Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-10 / 9. szám, szerda

A plaiťanyi Mezőgazdasági és a brnói Katonai Épitlő Vállalat dolgozói a Nové Mesto nad Váhom-i Állami Gazdaság koéovcei gazdaságában 384 szarvasmarha számára korszerű farmot építenek, két négysoros tehénistállóval és gazdasági épületekkel. Négy 15 méter mages sllótornyot ls építettek a vállalat dolgozói. Az épületelemeket közvetlenül az építkezés helyén gyártották s így szerelték össze a tornyokat, melyeket a legkorszerűbb gépberendezéssel látják el. A farm befejezése után, 1963-ban tejtermelő gazdaságként fog működni. (CTK - K Cích felv.) BlllllliiÉr ^llilt* šM VMT .gjUfll jnHBSpjjf? j mű ri&j'Tm. Í Hü -és - HyfSl ö Z E M I AZ ELŐCSARNOKBAN kellemes meleg csap felém. Már-már a gondnoki lakás felé vettem utamat, amikor észrevettem, hogy az irodából zaj hallatszik, így hát oda kopogtattam be. Záborsky Aladár, a tolmács! Kirov Müvek üdülőjének vezetője ott ült asztala mögött, a másik asztalnál pedig Magda asszony, a gondnok felesége foglalt helyet. Éppen a másnapi étrendről tanácskoztak, amikor rájuk nyitottam. — Nagyszerű, együtt találtam az üdülő vezérkarátl A „vezérkar" egymásra nézett, és összemosolygott. — Azt hittem, hogy Bell, a nagy, fehér házőrző kutya kénye-kedvére leszek utalva, ha be akarok jutni. Ezt gondoltam, és ... ma ugyanolyan sürgés-forgást találok itt, mint a nyári hónapok bármelyikében! — Az igaz, hogy ismét „telt házunk" van. De másféle forgalom ez, mint a nyári szabadságok és üdülések idején — feleli Záborsky. — Nyáron minden vendégünk kikapcsolódni igyekezett, h'ogy erőt gyűjtsön a további munkára, most egymás után bonyolítjuk le, nemcsak saját üzemünk, de szinte az egész lévai járás közigazgatási, szakszervezeti és szakágazati iskolázásait. AZ 1966. JANUÁRJÁBAN átadott, több milliós beruházással megnyitott üdülő, valamint az ehhez csatolt pionírtábor csaknem hétezer vendéget Jegyzett fel, — kapcsolódik a beszélgetésbe Záborskyné, azaz Magda asszony, aki nemcsak hű felesége, de egyben kitartó munkatársa is férjének. — Az üdülő 34 szobájában egyszerre 76 személyt tudunk elhelyezni, míg nyáron a 25 pionírsátorban száz gyerek tölti vakációját — fejezi be a feleletet a gondnok. — Hogyan teljesítette tervét az üdülő? — Az üdülőközpont a nyaralási, de ugyanakkor a gazdasági tervet is teljesítette. A tíz főnyi személyzet minden erejét megfeszítve dolgozik, hogy minden vendég a szó igazi értelmében otthon érezze magát ittléte alatt. Az üzem szakszervezeti bizottsága, mint az üdü16 tulajdonosa, elégedett a személyzet munkájával, -— ezt bizonyítja az az oklevél is, mely az iroda falát díszíti, s amit az üzemi üdülő kollektívája kapott munkája elismeréseképpen. — Mint önálló gazdasági, illetve termelési egység, önállóan gazdálkodunk, s a betervezett anyagi segítségnek csak egy részét vesszük Igénybe ... — Ez mind nagyon szép, de valami hiba, vagy hiányosság mégis csak akad. — A nyári hónapokban erősen érezzük a strandfürdő hiányát. Tessék elképzelni, hogy 74 felnőtt és száz gyerek kánikula Idején nem tud sehol megfürdenl. Újbánya messze van, s a gyerekeket felügyelet nélkül úgysem lehetne oda engedÜDÜLŐ ni. Az előttünk csörgedező hegyi patakocska vize a legforróbb időben is jéghideg, ós a patak medre nagyon sekély, — mondja a gondnok. — A strandfürdő dokumentációja már hosszú hónapok óta készen van, csak a megvalósítás van hátra! -Ez volna egyetlen panaszom, de egyben vendégeink nevében egyetlen kívánságom is. A KONYHÁBAN a három szakácsnő keze alatt ínycsiklandozó szagok közepette készül a finom vacsora. Ma éppen cigánypecsenye kerül a tányérokra burgonyapürével és szilvakompóttal. Közben a nagyteremben, — amely egyszerre előadóterem és étterem ls — befejezték a mai programot, és a hallgatók nagyrésze, addig míg a vacsora elkészül, bevonul a két klubszobába, ahol a TV-től a sakkig mindent megtalál. Az ebédlőben vannak még vagy harmincan. A lévai járási mezőgazdasági termelési igazgatóság tart itt Iskolázást. Megkeresem az iskolázás két vezetőjét. Hogyan vannak megelégedve az elszállásolással, étkezéssel? PAULÍNY MÉRNÖK válaszol elsőnek. Elmondja, hogy három-négy ágyas szobákban rend és tisztaság van, a központi fűtés állandó melege kellemessé, otthonossá teszi az egész épületet. Muzslai elvtárs pedig csak annyit tesz hozzá, hogy még odahaza sem kap senki különb „házi kosztot", mint amit Itt szolgálnak fel. ROZSNYÓ JÖZSEF OliililllllillllllllllilillllllllllIlllllillllllllllllilIlIillllilllilllllUllilllllllllll A jövedelem forrásai Szlovákiában a gazdaság nagyobb ütemű fejlődésével kapcsolatban a lakosság pénzbevétele lényegesen gyorsabban növekedett, mint országos méretben. 1960—1966 között a lakosság pénzjövedelme országos átlagban évente 5 százalékkal növekedett, a cseh országrészekben 4,4, Szlovákiában pedig 6,6 százalékkal. Ennek következtében Szlovákia lakossága pénzbevételeinek részaránya az ország lakosságának Jövedelmében 23,6 százalékról (1960) 25,9 százalékra emelkedett (1966). Bizonyos mértékben a pénzbevétel összetétele is megváltozott. Az összetételváltozásra elsősorban az jellemző, hogy a munkabér részaránya az öszszes pénzbevételben állandóan növekszik (1960-ban 62,6, 1966ban pedig 64 százalék volt). Szlovákiában 1967-ben a munkabérek 5,6 százalékkal emelkedtek. A bérnövekedés a jövőben még gyorsabb ütemű lesz. A lakosságnak a mezőgazdaságból eredő jövedelme a szóbanforgó 6 évben állandóan csökkent (11,3-ról 10,3 százalékra). Ennek okát abban kell látni, hogy a mezőgazdasági termelés nem növekedett kellő mértékben, csökkent a magángazdálkodók pénzjövedelme és a háztájiból eredő bevétel. Ezenkívül a föld egy része állami szektorba került. A társadalmi fogyasztás aránya a lakosság pénzjövedelmében nagyjából azonos szinten maradt, a jövőben azonban nőni fog. Legnagyobb mértékben a fogyasztói hitel növekedett, amely növelte a lakosság pénzbevételét A fogyasztói hitel szerepe az új Irányítási rendszer érvényesítésével állandóan nő. Szlovákia lakossága pénzjövgdelmének az országosnál gyorsabb növekedése lehetővé telte az egy főre jutó iövedelem közti különbségek viszonylagos csökkenését. Szlovákia és a cseh országrészek között a még fennálló különbségek :öjb egyrészt gazdasági (foglalkoztatottság, munkadíjazás], másrészt demográfia (a ksrasŕk és nem keresők arányé a csillárokban), valamint egyéb tévézők köve'kezmén/e. A kiadósok összetétele A lakosság pénzkiadásaiban az említett időszakban szintén változásra került sor, mégpedig mind növekedésüket, mind összetételüket illetően. A lakosság kiadásai fő csoportjainak alakulása befolyásolta a kiadások összetételét. A lakosság pénzkiadásainak legnagyobb részét (mintegy 70 százalékát) vásárlásokra költi, lényegesen kevesebbet költ már személyi szolgáltatásokra (13 százalékát a kiadásoknak) és különböző fizetségekre (körülbelül 14 százalékot). A fennmaradó rész, amelyet a lakosság nem költ el, bankbetétek, vagy készpénz megtakarítások formájában jelentkezik. A lakosság vásárlásainak jelentős részét élelmiszervásárlások alkotják. Azokhoz az országokhoz tartozunk, ahol viszonylag legtöbbet élelmiszerekre költenek, a jövedelemnek több mint a felét, emellett a táplálkozás összetétele szempontjából lemaradunk. Lakosságunk táplálkozása nagyon egyoldalú. Orvosi elemzések bizonyítják, hogy nem felel meg a helyes étkezés elveinek. A kiskereskedelmi árszínvonalnak nagy hatása van a helyes táplálkozás kialakítására. Nálunk azonban az ár szempontjából legelőnyösebb a tésztaféleségek fogyasztása, ami az orvostudomány szerint nem ésszerű. Az élelmiszerek árarányai lényeges befolyással vannak az egyes típusú családok táplálkozásának összetételére. Bár a lakosság kiadásai személyi szolgáltatásokra állandóan növekednek, amelett, hogy emelkedik a szolgáltatások ára ls, sokszor nem elégítik ki a lakosság alapvető szükségleteit sem. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások eddigi fejlődése nem felel meg a személyi fogyasztás a területével szemben támasztott követelményeknek. A lakosság megtakarításai A lakosság bankbetéteinek növekedését (a betétek aránya a lakosság pénzkiadásaiban állandóan növekszik: 1960-ban 1,2 százalék, 1966-ban 3,9 százalék volt) elsősorban az átlagbérnövekedés, a keresők és eltartottak aránya és az alacsonyabb jövedelmű családok magasabb Jövedelmi kategóriába történő átmenete befolyásolja. Ä lakosság* bevételei és kiadásai A lakosság megtakarításaira tehát több tényező van hatással. Rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: rövid Idejű bankbetétek, tartós fogyasztási cikkek vásárlására szolgáló betétek és tartalékbetétek. Bár feltételeink között a betétek rendeltetésük szerinti elemzésének korlátozott lehetőségei vannak, feltételezhető, hogy távlatilag növekedni fog a betétek azon része, amely a lakosságnak állandó tartalékul szolgál. A tartós fogyasztási cikkek vásárlására történő takarékoskodás a bérnövekedéssel és az alacsonyabb jövedelmű családok magasabb jövedelmi kategóriába való átmenetével arányosan csökken majd. Hiba lenne nem észrevenni, hogy a lakosság pénzmegtakarításainak növekedése mellett probléma a betétek mintegy egy harmadának elköltése, főleg a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illetően. A bankbetétek növekedéséhez ezen kívül hozzájárulnak a lakosság anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének fogyatékosságai is. Legnagyobb hiányosságok mutatkoznak a személyautók, a lakás, az építőanyagok, a bútor iránti nagy kereslet kielégítésében. A lakásépítésben, az autógyártásban és más tartós fogyasztási cikkek gyártásában észlelhető lemaradás negatívan befolyásolja a személyi fogyasztás összetételét. Ezen kívül a lakáshiány fékezi a népszaporulatot is. 1961-ben például megállapították, hogy átlagban minden 100 fiatal, saját lakással nem rendelkező családban 35 gyerekkel kevesebb van, mint a saját lakással rendelkező családokban. Az alacsonyabb szaporulat káros jelenség bármely nemzet jövőjére nézve. Az elköltetlen vásárlóerő aránya a lakosság összes pénzbevételében 1955 óta állandóan emelkedik: 1960—1966 között 2,5 százalékról 3,3 százalékra nőtt. Szlovákia lakossága bankbetéteinek növekedésére demográfiai tényező is hat, vagyis a keresők és eltartottak aránya a családokban. Ez a tényező ugyanis befolyásolja a családtagok gazdasági aktivitását, másfelől növeli az áruvásárlásra és szolgáltatásokra költött kiadásokat. A lakosság életmódja és életszokásai is jelentős mértékben befolyásolják a megtakarításokat, s általában a fogyasztást ls. Például egyes családok saját házukban, lakásukban akarnak lakni. A paraszti családokban kevesebbet költenek személyi szolgáltatásokra, de többet takarítanak meg. Egy felmérés során érdekes dolgot állapítottak meg: 1963—1966 között a mezőgazdaságból élő lakosság jövedelme 23 százalékkal nőtt, bankbetétje azonban 38 százalékkal. Ismeretes, hogy a paraszti családok a legjelentősebb takarékoskodók. Szlovákia lakossága pénzjövedelmének és kiadásainak összetétele tehát több tényező hatására alakul. Csak a legfontosabbakat említettük. Az egyes tényezők kölcsönösen befolyásolják egymást, és nagyon nehéz őket elkülönítve számontartani, hatásukat pontosan megállapítani. Mit hoz a jövő? Szlovákia lakossága pénzjövedelmének és kiadásainak távlati alakulása szempontjából (1970-ig) abban történik változás, hogy az új irányítási rendszer elvei érvényesítésének következményeként növekedésükkel kell számolnunk. A pénzjövedelmet illetően új elveket érvényesítenek a nemzeti jövedelem elosztásában, hogy a fogyasztási alap a nemzeti jövedelemben növekedjen. Ennek útja az, hogy növekszik a lakosság részvétele az újonnan létrehozott értékben, elsősorban az anyagi érdekeltség hatékonyságának fokozásával a népgazdaság valamennyi ágazatában. A népgazdaság fejlődésében végbemenő változás megnyilvánul a lakosság pénzjövedelmében és kiadásaiban is. A növekvő pénzbevételek folyamatos felhasználása érdekében javítani kell a kiskereskedelmi hálózat áruellátását, akár sasaját termelésből, akár behozatalból, hogy fel lehessen használni a lakosság elkölthetetlen jövedelmét ls. Ugyanilyen fontos a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások bővítése. Szlovákiában a lakosság pénzjövedelme 1970-ig évente mintegy 4,8 százalékkal növekszik, országos méretben pedig 4,6 százalékkal. A pénzjövedelem összetételében növekedni fog a munkabér aránya, amely 64 százalékról (1966) 66 százalékra emelkedik (1970). Erre a változásra a lakosság mezőgazdaságból eredő jövedelmének csökkenése és a munkabér jelentőségének növekedése következtében kerül sor. Növekedni fog a lakosság társadalmi fogyasztása is, főleg a családi pótlék növelésével és az alacsony nyugdíjak általános emelésével. Számolunk a fogyasztói hitel további növekedésével ls. A lakosság bankbetéteinek közvetlen a lakosság számára történő felhasználása szempontjából ezt pozitívan kell értékelni. Ismeretes ugyanis, hogy a lakosság megtakarításait fogyasztót hitel nyújtására és a népgazdaság hitelszükségletei egy részének kielégítésére használják fel. jelenleg a lakosság megtakarításalt fogyasztói hitelnyújtásra körülbelül 13 százalékban használják fel, a többit népgazdasági célokra. A bankbetétek ilyen felhasználásából a lakosság csak közvetve és később látja hasznát. Szlovákiában 1970-re a lakossá bankbetétjeinek 28,1 százalékát fogyasztói hitel nyúitására használják fel. Szlovákia lakosságának pénzkiadásai Í970-ben 1966-hoz viszonyítva 25,2 százalékkal nagyobbak lesznek. A szolgáltatásokra költött kiadások 26.5 százalékkal, fizetségek pedig 37,3 százalékkal nőnek. Ezzel egyidőben továbbra ls támogatni fogják a lakosság önkéntes takarékoskodását, mégpedig a kamatláb megfelelő rendezésével és különböző kedvezményekkel. Szlovákia részaránya az országos bankbetétek összegében 1970-lg eléri a lakosság arányát. Szlovákia lakossága pénzjövedelmének kiegyenlítődése a cseh országrészek színvonalával elég egyenlőtlen lefolyású lesz. 1970-ben az egy főre jutó pénzjövedelem a cseh országrészekkel szemben 22,5 százalékkal alacsonyabb lesz. A további években feltételezik, hogy Szlovákia és a cseh országrészek közötti különbség nemcsak relatíve, hanem abszolúte ls csökkenni fog. Ez elsősorban a gazdasági tényezőktől, demográfiai és más tényezőktől függ, amelyeknek a jövőben még sok figyelmet kell szentelni. VIKTÓRIA KANICHOVÁ, mérnök