Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-08 / 338. szám, péntek

A

mikor a napokban meglátogattam a szlovákiai csapágygyárakat (itt gyártják a csapágyak zömét) és láttam, mily nagy gonddal készítik és ellenőrzik gyártmányaikat, ilyen bizarr gondolatom támadt: Amennyiben a földgömb tengelye elkopna és új csapágyazására kerülne sor, a nemzetközi pályázatra a híres svéd SKF, az Olasz RIV, a japán KOYO és NSK és egyéb jónevű gyárakon kívül bizonyára a csehszlovák ZVL (Závody na v^robu loáísk), vagyis a csapágygyárak trösztje is benevezne. Kevesen tudatosítják, hogy gyakorlatilag minden gép, legyen az gépkocsi vagy motorkerékpár, villanymotor vagy mezőgazdasági gép, háztartási villamos fagyasztó, villanymozdony vagy vasúti vagon, műszer vagy legkorszerűbb textilipari berendezés csapágyon — hozzátehetjük, ma leginkább gördülőcsapágyon — fut. Csapágy nélkül megállna az ipar nagy gépezete. Régen elmúltak már azok az idők, amikor kielégítő volt a bronzból, vagy egyéb ón tartalmú fehérfémből készült csúszócsapágy. Ma már mindinkább a gördülő csapágyak veszik át a szerepét. TÖRPÉK ÉS ÖRIÁSOK Kí tudná megmondani, hányféle csapágyat alkalmaz a hazai ipar? Eláruljuk: több mint ötezret. Ezek közül a ZVL csaknem háromezer nagyságú típust gyárt. A legkisebbik átmérője 2 milliméter és súlya 0,35 gramm, a legnagyobbik 1,6 méter átmérőjű és 1654 kg súlyú. A csapágy a gép egyik leginkább igénybe vett alkatrésze, hiszen rajta forognak a tengelyek, a mai gépek fordulatszámát pedig már ezrekkel, sőt tízezrekkel mérjük. A csapágyaknak emellett a legszélsőségesebb feltételek között is megbízhatóan kell működniük: > el kell viselniük a magas hőmérsékletet, a poros környezetet, a különféle kenőolajok be hatását és emellett korrózióállóaknak kell lenniük. A világon évente körülbeiül 2,4 milliárd csapágy születik. A legtöbbet az USA (800 millió), a Szovjetunió (600 millió), MILYENEK A KILÁTÁSOK? A mezőgazdaságra a következő ivekben rendkívül igényes feladatok várnak. A tudományos műszaki haladás további fejlesztése jóvoltából 1980 ig a nyerstermelés 36 százalékos (évente 2,5 szálaiékos) növekedésével számolhatunk. A munkatermelékenység megkétszereződése mellett 300 — 400 000-rel kevesebb munkaerűre lesz szükség. Ez különösen a női dolgozókra vonatkozik, akiknek a száma lényegesen megcsappan. Mindezen eredmények biztosítása elképzelhetetlen a talaj termővé tételét célzó nagyobb talajbernhá sások nélkül. Josef Benda. a Tudományos Rendszerű Gazdálkodást Kutató Intézet igazgatója ezeket a problémákat fejtegette a tegnap Prágában megtartott sajtóértekezleten. — A legsürgősebb feladatok egyike — mondotta — a racionalizáló Intézkedések ellenőrzése a növénytermesztésben, úgy hogy egy dolgozó legalább 30 hektáron biztosíthassa a termelést. A Tudományos Rendszerű Gazdálkodást Kutató Intézet ezeket a célkitűzéseket a gyakorlatban kipróbált és jól bevált tapasztalatok alapján tanulmány formájában már nyilvánosságra is hozta. A tanulmányt az intézet megbízható kiinduló pontnak tekinti tudományos kutatásai terén kifejtett munkájában. }. Benda igazgató az intézet további tevékenységéről szólva a feladatokat több csoportra osztotta. Az állami feladatok főleg a műtrágya hatékonyabb kihasználására és a tehéntenyésztés technikájának fejlesztésére összpontosulnak. A reszortfeladatok tel)esftésénél a mlntagazdaságok ellenőrzésére és szakosítására helyezik a súlyt. Erre a célra 12 mezőgazdasági üzemet választottak kl, melyek máris a megadott útmutatások alapján dolgoznak Az újságírók kérdéseire válaszólva, az igazgató részletesen fr

f foglalkozott a talaj termővé tételével kapcsolatos folyamatban levő munkákkal, melyeknek során 1987. |ó eredményeket mutattak fel Vefké Leváre és Malacky környékén. XII. 8. A további problémák várnak megoldásra a növénytermesztés kemi5

