Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-15 / 345. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Miért emelték a nagykereskedelmi árakat Az ár az új irányítási rendszerben a termelési és a fogyasztási viszonyokat tükrözi. Egyike azoknak a döntő tényezőknek, amelyek befolyásolják a termelés ütemét és szerkezetét, a vállalatok Jövedelmi helyzetét, a kereseteket a termelő ágazatokban és a lakosság személyi fogyasztását. Ebből a szempontbői az ár fontos közgazdasági eszköz, amely társadalmunk további fejlődésének komoly problémáit sűríti magában. Az árreform első szakasza Árrendszerünkben sok volt az adminisztratív jellegű elem. Nem biztosította sok vállalat ós termelési ág rentabilitását, a ráfizetéseket az állami költségvetésből árdotációkkal fedezték. Az árban nem jutottak kifejezésre a termelési eszközök beszerzésének tényleges költségei. A nagykereskedelmi árak, az árrendszer fogyatékosságai deformálták a gazdasági kapcsolatokat a népgazdaságban. A nagykereskedelmi (termelői) árak reformjára azért kerül sor, hogy olyan árrendszert hozzunk létre, amelyben az árak helyesen fejezik ki a reális költségeket és biztosítják az ágazatok és termékek helyes árarányait. A nagykereskedelmi árreform az értékviszonyok objektivizálásának, a termelés további sikeres fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. Az árreform első szakaszának az volt a célja, hogy korlátozza az árdotációkat, amit az új irányítási rendszerben át- menetileg alkalmazunk, mert deformálják a termelők és a felhasználók közötti kapcsolatokat; a termelési ágak és termékcsoportok árszintje olyan legyen, hogy a nagykereskedelmi árakat a társadalmi költségek színvonalának ismérveként fogadhassuk el a termelés és a beruházások gazdasági hatékonyságának számításánál; közelítse a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi, valamint a nagykereskedelmi és a külkereskedelmi árakat; eltávolítsa a nem kívánatos különbségeket az egyes ágak tiszta jövedelmét illetően, feltételeket teremtsen a Jövedelemelvonási rendszer érvényesítésére, vagyis az árak átlagban fedezzék a termelési költségeket és a kötelező vállalati befizetéseket. Az árreform első szakaszában a nagykereskedelmi árak színvonala nem nyújtott fedezetet a vállalatok saját eszközökből történő beruházására. Az árszint meghatározásakor abból a feltételezésből Indultak ki, hogy a vállalatok jobb gazdálkodással megfelelő alapot képeznek a beruházásokra, illetve hitelt vesznek igénybe. Ezért a nagykereskedelmi árak színvonalába csak alacsony (a bérek 22 százalékának, a költségek 2—3 százalékának megfelelő J rentabilitást építettek be. Ez a kis rentabilitás nem küszöbölte kl a költségeltérések kedvezőtlen hatását a vállalatokra, ami átmenetileg megköveteli a veszteséges vállalatok dotálását, illetve azt, hogy ezek a vállalatok engedményeket kapjanak a kötelező befizetések alól. Ezen intézkedések mérete azonban összehasonlíthatatlanul kisebb, mint korábban volt. Az árreform első szakaszában, vagyis 1967. január elsejével meghatározták a termelési ágak és termékcsoportok nagykereskedelmi árszínvonalát és arányait, úgyszintén az alapnyersanyagok és anyagok nagykereskedelmi árát. Nem teremtettek azonban feltételeket arra, hogy a termékek árai már a reális költségeket és a kereslet-kínálat alakulását is kifejezzék. A termékek ilyen közgazdaságilag indokolt árarányait (az árak individualizálását] a termelői árak átépítésének második szakaszában valósítjuk meg. Az árszínvonal emelkedése A kormány gazdaságpolitikai irányelveiben meghatározták a nagykereskedelmi árszínvonal 