Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-11 / 10. szám, csütörtök

> TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Ö gyünk egy kicsit -famarabb — mondta Márton —, mert m >jd elmék Tandaríék­hoz. Ezzel be is ment a kannába, hogy majd se­gít az asszonynak. Délutánra járt az Idö, a hó esett, s kint a tanyái; mezőin csapatosan ténferegtek a varjak. Így téli időben a nap oly későn megy föl az égre, s oly igen hamar leszáll, hogy napjá­ban csak kétszer szokás enni, úgy reggel nyolc óra körül, meg délután hát >m felé. Márton Ju­hászos ember, s a reggelit a juhistállőban vé­gezte el, mert akármit beszéljünk, mégiscsak az az igazi tej, amit maga fej ki az ember ma­gának az állatból. Most délután pedig káposz­tát ennének, azért is ment Márton a kamrába, hogy a káposztáshordőból kiemeli a követ, és ki is emelte, pedig nehéz volt, egy régi temp­lom romjai állanak amarra odább a pusztai juhlegelőn túl, annak a falából hozták el, ép­pen harminc esztendeje. Azaz hogy harminc­egy, mert tavaly Ilyenkor is har­mincnak mondták, de akkor húst is főztek a káposz­tába. Most ez nemigen megy, hűs van ugyan a kéményben, de csak ünnepnapra telik. Juhászember­nek ez körülbelül mindegy, mert nyáron át is legin­kább csak akkor szokott húst enni, ha vagy ő beteg, vagy a bürge, de mégis, mikor az elkészült savanyú káposztát kana­lazták, Márton önönmaga sorsa fölött gúnyolód­ván, azt mondja Veronnak: — E közt a ká­poszta közt akkor volt hús, mikor a káposztafejek még a földben voltak, aztán kutya szaladgált köz­tük. Veron mosolyog, mint illik, azután kérdi: — Minek mén kend Tandariékhoz? — Vasárnap vásár lössz — mondja Márton. — Majd bemögyünk a városba. Néhány bir­kát behajtok. Majd hozok neköd ls egy kendőt. Veron az urára tekint: Márton a városba megy. A helyzet ünnepélyes volta nem tagad­ható, mert hogy is csak, hogy is... Várjunk csak... Egy fiuk van, az ts Márton, az most huszonegy esztendős, most oda van katonának, lent sarcoltatja Boszniában a király. Mikor a Márton született, még nem volt idekint pap, hát éppen huszonegy éve, hogy bentjártak a városban, mikor keresztelni vitték. Az asszony ugvan nem szól semmit, de Már­ton a szemein keresztül belelát, hogy merre járnak a gondolatai, s vigasztaló szót mond: — Gyüvőre már hazaeresztik. Azzal azután megy Tandarihoz. Itt lakik az is nem messze a pusztaszélben, mert Juhász nem lakhat messzebb a legelőtől, hát hamar odaér. Imre se túlságosan sokszavú ember, s mikor Márton látja, hogy Imre éppen abban foglalatoskodik, hogy tíz darab birkát az akol­ban a többitől külön csap, tökéletesen meg­kérdi: — Hát mönyünk? — Imre azt mondja: — Mönyünk hát. Másnap Mártonnál is, Imrénél is a fehérnép feji a bürgét, mert Márton és Imre egész nap szorgalmatosan alszanak. Szombat van ugyan­is, s éjfélkor Indulni kell a birkákkal, hogy reggel a vásárálláson legyenek. Mert lassan halad a birka, terelgetni kell, a szamár ilyen­kor csak vendégül megy a juhász után, s min­den foglalatossága abban áll, hogy viszi a ta­risznyát. Hét órára ott ls vannak. Nagy térség ez a vásárállás, a városon kívül. A várost nagy töltések választják el onnan, amelyeken át csak egy-egy toronynak vagy gyárkéménynek a hagye látszik. Márton hosszan nézi a hatal­mas sötét töltéseket, amelyek mögött a város fekszik, amely az ő birkáit megeszi, Márton­nak ily módon nyújtván megélhetést. Nyolc óra tájon már egy szál birkája sin­csen se Mártonnak, se Imrének, mert jöttek a Juhvágók és elkapkodták valamennyit, hogy legyen mit ennie az örökké éhes városi nép­nek. A pénzeket Márton és Imre begombolván, kissé megvetőleg mosolyognak is, azután pe­dig a duttyán sátornak a karójához kötik a szamarakat. Ök maguk bemennek a sátor alá, amely ilyen időben kissé szellős, azonban ez nem baj. A borocska is hideg, azonban mégis melegít. Az Ide­oda való mászká­lást megtakarítan­dó: egyszerre öt fél litert paran­csol Márton. Pedig ez kevés, mert nem sok idő múlva el­fogy, mert cigány­pecsenyét esznek, és Imre kivitte a kenyérhajat a sza­maraknak. Van ott egy fél­lábú ember tekerő­lanttal, három krajcárért csinál egy nótát. Igen csak csinálja: hogy — Legelteti nyá­ját, Fújja furulyá­ját, He] huj, köny­nyen éli világát... Déltájon már vala­hol a tizenötödik fél liter körül tar­tanak, lehet ugyan több ts, a? ménkű számol ünnepnap, és Imre a tererő­lantot kiviszi a sátor elé a szamarakhoz, hogy azoknak ls csináljon a féllábú három-három pénz ára nótát. Azután jön a Jakst, akinek a nyakábar van akasztva a boltja, attól Márton megveszi a kendőt. Két korona hetven fillér, vagyis becsületes magyarra fordítva, egy forint hetven krajcár — magyarázza a tudós JaksI, amit Márton nyugodt helyesléssel vesz tudo­másul. Imre bejön a szamaraktól a lantossal a sá­tor alá, Márton mondja neki: — Imre, te mér nem vöszöl valamit? Azután belátja, hogy ostoba volt a beszéd, de már kimondta, pedig ez is mutatja, hogy nem érdemes a beszéd. Tavaszi nyíráskor lesz tizenhat éve, hogy Imre eltörte a bojtár ke­resztcsontját, meg elkergette az asszonyt. Van abból az időből egy lánya, de nem tudja, hogy kié. Ej haj, a jó reggelét! ... Adjanak inkább még öt fél liter bortl A déli harangok szava a városból a töltése­ken keresztül kizúdul. Aki a harangot ritkán hallja, a süveget Ilyenkor le szokta venni. Für­tös fejével fizetés irányában integet a duttyá­nos felé. Márton. Ezután fölülnek a szamarak­ra a subákban, és haladnak kifelé. Körülbelül napszállat Ideje van, mire kiérnek. Márton a tanyaudvaron a csacsit elereszti, hogy men­jen, ahová akar, ő maga pedig beviszi az asz­szonynak a kendőt. Az ital mérge elmúlt az úton, a csacsik tetején kifújta a fejükből a szél. — No, hát a város? — mondja az asszony. — Hát mögvan — mondja Márton. Veron dévajkodva kérdezi: — Nem tévedt el kend benne? — Én? — kérdi Márton önérzettel. — Ogy kiismerem én magamat abban a városban, akár csak Idehaza. 1906 LÁTOGATÁS A VÁROSBAN Kis színházak - nagy lehetíségek Budapesten a kis színpadok születésének és újjászületésé­nek vagyunk a tanúi. Pesti Színház címmel új játékstílust, darabválasztás-lgényt jelentett be a VáczI utcában megnyílott Pesti Színház. A Thália Stúdió SOMOGYI TÓTH SÁNDOR drá­májának bemutatásával feltehe­tően egy új drámai ciklust in­dított el, a Kis Színpad bemu­tatója Kállai István „Ilyennek hazudtalak" című vígjátékával pedig a magyar vígjáték új le­hetőségeit kívánja megteremte­ni, kimunkálni. Nemcsak azért, mert KÁLLAI ISTVÁN játéka ezt előlegezi, hanem következő bemutatókkal is ezt kívánja folytatni a színház, hiszen már­is hozzákezdtek URBÁN ERNŐ új, szatirikus vígjátékának szín­padi megjelenítéséhez. De ami a kabarészínpadok világában történik, az ls gazdagabbá, szí­nesebbé teszi a pesti művészeti életet. A Vidám Színpad alig­hogy bemutatta „Álom az állam­ban" című játékát, Ismét bemu­tatóval jelentkezett, Húszon Innen tízen túl" címmel a fia­talokhoz szóló kabaréműsorral, fiemcsak a fiatalok Igényeit akarja szolgálni, de azzal a ki­mondott elvi meggondolással szerkesztették meg a műsort, hogy a fiatalokat a kabaré ér­tésére és igényére neveljék. S aztán egy utcával odébb meg­nyitotta kapuit a Mikroszkóp Színpad, amely arról tesz tanú­ságot, hogy a kritikusok lelkét, szokásait, öltözködését, közle­kedési problémáit ismeri, a mű­sort pedig — reméljük a mű­sorok készítése fogja kialakí­tani ... Ez a kritikus szellemű szín­ház önmagával szemben is gya­korolja a kritika mesterségét, hiszen a főpróba óta is alakí­tott, formált a műsor rendjén. E módszer a színház fejlődését, szellemi elhelyezkedését segít­heti. Persze, csak akkor, ha nem agresszív Indulattal, hanem valóban művekkel, a műsorok hangulatával, szellemi és poli­tikai felelősségével tud meg­győzni mondanivalóinak Igazá­ról és értékéről. A kis színpadok nemcsak az új kabarék alakításában hoz­tak újat, hanem érdekes meg­világítást adtak a színpad esz­tétikumának is. A Kis Színpad törekvése a magyar vígjáték forrásainak kí­ván medret építeni. De ezen túl van ennek a vállalkozásnak más értelme Is. Egy ilyen fó­rum alkalmas lehet arra, hogy a magyar vígjátéknak kísérle­tező műhelye legyen. Annál ls inkább szükség van erre, mert a vígjáték általánosító ereje rendkívül erős. A vígjáték nem­csak jó közérzetet teremthet a színházi nézőtéren, hanem a társadalom közérzetét is tükrö­zi és alakítja. A Thália Színház produkció­ja egészen más mezőkre veze­ti tekintetünket. A kockázatvál­lalást építi be szervesen a szín­ház programjába. A kockázat­vállalás — tudtuk — a színház egyik fontos lélegzési formája. Kockázat nélkül nem lehet élő színházat formálni. Somogyi Tóth Sándor műve, a játék ren­dezői hangszerelése, jó szándé­kú vállalkozást ismertetett meg velünk. És egy érdekes kls-szín­padi konstrukciót. Lehetnek ennek gyengeségei, de minden­esetre amit ad, az nem máso­lás, nem utánzás, mindenkép­pen új törekvés, amelytől Inspi­rációt kaphat színész és szín­házvezetés egyaránt. ILLÉS JENŐ, Budapest APROHIRDETES • Doprastav n. p. stavebná sprá­va 04, Zvolen azonnal alkalmaz Párkányban a Garam szabályozá­sánál: egy építő-Ipariskolai érettségivel rendelkező (USO T) építésveze­tőt, egy földmérő-ipariskolai érettségi­vel rendelkező (USO T) munka­erőt. Szállást a nőtlen munkaerőknek a gazdasági részlegen biztosítunk. Fizetés az ÁMK szerint. Jelentkez­ni lehet írásban a következő cí­men: Doprastav, n. p. stavebná správa 04, osobné odd. Zvolen. ÚF-007 • A CSEMADOK kassai helyi szer­vezetének vezetősége kultúregye­sülete részére tehetséges műked­velő színjátszókat, énekeseket és táncosokat, valamint rendezőket keres, akik a magyar nyelvet szó­ban és Írásban tökéletesen bírják. Jelentkezhetnek női és férfi mű­kedvelők korra való tekintet nél­kül frásban — vagy személyesen — naponta 11—12 óra között. a CSEMADOK helyi szervezetében. KOŠICE, Slov. nár. povstania utca 30 szám alatt. Telefon 213-13. OF 020 1 szó — 2 korona ÚJ, egységes hirdetési díj­tételt vezetünk be magánsze­mélyek részérel A hirdetés ára szavanként 2,— korona (szúnak minősül a kötőszó, a névelő és a számjegy is). A hirdető kiszám thatja a díjté­telt és hozzászámítva 3.