Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)
1967-12-09 / 339. szám, szombat
GONDOLATSZILÁNKOK • Jobb két úrnak szolgálni, mint egy szolgának! W. Bruzinszki • Sajnos, a mi vállalatunknál már minden vezető helyet betöltöttek, most már csak szakembereket alkalmazunk. C. Sedy • Aki áll, könnyen eleshet. Ezért van annyi csúszómászó. J. Kolesár • Annyira igazságos, hogy egyetlen funkciót sem mernek rábizni. A. Stubna • Világnézetét jóminőségű bőrkötésben tartja és rendszeresen leporolja. T. Janovic • Leszokott a pirulásról, mert nem akarja, hogy kétszínűséggel vádolhassák. M. Popin — A ml Igazgatónk Ádám és Évától kezdi! mindig (SPILKJ) Két férfi beszélget: — Na ifjú férj, hogy ízlik a házasság? — Minden rendben van. Tndod, a feleségem egy angyal: minden háztartási munkában segít nekem. • Az előadó a hallgatósághoz: — A statisztika kedves hallgatóim olyan mint a bikini. Megmutatja azt, amit mindenki ismer és elrejti azt, amit mindenki ismerni szeretnel <ÉÉlÍf§ll mmm mm WM' A tanító az iskolában a példaképekről beszél. A gyerekek jelentkeznek: — Az én apám katonatiszt és Hunyadi Jánost választatta példaképül! — Az én apám orvos és Semmelweis Ignác a példaképe. A tanító megkérdezi Mórickát: — Na Móricka, a te édesapádnak ki a példaképe? — Dugovics Titusz! — ??? — Az én apukám főkönyvelő és azt mondja: ha én lebukom, mindenkit magammal rántokl Viharos éjszaka. A hid karfájánál egy férfi bámulja a mélyben hömpölygő vizet. Aztán ugrani akar. Egy másik férfi elkapja. — Ember! Megbolondult?! Érdemes eldobni az életét?! Na, mondjon el mindent, majd meglátja, hogy nem olyan reménytelen a helyzet. Tíz perc múlva mindkét férfi leugrott a hídról. * — Mondd miért válnak a Kovácsék? — A nő szerelmes lett egy orvosba, a férfi pedig egy színésznőbe. — Szóval tökéletes szerelmi válás!? • Két hetedik osztályos srác beszélget: — Tudod a múlt tanév első felében szerelmes voltam az orosz tanárnőbe ... — Aztán? — Aztán jött a félévi bizonyítvány. • Két asszony beszélget: — Tudod, szegény férjem hagyatéki ügye annyira komplikált, annyi utánjárást igényel, hogy sokszor már azt szeretném, bár meg se halt volna! • Két csavargó beszélget Párizsban a hid alatt: — Mit csinálnál, ha találnál 50 millió frankot? — Építtetnék magamnak egy hidat. — ??? — Tudod, mégis más az, ha az ember a saját hídja alatt alszikl — Enyhe narkózist kell alkalmaznom! A beteg bólint és kihúzza a pénztárcáját. — Hagyja kérem, nálunk nem keil fizetni. — Nem is akarok fizetni, csak gyorsan megszámolom a pénzemet. — Hiába kérem, nem kaptak csöveketI (DIKOBRAZ) .autós- Cík w förfenet Ismeri a jelzést Türelmetlen autós nyomja a dudát a város egyik utcáján keletkezett forgalmi akadály előtt. Egy járókelő oda*megy és rámutat az út melletti jelzőtáblára, amelyen pirossal áthúzott duda díszelgett. — Maga nem ismeri ezt a jelzést? — kérdezte az autóstól. -r Mit képzel maga? Hogyne ismernéml — méltatlankodott az autós. — Azt jelenti, hogy zemeiskola van a közelben. Hibás boiton v Születésnapot ünnepeltek a családban. Az emelkedett hangulat közepette egyszer csak felfigyeltek a lakás legfiatalabb lakója, a hétéves kisfiú furcsa viselkedésére. Na'gy riadalommal állapították meg, hogy az ebadta egy óvatlan pillanatban megdézsmálta a likőrös üveget. Az apa megfeledkezett róla, hogy jó néhány pohárka pálinkát megivott, azonnal autóba tette a kisfiút és orvoshoz Indult vele. Pechjére útközben megállították a közbiztonsági közegek. Előkerült az ismert ballon, s befújás után színváltozással jelezte, hogy a vezető alkoholt fogyasztott. — Maga ivott! — hangzott a szigorú megállapítás. — Ugyan kérem, hova* gondolnak — tiltakozott az autós egy hirtelen ötlettől vezérelve. — A ballon rossz! — jelentette ki határozottan. — Próbálják csak ki a gyerekkel — mutatott az autó mélyén gubbasztó fiúra. A próba megtörtént, s gondolhatjuk milyen eredménnyel. Az ellenőrző közegek fejcsóválva dobták félre a „hibás" ballont, s elnézést kértek a gyanúsításért. (gál) 1967. XII. 9. 11 o CQ O H—^ < «/> o < o CQ o »— < tn O < < RADIOKALÓZOK A „kalózrádiók" működését betiltó angol törvény a szigetország partjaitól elűzte az illegális úszó adóállomásokat. Ám az a veszély ls fennáll, hogy egy egész szigetet el fog űzni Angliától. Az Ir-tengerben fekvő 45 kilométer hosszú, 17 kilométer széles és 50 194 lakosú Man szigetről van szó. Az említett törvény ugyanis nemcsak a rádiókalőzokat sújtja kérlelhetetlen szigorral, hanem azokat ls, akik együttműködnek velük. A kalózrádiók egy kivételével beszüntették működésüket. Ez az egy, a Caroline amerikai reklámok hirdetéséből tartja fenn magát, s Man sziget lakóinak rokonszenvét és támogatását élvezi. A szigetnek érdekes történelmi múltja és különleges statútuma van. Valaha egy viking királyság központja volt, és 923 óta saját paralamenttel büszkélkedhetett. Man sziget ősi joga, hogy átveheti Anglia törvSnyeit, de ez nem kötelessége. Most ez az ősi parlament elvetette a kalózrádiók ellen hozott brit törvényt. Lépése azzal magyarázható, hogy a sziget idegenforgalomból él, s a Caroline kalózadó saját érdekében is díjtalan reklámot csinál a szigetnek. Ha a Caroline beszüntetné adását, megszűnne a turisták özönlése. Miután a brit belügyminisztérium elrendelte, hogy Man szigeten is hajtsák végre az említett törvényt, a sziget lakossága nagyon felháborodott. Egy időben kompromisszumban reménykedtek, de most készek az ENSZ-hez fordulni orvoslásért. Man sziget most arra törekszik, hogy társul domínium státusát nyerje el. /Stern/ o CQ o < I/) o < > — Apúúúúl Mikor Jön már végre a Donald-kacsa?! — Hiába, régebben a férjiak sokkal férfiasabbak voltaki (Die Welt) KET NYELV HARCA Algír utcáin az útjelző táblákon gyakran látható áthúzott francia nyelvű szöveg, melyet arabbal cseréltek ki. Bár a sajtóban, a rádióban, a központi utcákon még dominál a francia nyelv, az arab anyanyelv már kezd gyökeret verni a főváros közéletében. Az arab nyelv általános bevezetése azonban nagy ellenállásba ütközik. Ennek fő oka az, hogy az arab értelmiségiek közül kevesen ismerik tökéletesen anyanyelvüket, s így nem tudnák azt terjeszteni a helyi tájnyelveken beszélő lakosság körében. Az arab értelmiségiek többsége azért ellenzi az arab nyelv bevezetését, mert szerintük nem képes haladni a modern tudomány fejlődésével, nehézkes és archaikus. Mellesleg attól tartanak ezek a franciául beszélő arabok, hogy az arab nyelv terjedése folytán elvesztik pozícióikat a közigazgatásban és az oktatási rendszerben. Ettől azonban nem kell félniük, mert Algéria jelenleg szakemberhiánnyal küszködik. IAl-Ahram) TARZAN LEJÖTT A HEGYEKBŐL Törökországban egy Időben nagyon elterjedt a Tarzandivat. Nagyvárosok környékét emberi ábrázatukból kivetkőzött hordák lepték el. Egészséges fiatalok megszálltált az erdőket és a hegyeket, szikláról sziklára fáról fára ugráltak s tigrisek hiányában juhászkutyákkal viaskodtak. Látványosságnak számítottak külföldi turisták számára, és baksisért fitogtatták „művészetüket". Tarzan azonban kiszorult a vetítővászonról, szerepét James Bond, a szuperkém vette át, így a török Tarzanok kénytelenek voltaik visszatérni a városokba és biztos állás után nézni. Egy Tarzan azonban továbbra is ottrekedt a Bursa környéki hegyekben. Niazi Ertan volt ökölvívó kudarcot vallott a ringben, ezért báránybőrt öltött és tőrrel felfegyverezve a hegyekbe vonult tarzánosdit játszani. Török lapokban gyakran jelentek meg riportok Ertan kalandjairól. Az éhség, a hideg, az élelem hiánya azonban őt ls megviselte. Eszébe jutott még kedvesének ígérete, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhagy tarzáni életmódjával. Lejött a hegyekből, s egyenesen a rendőrségre tartott. A rendőrség beérte azzal, hogy igéretét vették: soha többé nem fog vágyni Tarzan babéraira, s munkát keres. [Sarifov — Negyei ja/ MIÉRT SZAKADTAK EL EGYMÁSTÓL A FÖLDRÉSZEK? A Föld kontinenseit szárazföldnek nevezzük. A tudósok azonban egyre inkább hajlanak arra a felfogásra, hogy a földrészek úgy sodródnak, mint jéghegyek az óceánokon. Már Humboldtnak feltűnt, hogy Dél-Amerika keleti partja és Afrika nyugati partja olyan pontosan kiegészíti egymást, mint a gyermekek összerakósdi-játékának részel. Alfred Wegener ezt ki is mondta. Wegener nemcsak Afrika és Amerika, hanem Ausztrália, India és az Antarktisz körvonalait óriáskontinenssé illesz-, tette össze, mintha azok egy széttépett újság darabkái volnának. Wegener véleménye szerint ezek a földrészek egykor egyetlen szuperkontinest alkottak. A hatalmas földrész azután szétrepedt és darabjai sokezer kilométerre sodródtak egymástól. Más kutatók az Atlanti-óceán mindkét oldalán a geológiai struktúrák messzemenő azonosságát fedezték fel. A struktúrák, amelyek az egyik földrész partján véget érnek, az óceán túlsó oldalán pontosan a megfelelő helyen folytatódnak. A földrészek mozgását az elmélet legtöbb híve szerint az a mechanizmus okozza, amelyre /. Tuzo WiZson profeszszor, kanadai geofizikus utalt. Wilson feltételezi, hogy több száz kilométer kiterjedésű áramlatok izzóvá és folyékony^ nyá vált kőzeteket szállítottak a földkéreg alatt. Hatvanmillió esztendeje a lávaáramlatok új változata indult meg a Föld méhében, Afrika elszakadt Indiától, Ausztrália pedig az Antarktisztől. India végül az ázsiai földrészhez csapódott. Ezen a becsapódási helyen emelkedik a Himalájai (Frankfurter Rundschau!.