19 százalékos emelését az iparban (összehasonlítási alap az 1966. január elsejei árt>z!nvonal). A statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az ipari termelői árszínvonal 29—30 százalékkal emelkedett. Erre az emelkedésre azért kerülhetett sor, mert az üj nagykereskedelmi árak színvonalába utólag belefoglaltak további költségeket is, amelyeket eddig más, nem vállalati forrásokból fedeztek. Ugyancsak utólag vettek figyelembe egyes kivételeket az általános elvek alól. Ezek a kivételek és az árváltozások kölcsönhatásai 9 százalékos nagykereskedelmi árszínvonal-emelkedést Jelentenek. A további 1—2 százalék (2,4—4,8 milliárd koronának megfelelő) emelkedés annak a következménye, hogy a vállalatok indokolatlanul emelték a nagykereskedelmi árakat. Ezt bizonyítják az eddigi felmérések a nagykereskedelmi árreformot és a rentabilitást illetően. Az árszínvonal az egyes ágazatokban a következőképpen emelkedett: a bányászatban 49,9, az energiatermelésben 38,7, a nehéziparban 28,9, a vegyiparban 47,1, az építőiparban 42,3, a közszükségleti iparban 20,1, az élelmiszeriparban 20,5, az egész iparban 29,3 százalékkal. A nagykereskedelmi árszínvonalba a bérek 22, a költségek 2—3 százalékának megfelelő rentabilitást építettek. A rentabilitás tényleges alakulása nagy eltéréseket mutat az eredeti feltételezéssel szemben. A központilag Irányított ágazatokban a rentabilitás a béreknek 76,6 százaléka, a költségeknek 15,28 százaléka, Szlovákiában 49,69, illetve 9,86 százalóka. A nemzeti bizottságok által irányított állami gazdasági szervezetekben 36,73, illetve 11,57, szlovákiai méretben 44,04, illetve 13,71 százaléka. Az árreform második szakasza A nagykereskedelmi árak reformjának első szakaszában egyszerre nem oldhattunk meg minden problémát. Közgazdaságilag indokolt árrendszer létrehozása hosszabb folyamat, és olyan árszínvonal kialakítását követeli meg az ágazatokban és termelési ágakban, amely reálisan tükrözi a társadalmilag szükséges költségeket, figyelembe veszi a kereslet és a kínálat alakulását és más társadalmi politikai szempontokat. Az árreform egy sor nem kívánatos jelenséget hozott a gazdaságban, elsősorban a vállalati jövedelmek mértéktelen növekedését, ami gyengíti az ú] irányítás közgazdasági eszközeinek működését. A termelők nincsenek kitéve oiyan gazdasági nyomásnak, főleg a termelés szerkezetét illetően, amely gazdaságos termelésre ösztönözne. Az indokolatlan jövedelmeket ezért a vállalatoktól elvonják. Az árreform második szakaszában az árak individualizálására kerül sor. A közgazdaságilag indokolt és társadalmilag kívánt áralakulást a központi szervek és a szakágazati igazgatóságok közötti megállapodásos árak biztosítják. Az árakat az illető ág ár-, jövedelmi és piaci helyzetének elemzése alapján állapítják meg. Ebben döntő szavuk lesz a fő felhasználóknak. Ennek a folyamatnak a végén a termelési-gazdasági egységek és a központi ágazati szervek új árjegyzéket dolgoznak ki. 1968. január elsejével sor kerül a behozott és részben a hazai nyersanyagok árának emelésére, a szén árának csökkentésére, a dotációk és pótlólagos elvonások jelentős részének megszüntetésére, a félkésztermékek és késztermékek árának emelésére a nyersanyag árának emelésével kapcsolatban, a közszükségleti Ipar kiemelt ágaiban történő áremelésre a termelés fejlesztésének ösztönzése érdekében. Ezzel a nagykereskedelmi árszint 2,5 százalékkal emelkedik. A termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat aránytalansága, a konkurrencia hiánya hatással van az árak emelkedésőre. Várható, hogy a vállalatok a nyersanyagok árának emelését igyekeznek majd a termékek árának emelésével kiegyensúlyozni. Ennek megakadályozására van szükség szigorú központi árellenőrzésre. M. Gy. Közgazdasági szabályozok a kereskedelemben 1968-tól megváltoznak a belkereskedelmi vállalatok működésének közgazdasági feltételei. A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM irányítása alá tartozó vállalatokra jövő év január 1-től a következő közgazdasági szabályozók érvényesek. 1. A bruttó Jövedelem utáni befizetés 18 százalék. A befizetési alap a hitelek utáni kamattal nem csökkenthető. 2. Az üzletek állóeszközei utáni befizetés 3 százalék, a többi állóeszköz utáni befizetés 6 százalék. 3. A kereskedelmi vállalatokat Illetményadó és forgóeszközök utáni befizetés nem terheli. 4. A leírásokból történő befizetés az általánosan érvényes szabályok szerint történik. 5. Állami dotációt beruházásokra a kereskedelmi vállalatok csak áruházak építésére és korszerűsítésére kapnak, mégpedig a beruházási költségek 30 százalékának magasságában. 6. A bankhitel a beruházások finanszírozásában átlagban 40 százalékot tesz kl. 7. A tartalékalap a munkadíjazási alapnak minimálisan 6 százaléka és a bruttó nyereségnek 25 százaléka. A vállalatok a tartalékalap egy részét felhasználhatják a beruházások finanszírozására akkor, ha a hitel meghaladja a beruházási költség 40 százalékát. 8. A szakágazati igazgatóság 1968-ra a vállalatoknak befizetéseket írnak elő a szakágazati igazgatóság alapjaiba, átlagban a bruttó nyereség 15 százalékának magasságában. 9. A kereskedelmi vállalat csak akkor fizethet nyereségrészesedést, ha teljesíti befizetési kötelezettségeit az állami költségvetéssel és a szakágazati Igazgatósággal szemben, s ha betartja a tartalékalap minimális nagyságát. A CEDOK szakágazati vállalat bruttó jövedelem utáni befizetése 8 százalék, állóeszközök utáni befizetése 3 százalék. A vállalatot forgóeszközök utáni befizetés és illetményadó nem terheli. A leírásokból történő befizetés az általánosan érvényes szabályok szerint történik. Szállodák építésére és korszerűsítésére a beruházások költségvetési ára 50 százalékának magasságában állami dotációt kap. Tartalékalapja 3 százaléka a munkadíjazási alapnak. Az üzemi hitel utáni kamat 3 százalék. A beruházásokat 40 százalékban bankhitelből eszközli. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK 14 százalék jövedelemadót fizetnek. A tartalékalap minimális magassága a munkadijazásl alapnak 6 százaléka. IIletményadót nem fizetnek. Az üzemi hitelek után a kamat 3 százalék. Országos jelentőségű szállodák építésér^és korszerűsítésére 50 százalék, áruházak építésére 30 százalék dotációt kapnak. Beruházásaikat egyébként saját eszközökből, a szövetkezetek központi alapjaiból, illetve hitelből eszközlik. A VENDÉGLÁTÓIPAR! ÜZEMEK bruttó jövedelem utáni befizetése 16 százalék. Az állóeszközök után 3 százalék a befizetés. A forgóeszközök után nem fizetnek be, nem terheli őket illetményadó. A leírásokból történő befizetés az általánosan érvényes előírások szerint történik. Szállodák építésére és korszerűsítésére 50 százalék dotációt kapnak. A tartalékalap a munkadíjazási alap 3 százaléka. A beruházások finanszírozásában a bankhitel átlagban 40 százalékot alkot. Az üzemi hitelt 3 százalékos kamat terhelL — szl — SPORT A KÜLFÖLD LABDARÚGÁSA Újabb értékes magyar portyagyőzelem Az AJAX hat gólja Tel Avivban ^ Kiesett a Tottenham tek. a 4:4-es összesített eredmény, nél az idegenben lőtt gólok döntöttek a franciák javára. Az Olympique Lyon hetedikként jutott ba a kupagyőztesek Európa Kupájának nyolcas mezőnyébe. SIKER