programot, megsértették az egyenjogúság elvét. A nemze­tiségi kapcsolatokról olyan tév­hit alakult ki, miszerint a szo­cialista forradalom győzelmé­vel, amikor is a munkásosztály és a kommunista párt a vezető erő lett, automatikusan megol­dódik a nemzetiségi kérdés is. Sok feladatot kell megolda­nunk mind a népgazdaság, a politika és ideológia, mind a kultúra szakaszán. Az utóbbi 20 év alatt népünk a CSKP veze­tésével hatalmas politikai, gaz­dasági, szociális és kulturális eredményeket ért el, és erre büszkék lehetünk. Szlovákia gazdasági egyensúlyának meg­teremtését cé)zó politika azon­ban nem minden esetben állt összhangban a követelmények­kel és az országrész erőforrá­sainak jobb, ésszerűbb kihasz­nálási lehetőségeivel. Felada­tunk tehát a szlovákiai iparvál-' lalatok komplettizálása, életké­pes, a korszerű társadalom Igé­nyeinek megfelelő termelőegy­ségek kialakítása. Különösen nagy és felelős­ségteljes feladatok várnak ezen a téren az Ifjúságra. A párt teljes mértékben számít a fia­talokra. Bízik abban, hogy a je­len pozitív megnyilvánulásai hatékonyabb társadalmi tevé­kenységre és szocialista elkö­telezettségre késztetik ezt a rendkívül érzékeny korosztályt. Tisztelt Elvtársak! A januári plénumon leszűrt következteté­sek lehetővé teszik, hogy hely­rehozzuk a múlt igazságtalan­ságait. Igen sok ártatlanul meg­hurcolt embert már törvény sze­rint is rehabilitáltak, azonban olyan további intézkedésekre van szükség, hogy saját sze­mélyükben is érezzék, és a nyil­vánosság is tudja, hogy teljes bizalmat élveznek, és érvénye­síthetik képességeiket. Termé­szetesen ez a rehabilitáció nem vonatkozik azokra, akik tör­vénybe ütköző cselekményeket követtek el. A pártban és a nyilvánosság részéről sokszor és többnyire indokoltan bírálják az informá­ciós rendszer hiányosságait. Az embereknek ismerniük kell célkitűzéseinket, a vezető szer­veknek pedig a tömegek néze­teit és hangulatát. Mivel a párt a társadalom vezető ereje, ha­tározatai nemcsak a párt tag­ságára, hanem a társadalom minden tagjára vonatkoznak, hogy a feladatokat mindenki maradéktalanul teljesíthesse, szükséges, hogy a feladatokat mindenki megismerje és helyes­ségükről, szükségességükről meggyőződjék. Itt nem segít a parancsolgatás, csak a meggyő­zés, és nekünk kommunistáknak naponta újra meg kell nyer­nünk a tömegek bizalmát. Pártunk nem változtatja meg sem Irányvonalát, sem jelle­gét, szilárdan ragaszkodunk a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alapel­veihez. A munkásosztály, mint társadalmunk számbelileg ls legnagyobb és leghaladóbb osz­tálya a fejlett szocialista tár­sadalomban is megtartja vezető pozícióját. Pártunk továbbra Is elkövet mindent, hogy össz­hangba hozza a munkásság és a parasztság érdekelt, hogy a társadalmunk egysége érdeké­ben tovább szilárdítsa a mun­kás—paraszt szövetséget. Az el­múlt húsz évben felnőtt a párt­értelmiség, amely szoros kap­csolatban áll a munkássággal és a parasztsággal. Értelmiség nél­kül nem dolgozhat a párt, és nem valósítható meg a tudo­mányos-műszaki forradalom sem. A CSKP Központi Bizottsága decemberi—Januárt plénumá­nak szellemében harcolni kell a szektás és konzervatív néze­tek ellen, amelyek az adott helyzet tartósítására töreksze­nek, támogatják a szubjekti­vizmust és az ebből származó torzulásokat. A konzervativiz­mus semmivel sem veszélytele­nebb, mint a liberalizmus; vég­telenül kényelmes és táptalaja az, hogy megelégszünk az el­ért eredményekkel. Ebből ered, hogy ami ma még haladó, az holnapra már fékező tényezővé válik. Elvtársak! Február hagyomá­nya arra kötelez bennünket, hogy tovább szilárdítsuk és mé­lyítsük a dolgozó nép Iránt ér­zett bizalmat, hogy teljesebben merítsünk nemzeti történel­münk forradalmi hagyományai­bői és ezzel fejlesszük a dol­gozók és különösen az ifjúság szocialista öntudatát. A februári hagyományok szellemének át kell hatnia pár­tunkat, állami, gazdasági és társadalmi szervezeteinket és létesítményeinket. Ebben a szellemben kell előkészíteni a párt járási és kerületi konfe­renciáit, a nemzeti bizottságok, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek megválasztását. A párt és a nép egységének és a CSKP Közpon­ti Bizottsága januári plénumá­nak szelleme hassa át a párt­szervek és -szervezetek életét, valamint a kommunisták és pártonkívüliek munkamódsze­rét. Ez a kezessége annak, hogy pártunk továbbra ls tántorítha­tatlanul követi azokat a fenn­költ és nemes célokat, amelye­kért népünk 1948 februárjában harcolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom