Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-26 / 25. szám, péntek

Jobban hasznosítsuk a jövedelmet Előzetes eredmények szerint a szlovákiai nemzeti bizottsá­gok tavaly elérték a költségvetési bevétel tervezett szintjét. Ez annyit jelent, hogy jobban éltek bővült jogkörükkel, a na­gyobb anyagi önállósággal. Végső soron ezt kézzelfoghatóan bizonyltja, hogy Jövedelmünknek az a része, amely tartalék­alapjukat fogja gyarapítani, 1967-ben elérte a 200 millió ko­ronát. Minek köszönhető ez elsősorban? Főleg annak, hogy a nem­zeti bizottságok más vállalatokkal, szervezetekkel és intéz­ményekkel társították gazdasági eszközeiket. A nyitrai járás­ban például az üzemekkel karöltve háromnegyed millió koro­nát fordítottak a strand építésére, további eszközöket autó­busz megállók és más közhasznú berendezések létesítésére. A járás földművesszövetkezetei társított eszközökkel töreked­tek a több községet szolgáló kulturális intézmények felépíté­sére. Másutt ilyformán adtak át rendeltetésüknek bölcsödé­ket és óvodákat. Persze az anyagi eszközök társításában még csak a kezdet kezdeténél tartunk. A legtovább a közép-szlovákiai kerület Jutott el, amelyben a rendelkezésre álló eszközöknek kéthar­madát társították. A helyi szükségletek kielégítésében fontos szerepet visz a nagyobb hitelmerítési lehetőség ls. A nemzeti bizottságoknak elsősorban olyan akciókra kellene igényelniük hitelt, ame­lyeknél a befektetés gyorsan megtérül. így például sok járás­ban újra üzembe állítják a kis téglagyárakat, amelyeket a múlt­ban sajnálatos módon leállítottunk. Az adósság ugyanis egy esztendei termelő munka után már lefizethető s ezt követően a nemzeti bizottság már tiszta jövedelemmel számolhat. Csak­hogy jócskán" akadnak olyan nemzeti bizottságok ls, amelyek könnyelműen kezelik ezt a lehetőséget, úgy gondolják, hogy az adósságot majd csak valaki törleszti. A Szlovákiában hitel formájában merített százmillió korona egy részét ugyanis olyan beruházásokra fordították, amelyek nem térülnek meg, például utak javítására, Iskolák és kulturális berendezések építésére, tatarozására. Persze az előírások ezt is lehetővé te­szik, csakhogy a nemzeti bizottságnak ily esetben már a hitel igénylésénél világos kalkulációt kell jelterjeszteniük, hogy mikor és milyen forrásokból kívánják majd tartozásukat tör­leszteni. Meg kell jegyeznünk, hogy a jNB felel az Állami Takaréknak az általa irányít ott helyi nemzeti bizottsá­gok és vállalatok adósságának megtérítéséért. Ez egyben any­nyit jelent, hogy gondosan fontolóra kell vennie a hiteligény­lés indokoltságát is. A helyi üzemek jelentős mértékben gyarapíthatnák a nem zeti bizottságok jövedelmét. Több ezer ilyen üzem működik és bevételük százmilliókat tesz ki összesen. Mégis valami baj van a kréta körül. Ezeknek az üzemeknek elsőrendű célja ugyanis az lett volna, hogy szolgáltatásaikkal, termelésükkel kielégítsék a lakosság igényeit. Ezzel szemben bevételüknek csak egyharmada ered a lakosságtól. Még rosszabb a helyzet a nyilvántartásban, a díjazásban, az anyagellátásban és a nem­zeti vagyon Iránti gondoskodás tekintetében. A helyi nemzeti bizottságok ellenőrzése többnyire nem elég következetes és Így szóhoz jutnak a különféle spekulánsok, akiket rendsze­rint csak akkor lepleznek le, miután tízezres károkat okoztak. A nemzeti bizottságok tavalyi költségvetésében még nagy szerepet vitt az állami dotáció, amely főleg a szolgáltatások fejlesztését szolgálta s amennyiben az év végéig nem merí­tették ki — elestek tőle. Még nem ismerjük a végleges tavalyi eredményeket, de 1967 első felében a nyugat-szlovákiai kerü­let csak 28,9, a kelet-szlovákiai 31,5 és a közép-szlovákiai 47,5 százalékra merítette ki az állami dotációt. Ez arra utal, hogy az év végén a rendelkezésre álló összeg egy része visszakerül az állami költségvetésbe. S mivel ezentúl fokozatosan a mini­mumra csökken az állam támogatása, milyen alapon fogják a nemzeti bizottságok szorgalmazni a dotációkat, ha ennyire nem törődtek maradéktalan hasznosításukkal? A nemzeti bizottságok sok más Intézkedéssel, számos kü­lönféle forma felhasználásával is gyarapíthatják jövedelmü­ket. Most már valóban itt az Ideje, hogy az új feltételeknek megfelelően, amelyek erre kényszerítik őket, a jó gazda mód­jára igyekezzenek jobban élni lehetőségeikkel. S ezen túlme­nően törekedjenek arra ls, hogy eszközeiket célszerűbben hasznosítsák. Mező János Mi is szeretjük a jót! Miért nem lehet Komáromban kocsonyának valót kapni? Nagyon szeretjük a kocsonyát, de nem tud­juk megvenni a hozzávalót. Állan­dóan azt olvassuk az újságban, hogy a szövetkezetek 100 százalé­kon felni teljesítik a húseladás tervét. Ez nagyon is szép teljesít­mény. Mégis lenne részükre egy jó ajánlatom. Próbáljanak olyan sertésfajtát tenyészteni, amelynek lenne feje, farka, csülke és körme ls. Mert ez való a kocsonyába. Vagy az illetékesek ne füstöljék (el mindezt egészen, hanem adja­nak belőle frissen is a hentesek­nek. Mert ha keressük a kocsonyá­nak való húst, mindig csak azt a választ kapjuk, hogy nincsen! HERNÁDI FERENC, Komárom Miért éppen télen? A napokban Rimaszombatban, já­rásunk székhelyén jártam. Der­mesztő hideg volt. Megfigyeltem, hogy az utasok zöme a jegykiadó átjárójában topog és fagyoskodik. Akkor tudtam meg, hogy festik a Várótermet. Nem elég, hogy a dol­gozóknak várniuk kel a csatlako­zásra, ilyen hidegben még kint Is kell ácsorogniuk. Miért kell a vá­rótermet a tél kellős közepén fes­teni, amikor erre a munkára sok­kal megfelelőbbek lennének a ta­vaszi s a nyári hónapok? ld. DAMINIK JÓZSEF, Korlát Helyénvaló ez így? Még 19B5 júliusában kétszobás, összkomfortos lakást kaptam a vasút előtti új lakótelepen. A la­kással meg is lennénk elégedve, azonban van Itt valami, ami bosz­szant valamennyiünket. Az új la­kónegyedben még 19B4-ben építet­tek egy modern mosodát is. TIz vagy tizenkét új mosógépet is fel­szereltek benne, — sajnos azóta is csak állnak kihasználatlanul. A mosoda épülete ma több célt Is szolgál, csak azt nem, amiért épí­tették. Itt helyezték el az Uhoľné sklady vállalat megrendelőirodáját (lásd a felvételt), a városi könyv­tárnak is van Itt raktára, sőt mo­torkerékpárokat Is elraktároztak itt. Többször bíráltam ezt a hely­zetet, mindig csak Ígéretet kap­tunk, hogy intézkednek. Legutóbb Jozef Jandrušák, a Közszolgáltatá­si Üzem igazgatója kijelentette, hogy a vállalat ezen a helyen nem tudná teljesíteni a tervet, ezért nem is igyekszenek a mosoda meg­nyitásával. Mégis érdekelné az új telep la­kóit, mi lesz az épülettel és a gé­pekkel? HÜBSCH SAMU, Érsekújvár llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A tornaijai nők örömére 1400 ember jut munkaalkalomhoz Tornaija környékén nagy volt az öröm, amikor az egykori lak­tanyában a trenölni ruhagyár elkezdte ténykedését. Két mű­helyben folyt a munka, ahol ma már mintegy 330-an dolgoznak. Az évi termelési tervnek novem­berben eleget tettek. Terven fe­lül 1 700 000 korona értékű árut készítettek. — A múlt évben túlestünk az első exportmegrendelésen is — mondja elégedetten Emil Kontil Igazgató. — A „Sandy" elneve­zésű nadrágból 12 600 darabot készítettünk a Szovfetunló ré­szére. Ez idén talán már az NDK-nak is szállítunk. 1966-hoz viszonyítva csaknem száz koronával emelkedett a havi átlagbér. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy aránylag ke­vés volt a reklamáció. — Ezen a téren még eredmé­nyesebbek lehetnénk — mondja Bohus Laci műszaki ellenőr —, ha dolgozóink figyelmesebben végeznék munkájukat. Ezért olyan fontos, hogy az esti műszaki iskola keretében mintegy harminc munkás gya­rapítja tudását. A tanulnivágyók száma bizonyára még nagyobb lenne, ha magyar tannyelvű osztályok ls nyílnának. Az igazi utánpótlás azonban majd a jelenlegi 147 első- és másodéves tanonc lesz. Itt az okoz gondot, hogy nincs inter­nátus. így valamennyien bejá­rók és a gyakori vonatkésés zavarja az oktatást. A ruhagyár bővítésének szán­dékáról tanúskodnak a megkez­dett munkálatok. A két szárny­épületet hatalmas munkacsar­nok köti majd össze. A mintegy 40 millió korona beruházással készülő létesítményt a tervek szerint 1970-ben adják át ren­deltetésének. Ezután mintegy 1400 ember, főleg asszony talál majd Itt munkára. A munkás­szállók és az üzemi lakások épí­tésére is sor kerül. -nj~ Pontosan fizeti a gépkocsiadót? A motoros szavatossági biztosításról beszélgettünk a minap Ján Patoprstý elvtárssal, az Állami Biztosító dolgozójával. • Mikor esedékes a biztosítási dfj fizetése? •— Az előírások szerint a biztosítási díjat az adóval együtt kell fizetni. Az Állami Biztosító levonja ezt a díjat és az adót átutalja az Illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi osztályának. A díj és az adó meg­fizetése jannár 1-én esedékes. A biztosító az évi díj és az adó 10 százalékát pönále címén felszámíthatja, ha a biztosított kötelezettségének március 2-lg nem tesz eleget. • KI fizeti a díjat és adót? — A fizetési kötelezettség azt az egyént terheli, aki a technikai bizonylatban a jármű tulajdonosaként szerepel. 0 Lehetséges kedvezmény vagy felmentés az adó alól? — Bizonyos esetekben erre is sor kerülhet. Rok­kantak, katonai tényleges szolgálatot teljesítő szemé­lyek, olyan egyének, akik külföldre távoznak, avagy egy évnél régebben már kü!földön tartózkodnak, kér­hetik felmentésüket a motoros adó megfizetése alól. Kérvényüket az illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi osztályának kell benyújtaniok, mellékelve a jármű okmányait. A motorosok kivételesen abban az esetben ls kérhetnek adófelmentést, ha hosszabb Időn át nem használják jármüvüket, például hosszan­tartó betegség, a hajtási engedéllyel rendelkező férj elhalálozása stb. esetében. • Halasztás is kapható? — Igen, amennyiben a tulajdonos járművét alkat­részhiány vagy komolyabb ok következtében az év fo­lyamán előreláthatólag nem használhatja. Főleg a ré­gi típusú autókra, motorkerekekre vonatkozik ez, amelyek számára már nem gyártanak alkatrészeket. HORNYANSZKY TIBOR E HETI KÉRDÉSÜNK MIT TENNE % ha az EFSZ elnöke lenne? Olvasóink válaszukat 1968. január 31-én, azaz szerdán déKg juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. Az ön válaszát is várjuk! MÚLT HETI KÉRDÉSÜNKRE MIT TENNE ha lakhelyén a nemzeti bizottság elnöke lenne - olvasóinktól 42 választ kaptunk. Ezekből az alábbiakat közöljük: Odahatnék, hogy az iskola mellé tornatermet is épít­senek. Az iskola mellől — ahol 2450 diák tanul — azonnal eltávolítanám a tébécés orvosi rendelőt... Megvalósíta­nám a kétnyelvűség elvét a gyakorlatban ts j amint azt a párthatározatok előírják/... Gazdagon megjutalmaznám azokat, akik városunkat virágoskertté varázsolnák — ko­ra tavasztól késő őszig. DANCZI BÉLA, Léva Leszereltetném a helyi hangszórókat azzal az Indokkal, ne­hogy a téli hónapokban valamelyik beosztottamnak eszébe jusson, hogy kihirdesse: „A háztulajdonosok, üzletek és üze­mek vezetői kötelesek a járdákat megtisztítani a hótól." A szemétgyűjtő edényeket és a szeméthordó kocsikat csak büntetés terhe alatt használhatnák. Mert ngye úgy szép az n tea — ha szemetes! KACZ JÁNOS, Komárom Többek között az EFSZ „vezérkarát" meggyőzném, hogy anyagilag és erkölcsileg is támogassa a falu kul­turális fejlesztését. Fáradozásom addig folytatnám, amíg nem vezetne sikerhez, vagy nem váltanának le tisztsé­gemről. TAKÁCS BÉLA, Vághosszúfalu, galántai járás Leméretném a távolságot a főtértől a vasútállomásig. Ugyanis a városi autóbuszon, a főtér—papírgyár—állomás szakszón 80 fillér a viteldíj. De ha az ember valamelyik vi­déki aatóbuszra száll fel, akkor 2.20 koronás jegyet kell váltania. Természetesen a kérdést nem úgy oldanám mag, hogy a városi autóbusz viteldíját emelném kettőhúszra ... LUKÁCS ZSIGMOND, Párkány A lakosság általános megelégedésére — a sertésbőr lenyúzását nem tenném kötelezővé. Csupán azt hang­súlyoznám, hogy a sertésbőr igen fontos nyersanyag, a szalonna pedig bőr nélkül ls szalonna, s alacsony fel­vásárlási árát viszont azzal indokolnám, hogy az a piaci árakban térül meg. Akik ennek ellenére lenyúznák a sertés bőrét, azokat a helyt hangszóróban megdicsérném, és a gyűléseken szocialista hazafiként emlegetném ne­vüket. VALENT LÁSZLÓ, Sajószárnya, rimaszombati járás Fát és deszkát gyűjtenék a helybeli mozi átépítésére. Ab­ból a célból, hogy a nézők a hátsó sorokban is lássák a fil­met — a magasugrás gyakorlása nélkül. A helyárak ugyanis lépcsőszerűek, de a padok fekvése egyenlő. SZAB0 VILMOS. Verebély Gondoskodnék a nagy számban Itt dolgozó magyar munkások kulturális igényeinek kielégítéséről. Színházi előadásokkal — esztrádműsorokkal. FORRÖ ZSIGMOND, Handlová Klbővíteném a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Te­herautót vennék, s kielégíteném a lakosság fuvarozási Igé­nyelt. Ez jó kereseti forrás lenne a nemzeti bizottság szá­mára is. A szülők bevonásával és az EFSZ segítségével autó­buszmegállót építtetnék. Időnként elgondolkoznék afölött, vajon lépést tudok-e tartani a rohamos fe|Iődéssel . . . FÜLÖP GYÖRGY, Baracska Az egyes körzetek utcai bizottságának feladatává ten­ném, hogy ellenőrző látogatásokkal a cigánycsaládokat helyes életmódra, higiéniára neveljék, s hogy a szülök gyermekeiket küldjék Iskolába. Továbbá ellenőriztetném a mulatóhelyeket, s ahol részegeknek szeszesitalt mér­nek — szigorú pénzbüntetést szabnék ki. KISS VALÉRIA, Košice javaslatot tennék a Csemadok helyi szervezetének meg­alapítására. Itt-ott szeretnénk hallani kultúrműsort saját anyanyelvünkön Is. HANK JÖZSEF, Havífov Nem engedném meg, hogy a kultúrotthont dohányszá­rításra használják. Továbbá portalanítanám az utcákat — gyalogjárót és az autóbuszmegállónál várótermet épít­tetnék. Asszonyainknak pedig a téli hónapokra is bizto­sítanék munkalehetőséget. DÖRY ZOLTÁN, Nagyráska, trebišovi járás A fala szélén két autóbuszmegálló van — egymástól mint­egy ISO méterre. Intézkednék, hogy az egyik megállót a falu közepére helyezzék fit. PUPKAI jOZSEF, Pozsonyeperjes Az elhanyagolt utcák, és a tervezett új iskola építését megsürgetném. Gyógyszertárat rendeztetnék be, s nem engedném, hogy a fogorvosi rendelő orvos nélkül zár­va legyen. Szolgáltatási házat építtetnék, és gondoskod­nék a postahelylségről ts. Korszerűsíttetném az üzlete­ket, hogy a lakosságnak vásárlás végett ne kelljen Ki­rályhelmecre utazgatnia. Igyekeznék bővíteni a munka­lehetőségeket. ILKÖ LASZLO, Lelesz Kötelezném a vállalatokat és a kereskedelmi szerveket, hogy cégtábláikat szlovák—magyar felirattal lássák el. A pa­pírgyár vezetőségétől megkövetelném, hogy az iparitanuló iskolán magyar tannyelvű párhuzamos osztályokat ls nyis­sanak, mivel a tannlók többsége magyar iskolákbúi kerül oda. Elrendelném, hogy a vonatok érkezését, Indnlását, ért­hetően — szlovákul és magyarul ls közöljék. VÉRCSE MIKLÓS, Párkány Vajon, mit szólnak a fenti kérdésekhez a nemzeti bizottságok jelenlegi elnökei?

Next

/
Oldalképek
Tartalom