CHILÉBEN A tengeren túl portyázó magyar labdarúgó-válogatott szerdán esta — közép-európai idő szerint csütörtökre virradóra, — Santiago da Chilében játszotta újabb mérkőzését. Az 50 000 néző előtt lebonyolított Chile—Magyarország mérkőzés a vendégcsapat 5:4 (4:3) arányú győzelmét hozta. A magyar csapat így ált fel: Gelei — Káposzta, Páncsics, Sóvári — Gürücs, Szűcs — Bene, Varga, Dunai II., Matíiesz, Farkas. A vendégcsapat az 5. percben Farkas góljával szerezte meg a vezetést. Szünetig a Vasas gólzsákja a 28. és a 42. percben újabb két gélt lőtt, majd Bene ls feliratkozott a góllövőlistára. Közben a vendéglátók Sancbez, Castro és Reinoso révén voltak eredményesek. Igy alakult kl az első félidő 4:3-as állása. Szünet után a védelem már jotiban vigyázott a csatárokra. Ekkor mindkét oldalon csupán egy-egy gól esett. Az 55. percben Hodga egyenlített, a 78. percben azonban a mérkőzés folyamán beállt Molnárnak sikerült a győzelmet biztosítania. BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK A Kanári-szigeteken lévő Las Palmas városában került sor Spanyolország és Portugália utánpótlás-válogatottjainak mérkőzésére, amely gól nélküli első félidő után 1:1 arányú döntetlent hozott. Tel Aviv városában az izraeli válogatott a holland bajnokcsapat AJAX Amszterdam együttesét fogadta s attól 8:1 (3:0) arányú vereséget szenvedett. A találkozóra 10 000 néző volt kíváncsi. Bulgária válogatottja Kiustendiíben előkészitő mérkőzést játszott a helyi Levszkl csapatával és azt 8:0 arányban legyőzte. Góljait Nitkov (3), Kotkov (2), Jakimov, Dermenzsiev és Popov lőtte. A bolgárok vasárnap játsszák selejtezőcsoportjuk utolsó mérkőzését a portugál fővárosban. Mexikóban az ottani élcsapatok egyike, a Nccaxa 1:0 arányú vereséget szenvedett az NSZK bajnokcsapatától, az Eintracht Braunschweigtfil. A KEK-ÉRT Londonban szerdán a késő esti órákban 50 000 néző előtt került sor a KEK nyolcaddöntőjének visszavágójára a Tottenham Hotspur és az Olympique Lyon együttese között. A találkozót az angol' csapat 4:3 (0:2) arányban nyerte, de mivel az első mérkőzésén otthonukban l:0-ra a lyonlak győzBotvinnik legyőzte Larsent Palma de Mallorcában lebonyolították a nemzetközi sakkverseny 14. fordulóját. A nagy érdeklődéssel várt Larsen—Botvinnik találkozó a szovjet exvllágbajnok győzelmével végződött és ezzel Botvlnnik fél pontra megközelítette a versenyben vezető dán nagymestert. További eredmények: Portisch —Medina 1:0, Ivkov—Tatai 1:0. A Torán—Jtmez, Corral—

Donner, Lehmann—Gligorics és az O'Kelíy —Bednarski találkozók döntetlenül végződtek. Az élcsoport: Larsen 11,5, Botvinnik 11, Szmiszlov 10, Gligorics és Portisch 9—9 pont. A magyar országos sakkbajnokság állása: Szabó és Forintos 4—4 pont, Barcza és Szilágyi 3,5—3,5 pont, Haág és Lengyel 3—3 pont. Kosárlabdázók a bajnoki pontokért Hét közben a férfiak csoportjában néhány mérkőzést játszotta á kosárlabda-liga pontjaiért. A bratislavai rangadón az esélyes Slávia győzött a Slovan ellen. A két közép-szlovákiai csapat találkozója meglepetésre a Prievldza győzelmével ért véget. Eredmények: Slávia BratislavaSlovan Bratislava 98:82, Prievldza —Svit 97:79, Ostrava—Olomouc 78:82, Blansko—Brno 72:100, Sparta—Pardubice 85:79. A sportfogadás hírei A Sazka 52. Játékhetének műsorán ezek az angol bajnoki labdarúgó-mérkőzések szerepelnek: 1. Arsenal—Nottingham Forest, 2. Burnley—Sheffield Wednesday, 3. Everton—Sunderland, 4. Fulham —Chelsea, 5. Leeds United—Wolverhampton Wanderers, 6. Leicester City—Manchester United, 7. Manchester City—Stoke City, 8. Newcastle United—Liverpool, 9. Sheffield United—Coventry, 10. West Bromwich Albion—Southampton, 11. West Ham United—Tottenham Hotspnr, 12. Middlesbrough— Carlslisle United. A számszerű eredményről már hírt adtunk, tehát olvasóink tudják, hogy a Juventus Bukarestben kiharcolt gól nélküli eredményével a BEK legjobb nyolc csapata közé jutott. A lapzárta után érkezett hírek arról számoltak be, hogy túlfűtött légkörben rendkívül izgalmas játékot hozott a bukaresti Rapid és Juventus találkozója. Az első félidőben Del Sol, az olaszok „karmestere" megsérült, azután már csak statisztált a pályán. A torinóiak csak arra törekedtek, hogy gólt ne kapjanak. Elkeseredetten, kitűnően védekeztek. A második félidőben sok, kemény összecsapás „tarkította" a Játékot és ezért Riegg nyugatnémet Játékvezető a torinői Salvadoret és a bukaresti Dant kiállította. A mérkőzés után az elkeseredett hazai szurkolók hógolyókkal dobálták meg a játékvezetőt. AZ OLASZ KUPÁÉRT Az Olasz Labdarúgó Kupa legutóbbi fordulójában a következő eredmények születtek: Bari—

AC Milan 1:1 (1:0), Pisa—Internazionale Milano 1:1 (0:0), Catanzaro— Torino 0:0, Reggina Reggio dl Calabria—Bologna 2:3 (0:0). VlZUM NÉLKÜL NEM LEHET Venezuelában a bajnok Portuguesa vezetői és játékosai, valamint a szurkolók nagy érdeklődéssel várták a Moszkvai Dinamó vendégjátékát, amelyre holnap került volna sor. A mérkőzésből semmi sem lesz, mert a szovjet együttes nem kapta meg a szüksége» venezuelai beutazási engedélyt. Afrika tiltakozik K. Ganga, a legfelsőbb afrikai sporttanács főtitkára a TASZSZ közlésé szerint kijelentette, hogy amennyiben a Dél-afrikai Köztársaság sportolói részt vesznek az olimpián, az afrikai országok távol maradnak a játékoktól és kilépnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból. Másfél ezer sportoló ezerrel töbli kísérd A grenoblei téli olimpiai játékok rendező bizottságának legújabb közlése szerint a világversenyre eddig 38 orszásből 1483 sportoló Indulását jelezték, akiket 2500-an kísérnek el, — vezetők, versenybíró stb. — Franciaországba. Ami késik, nem múlik? Régóta vajúdik az Inter Bratislava labdarúgó-csapatának két hónapi időtartamra tervezett nagyméretű portyája. Az eredeti terv szerint Közép- ős Dél-Amerikában kellett volna a népszerű együttesnek szerepelnie. A jelenlegi helyzet szerint valószínűnek látszik, hogy a portya menedzsere túl sokat ígért és nagyon keveset teljesít. Az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a hivatalos értesítésre és az ígért repülőjegyekre legfeljebb december 19-ig vár. Amennyiben nem érkeznének meg, a csapat január 2-ig szabadságot kap és azon tűi minden figyelmét a közeledő tavaszi idénynek szenteli. Amennyiben a nagy portya nem válik valóra, a feketesárgák két héten át pályájukon folytatják az edzéseket, majd újabb 14 napra az Alacsony-, vagy a Magas Tátra egyik üdülőjébe teszik át működésük színhelyét. Az ÚJ idény rajtja előtt szívesen lebonyolítanának három külföldi mérkőzést ős ezekkel kapcsolatban a tárgyalások folyamatban vannak. A többi között érkezett egy angliai ajánlat is, de a vezetőség a labdarúgás őshazájába nem kíván formája kezdetén lévő csapatot küldeni. A kosárlabda BEK ért A férfi kosárlabda-bajnokcsapatok EK-Jáért hét közben két mérkőzést Játszottak. A Juventud Badalona spanyol bajnok 70:57 (33:28) arányban legyőzte az AZS Varsó együttesét, s mivel az első mérkőzésen 87:58 arányban győzött, bejutott a BEK negyeddöntőjébe. Ugyancsak továbbjutott a Slmmenthal Milano, mely saját otthonában 78:56 (31:25) arányban győzött az EKE Wien ellen. A milánói csapat az első mérkőzésén Bécsben ls győzött, mégpedig 97:79-re. XU.