zálása, a gazdasági állatok tápláléka 6* a gépesítés terén. -kmJapán, az NSZK. Svédország stb. gyért. A ZVL trö»ít vállalatai az elmúlt évben 42,8 iwllliót, vagyis a világtermelés kb. 1,7 százalékát szolgáltatták. Ebben az évben termelésük megközelíti az 50 milliót. Első pillantásra talán úgy tűnik, hogy ez kevés, ámde ha összehasonlítjuk csapágygyártásunkat a lakosság számával, úgy hazánkban kb. 2,9 csapágy jut egy lakosra. Ilyen szempontból a világ élenjáró országai közé sorakozunk fftenjáró gyárak hasonló termékeivel. Ennek köszönhető, hogy csapágyaink 25 százalékát exportáljuk. A szocialista országokon kívül legnagyobb átvevőink közé India, Argentína, Franciaország, az NSZK, Dánia és Brazília tartozik. A ZVL igényes követelményeket támaszt a csapágyak minőségével szemben. Fokozatosan el akarják érni, hogy a csehszlovák szabvány (CSN) által meghatározott standardCsap ágy gyár tók (az USA-ban 3,4, az NSZK-ban 3,6, Nagy-Britanniában 1,9, Olaszországban 1,7 csapágy jut egy lakosra). ELŰTERBEN A MINŰSEG Melyik csapágyról mondható, hogy minőségi? Bármelyik felhasználótól kérdeznénk meg ezt, mind más-más választ adna. A minőséget ugyanis mindenki aszerint értékeli, mire használja a csapágyat. Az egyik a hosszú élettartamra helyezi a súlyt, a másik megbízhatóságot vagy nagy pontosságot kíván a csapágytól, a harmadik zaj nélkül működő csapágyat követel, a negyediknél a korrózióállóság esik latba stb. Persze nemcsak hazánkban tisztázatlan a csapágyak minőségi jellemzőinek a kérdése. Csehszlovákia, Magyarország és az NDK között az utóbbi időben kecsegtető együttműködés bontakozik ki a csapágygyártás terén. Egyebek között közös tárgyalásokon (ez ideig már ötöt tartottak) ezt a kérdést is boncolgatják: milyen a minőségi csapágy? Elsősorban pontosnak kell lennie. A ZVL gyárai ebből a szempontból a lehető legjobb eredményeket igyekeznek elérni. Ez irányú törekvésük sikeres. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy külföldön is elismeréssel nyilatkoznak gyártmányaikról és az ott végzett összehasonlító teszt-vizsgákná] a ZVL-csapágyak minden tekintetben felvették a versenyt az nál egy fokkal pontosabbakat gyártsanak. Gyártmányaiknak 38 százaléka már ma is ilyen minőségű. Másodrendű csapagyakat pedig kl sem engednek a gyárakból. OBJEKTÍV ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK A gördülőcsapágy viszonylag kevés alkatrészből tevődik öszsze: a belső és külső gyűrűből a gördülő testekből — golyókból, hengeres, kúpos, hordó vagy tű alakú görgőkből — és ezeknek a testeknek egymástól való távolságát biztosító úgynevezett kosárból. Mégis mindegyik sok-sok kézen megy át, míg összeszerelve elhagyhatja a gyárat. Amikor azt mondjuk, hogy az egyes elemeknek és a kész csapágyaknak is sok kéz alatt kell átmenniük, ezt a szó szoros értelmében kell venni. Va lóban: valamennyi elemet kézbe kell venni, és optikai úton. majd műszerek segítségével el lenőrizni. Ez a kiváló minőség feltétele, márpedig például a Kysucké Nővé Mesto-i gördülőcsapágygyárban a prémiumok 60 százaléka a termékek minőségétől függ — a munkásoknál isi A csapágygyár legérdekesebb része éppen az ellenőrző részleg, ahol a megengedett méreteltéréseket mikronokkal, azaz a milliméter ezredrészeivel mé rik. Elnéztem, amint az egyik ellenőr kesztyűs kézzel minden egyes golyócskát a kezébe vett. egy speciális toleranciamérő aiá tett, minden oldalról megmérte, majd a műszer „órájának" adatai szerint a kiváló, vagy az elsőosztályúak közé sorolta. Megkérdeztem: y Hány golyócskát ellenőriz így egy műszak alatt? — Olykor háromezret is. Számolni kezdtem: Nyolc óra — az 480 perc, illetve 28 800 másodperc. Ezek szerint minden kilencedik másodpercben kell egy golyócskát a fürge női ujjak közé fogni. — Bírja a tempót? — firtattam tovább. — Nem fájdul meg a szeme az ezüstösen csillogó golyócskák fényétől? — 0 nem, hiszen minden óra után néhány percnyi pihenőnk <>an... — És miért használnak munka közben bőrkesztyűt? — Nehogy ujjaink verejtékcseppecskéi esetleg korróziót okozzanak. Hasonlóan kimerítő a felületi hibátlanság optikai vizsgálata is. Használnak ugyan erre is automatagépeket, teljesítményük azonban nem nagyobb az élő ellenőrénél. Mi több: az igényesebb gépekbe készülő csapágyak alkatrészeinek ellenőr íésénél pontosabb a női szem! Megálltam a csapágyak zajo«ságának ellenőrzésénél is. Olyan pontos mérőműszeren végzik ezt a munkát, amely hevesen reagál például arra is, ha egy csipetnyi cigarettahamu esik a golyócskák közé. KI FINANSZÍROZTA A BERUHÁZÁSOKAT? Gépipari termelésünk 1970-ig évente 8—10 százalékkal fog növekedni, az 1970—1980 időszakban pedig évente további 6—8 százalékkal. Ez a termelésnövekedés a csapágygyártás kapacitásának kibővítését követeli meg: az 1966—1970 években több mint 50 százalékkal, 1980-ig pedig kétszeresére kell itt növelni a termelés volumenét. Beruházások nélkül ez természetesen lehetetlen lenne. Üj üzemeket kell létesíteni, korszerűbb gépeket beszerezni, illetve gyártani (Kysucké Nővé Mestoban a gépek 60 százaléna tíz évnél idősebb, de 15 éves gépeken is készülnek a precíz csapágyak, pedig tízévenként ki kellene cserélni a gépparkot). A csapágygyártás a múltban a gépipar mostohagyermeke volt. „Állami" pénzen számos új üzemet létesítettünk, az ezekben gyártott gépeket komplettáló csapágygyárak ugyan akkor többé-kevésbé magukra voltak hagyatva. A tröszt vezetői ezért úgy vélik, hogy mosi, amikor az új gazdasági feltételek között saját eszközeikből képtelenek fedezni a sok milliós beruházásokat (objektív szükségszerűség váltotta ki őket), állami dotációt kellene kapniuk, márcsak azért is, mert új gyáraikat Észak-Szlovákia gazdaságilag elmaradott vidékeire telepítik, ahol sok ezer embernek biztosítanak munkalehetőséget. DÓSA JÓZSEF A DZSENTRIK 0ST0R0ZÓJA Csiky Gergely 125 éve született Nálunk Csiky Gergely egyike a legtöbbet játszott szerzőknek. A Nagymamát az elmúlt években öntevékeny együtteseink számtalanszor bemutatták és játsszák sok helyen, talán még ma is. Ám igazságtalanok lennénk, ha a 125 éve született Csiky Gergelyre csak mint a Nagymama írójára gondolnánk. Közönségsiker tekintetében a Nagymamáé a pálma. Csiky munkásságára azonban nem ez a könnyfakasztó, de lényegét tekintve szentimentális mű, hanem azok a darabok jellemzőek, (A proletárok, A Stomfay család, A cifra nyomorúság, a Széplányok, a Buborékok, stb.), amelyekben leleplezi kora társadalmának visszásságát és züllöttségét. Pályakezdő írásai tfóslat, lanusz, Az ellenállhatatlan!, az újromantika jegyében születtek. A nyolc nyelven beszé'ő rendkívül művelt, az egyháztól egyre távolodó világi szellemű Csiky azonban hamar felismerte, hogy a valóságtól elvonatkoztatott szerelmi bonyodalmakkal nem az igazi költészetet szolgálja. Munkásságában a pálfordulást Párizs jelentette, ahol megismerkedett a tézisdrámákkal és a kor divatos szerzőivel. A franciák drámaszerkesztésmódjából és ábrázoló technikájából alakította ki a maga módszerét, amellyel meggyőzően vitte színpadra az erkölcsi alapjukat vesztett dzsentriket, és amellyel sikerült megteremtenie a magyar kritikai realista drámát. Az első igazán nagy sikert a részben Párizsban írt és a budapesti Nemzeti Színházban 1880ban bemutatott A proletárok című művével aratta. A ma Ingyenélők címmel játszott darabban a polgárosodó társadalom tipikus figuráit: a házasságszédelgő nemesurat, a zugírászt, a műveletlen úri fiút és általában a csalókat, a szélhámosokat, a szerencselovagokat vonultatta fel és állítja pellengérre. A Stomfay családban a dzsentrik gőgjét leplezi le. A Cifra nyomorúság az uzsora hálójában vergődő kistisztviselők világát ábrázolja. A Széplányok a kapitalizálódó Budapest erkölcsrajza. A Buborékok — szatirikus cselekmény keretében — az úri társadalom külső csillogásait és az úri gavallérok sanda udvarlási szándékát teszi nevetségessé. A főtéma mindenütt a szerelem. Az abszurd «taámák korában a Csiky életmű sokak szemében porosnak tűnik. Nézzünk azonban bárhogyan is erre a szerzőre, tagadhatatlan, hogy a XX. század előtti magyar drámairodalomnak Katona és Madách után Csiky Gergely a legjelentősebb képviselője. BALÁZS BÉLA K

özkedvelt és forgalmas üzlethelyiség Bratislavában a ätrkoveci halbolt. A nagy látogatottságot azonban aligha a homlokzatán díszelgő ölesbetűs feliratnak (RYBY). kö szönhetl. Inkább a kedves és a gyors kiszolgálás csábítja ide a vendégeket. A kedves vevő a sokféle halkészítményen kívül kaphat Itt teát, kávét, levest stb., szóval ezekkel ls növelik az ott fogyasztható áruválasztékot. Kész ál.'lás ez a közelben dolgozó többszáz munkásnak. A frissen ' csapolt sörnek meg az egyéb sokféle üdítőnek is nagy a .teletje ebben a sok ezer lakosú új városban. Elégedetten távozhat innen a vevő, — mondhatnánk a felsoroltak alapján. Mondhatnánk is, ha ... ötéves fiacskáját kézenfogva csinos fiatalasszony lép be az üzlethelyiségbe. Uram bocsá', az asztaloknál ülő férfiak egy kicsit odalesnek. A fiatal mama nem rájuk, hanem a fiacskájára figyel. Nem a megszokott kép. Nem a mama, hanem a gyerek vonszolja az anyját. — Anyukám te egyszer halat Ígértél. Gyere vegyünk — hangoskodik a lurkó. Már ott is állnak a halas medence mellett. Csalódottan. A medencében nem hal, még víz sincs. A fiatalasszony ideges tekintete egy szabad kiszolgálót keres. A raktárhelyiségből Michal Rudinsky üzletvezető lép ki. Szolgálatkészen szólítja mog a fiatalasszonyt. — Mivel szolgálhatunk? — Egy élő pontyot szeretnék. Az üzletvezető sajnálkozó arcklfe íezése és a széttárt karok lényegében már meg is adták a választ. Az üzletvezető mégis megjegyzi. — Sajnos, ebben a szezonban élőhalat még nem kaptunk. — De hiszen azt ígérték ... — Nekünk ls ígérték, mégsem kaptunk. Esetleg bent a kőtéri üzletben. — Én talán időmiliomos vagyok? Másfél óra múlva munkába kell indulnom. Hol van nekem arra két órám, hugy egy hal miatt annyi időt járjak. És két koronát fizessek oda-vissza. — Ingerülten emeli fel a hangját. — Maguknak több idejük lenne rá, hogy idehozzák a halat. És kötelességük ls ... — Szívesen megtennénk, — védekezik az üzletvezető, de a vevő már nem rá figyel. Már az ajtóból „dobja" vissza a szót. — Ha már nem árulnak halat a boltlukban, akkor legalább a cégtáblát cseré:jék ki. A maguk pontyának minek a cégér, — mondja, és most már ő vonszolja a fiúcskát. Az üzletvezető komor tekintettel kö veti a távozó „vevőt". Hozzálépek. — Bocsánat, azt az asszonykát jól magára haragította. Egyébként én sem értem, hogy most a pontyszezonban miért küldik a vevőket a kőtéri halboltba. — ön legalább az ezredik, aki ezt kérdi tőlünk, miért nincs élőhal a halboltban. S én csak annyi magyarázattal szolgálhatok, hogy a víz miatt. — Talán rossz a berendezés? • — Kifogástalan. De vizünk még nincs. — No, ne tréfáljon, itt Strkovecen földszinti helyiségben ne lenne víz. — Ne értse félre. Nem technikai, hanem gazdasági az ok. Az igazgatóságnak egy köbméter víz hat koronába kerül. A mi üzletünk haltartásához az drága. Szerintük. Énhez természetesen elég nehéz még valamit hozzáfűzni. A gazdaságosság törvényerejű, különösen most, az új gazdaságirányítási rendszerben. Számos Intézkedés tette lehetővé a vállalatok gazdálkodásának gazdaságosságát. Ám ott, a vállalatok gazdaságosságát biztosító intézkedések szomszédságában az ls ott van, hogy a vállalati nyereség növelése semmiképpen nem terhelheti a fogyasztókat. Ha az igazgatóságnak drága a hatkoronás víz, mennyivel drágább a fogy asz', ónak a másfél-két órát igénybe vevő utazás stb. Sok ezer strkoveci lakos nevében mondhatom — nem tudjuk elfogadni a Jirásková 3 szám alatt székelő igazgatóság gazdasági magyarázatát. Hacsak nem az a meggondolás vezeti az igazgatóságot, hogy a szomszédos mészárszékben sem árulnak élő sertéseket. T

réfán és cinizmuson túl várjuk a választ, lesz-e hal a Strkoveci halboltban? Avagy a halügyünk az illetékesek számára továbbra Is hallhatatlan marad? HARASZTI GYULA