Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-11 / 41. szám, vasárnap

HASZNOS TANÁCSOK MOTOROSOKNAK VAN-E JÖVŐJE A MOTORNAK? A világ valamennyi autómotorszerkesztője arra törekszik, hogy olyan eszményi motort találjon, amelyben a lehető legkevesebb tömeg mozog. Egyesek a turbinlk felé, mások a forgó dugattyús motorok felé kacsingatnak. A helyzet ma az, hogy — az Összes motoros járművet véve alapul — a kétütemű motorok képviselik a használatban levő hajtókorlatllag megközelítik a négyütemű motorokat. Ezt bizonyítják egyébként az NDK-beli MZ verseny-motorkerékpárok és a különböző jelű japán gépek sikerei is. A nyugatnémet AUTO UNION autógyár ma ennek ellenére abbahagyta a bevált kétütemű motorok gyártását és négyütemű motorok gyártására összpontosítja a figyelmét, amelyet az AUDI jelA svéd SAAB Autógyár legújabb modellje. Kétütemű, háromhengeres motorja 40 lóerő teljesítményt szolgáltat. A motor az elülső hajfőtengely előtt helyezkedik el. művek fele részét. Ez azt Bizonyítja, hogy az Ilyen motor nem szándékozik visszakozni. A modern kétütemű motornál lényegesen megjavult a teljesítmény és az üzemanyagszükséglet görbéje. Sőt — közepes fordulatszámnál — egyes kétütemű motoroknál még jobbak a műszaki jellemzők, mint a négyütemű motoroknál. A nyugatnémet AUTO UNION és a svéd SAAB gépkocsiknál, amelyek mindmáig kétütemű motorokat használnak, az olajat csak a karburátorban fecskendezik a porlasztóba, ami egyszerűbbé teszi az autó kiszolgálását (a benzin és az olaj különkülön tartályban tartható). A keverési arány kb. 1:100 (nálunk nagyobbrészt 1:20, Illetve 1:30). Ilyen megoldásnál négy liter olaj 4—5 ezer kilométerre elegendő! Az Ilyen többhengeres, kétütemű motorok teljesítményükkel gyazésű, közepes kategóriájú gépkocsiba kíván szerelni. Úgyszintén a SAAB svéd cég is négyhengeres, négyütemű FORD típusú motorral felszerelt gépkocsival kísérletezik. Ma tehát az egyedüli autógyár, amely még kétütemű motort szerel járművébe, a keletnémet Eisenach-bell autógyár, amely az Ismert WARTBURG gépkocsikat gyártja. Említést érdemel, hogy az Ingolstadtban működő W. Mantzed cég speciális huszonnégy hengeres motort szerkeszt a Formule I. versenyautó számára. Ebben a motorban négy hathengeres motorblokkot szerelnek és — ami érdekesség — a motorok kétüteműek lesznek. Megállapíthatjuk: a kétütemű motor nem elhanyagolható epizódus a motorok fejlődésében. Ellenkezőleg: még hallani fogunk róla. (vh) HAZUNK TAJA VESSZŐKÖN VIRÁGCSILLAGOK A kerttulajdonosok nyilván felfigyeltek egy bizonyos cserjére, amelynek hosszú ágain már télen sorjáznak az apró, hegyes bimbók. Tavasszal ez a cserje a kert első növénye, amely életjelt ad magáról, és oly sűrűn borítják az apró sárga virágok, hogy ágai alig láthatök. Ezért is nevezzük ezt a cserjét „aranyeső"-nek. Ez ugyáh nem helyes, mert az igazi — nálunk a szabad természetben is gyakran látható — aranyeső (laburnum) egészen más, sokkal később virágzó növény, és más növénycsaládba is tartozik. Az ágas-bogas, aranyesőnek nevezett kerti cserje Igazi neve forsythia (aranyfaolajfélék cserjéje) amellyel különösen télen érdekes kísérletek végezhetők. Déltájt, amikor a hőmérő higanyszála rendszerint 0 fokot mutat, nyessünk le 4—5 vesszőt és tegyük vízzel töltött edénybe, vagy vázába. A vázát azonban egyelőre ne állítsuk szobánk asztalára, mivel a vesszők bimbói még nem nyíltak ki, s a szoba és a kert levegője közötti lényeges különbség is káros hatású lenne. Helyesebb tehát, ha a vázát előbb csak gyengébben fűtött helyiségbe visszük, ahol a hőmérséklet nem magasabb 10—12 foknál, a vázába pedig töltsünk lehetőleg naponta friss vizet. A forsythia-ágak bimbói néhány nap után megduzzadnak, sőt kibújnak a sárga virágszirmok is. Ez annak a jele, hogy az ágakat most már melegebb szobába vihetjük. A virágok különösen akkor fejlődnek szépen, s a virágzás akkor tart a legtovább, ha a bimbózó s a virágzó ágakat egyaránt rendszeresen öntözzük. Ez különösen a száraz levegőjű, központi fűtéses helyiségekben szükséges. Az így gondozott forsythiaágak bimbói egymás után kinyílnak, és szemet gyönyörködtető, sárga színben pompázó vlrágcsillagokká változnak. A A tejeslábas alján hosszabb használat után üledék képződik, amelyet nagyon nehéz lemosni. Ennek eltávolítására sohase használjunk éles súrolódrótot vagy kést hanem lúgos oldattal főzzük ki a lábast. Ha ez nem segítene, tömény ecetes, sós oldattal alaposan mossuk kl, Ezt az oldatot néhány óra hosszat hagyjuk az edényben, így biztosan eltűnik a barnás elszíneződés. Azután a lábast jól mossuk ki és többször öblítsük ki tiszta vízzel. A A szemetesvödröt mindennap mossuk ki, hogy szagot ne kapjon. Erre a célra legjobb a Jar vagy Myčka mosogatószer. Utána alaposan öblítsük ki, töröljük szárazra, és hagyjuk kissé szellőzni. A Ha a késpengén savas ételtől foltok keletkeznek, spirituszból és finom kőporból készült sűrű péppel dörzsöljük le, azután jól mossuk meg a kést. Sohase használjunk erre a célra durva, szemcsés dörzspapírt. A Maró folyadékot (pl. szalmiákszeszt) tartalmazó üvegbe ne tegyünk parafadugót, mert ezt a maró szer elégeti, és elmorzsolódik. Erre a célra használjunk üvegdugót vagy, ha hosszabb ideig nem használjuk a szert, az üveg száját sárgaviasszal zárjuk le. DIVAT Télen és tavasszal, férfiak és nők egyaránt hasznát veszik a kényelmes szabású, szövet, ujjas mellénynek. Blúzzal, pulóverrel, szoknyával, nadrággal viselhető. Anyaga lehet egyszínű flaus, de készülhet bármilyen szövetből: tweedből, domború szövésfelületű kabátszövetből stb. Azonban megvarrhatjuk bármilyen régi kabátból is. Ebben az esetben azt ajánljuk, hogy a mellény elejét a kabát hátából (vagy alsó részéből) szabjuk, hogy ne legyen rajta elől tűzés. A háta készUlhet a kabát elejéből; itt az öszszevarott részt lapos tűzéssel díszíthetjük. A mellény kétoldalt hasított és hegyes nyakkivágása van. A szegély szükség esetén lehet elütő színű is, pl. készülhet a szoknya vagy a nadrág anyagából, de legalább is színben hozzá illő legyen. Aki szereti öltözékén a zsebet, az szabja a mellényt hasílék nélkül, és varrjon rá zsebeket. A zseb tetszés szerint lehet rátűzött vagy bevágott. Végül megjegyezzUk, hogy ha a mellényt régi holmiból alakítjuk át, a viselt kabátot átalakítás előtt okvetlenül mossuk vagy tisztítassuk ki. Nyilván akadnak olyan virágkedvelők is, akiknek nincs díszkertjük, vagy ha van, nincs benne aranyfa. Sokan közülük mégis azt szeretnék, ha a téli időben tavaszt varázsolhatnának szobájukba a szép aranysárga virágokkal. Azt ajánljuk nekik, hogy röviddel hóolvadás után menjenek bármely kertészetbe vagy virágkereskedésbe, ahol nagy választékban s olcsón kaphatnak forsythia-ágakat. A forsythia-féléket tavaszszal, ősszel egyaránt lehet ültetni, mivel a talajt, és az éghajlatot illetően általában nem nagyon Igényesek. Magától értetődő, hogy a napos helyeken legdúsabban, legszebben virág zanak, de ez nem Jelenti azt, hogy árnyasabb helyen elkorcsosodnak, s nem borulnak virágba. K. WEISSBERGER Hol szerezhető be a Hamamelis japonica „Az Oj Sző január 14. szépiában olvastam a télen ts nyári növényekről. A cikket érdekesnek és tanulságosnak tartom: Egyébként is nagyon szeretem a virágokat. Szertném tudni hol lehetne beszerezni a télen is virágzö cserjét. Kérem Önöket, közöljenek valamilyen elmet, ahol vásárolhatnék Hamamelis japonica cserjét. Azt hiszem a rltkaszép díszcserjét, érdemes volna meghonosítani a parkjainkban is. Nagyon hálásak lennének érte, különösen a vlrágkedvelők." GAL KORNEL Olvasóink közül hasonló kéréssel számosan fordultak szerkesztőségünkhöz. Felvilágosításért Weissberger Károlyhoz, a cikk szerzőjéhez fordultunk, aki a következőket tanácsolja: — Tudomásom szerint belföldön az említett díszcserje esetleg a következő két címen szerezhető be: 1. Záhradníctvo a rekreaíne služby mesta Bratislava, Zimný Stadion (k rukám s. Ing. Fnrcha). 2. Okresné škôlky mesta Lltomyäle (k rukám a. Peúax). TUDNI ILLIK, HOGY MI ILLIK • Ha vacsorára vagyunk hivatalosak, munka után menjünk haza átöltözni. Ezzel tartozunk a háziaknak. Ogy illik, hogy a háziasszonynak néhány szál virágot vigyünk. Ne állítsunk be korábban, mert ezzel zavarba hozhatjuk a háziasszonyt. • Az asztalnál viselkedjünk kulturáltan. Nem Illik megjegyzéseket tenni a feltálalt ételekre. • A tányérból az ételmaradékot sohase töröljük ki kenyérdarabbal. Az otthoni étkezésnél is úgy viselkedjünk, mintha nyilvános helyen étkeznénk, hiszen gyermekeink tőlünk tanulják a jó modort. A háziasszony ne tegye maga elé a lábast az el nem fogyasztott étellel, hogy megbirkózzék a maradékkal. Ha az egész család együtt étkezik, töltsük tálba a levest, főzeléket. Ez a mosogatásnál már nem jelent különösebb többletet, s így a tálalás esztétikusabb. • Használjuk megfelelően az evőeszközöket. Az ételdarabokat ne tegyük késre szúrva a szájunkba. Erre a célra a villa szolgál. • Ne nyúljunk kézzel a tálba, s ne fogjuk kézbe a húst, hanem késsel oágjuk. • A levest ne fújjuk, mert kilocsoljuk a kanálból, s ez különben is illetlenség. A kanalat mindig, a keskenyebb felével emeljük a szájunkhoz, és ne szürcsöljünk. • Étkezés után ne dűljünk hátra a széken, s a fogvájót használjuk illedelmesen, és közben egyik kezünkkel kissé takarjuk el a szájunkat. • Ha pohárból, csészéből iszunk, ne tartsuk el a kisujjunkat, ne higyjük, hogy ez elegáns. HÁZTARTÁS DISZNÓTOROS RECEPTEK A városi embernek sem kell nélkülöznie a téli ínyencfalatokat, a finom disznótoros ételeket. Aki nem vághat sertést, az is beszerezheti a hurkához, kolbászhoz stb. szükséges húst. Természetesen az ilyen „házi disznótor" elkészítése elég sok munkával Jár, de megéri a fáradságot. A MÄJAS- ÉS VÉRESHURKA KÉSZÍTÉSE Egy fél sertésfejet, tüdőt, lépet, szívet, nyelvet, májat és sertésbelet vásárolunk. A máj kivételével az összes húsfélét sós vízben, az ún. abálólében feltesszük főni. Ha megfőtt, kiszedjük, apró kockákra vágjuk, és húsdarálón megdaráljuk a nyers májjal együtt. Közben a hús mennyiségével arányos súlyú rizst (kb. l

1^—2 kg-ot) egy jó erős, tiszta vászonzsákba töltjük. A zsák csak kb. Vi részig legyen rlzEsel. Jól bekötözzük, és beletesszük az abáló lébe főni. Ügyeljünk arra, hogy a rizs csak félig főjjön meg. Azután a léből kivesszük, és hozzákeverjük a ledarált húsokhoz, majd a nyers májat ls megdaráljuk. Közben zsírban 6—8 fej, csíkokra vágott vöröshagymát pirítunk, ezt is ledaráljuk és a masszához adjuk. Az egészet megsózzuk, tört feketeborssal és majoránnával fűszerezzük, majd a bélbe töltjük. A hurkát az abálólében kifőzzük, azután kiszedjük belőle, és zománcozott tepsikbe rakva hűvös helyre tesszük kifagyni. A véreshurkát ugyanezzel a töltelékkel tölthetjük, csak mielőtt a bélbe betöltenénk, hozzákeverjük a vért. Természetesen sertésvér beszerzése városban elég körülményes dolog, de a vágóhídon valószínűleg kapható. Sok helyen a véreshurkába rizs helyett kockára vagdalt fehér kenyeret kevernek. Ha így készítjük a véreshurkát, azonnal el kell fogyasztanunk, ui. ez könnyebben romlik. HÁZIKOLBASZ A kolbászhoz zsíros sertéshúst veszünk. Egyes vidékeken a füstölésre szánt kolbászt egy harmad arányban sovány marhahússal keverik. Ezt azoknak ajánljuk, akik a szárazabb kolbászt kedvelik. — A kolbász készítése előtti este a hús mennyiségével arányban levő súlyú fokhagymát (kb. 3 kg húshoz 1 nagy fej fokhagymát) megtisztítunk, s a gerezdeket késsel elnyomkodjuk vagy lekaparjuk, azután egy pohárnyl forró vizet öntünk rá, letakarjuk és másnapig állni hagyjuk. A húst ledaráljuk, megsózzuk, ízlés szerint erősebben vagy gyengébben megborsozzuk, finom csemegeés egy kevés csípős piros paprikát adunk hozzá, végül egy nagyon kevés abáló levet, annyit, hogy jól tölthető legyen. A masszát nagyon Jól összekeverjük, ős vékony bélbe töltjük. Ha a friss kolbászt 1—2 nap alatt nem fogyasztjuk el, ajánlatos megfüstölni, hogy meg ne romoljon. ABALO LÉBEN FŐTT KASA (némely vidéken kolduskásának hívják). A megmaradt abálólevet kár kiönteni. Ebben vagy töltött káposztát vagy kolduskását főzünk. 2 liter abáló léhez 1 kg rizst számítunk. A megmosott, megtisztított rizst beleszórjuk a lébe, amikor már majdnem teljesen puha, kissé megsózzuk, megborsozzuk, majorannával ízesítjük, s ha van rá lehetőségünk, sertésvért öntünk hozzá, majd ezzel együtt teljesen puhára főzzük a rizst Ha nem tudunk vért szerezni, egy kávéskanálnyi pirospaprikával színezzük. A kész kásába apró kockára vágott, frissen pirított töpörtyűt keverhetünk. TÜDŐS Ez tájjellegű étel, nem mindenütt készítik. Hozzávalók: tüdő, lép, vese, sertésháj (kb. 2 tenyérnyi), 1 maréknyi mazsola, só, bors, majoránna. — A sertés- vagy borjútüdőt sós vízben felforraljuk, majd hideg vfzben leöblítjük, és szétszedjük, hogy az ínakat kivághassuk belőle. Azután a lépet és a vesét ls leforrázzuk, összevagdaljuk, s a szintén darabokra vagdalt tüdőhöz keverjük, végül a nagyon apróra vagdalt hájat ls hozzáadjuk. Teszünk bele kb. 15—20 dkg félig meg- [Jj főtt rizst, a maréknyi mazsolát és a fűszert. Az egészet nagyon jól elkeverjük, vastagbélbe jgj töltjük, 25 cm-es darabokra elkötözzük, forró abáló lében, n. lassan, vigyázva megfőzzük. Forró zsírban megsütve, mele- f gen tálaljuk. Burgonyapürét és fi savanyúságot adhatunk hozzá.