Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-13 / 12. szám, szombat

A VILÁGIRODALOM CSILLAGA ooDDooDonao Él f 1 ••••••••••• TOZ VAN, BABAMI Miloš Formán neve jól Ismert nemcsak hazánk határain belül, de még a tengeren tűi is, hiszen az Egy szöszi szerelmei című alkotása — amely itthon oly sok vitára adott okot — Európa-szerte és Amerikában is emlékezetes sikert aratott, tegyük hozzá, megérdemelten. S most új filmmel Jelentkezik Formám, a csehszlovák csoda — ahogy a hazai filmgyártást külföldön emlegetik — kiemelkedő egyénisége. Az új mű címe Tűz van, babáml A Formán, Papouäek, Passer és Ondŕlček négyes remekül összehangolt együttműködéséből született és finom árnyalatokban magán viseli mind a négy tehetséges szerző kezevonását. Formán üj filmje a ma egyszerű emberének jellemét veszi nagyító alá. Egy falusi tüzoltóbál keretén belül megrázó TITKOS BEMUTATÓ Martin FriC legújabb filmjében egyetlen célt tűzött maga eló: a nézők szórakoztatását. Amire vállalkozott, azt sikerrel végbe is viszi, méghozzá művészi színvonalon. A Titkos bemutatók a bűnügyi komédia műfajába tartozik s a végefelé groteszkbe fajul. Kár lenne ebben a filmben eszmei vagy erkölcsi igazságokat keresni. Az nincs benne. De egy csomó szellemes helyzet, rutinos párbeszéd, ötletes rendezés és Igazán jó színészek együtt élvezetes szórakozást nyújtanak. A történet középpontjában szokatlan kettős áll: Vladimír Hudec, a rendkívüli fantáziával megáldott kriml-fró és František Jech az amerikai gengszterek között kiképzett betörő, akinek vállalkozó szelleméhez éppen a képzelőerő hiányzik. Utóbbi gyakorlati tudását és BEFAGYOTT VILLÁMOK Veiczi János magyar filmrendező az NDK legújabb filmjének rendezője, amely a német rakétakutatást mutatja be a történelmi tények alapján. A filmben eredeti dokumentumfelvételek elevenítik fel a náci katonai kutatás történetét és körülményeit. A történelmi tények ábrázolása mellett a rendező arra törekedett, hogy a cselekmény szálait egy izgalmas kalandfilm követelményei szerint bonyolítsa, s olyan müvet nyújtson át a közönségnek, amely a nézőtéren feszültséget, érdeklődést vált ki. Werner vön Braun, a gazdag rakétabáró és munkatársa, dr. Grünwald a történet két központi alakja. Előbbi fenntartás nélkül szolgálta Hitler érdeDDODOOODODD I M í X aűQOQOODOQQ leleplezések tanúja lesz a néző. Míg előző filmjeiben jelentős szerepet játszott a nemzedékek közötti viszony problémája, most csaknem kegyetlen szatírával egyetlen nemzedék leleplezésére vállalkozott. A felnőttek megkövesedett, konformista világát állítja a nézők elé a maga teljes meztelenségében. Hősei tragikusan komikusak és kínosan nevetségesek, kicsinyes gondjaikkal, önáitatásukkal, képmutatásukkal. A filmben nem színészek szerepelnek, de a rendező sok érzéssel és nagy megértéssel kiváló teljesítményre vezette a szereplőket, legalább is az eredmény, a remek alakítások erről tanúskodnak. A színek alkalmazásával még hatásosabban kidomborodik a rendezői szándék s ezzel emelkedik ennek az élettel teli, igaz

1 hangon valló filmnek az értéke. felkészültségét, szervezési képességét össze kell kapcsolni Hudec gazdagon gyümölcsöztethető ötleteivel és biztos a játék, a rendőrség egy Ilyen kettőssel szemben tehetetlen lesz. Persze, sok meggyőző munkájába és ügyeskedésébe kerül Jechnek, amíg Hudecet ráveszi az együttműködésre. Nem is ő, inkább az a tény viszi rá, hogy senki sem hiszi el kigondolt történeteinek realizálhatóságát. Végülis vállalja a betörő banda Irányítását, hogy megmutassa... Hudecet, az írót Jifí Sovák, a feleségét a bájos Jifina Bohdalová alakítja. Csak sajnálhatjuk, hogy a szövegkönyv nem adott elég alkalmat sokoldalú tehetségének megcsillogtatására. A betörő főnököt Cestmír Rada személyesíti meg, legközelebbi munkatársa Vladimír Menštk. keit, és a háború végeztével az öccse által közvetített előrekötött megállapodás alapján azonnal átmegy az amerikaiakhoz, hogy ott folytassa a kutatást. Ám ezek a rakéták már az atombomba szállítására szolgálnak. Grünwald a háború ellensége, a foglyok és szabotálók segítője, akinek vágya, hogy részt vehessen az űrkutatást szolgáló rakéták kísérleteiben. Elete több ízben is veszélybe kerül, csupán az menti meg, hogy tudására még von Braunnak is szüksége van. Az izgalmas, érdekes film egyben emléket állít a humanista szolidaritásnak, az antifasiszta ellenállási mozgalomnak, kidomborítva a tudósok felelősségét kutatási eredményeik felhasználásáért. —

S. K. A SZLOVÁK NEM- a ZETÍ MÜZEUM nagy- II szabású kiállítása em- fj berközelbe hozza számunkra Tolsztoj egész életének és munkásságának látóhatárát, s művészetének jelentőségét. A többezer tárgyi emlékből és korabeli orosz képzőművészeti alkotásokból, s dokumentumokból álló sokrétű anyag a moszkvai Tolsztoj Múzeumból, a Jasznaja Poljana-i Tolsztoj Házból 6s magángyűjteményekből származik. Ezek alapján születésétől haláláig nyomon követhetjük „a legegyetemesebb, mindenki számára megközelíthető író életét, akinek müvében benne van az egész világ" (Szerb Antal). Jasznaja Poljana képe plasztikusan rajzolódik ki előttünk, a kis falvak alázatos, zsúpfödelű parasztkunyhói, a szántóföldek, az erdők és fölöttük a főúri kastély, amelyben Lev Nyikolajevics 140 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. A korán elárvult fiatal gróf rokonaihoz kerül Kazanyba, s az ottani egyetemen jogot és keleti nyelveket hallgat. Tanulmányait abbahagyja, megértve a kor legégetőbb problémáját: a földkérdést és a birtokosok és a muzsikok között feszülő óriási ellentéteket. Jasznaja Poljanában a maga emberséges elképzelései szerint akar gazdálkodni. — A kiállított tárgyak, íróasztalának felszerelése, órája, ruhái, vadászfegyverei egy letűnt világot tárnak föl. A Filipov festette arcmás megmutatja az érzékeny ifjút, akit sért az előkelő körök lelki üressége, romlottsága, aki eltökéli, hogy 5 más és különb lesz. Parasztjai tanítója akar lenni, de értetlenséggel találkozik. Csalódottan, önként jelentkezik a kaukázusi háborúba. A zord hegyóriások és az ütközetek között szerzi élményeit a későbbi híres Kaukázusi mesékhez. És megszólal a pacifista Tolsztoj, aki elítéli a gyilkos háborúkat. Ki is lép a hadseregből és az irodalom felé fordul. Péterváron ismerkedik meg Turgenyevvel, Nyekraszovval és Csernisevszkijjal, s kikristályosodik az irodalom küldetéséről való felfogása. AZ ELADOTT MENYASSZONY új szinrevitelét a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház eredetileg „exportra" szánta. Smetana örökéletű és legismertebb szerzeménye a januárra tervezett olaszországi müvészkörút során került volna bemutatásra. A szlnpadraalkalmazás előkészítésének időszakában az opera vezetősége az olasz rendezőség részéről megszegett pénzügyi szerződés miatt a tervezett körútról kénytelen volt lemondani. Az újonnan betanult Eladott menyasszony ilyen körülmények között kerül a hazai közönség elé. Az Eladott menyasszony új inszcenálása egészében véve üde, rokonszenves. Az évek hosszú során számtalanszor előadott mű folyamán felgyülemlett bizonyos fáradtságot az együttesnek sikerült leküzdenie, és a bemutatón Smetana zseniális operáját élénk ütemben, valódi lendülettel és kedvvel adta elő. Máskülönben az újonnan betanult darabon lényegében nincs semmi új. Mindössze Gábor takarékoskolftöl-ben Oroszországban felszabadítják a jobbágyokat. Tolsztoj békebíróí tisztséget vállat s magára haragítja a környék birtokosait, mert a parasztokat segíti, akiknek nyomorúságos sorsát jól ismeri. Iskolát létesít {asznaja Poljanán. Ábécés könyvet ír, és pedagógiai újságot ad ki. — Majd megnősül. Az irodalomnak élő Tolsztoj dolgozószobáját Rjepln ecsetje Örökítette meg. S látjuk azt • tollat is, mellyel papírra vetette mesteri novelláit, halhatatlan regényeit. Üvegszekrényekben kéziratai és könyvei sorakoznak, s a későbbi fordítások, Nyugat és Kelet majd minden nyelvén. — Itt a Háború és béke, a napóleoni idők orosz és európai világának problémáit és alakjait sűrítő regény, melynek főhőse a nép. Majd az Anna Karenlna következik, mely a kornak, saját magának, a hozzá legközelebb állóknak és osztályának szenvedélyes bírálata. Trubeckoj, Klodt, Ginzburg, Gé plasztikái és Erzja hatalmas fatörzsből, barokkos lángolásból faragott portré-szobra is Jelzik a roppant szellemi és lelki változást, melyen Tolsztoj keresztülment. Mivel kétségeit sem a tudomány, sem a hivatalos egyház nem képes eloszlatni, a paraszthoz közeledik. Lemond a vagyonról, muzsikruhába öltözik s kezemunkájából akar élni. Hadat üzen az európai civilizációnak. Tolsztoj „a XIX. század legnagyobb emberei között a legbonyolultabb" (Gorkij), egyrészt szelídséget prédikál, másrészt kérlelhetetlenül leplezi le a tőkés rendszert. A világot akarja megmásítani s életét mégsem tudja összhangba hozni tanításával, a maga gyöngesége s családja ellenállása miatt. — Végül a nagy optimistából az élet tagadója lesz. — Utolsó nagy regénye, a Feltámadás „a szenvedélyek nagy enciklopédiája". Tolsztojt, az utoplsta-szociallstát nem csupán az orosz, d« az egész világ társadalmi kérdései izgatják. A nacionalizmust, a militarizmust, az egyházat, a félfeudális és polgári világot ostorozó írásait: a Gyónást, a Kreutzer szonátát, az Elő halottat, a Sötétség hatalmát a cenzúra elhallgattatja, csak illegálisan terjesztik ezeket. Erre a pravoszláv egyház az eretnek írót kiátkozza. Az 1905-ös forradalom idején telki drámája fokozódik. Megdöbbent tanúja a népi megmozdulásnak, és hatványozott gyűlölettel ír a cárról és a kormányról. De a forradalom mozgató erőit, történelmi tartalmát nem értette meg. Az új életformát utópisztikusán képzelte el. — A vérbefojtott forradalom, a kegyetlen reakció s a halálos ítéletek váltják ki belőle a „Nem hallgathatok" című brosúrájának vádjait Megfenyegetik miatta, de a világtekintélyt bántani nem merik. Helyette híveit, követőit börtönzik be. SZÁMOS ÉRTÉKES DOKUMENTUM UTAL a 80 éves, már súlyosan beteg nagy gondolkodót és alkotót ünneplő megnyilvánulásokra. — Rendkívül érdekes a Tolsztoj és a szlovákok kapcsolatát, "műveinek a szlovák Irodalomra való hatását jelző része a tárlatnak, s háziorvosának, a liptói dr. Dušan Makovickynak hosszú évekre terjedő naplója és levelezése. Tolsztoj Makovický kíséretében hagyja el éjjel titokban a „rácsnéiküli börtönt", Jasznája Poljanát, s elindul az „űj élet" felé. De a világirodalom egyik legnagyob alkotójának, a kor, a társadalom, az embert lélek mélységei páratlan feltárójának Asztapov vasúti állomáson útjába áll a nagy Kaszás. — Élő és ható művészi és társadalmi erő mindmáig, mert a „géniusz a halálnál is erősebb" {Gorkij). BÁRKÁNY JENÖNÉ Eladott menyasszony dó, a felhasznált anyaggal és formai megoldással eléggé problematikus utaló-szimbolizáló díszlete sejteti, hogy az operaelőadást külföldi vendégszereplésre szánták. S. éppen a tervezőnek a hagyományostól eltérő és a mű szellemének nem megfelelő díszlete következtében nem minősíthetjük ezt az inszcenációt végérvényesnek és ideálisnak. Miroslav Fischer rendező munkája a bevált módszerekhez igazodik, nem zökken ki a színpadraalkalmazás hagyományából. A rendezés főleg a harmadik felvonásban Jut kifejezésre, a komédiások újonnan rendezett jelenetében. Az cpera főszereplői közül valóban csak Anna Kajabová-Peňašková Maŕenkája új, aki csaknem eszményi képviselője ennek a szerepnek. Átgondolt, kidolgozott, biztos hangtechnikával és odaadó játékával megérdemelten az előadás középpontja lett. Imrich Jakubek, a kissé rideg és tartózkodó János, valamint Gejza Zelenay, a kedélyes, a feleslegesen nem fonAz SZNSZ bemutatója toskocjó Kecal megszokott színpadi alakítások, ismertek már a múltból is. Jó a szülők szereposztása Jura) Martvofl (Krusina), Ofga Hanáková (Ludmilla), Juraj Onlščenko (Mlchajés Jaroslava Sedláfová (Ágnes személyében). A különben megbízható Gerhard Auer zenei vezetésében helyenként a tempó túlsürgetése — főleg az első felvonás második felében — és a zenei aláfestés kifogásolható; a zenekar gyakran túlharsogta az énekeseket. Több Smetana-hév, nemesebb dallamosság és zenekari csiszoltság kívánkozna az előadásba. A meseszövésben élénken részt vevő és pontosan éneklő együttest Ján Valach és Ondrej Lenard tanította be, a jól sikerült táncjelenetek koreográfusa pedig Karol Tóth. AZ ELADOTT MENYASSZONY színrevitelével kapcsolatban csak egyet kívánunk: a bemutatón nyújtott színvonalas teljejesítményt az együttes a többi előadás során is tartsa meg! A. G. Struccok estje a Košicei Állami Színházban Az év első bemutatójaként Ivart Bukovčan „Struccok estje" című tragikomédiáját tűzte műsorra a Košicei Állami Színház dramaturgiája. A nagy érdeklődéssel várt előadást Vladimír PetruSka, a drámai társulat új művészi vezetője rendezte, a találóan egyszerű színpadképet Ladislav Šestina tervezte. Bukovčan központi gondolata — egy huszonöt éves érettségi összejövetelen megjelent kilenc osztálytárs és hajdani jóbarát találkozása, önmarcangoló kétkedése, lelket, lelkiismeretet emésztő, s végül egymást vádoló konfliktusa — a jól felépített, érdekes párbeszédből már az előadás legelején kibontakozik. Kilenc különböző jellemű embertípus mereng ezen az érettségi banketten a múlt felett, lapoz a saját lelkiismeretében ős érinti minduntalan az egyetlen megmaradt közös problémát: elegendő erkölcsi támogatásban részesítették-e vajon — a személyi kultusz bizalmatlanságra és óvatosságra ösztökélő éveiben — „Harcsát", — a bajbajutott és segítségre szoruló ártatlan, naiv osztályfőnököt. E mag köré épül — egyre erősödő ellentétekkel — Bukovčan tragikomédiájának mondanivalója és cselekménye. Vladimír PetruSka rendezőnek többnyire sikerült érzékeltetnie az összejövetel légkörét, a baráti kapcsolatok megszűnését és a feszültség elmélyülését. Túlzásmentes, mértéktartó előadást produkált, mindvégig ragaszkodva a szerző eredeti elképzeléseihez. Amit mégis hiányoltunk: az a zárójelenet Izgalmas és konfllktust-eldöntő klcsúcsosodása, ámbár az sem kizárt, hogy ez csupán a premiér hangulatának tulajdonít" ható. A szereplők közt kiemelkedő Anton Gýmerský (Marek) alakítása: jól értelmezett, meggyőző, minden sallangtól és modorosságtól mentes figurája az előadás középpontjába állítja. Kitűnően sikerült Jozef Hodoroosktjnak a világfi bonyolult figurájának a megformálása ls: jó karikírozó érzékkel mutatja be a túlzott reményekkel induló és végül mellékvágányra jutott Ingatag embert. A jól árnyalt, sikeres alakítások között kell megemlítenünk Ján Bzdúch rideg doktorét, továbbá František Dadejt (Luplnoj és Peter Mackót (FülöpJ. Rokonszenvesen oldotta meg feladatát a Mónikát alakító Elena Volková is. A közönség tetszéssel fogadta az előadást. TANZER IVAN A Tüz van, babám! cimü film tűzoltó-hősei Jelenet a Befagyott villámok című filmből