— ko­rona kezelési költséget, hét nappal a kívánt időpont előtt beküldheti a következő címre: PRAVDA — Inzertné oddelenie Oj Szó, Bratislava, Jesenského 12. A szöveget a pénzesutalvány hátsé oldalán a „Zpráva pre prijimatera" feliratú részben kell közölni. A jeligés hirdetések beküldői­nek elmét nem adjuk kl, csak to­vábbítjuk a részükre beérkezS ajánlatokat. A jeligés hirdetések­re beküldött ajánlatokon (a borí­tékon) tehát fel kell tüntetni a jeligét. A legfőbb ideje, hogy gondoskodjék a gépkocsi hűtőberendezé­sének fagy elleni védelméről. Hűtőjét a FRIDEX­SPECIAL védi a legmegbízhatóbban. a FRIDEX-SPECIAL ideális fagyálló, a korróziót meggátló hűtőfolyadék. A FRIDEX-SPECIAL kapható a drogériákban és a Mototechna n. v. üzleteiben. ÜF-013/1 a dolgozó nő, ha fogyasztott zöldséget használ, mivel a fő­zési idő megrövidül, s ezzel meghosszabbodik a szabad ideje. A fagyasztott zöldség konyhai feldolgozásához kevesebb idő szükséges, mint a friss zöldség elkészítéséhez, mivel a fa­gyasztott zöldséget a mélyhűtés előtt megfőzik. Csak válo­gatott, tiszta, felszeletelt zöldséget fagyasztanak s ez azon­nal felhasználható. A mélyhűtött zöldség nemcsak az ízét őrzi meg, hanem a vitamintartalmát, színét és illatát is. Annak érdekében, hogy a zöldségnek minél több biológiai értéke megmaradjon, elkészítése során az alábbi fontos alapelveket kell szem előtt tartanunk: a fagyasztott zöldség konyhai elkészítésének sohasem szabad hosszú ideig tar­tania, a fogásokat azonnal tálalni kell, és nem ajánlatos újra felmelegíteni, mert ezáltal nemcsak a vitamintartalma csökken, hanem külsőleg is megváltozik. Ezért ne vásárol­janak fagyasztott zöldséget előre, hanem csakis közvetlenül a felhasználás előtt. ZOLDBABVACSORA 500 gr fagyasztott vagy konzeiv zöldbab, 500 gr főtt krumpli, 2 vöröshagyma, 4 paradicsom (fagyasztott, vagy friss), 400 gr füstölt hús (vagy konzerv marhahús saját levében), 40 gr vaj, 2 kanál sima liszt, kb. 1/j ' ite r csontié, 1 kanál ecet, só, csipetnyi bors és zöldpetrezselyem. A felszeletelt vöröshagymát a forró zsiradékban rózsaszí­nűre pirítjuk majd belekeverjük c lisztet, megpirítjuk, a csontlével feleresztjük, jól kikeverjük, és sima mártást főzünk belőle. Ezt megsózzuk, megborsozzuk, ecettel ízesítjük. Lá­bosba vagy tűzálló tálba rétegenként lerakjuk a krumplit, zöldbabot, a felszeletelt füstölt húst és a paradicsomot. Minden réteget meglocsolunk az előre elkészített mártással. Az edényt kis lángra állítjuk és 10-15 percig főzzük. Az ételt meghintjük finomra vágott zöldpetrezselyemmel és tűzálló tálban tálaljuk. A mai ételkülönlegességünkhöz szükséges összes hozzá­valót megvásárolhatja a PRAMEN és ZDROJ üzleteiben ÉLELMISZERÜZLETEK (Potravinársky obchod), Dl áždčn á 2, PRAHA 1. A m od e m . íd asszony mmm ÚF-002 ZDH03

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom