Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-17 / 16. szám, szerda

Az irányítási rendszer problémái Lapunk január 3-i számában ezen a helyen áttekintést adtunk a mült évi gazdasági helyzetről. Rámutattunk egyes jelenségekre, amelyek félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az új irányítási rendszer több vonatkozásban is kedvezően befolyásolta a gazdasági élet alakulását. Ennek ellenére számos kedvezőtlen jelenséget észlelhetünk gazdaságunkban ős számos aránytalanságot nem sikerült megszüntetnünk. Nem sikerült, mert az új irányítási rendszer érvényesítését különböző körülmények befolyásolják. A születés körülményei A gazdaság megreformálását célzó új irányítási rendszer kidolgozására akkor került sor, amikor a negatív irányzatok már a felszínen mutatkoztak, s mindenkiben megérlelték a meggyőződést, hogy gazdaságpolitikánkon változtatni kell. Az új Irányítás elveit'egy független, konkrét állami tisztségekhez nem kötött elméleti csoport tagjai fogalmazták meg, s tárgyalta meg és hagyta jóvá a Központi Bizottság. Az új irányítási modellt eleinte az állami szervek dolgozói is örömmel fogadták, amikor azonban bevezetésének eldöntésére került sor, fenntartásokkal éltek. Elsősorban azt kifogásolták, hogy túl „merész", hogy az új irányítási rendszerre fokozatosan kell áttérni, több szakaszban kell bevezetni. így történt, hogy 1965-ben kísérletképpen alkalmazták egyes új elveket kiemelt iparvállalatokban, 1966ban az egész iparban, 1967-ben pedig bevezették az új Irányítási rendszert az egész népgazdaságban. Nagy várakozással néztünk az új Irányítási rendszer elébe, s ma, annak ellenére, hogy pozitív eredményeket hozott, egyesekben némi csalódást okozott, másokban aggodalmakat keltett. Borúlátásra azonban nincs okunk. Tudatosítanunk kell, hogy gazdasági reformunk kezdetén vagyunk, az új irányítási rendszer mai formájában még korrekcióra szorul, s ennek érvényesítését több tényező gátolta és még gátolni fogja. Gazdasági egyensúlyproblémáink Az Egyensúlyhiány abban nyilvánul meg, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek piacán. Globális egyensúlyhiány ez, amely a beruházások piacán nagyobb, a közszükségleti cikkek piacán kisebb méretű. Ennél még kedvezőtlenebb azonban a strukturális egyensúlyhiány. Jó néhány iparágban fel kell újítanunk a gépparkot. A, termelőeszközök hazai piacán azonban sok beruházó nem talál olyan gépeket, berendezéseket, amelyek a technikai forradalom korszakára jellemző műszaki és gazdasági paraméterekkel tűnnének ki. A közszükségleti cikkek piacán a vásárlók választékhiánynyal, gyenge minőséggel találják magukat szembe. Behozatali lehetőségeink viszont akár Hány munkás jut A dolgozó lakosság összetételében az utolsó 8 évben a következő változásra került sor: 1958-ban a népgazdaság szocialista szektorában a férfi foglalkoztatottak 82,7 százaléka dolgozott, 1962-ben 86,9, 1966-ban 88,6 százaléka. Az EFSZ-ekben ugyanezekben az években a férfiak 10,9, 10,8, illetve 9,6 százaléka kereste meg a kenyerét. A magángazdálkodók az aktív férfiak 5,9, 2,2, illetve 1,6 százalékát alkották. A szocialista szektorban 1959—1966-ban a foglalkoztatottak száma egymillió fővel növekedett. Ugyanezekben az években a termelő szférában (mezőgazdaság nélkül] a dolgozók száma fele olyan gyorsan emelkedett, mint a nem termelői szférában, a fogyasztási cikkek, akár a termelőeszközök tekintetében korlátozottak. Ez az áldatlan helyzet csak úgy szűnhet meg, ha működésbe lépnek a piaci erők, amelyek szétrobbantják az egészségtelen monopolhelyzeteket, felélesztik a termelők gazdasági versengését a piac el nem foglalt területeinek meghódításáért. A pártélet kérdései szintén fontos helyet foglalnak el azoknak a tényezőknek a fontossági sorrendjében, amelyek az új irányítási rendszer érvényesítését befolyásolják. A múlt évben előtérbe került az a kérdés, hogy társadalmunk mai fejlődési szakaszában mi a párt szerepe a gazdasági életben, milyen módon érvényesítse a párt vezető szerepét a gazdaságpolitikában. Legfelsőbb szinten megnyilvánult a központi pártszervek gyámkodása a gazdasági szervek felett, közép- és különösen alsó, (vállalati) szinten viszont ennek az ellenkezőjét tapasztalhattuk: a gazdasági vezetés általában háttérbe szorította a pártvezetést. Ezek a kérdések olyannyira előtérbe kerültek, hogy akadályozták az égető gazdasági problémák megoldását. Az új irányítási rendszer sikeres érvényesítése nagyban függ ezeknek a kérdéseknek a tisztázásától, ami az ismert változásokkal kezdetét is vette. Mi a vállalat? Megszerkesztettük és érvényesítjük a gazdasági mechanizmus bizonyos rendszerét anélkül, hogy tisztáztuk volna, mi is tulajdonképpen a vállalat, melyik az az alapegység, amelyet gazdasági önállósággal akarunk felruházni. A tröszt, a tröszthöz (vezérigazgatósághoz) tartozó vállalat-e, vagy még kisebb egység? Tény, hogy adminisztratív úton hoztunk létre nagy gazdasági egységeket (trösztöket). Kiderült, hogy akadályozzák a vállalatok önállóságának, a gazdasági versenynek a kibontakozását, sőt erősítik a termelők piacát, egészségtelen monopolhelyzetét, s ennek következtében a felhasználók, a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Ezért az látszik helyesnek, hogy gazdasági alapegységek a mai vállalatoknak nevezett kollektívák legyenek, ezeket bocsássuk a gazdasági élet pályájára, mint önálló versenyzőket. Meg kell nekik adni azt a jogot, hogy önként, gazdasági megfontolásaik alapján társuljanak ilyen vagy amolyan formában. Ez teremti meg a gazdasági versengés alapját. A társulásra, valamint arra vonatkozóan, milyen legyen a vállalatok és a gyáregységek közötti kapcsolat, központi útmutatást adhatunk. A központi szervek elrendezése A vállalati önállósághoz szorosan fűződik az a kérdés, milyen legyen a központi irányítás rendszere, hogy megvalósíthassuk az Igazi gazdasági egy értelmiségire? az újonnan munkába lépők két harmada mégis a termelő ágazatokban helyezkedett el. Erős változás észlelhető az egyes kategóriák szerint is. 1966-ban a foglalkoztatottak 61,9 (1958-ban 67,2) százaléka volt munkás, 28,1 (25,9) százaléka szellemi dolgozó, az egyéb kategóriákba tartozók pedig 10 (6,9) százalékot tettek ki. Az értelmiségiek száma sokkal gyorsabban növekszik, mint a munkásoké. 1968-ban a szellemi dolgozók és a munkások közötti arány 1:2,6 volt, ami 1962-ben l:2,3-ra, majd 1966ban l:2,2-re csökkent. Várható, hogy ez az arány tovább csökken. Ez teljesen normális folyamat, aminek elsősorban az az (pénzügyi szabályozó eszközökkel történő) irányítást. A központi szervek mai elrendezése bürokratizmusra vall, léteznek, fölösleges közbeeső szervek, amelyek akadályozzák az áttételi kapcsolatokat a makroszféra és a mikroszféra (a központ és a vállalatok) között. Indokoltnak látszik azon funkcionális központi szervek megerősítése, amelyek a gazdasági irányítás módszereivel foglalkoznak, például az ár- és bérpolitikával, tervezéssel, munkaerőgazdálkodással és pénzügyekkel stb. Területfejlesztési problémák Egységes jövedelemelvonási rendszert érvényesítünk. Igaz ugyan, hogy bizonyos megkülönböztetést is alkalmazunk, de iparágak szerint. Területi szempontokat azonban nem veszünk figyelembe. Ennek következtében Szlovákia több vonatkozásban hátrányos helyzetbe kerül. Vegyük például az egységes 6 százalékos eszközlekötési járulékot. A szlovákiai vállalatok fiatalabb állóalapokkal rendelkeznek, mint a csehországi vállalatok, tehát nagyobb maradékértéket mutatnak ki. Miután az eszközlekötési járulékot az állóalapok maradékértéke szerint fizetik, a szlovákiai vállalatok többet fizetnek az állóeszközök után. Mindez nem lenije baj akkor, ha a nagykereskedelmi árakat nem állapítják meg pontatlanul, mert hiszen a fiatalabb állóalapokkal nagyobb termelékenységet lehet elérni. Szlovákiában azonban az alapanyaggyártás van túlsúlyban, s ez az érvényes árak szempontjából kedvezőtlenül érinti az itteni vállalatokat. A továbbiakban ezeket a kérdéseket ls tisztázni és rendezni kell. A szabályozók alkalmazása A vállalatok állandó és jogos panasza, hogy a gazdasági szabályozókat gyakran változtatják, ami akadályozza őket gazdasági döntéseikben és távlati elképzeléseik kidolgozásában. Ezenkívül az új irányítás szellemének ellentmondó központi döntések látnak napvilágot. Ilyen például az, hogy a vállalatokban a munkatermelékenység és a bérnövekedés központilag meghatározott arányát kell betartani a bérkifizetéseknél, ami újra az anyaggal való pazarláshoz vezet. A termelékenységet az egy főre eső bruttó termelés szerint számítják, s így minél több anyagot használnak fel. annál nagyobb a bruttó termelés. A gazdasági szabályozókat illetően javítanunk kell elsősorban az ár- és bérrendszert, a beruházási rendszert és a külkereskedelem mechanizmusát. » # # Vázoltuk a új irányítási rendszer eddigi érvényesítését gátló tényezőket. A megjelölt problémák megoldásával kell tovább fejleszteni az irányítás rendszerét, biztosítani gazdasági reformunk teljes sikerét. MÉSZÁROS GYÖRGY oka, hogy iparunk nagy iramban fejlődik, a termelés, a technológia, a kooperáció, a munkamegosztás, a szervezés sokkal bonyolultabb, s mindez nagyobb igényeket támaszt a szakmailag képzett emberekkel szemben. Továbbá a tudomány és a technika fejlődése nagyobb szakemberszükségletet követel. Ezért van az, hogy míg 1958ban egy műszaki-gazdasági dolgozóra 4,6 munkás Jutott, 1966ban már csak 4,2. Azzal kell számolni, hogy a nem munkás kategóriájú dolgozók száma ezután is sokkal gyorsabban fog nőni, mint a munkásoké. Ez a tendencia érvényesül minden gazdaságilag fejlett országban. A jövőben a dolgozók összetétele elsősorban a tudományos-technikai forradalom ütemétől függően fog változni. A PRO Hl R D E T É S ÁLLAS • Západoslovenské kameňolomy ä štrkopiesky, komáromi részlege azonnali belépésre keres: kereskedelmi végzettséggel' és B évi gyakorlattal rendelkező önálló üzemgazdászt (ökonómustj. Fizetés: T-10. Kereskedelmi Végzettséggel" és nyolcévi bérügyi gyakorlattal rendelkező önálló bérügyi előadót (PaMj. Fizetés: T-9—10. Jelentkezni lebet Írásban u kö vetkezS címen: Západoslovenské kameňolomy a štrkopiesky, n. p., závod Komárno — Prístav. ÚF-030 • SZlNÉSZFKLVÉTKL A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZHOZ. A komáromi Magyar Területi Színház színészeket vesz fel az 1968/69-es évad folyamán. Jelentkezhetnek férfiak 30-tól 40 éves korig, akik érettségivel rendelkeznek és tehetséget, hivatást éreznek a művészmunkához. Főiskolát végzettek előnyben. Fizetés 1500—2000 korona között, megállapodás szerint. A felvételi vizsga időpontjáról értesítjük majd azokat, akik felvételre jelentkeznek 1968 március 31-lg, Írásban Maďarské oblastné divadlo, riadltefstvo, Komárno, Fučíkova 24, címen. 0F 032 ISMERKEDÉS • 154/26 éves, szőke értelmiségi lány házasság céljából megismerkednék hozzá Illő fiúval 33 évig. Jelige: Cstrl. 0 042 • 42/160 tisztviselőnő, elvált aszszony, hozzá 1115 úriember Ismeretségét keresi 50 éves korig. Jelige: Kossz egyedül. 0 044 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett, drága férjemet, édesapánkat, nagyapánkat Blrcsák Józsefet utolsó útjára az érsekújvári temetőbe elkísérték. Blrcsák család. 0-043 A legfőbb ideje, hogy gondoskodjék a gépkocsi hűtőberendezésének fagy elleni védelméről. Hűtőjét a FRIDEXSPECIAL védi a legmegbízhatóbban. a FRIDEX-SPECIAL ideális fagyálló, a korróziót meggátló hűtőfolyadék. A FRIDEX-SPECIAL kapható a drogériákban és a Mototechna n. v. üzleteiben. OF-OI3/I Kellemes környezet, ízes ételek és italok várják a vendégeket a lévai vendéglátóipar üzemegységeiben ÍM 111 4 vzm 111 > s « í > S S c c N v v 1 í Š M í Hl Š S Š 11 š H s 11 1 11 š s § 5 1*1 1 1 1 111 š M š M Š S Š M Í š í § 1 1 1 MŠ Š 1 Š 5 M 1 1 Š š M š M § M š M s M H: H ÜF-005 SKLÁRSKE STROJE Bratislava • Petržalka, Kopčianska 15 azonnal alkalmat esztergályosokat, marósokat, horizontál marósokat, hegesztőket, sík- és gömbcsiszolókat. A szakképzettség nélküli jelentkezőket betanítjuk, és szakipari képesítést nyerhetnek. Alkalmazunk továbbá: üzemi őröket, segédmunkásokat, valamint technológusokat és konstruktőröket a T 9-11 kategóriába. Nőtleneknek a munkásszállóban biztosítunk lakást, családos jelentkezők bekapcsolódhatnak az üzemi lakásépítésbe és 1969-ben lakáshoz juthatnak. Érdeklődni lehet személyesen, írásban, vagy telefonon a személyzeti osztályon. Telefon: 536-71-72, 505-18. ÚF-023