Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-02 / 1. szám, kedd

t Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. január 2. Kedd # XXI. évfolyam, 1. szám % Ara 40 fillér Hazánknak további fejlődést, a világnak békét ANTONÍN NOVOTNÝ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ŰJÉVI BESZÉDE Kedves Polgártársak, Elvtársak, Barátaim! Az új év első napján Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Nemzetgyűlés és a köztársaság kormánya nevében felnőttek­nek és fiataloknak jó egészsé­get, sok szerencsét, boldogsá­got és sikert kívánok az élet­ben és a munkában az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, építkezéseken és a közlekedés­ben, a tudományos, a kulturá­lis és a művészeti tevékeny­ségben, valamint a tanulásban, egyszóval életünk minden terü­letén. Azt kívánom, hogy örö­met leljenek munkájukban, és az hasznos legyen a maguk és családtagjaik számára, s az egész szocialista társadalom számára. Egyúttal őszinte köszönete­met fejezem kt az elmúlt év­ben szocialista köztársaságunk továbbfejlesztésére kifejtett igyekezetükért. A múlt évben jelentős eredményeket értünk el. Mint ismeretes, tavaly kezd­tünk gazdálkodni népgazdasá­gunk új, tökéletesített irányí­tási rendszere alapján. Nö­vekedett a gazdasági szer­vek, az ipari, az építőipari, a közlekedési és más vállala­tok hatásköre és felelőssége, s újraszervezetük a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar Irá­nyítását. Mindez kétségkívül nagy ha­tással lesz köztársaságunk jö­vőbeli fajlődésére. Jelentőségét növeli, hogy még tágabb te­ret nyit az egyének és a mun­kakolfektívák, a népgazdasági irányító szervek és a nemzeti bizottságok kezdeményező munkájára. Természetesen az új rendszer még nem hatotta át minden szakasz tevékenységét, teljes mértékben még nem vált minden egyes munkahelyen a termelés és a gazdálkodás leg­alapvetőbb elemévé. Ennek megvalósítása az Idei és követ­kező évek feladata lesz. Meggyőződésem, hogy ez szo­cialista társadalmunk sokoldalú fejlődése nagy folyamatának kezdete, hogy helyes útra lép­tünk és ezen kell tovább ha­ladnunk. A közgazdasági intéz­kedésekkel összefüggésben a többi szakaszon, az egész tár­sadalmi rendszerben is további fejlődésre kerül sor. Teljes mértékben ki fogjuk használni a közösség tapasztalatait, hogy sikeresen építsük fejlődő szo­cialista társadalmunkat. Sokat várunk a tudománytól, amely már eddig is sokat tett, számí­tunk azok részvételére is, akik népünk, ifjúságunk művelődé­sének fejlesztéséről gondos­kodnak. Az említettek, magától érte­tődően, összefüggenek a szo­cialista demokrácia további el­mélyítésével, amely egyenesen elválaszthatatlan a társadal­munkban végbemenő minden folyamattól, annak előrehala­dásától. A szocialista demokrá­ciának egyre jobban érvénye­sülnie kell egész életünkben, az emberek, az egyes szervek és szervezetek munkájában. További szocialista fejlődé­sünknek, — és ezt tudatosíta­nunk kell, — összhangban kell lennie külpolitikai irányvona­lunkkal. Ennek célja a Szov­jetunióval és más szocialista ál­lamokkal való kölcsönös barát­ságunk, szövetségünk és együtt­működésünk további fejleszté­se, hogy velük együtt oldjuk meg a szocializmus problé­máit, megismerjük egymás ta­pasztalatait, tanuljunk egymás­tól, és így hozzájáruljunk a szocializmus, mint az emberi­ség új, igazságos, a marxiz­mus—leninizmus tudományos alapelvein álló rendje elméle­tének és gyakorlatának közös sikereihez. Törekvéseink, természetesen nem határolódhatnak el a világ fejlődésétől. Ellenkezőleg, ér­tenünk kell hozzá, hogy ki­használjunk minden hasznosat és haladót, amit az emberiség elért, beleértve a tőkésorszá­gokat is. Itt nemcsak a gazda­ságra a technikára és a tudo­mányra gondolok, hanem a ha­ladó kultúrára és művészetre is. Arra, ami elősegítheti a szocializmus építését, hozzájá­rul életünk és munkaeredmé­nyeink gazdagításához. Külpolitikánk alapelve a bé­kés egymás mellett élés, amely a békét, a háború veszélyének leküzdését, a népek barátsá­gát, minden haladó erő támo­gatását és a szocializmus erői­nek gyarapítását tartja szem előtt. A békés együttélés politiká­ját nem értelmezzük úgy, hogy szó nélkül eltűrjük mindazt, amit az imperialista nagyha­talmak az emberiség haladása, vagy a kis nemzetek ellen el­követnek, amint azt például Vietnamban látjuk. Az Ameri­kai Egyesült Államok háborús tetteivel megszegi a béke nem­zetközt alapelveit, s katonai agresszióval törekszik imperia­lista szándékai érvényesítésére-. Ügy sem értelmezzük a bé­kés együttélés gondolatát, hogy sor kerülhet a burzsoá és a szocialista ideológia közötti megbékélésre. Továbbra is nyílt ideológia 1! harcot folytatunk, s egyszersmind arra törekszünk, hogy eredményeinkkel minden egyes területen, a termelésben, a tudományban, a kultúrában, a művészetben és az emberek gondolkodásában bebizonyítsuk a szocializmus előnyeit. Mindezt szem előtt kell tar­tanunk akkor, amikor a továb­bi lépéseket mérlegeljük, ami­kor az eddigi tapasztalatok felmérésével a szocialista tár­sadalom további fejlesztésének útjait keressük, amelyek társa­dalmunk további anyagi és szellemi gyarapodásához vezet­nek. Ez az út nem könnyű. Ezért szükséges, hogy ennek tudatá­ban minden egyes ember, dol­gozzék bár ipari üzemben, me­zőgazdaságban, hivatalban vagy tudományos munkahe­lyen, tudásához, erejéhez és tehetségéhez mérten, vélemé­nyével és javaslataival tevé­kenyen hozzájáruljon problé­máink megoldásához. A szocia­lizmusnak szüksége van arra, hogy az emberek öntudatosan elgondolkozzanak a politikai, az állami, a gazdasági és a kulturális ügyek felett, igény­li, hogy közvetlenül részt ve­gyenek megoldásukban. Ez a kezdeményezés segíti Csehszlo­vákia Kommunista Pártját ab­ban, hogy betöltse vezető sze­repét a Nemzeti Frontban és az államban, hozzájárul a köz­társaság kormánya, a nemzeti bizottságok, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Nemzetgyűlés fel­adatainak megvalósításához. Az 1968. évben léptünk, abba az esztendőbe, amelyben köz­társaságunk megalakulásának és szocialista fejlődése kezde­tének jelentős évfordulóiról emlékezünk meg. Sok évszázados leigázottság után 1918 októberében meg­újult mindkét nemzetünk füg­getlensége, megalakult a Cseh­szlovák Köztársaság, a csehek és a szlovákok közös állama. Nagy előrehaladás volt ez nem­zeti és társadalmi fejlődésünk­ben, amit kommunista pártunk mindig hangsúlyozott. A München előtti köztársaság kapitalista köztársaság volt, kormányát tulajdonképpen a cseh nagyburzsoázia tartotta kézben, ezért nem tudta és (Folytatél • 2. oldalon) üdvözlő táviratok DR. OSVALOO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének. Tisztelt Elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe és kormánya nevé­ben, valamint saját nevünkben is elvtársi üdvözleteinket és szív­ből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek hazájuk felszabadítá­sa 9. évfordulójának alkalmából. Meggyőződésűnk, hogy országaink barátsága és együttműködése a jövőben még sokoldalúbb lesz, és népeink javát, az imperializ­mus elleni harcot, a földkerekség minden népének szabadságáért, a békéért és a szocializmusért folytatott küzdelmet szolgálja. Ünöknek és Kuba népének sok további sikert kívánunk a ha­zájuk szocialista építésében kifejtett törekvésükben. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, JOZEF LENÁRT, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke « • • VÁCLAV DÁVID külügyminiszter táviratban fejezte ki jókíván­ságait DR. RAUL ROA kubai külügyminiszternek. * • • Köztársaságunk elnöke SAYED ISMAIL EL AZHARIMNAK, a Szu­dáni Köztársaság Legfelsőbb Államtanácsa elnökének a szudáni állami ünnep alkalmából üdvözlő táviratot küldött. Hasonló alka­lomból küldött üdvözlő táviratot AHMADOU AHIDJNAK, a Kame­runi 'Szövetségi Köztársaság elnökének is. Meggyőződésünk, hogy 1968 új sikereket hoz a népek békéjéért, biztonságáért és a szocializmusért vívott harcban L. I. BREZSNYEV NYILATKOZATA A NÉPSZABADSAGNAK Budapest — Az 1967-es esz­tendő, amelyben az egész ha­ladó emberiség megünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját, nem alakult rosszul a szocialis­ta közösség népei számára — mondotta többek között Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára a Népszabadság vasárnapi szá­mában megjelent nyilatkozatá­ban. Gazdasági növekedésünk üte­me — mondotta — határozot­tan megelőzi a kapitalista vilá­gét. A KGST-országok például 1951-től 1967-ig 5,4-szeresére növelték ipari termelésüket, s ezzel több mint kétszeresen szárnyalták túl a főbb kapita­lista országok fejlődési ütemét. A múlt év ismét megmutatta, mennyire fontos és időszerű valamennyi olyan erő összefo­gása, amely fellép az imperia­lizmus háborús politikája és a gyarmati rablás ellen. Ez an­nál is inkább fontos — han­goztatta Brezsnyev — mivel az amerikaiak Vietnami agresszió­ja mellett a háborús feszült­ségnek újabb veszélyes gócai alakulnak ki, így a Közel-Ke­leten Izrael agressziójának kö­vetkeztében. Fontos és idősze­rű ez azért is, mert az NSZK­ban aktivizálódnak a nácizmus és a militarizmus erői, s ez komolyan fenyegeti az általá­nos békét. Meggyőződésünk, hogy az 1968-as év újabb sikereket hoz abban a harcban, amelyet az agresszív imperialista politika ellen a népek békéjének és biz­tonságának erősítéséért, a szo­cializmusért folytatunk. Jelentősnek tartjuk, hogy az egységtörekvés a legszélesebb visszhangra talált mozgalmunk soraiban, mondhatni pártjaink döntő többségénél, — hangsú­lyozta Brezsnyev elvtárs, majd így folytatta: A Szovjetunió kommunistát megelégedéssel fogadták több kommunista párt ama fontos kezdeményezését, hogy rendez­zék meg Budapesten a kommu­nista pártok konzultatív talál­kozóját, az új nemzetközi ta­nácskozás összehívásával kap­csolatos véleménycsere céljá­ból. Az SZKP főtitkára nyilatko­zata végén méltatta a Szovjet­unió gazdasági sikereit, és hangsúlyozta a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok gazdasági együttműködése to­vábbi mélyítésének a jelentősé­gét. VIETNAM ] A Szovjetunió mindvégig támogatja a vietnami népet Koszigin válaszai a Japán Sajtóiroda kérdéseire O Ismé­telten megsértették az újévi tűzszünetet Moszkva — Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke újból megerő­sítette, hogy a Szovjetunió mindaddig segtíeni fogja Viet­namot, míg az Egyesült Álla­mok be nem szünteti agresszió­ját. Alekszej Koszigin a Japán Sajtóiroda kérdéseire válaszol­va többek között hangsúlyozta, hogy Japán sokat tehetne a viet­nami kérdés megoldása érde­kében. Ehhez szükséges volna — mondotta —, hogy Japán szi­lárdan szembehelyezkedjen az Egyesült Államok vietnami ag­ressziójával és sürgesse a VDK elleni légitámadások beszünte­tését. A japán kormánynak to­vábbá nem volna szabad meg­engednie, hogy az USA japán területet, anyagi és egyéb for­rásokat használjon fel vietna­mi agressziójának céljaira. Koszigin megállapította, hogy az Egyesült Államok vietnami háborúja egyre barbárabbá vá­lik, s az amerikai militarista körök a katonai akciókat Kam­bodzsára és Laoszra is ki akar­ják terjeszteni. Ha az Egyesült Államok bé­két akar — folytatta Koszigin —, meg kell szüntetnie agresz­szióját és feltétel nélkül fel kell hagynia a VDK területének bombázásával. Saigon — Vasárnap éjfélkor Dél-Vietnamban érvénybe lépett a saigoni kormány által meg­hirdetett újévi fegyvernyugvás. Azonban már éjfél után tíz perc­cel tűzharcra került sor Sai­gontól mintegy 90 kilométerre délnyugatra a szabadságharco­sok és a dél-vietnami tenge­részgyalogosok között. Hanoi — A VDK kormánya nyomatékosan tiltakozik az amerikai imperialistáknak Kam­bodzsa ellen irányuló agresz­szív tervei és akciói ellen, hangzik a nyilatkozatban, ame­lyet a VDK kormánya vasárnap tett közzé. Nguien Duy Trinh, a VDK mi­niszterelnök-helyettese és kül­ügyminisztere kijelentette, mi­helyt megszűnnek a VDK el­leni bombázások és háborús ak­ciók, a VDK hajlandó tárgya­lásokat kezdeni az Egyesült Ál­lamokkal. Alekszej, az orosz pravoszláv egyház pátriárkája — amint hi­vatalos vatikáni körökből je­lentik — VI. Pál pápának üze­netet küldött, amely a vietna­mi háború befejezésével kap­csolatos lehetőségekkel foglal­kozik. Az üzenet tartalmát hi­vatalosan még nem tették köz­zé. pteK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom