Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-16 / 346. szám, szombat

DIVAT EGY SZABÁSMINTA ALAPJAN HÁROMFÉLE MELLÉNYT IS KÉSZÍTHETÜNK Télen munkába, iskolába és otthon egyaránt hasznát vesszük az ujjatlan vagy a jő meleg ujjas mellénynek. Régi kabátból vagy bármilyen maradék anyagból megvarrhatjuk, sőt szükség esetén vatelinnal kibélelhetjük. A szokásos módon készítsünk elöl és hátul kissé karcsúsított szabásmintát. Ha a mellényt csak darabokból tudjuk megvarrni, készítsünk princessz-vonalú szabásmintát. Ezt íektessük rá a kimosott, kivasalt (esetleg űjj anyagra, és szabjuk ki a mellényt. 1. Ezt a csinos, ujjatlan mellénykét blúzzal, pulóverrel és rakott szoknyával viseljük. Bakfis lányoknak iskolába nagyon jól megfelel. 2. Az ujjas mellényt munkában és otthon egyaránt viselhetjük. A zsebek a karcsúsító tűzésbe vannak bedolgozva. Egyszerű selyembéléssel kibélelhetjük. 3. Ezt a kiskabátszerű ujjas mellényt kosztümkabát gyanánt is viselhetjük, színben hozzá illő szoknyával. A fázósak vatelinnal is kibélelhetik. A kezdő háziasszonyoknak gyakran okoz bosszúságot a rizsfőzés. Nehezen tudják eltalálni a főzéséhez szükséges vízmennyiséget vagy a főzés módját, s így a rizs összetapad, ahelyett, hogy a szemek szépen külön maradnának. Természetesen sok múlik azon is, hogy milyen minőségű a rizs. Kezdő háziasszonyoknak azt ajánljuk, vásároljanak osztályon felüli vagy I. osztályú rizst, ennek a főzése kevesebb problémával jár. A rizst főzés előtt forró, majd hideg vízzel alaposan mossuk meg. Előfordul, hogy a rizsnek petróleumra emlékeztető, különös szaga van. Ennek oka rendszerint az a nyomdafesték, amellyel a rizseszacskók feliratát nyomják. Ilyen esetben többször forrázzuk le a rizst főzés előtt. Rizst legkorszerűbben és leggyorsabban gőznyomásos kuktaMit süssünk karácsonyra? DIŰS RUDACSKÁK. 25 dkg darált diót, 25 dkg cukrot, egy egész tojássárgáját összegyúrjuk, ízlés szerint fahéjjal fűszerezzük (esetleg szegfűszeggel), lh cm vastagságúra kisodorjuk, két ujjnyi szélességű rudakat vágunk belőle, majd lisztezett tepsiben, lassú tűz^ nél megsütjük (inkább csak szárítjuk). Ha kihűlt, fehér mázzal vonjuk be, ami a következőképpen készül: 2 tojásfehérjéből, X citrom levéből s annyi cukorból, amit ez felvesz, öntetet keverünk. Egészen simára kell kikevernll Ezzel bevonjuk a fazékban főzhetünk. A kuktába tegyünk egy kevés olajat, ezen addig forrósítsuk a rizst, míg „tükrösen áttetsző" lesz. Aztán sózzuk meg, s annyi vizet öntsünk rá, amilyen űrtartalmú volt az edény, amelybe a megtisztított rizst tettük. Erre a célra legmegfelelőbb a mércével ellátott műanyag-pohár, amelyen külön jelölés van a rizsre is. Ha ezt az edényt tele teszszük rizzsel, akkor tele pohár vizet öntünk rá; ha félig, akkor fél pohár vizet öntünk a rizsre. Azután a kuktát jól lezárjuk, s a forrástól, vagyis a sípolástól számítva néhány percig főzzük a rizst. Ez a főzési mód azért előnyös, mert nem ég oda, nem keverhetjük meg, nagyon gyorsan elkészül, s a szemek szépen külön maradnak. TÉM GONDOK Faluhelyen úgyszólván mindenütt szénnel vagy fával fűtenek. Tehát a falusi háziasszonyoknak sokkal több gondot okoz a fűtés, mint a városiaknak, hiszen a városi lakások többségében központi fűtés van. Ezért most elsősorban a falusi háziasszonyoknak szeretnék tanácsot adni. 1 Hogy a fűtés minél mi• • nél kevesebb piszokkal járjon, mindig csak akkor szedjük ki a hamut, amikor már teljesen kihűlt. Ugyanis a meleg hamu rászáll a bútorokra, ágyneműre, szőnyegre. O Mindig reggel készítsünk be a kályhába; hogy mire délután hazajön a család munkából, Iskolából, egy gyufagyújtással tüzet gyújthassunk, s ne kelljen a hideg lakásban sokáig fagyoskodnunk. •3 Ha a kéményt tisztítják, ne égjen a kályhában vagy a konyhai tűzhelyben a tűz. Kéménytisztításkor ajánlatos a kályhacső köré nagyon jól kifacsart, nedves ruhát tekerni, így a résen nem szállhat ki a korom. A tűzhely minden ajtaja zárva legyen! /I A tűzhelynek csak akkor van jó huzatja, ha a kéményt és a kályhacsöveket rendszeresen tisztítjuk. C Ha a kályhának nincsen jó huzatja, nem hasznosítja jól a tüzelőt, s a lakásban széngáz keletkezik. Í Éppen ezért ne sajnáljuk a fáradságot és a kiadást sem. Ha nem tudjuk kellőképpen megjavítani a régi kályhát, vegyünk inkább újat. "T A fűtés ideje alatt több' • szőr is szellőztessük ki a helyiséget, még akkor is, ha nem érzünk széngázszagot. Ugyanis az égés nagyon sok oxigént von el a levegőből. Az oxigénhiányos levegőben megfájdul a fejünk, esetleg hányingert is kaphatunk, p Ne valljuk azt a nézetet, hogy: „Kár a jó meleget kiengedni". Néhány perces szellőztetés után a szoba Ismét hamar felmelegszik. 9

A szeneskamra lehetőleg • a lakás közelében legyen. Így a szénbehordás nem olyan fárasztó. Ha módunk van rá, készítsünk be egyszerre több tüzelőt. •1 Aprófából ajánlatos nagyobb mennyiséget készíteni előre, hogy a begyújtáskor ne legyen fennakadás. rudacskákat, és meleg sütőben megszárítjuk. PUNCSTORTA TEJSZÍNHABBAL Ezt a tortát ls készíthetjük kész piskótalapból. Ebben az esetben egy vastagabb és egy vékonyabb tortát veszünk. A nagyobb tortát 3 részre vágjuk, a kisebbet pedig apró darabokra vagdalva egy porcelán tálba tesszük. A felvagdalt piskótát jó erős rummal leöntjük, és állni hagyjuk. Közben a felvágott tortalapokat finom sárgabaracklzzel vékonyan megkenjük. Azután rárakjuk a rumban áztatott, felvagdalt piskótadarabokat, s a tortalapokat egymásra helyezzük. A tetejét keményre felvert tejszínhabbal díszítjük. Nagyon ízletes és könnyen elkészíthető. CITROMTORTA 6 tojásbői a szokásos mödon gömbölyű formában piskótatortát sütünk. Ha kihűlt, három részre vágjuk, és megmosott citrom lereszelt héjával behintjük a lapokat, egymásra helyetzzük, s kissé állni hagyjuk. (A friss tészta átveszi a citromolaj kellemes illatát.) Azután a reszelt citromot leszórjuk róla, és a következő krémmel megtöltjük a tortát: 3 tojásfehérjét 20 dkg cukorral habüstben vagy mély porcelán tálban gőz fölött habosra verünk, cseppenként hozzáadjuk egy fél citrom levét, és kihűtjük. Azután 15 dkg vajat habosra keverünk, és apránként hozzákeverjük a tojáshabot. Előfordulhat, hogy a krém a citromlétől megtúrósodik. Ebben az esetben gyenge gőzön addig kevergessük, amíg a krém kisimul. A torta tetejét citrommázzal vonjuk be. SZÉPSÉGÁPOLÁS 1967. XII. 17. Ha a karácsony előtti sok munka miatt nincs Időnk fodrászhoz menni, vagy nem akarjuk eltékozolni időnket az órákig tartó várakozással, mossuk meg otthon a bajunkat. Fejmosáshoz a jól bevált samponok bármelyikét használhatjuk. A hajmosáshoz lágy vízre van szükségünk. A meszes víztől a haj szürke lesz. Ahol a víz nem eléggé lágy, bóraxszal meglágyíthatjuk. Hajmosás közben alaposan masszírozzuk meg fejünk bőrét, ez serkenti a bőr vérellátását. — Talán még a mosásnál is fontosabb az öblítés. Hajunkat többször egymás után alaposan öblítsük le. Az öblítővízbe tehetünk néhány csepp citromlevet. A szőkék öblítéshez használhatnak kamillafőzetet. Rövid vagy félrövid bajból nem művészet szép frizurát fésülni. Ehhez azonban szükséges, hogy megfelelő irányban csavarjuk fel a hajunkat. Ha választék van a hajunkban, mindig ettől jobbra és balra kezdjük a csavarást. Ha nincs, akkor hátrafelé csavarjuk a hajat a fejünk tetején, oldalt pedig letelő haladó Irányban, kisebb tincseket csavarunk fel egymás után. — Hajcsavaráshoz nagyon Jó a világos sör vagy a citromlé. Ettől szebbek a hullámok. A bajunkat tökéletesen meg kell szárítanunk, mielőtt kiszednénk belőle a csavarókat. Ha nincs hajszárítógépünk, mossuk meg este a hajunkat, csavarjuk be, azután meleg kendővel jól kössük be a fejünket s hagyjuk benn a csavarókat reggelig, míg a haj tökéletesen megszárad. A kifésülést bontófésüvel kezdjük, majd nylonkefével keféljük jól hátra, s azután kezdjük fésülni belőle a kívánt frizurát. Ha készen vagyunk, megfelelő távolságból lakkozzuk be a hajunkat. A lakkot sohase permetezzük túlságosan közelről a bajunkra, mert ettől páncélszerüen megkeményedik, összetapad, s a fürtök vége iándzsaszerűen hegyes lesz. Ha tartós hullám van a bajunkban, használjunk nagy hajcsavarót. A (ima hajat tetszés szerint nagy vagy középnagyságú csavarókra csavarhatjuk. Az egészen rövidre nyírott frizurát nem szükséges becsavarni, elég, ha a nedves hajból kézzel hullámokat formálunk, és 1—2 csipesszel megerősítjük, amíg megszárad. " PRAGAI LEVÉL " Tomboló város December 9. — páratlan szombat. Éppen ezért szabad szombat is. Reggel kilenc óra. Finom, vékony hótakaró borítja a régi prágai házak kúpcserepeit és a panelháznak lapos tetőit. Az apró hó még egyre hull. Valóságos idill, bizonyára láttak már ilyet. Aki valahonnan felülről tekint alá az első hóba öltözött, száztornyú városra, elfogódva szemléli. Nyugalom, varázs; már csak a Mozart-zene hiányzik. S ha még felcsendül a Loreto harangjátéka, az ember úgy érzi magát odafönn a Hradzsinban, mintha más évszázadba került volna. Ám odalenn ... Ám odalenn, a központban tombol a városI Már a városba vezető főutakon kezdődik. Más napokon a gépkocsik inkább kifelé tartanak a városból, vagy a városba igyekvők száma azonos a kifelé törekvőkével, ezen a karácsony előtti szabad szombaton azonban mindenki a városba tart. Az ember azt hihetné, hogy az egész köztársaság. A Moldva partfán sorban állnak az autóbuszok; vannak itt kirándulók LitoméHcéről és Mostból, VlaSimból és Jindfichúv Hradecről, Svitavyból és Rakovníkból. Egész földművesszövetkezetek és üzemek érkeznek, mert mindenki úgy véli, hogy karácsonyi ajándékot legjobban a fővárosban vásárolhat. Délelőtt tíz óra. A városban a hó elkásásodlk, az autók mtnden sarkon súrolták egymást. A járdákon a hó már olyan akár a kocsonya, vagy a lekvár. Hogy ml folyik, azt leheletlen leírni — azt látni kell. Erhber ember hátán, lökdösődnek, próbálnak kitérni egymásnak ... Próbálnak kitérni... Már amennyiben sikerül. De itt lehetetlen mozdulni, nem még kitérni. Az ember már a t85novi állomás környékén is csak nehezen mozoghat, a vasúti kocsik az emberek százait öntik kl magukból, főként fáradt falusi asszonyokat nagy táskákkal. Azt hiszik szegénykék, hogy Prágában pirosabb a jonatánalma, és ízletesebb a csokoládémáías zselécukorka. Karácsonyi kollekció mindenütt van elég, valahány falusi kereskedésben, de hát: — Tetszik tudni, asszonyság, mi Prágából hoztunk kollekciótI Az emberek nem lépésben járnak. Ügy ugrálnak valahogy, mint a verebek. Deciméterenként haladnak. Az ember úgy érzi, hogy csak billeg. Ha felülről nézem az embereknek ezt a nyüzsgését, úgy tűnik, mintha odalenn kocsonya, vagy dzsem reszketne, s az emberfejek cseresznyeszemek volnának. Türelmetlenség. — Hogyan juthatok el, kérem a Fehér hattyúba és a Gyermekáruházba? — Odanézz, amott a kirakatban van ... Ne akarjon az utcáról idejekorán eljutni a vonatra vagy az autóbuszra. Az út, amelyet máskor öt-tíz perc alatt megtesz, most legalább fél óráig fog tartani. Ha itt-ott egy-egy naiv lélek gyorsabban akar haladni, igyekezete meddőnek bizonyul. Az egyetlen lehetőség, ha az ember lelép a kocsiútra, annak a veszélynek téve kl magát, hogy elüti az autóbusz, vagy megbírságolják. Gyalogjárónak lenni ebben a városban valóságos büntetés. A tömeg^ verébléptei a járdán váratlanul teljesen megszűnnek. Állunk. — Mi történik? — Épp az a baj, hogy semmi se történik. Semmi és senkt se mozdul, mindenki áll. Az egész járda ugyanis valahogy önműködően sorba állt mandarinra a közeit gyümölcsbolt előtt. Aki pedig tovább akar jutni, törjön keresztül a tömegen ... Tizenegy óra. A tömeg egyre sűrűbb lesz. Elárasztja a Pfikopyt és a felásott Vencel tér járdáit. Az átjárókban, amelyek ideiglenesen kötik össze Prága legnagyobb terét az utcákkal, egy pillanatra sem szűnik a forgalom. Az emberek dobozokat és csomagokat, repedésig tömött táskákat cipelnek. A táskákban, zsebekben, keblekben és mellényekben rejtegetett pénztárcákból kireppennek a banklegyek, és milliókká gyűlnek az áruházak pénztáraiban. Mindebbe beleharsog a vezetékes rádió, amely minden nagyobb üzletben működik. Hellyel-közzel még karácsonyi énekeket ts játszanak a hangulat emelésére és tőként a zaj növelésére. — Karácsony előtt soha senki többé ide nem csábítI — jelenti ki egy agyonizzadt asszonyka a Divatáruházban, mert képtelen eljutni a pulthoz, hogy egyáltalán szót érthessen a lábbelit cipelő elárusító kisasszonnyal. — Megyünk haza! — szól határozottan nem kevésbé izzadt társnőjéhez, míg egy karácsonyi dalt éneklő gyermekhang arról bizonykodik, hogy nem mennek haza, hanem „Együtt mennek Betlehembe". Akármerre megyünk, ilyesféléket hallhatunk: „Még nincs ... még nem kaptam ... kellene még ..." Vagy: „Ne taszigáljon! Még néhány hajszás, ideges és bosszankodásteli nap karácsonyig, a nyugalom, béke és családi boldogság ünnepéig ... — Én taszigálom? Taszigálja a fene! Ne járjon az emberek feje tetején! Micsoda?! Hogy légcsavart vegyek a fejemre? Tisztelt uram, ne szemtelenkedjék! Múlt szombaton és vasárnap rozoga kocsiban fehér szakállas Mikulás járta be Prága utcáit. Nyomtatott meséket osztogatott és meghívókat az óvárosi vásárcsarnokba (egyébként semmi különöset nem kínáltak ottl). Ügy látszik, ma már a szentek is foglalkoznak gazdaságtannal. Egy másik fennkölt hármas — Mikulás, ördög és angyal — motorizáltan, sőt hogy úgy mondjam menetoszlopban érkezett. Megállt Prága valamennyi fő útkereszteződésén, ahol az irányjelző lámpákon kívül a közlekedési rendőr éber szeme őrködik, a forgalmat irányítva s bírsággál sújtva azokat, akik úgy vélik, hogy az út csak számukra épült. (Elég gyakran vélekednek így a prágai taxisofőrök.) Hát ez a mi közlekedési hármasunk fekete Volgán érkezeit a mikulási afándékkal, s a zacskó édességen kívül, amelyet a Mikulás nyújtott át, működésbe lépett az ördög is, s a szolgálatot teljesítő rendőr kabátját seprőjével alaposan kiporolta /állítólag nem mindennapi igyekezettel és kedvvel). A taxisofőrök azzal a kívánsággal fordultak a rend őreihez, hogy az eddiginél nagyobb megértést tanúsítsanak fáradságos hivatásuk iránt. Jóllehet aznap minden útkereszteződésen megállították a forgalmat, egyetlenegyet sem bírságoltak meg közülük. Agyonhajszolt, zsúfolt, Ideges, tomboló a karácsony előtti Prága. Igazán nem lesz már rossz, ha az év vége felé az üzleteken megjelenik a „LELTÁROZÁS" felirat. Akkor aztán arra is jut majd idejük az embereknek, hogy a smíchovl Néprajzt Múzeumban megtekintsék a köztársaság valamenynyi sarkából odagyűjtött betlehemeket. Akkor lesz igazán „Békesség a jóakaratú embereknek".