Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-10 / 310. szám, péntek

Közhasznú kezdeményezésre ösztönző hitelakció •••••••ÖDOO ÉJ !F 1 ••••••••••• HÉT HOLL Ó Az új hullám jegyében ké­szült Vladimír Cech neves film­rendező új műve, a Hét holló. Partizánok, hegyek, szökés, áru­lás — ebből kerekedik kl a történet, amely 1944 és 45 for­dulóján a szlovák-morva határ menti Beszkydekben játszódik. Cech nem akart szokványos partizán kalandfilmet készíte­ni, legalábbis külsőségekben, látványosságokban nem. Ez úgy-ahogy sikerült is, azonban amivel a szokványosat helyet­tesíteni tudja, az nem elégíti ki a nézőt. Elmarad a hősköl­teményi pátosz, a hőstett szük­ségmegoldássá alacsonyodik, több az ösztönösség, mint a tudatosság, a kis csoportban ott ármánykodik az áruló, sőt bűnhődése ls döbbenetesen el­marad, a dráma mégsem válik lélektanivá, mert sem a Jellem­ábrázolás, sem a belső feszült­ség nem jut el a kellő fokra. Ez a témakör ma már egyre Inkább csak a kivételes művé­szi színvonalú műveket bírja el, mert az önreprodukálás — mint másban — itt sem lehet érdem. Cech megkísérli ezt a kivételest vagy legalábbis nem Ebben a filmben viszont már nincsenek híjával a hírneves szereplők: Catherine Allégret, Simone Signorét, Michel Piccoli, Yves Montand, Pierre Mondy, Jean-Louis Trintignant és így tovább. Persze, ez sem biztosí­ték arra, hogy jó film készül­jön. A nevek csábítanak, s vér gül talán csalódásunk is ki­sebb, ha a történet önmagában nem tetszett. Mindenesetre egy krimiben sokat számít a sze­reposztás is s ezt tudta a debü­táló Costa-Gavras. Filmje szo­lid iparosmunka a francia kri­mik átlagos színvonalán. Ter­mészetesen ez nem kevés, hi­szen a francia bűnügyi filmek világszerte sikert aratnak. GYŐZELEM UTAN Háborús történet, partizán­sors, viaskodás az árulókkal — akárcsak a fenti Hét holló el­mű filmben. A jugoszláv kine­matográfiában is hagyománya van ennek a témakörnek, tehát ott sem könnyű újszerű, figye­lemkeltő „partizánfilmet" al­kotni. Zika MitrovlC, jónevű ju­goszláv rendező láthatóan nem is törekszik ilyesmire, inkább hagyományos úton akart elfo­gadható, általános érdeklődésre számot tartó, Izgalmas müvet alkotni. Története közvetlenül a fel­szabadulás előtt és után játszó­dik, tehát igazi — forró per­cekben. A megszállók egy ma­cedón kisvárosban utolsó gaz­tettüket hajtják végre: kivé­geznek tizenkét ellenállási har­cit. A gyilkosság a végletekig szítja az elnyomottak gyűlöle­SZIBÉRIA VARÁZSA Hallott már ilyet a világ! Szi­bériának varázsai Az európai ember képzeleté­ben nemrég még aligha volt rettegettebb föld a világon, mint Ázsiának e zord északi fele. Ma pedig már varázsa volna? Aki kételkedik, jöjjön és lás­son. Szibéria ma már nem az a Szibéria, amely fél évszázad­dal ezelőtt volt. Nem az éghaj­lata változott meg, hanem az élete. A szovjet ember hatal­mába kerítette. Meghódította, kihasználja, átformálja. Kiak­• •••••••••• LMEK ••••••••••• (cseh) mindennapit — hellyel-közzel nem ls eredménytelenül —, az élmény mégsem teljes, minde­nekelőtt azért, mert hősei meg­lehetősen egysíkúak, s ez hi­degen hagyja a nézőt. Azonkí­vül mintha a tartalom sem len­ne összhangban a terjedelem­mel, a funkciótlan képsorok ki­zökkentenek, szétzilálják az amúgy sem eléggé felfokozott feszültséget. Technikai megoldásai szán­dékosan egyszerűek, fényei tompítottak, a képi kompozíció a valószerűség hatását akarja kelteni. Ebben a tekintetben érezhető a rendező nagy mes­terségbeli tudása. A cselekmény és a mondanivaló mindezzel azonban nincs kellő összhang­ban. A szereplők kevésbé ismert színészek: Vlasttmil Canek, Milan Jedliőka, Josef HaJduCík, Ludék EliáS, Jifí Bednár, Jifí Ostermann, Mojmír FaSung és mások. Alakításaikkal nem tűn­nek kl, bár erre — az ötletet mérlegelve — lett volna al­kalmuk. A forgatókönyvet Jifí Kriíannal a rendező írta. (francia) Costa-Gavras (görög szárma­zású francia rendező) filmje azonban nem jeleskedik újdon­ságokkal. Hagyományos formá­ban készült, s a mai, a modern alighanem csak az benne, hogy a gyilkosságok tömegét vetíti a néző elé — hadd szórakoz­zék kedvére. Viszonylag sike­rültnek mondható a főhősök jellemábrázolása, amivel kri­mikben nem igen szoktak tö­rődni. Az sem tagadható, hogy a gyilkos jól rejtőzik. Izgal­munk pedig azért is fokozódik, mert tudjuk, kik a soron levő áldozatok. A film végéről ter­mészetesen nem hiányzik a ha­lálos hajsza, melynek az az ér­dekessége, hogy huligánok siet­nek a rendőrség segítségére. (jugoszláv) tét, s a felszabadulás első órái­ban mindenki a németbérenc besúgók elleni véres megtorlás­ra vágyik. Csakhogy kik való­jában az árulók? Hol a bizonyí­ték, a bizonyosság, vagy egy­általában: kell-e bizonyítani? A legszívesebben halomra lő­nének minden gyanúsítottat, hiszen a bosszúnak most határ­talanul érvényt lehet szerezni. Nem könnyű megfékezni az in­dulatokat, erre nem is képes akárki. Csak annak a szava hat, akinek szintén van meg­bosszulni valója. A filmhez egyébként két díj ls fűződik már: a forgatókönyv írója, Simon Drakul „arany", az egyik főszerepet játszó Ml­lena Dravic pedig „ezüst aré­nát" kapott a XIII. pulai film­fesztiválon. (szovjet) názza mesés kincseit: szenét, ércét, fáját, olaját, gyémánt­ját; városokat, gyárakat épít­síkságain és völgyeiben, föld­jét megműveli, vizeit haszno­sltja. Egyszóval: új Szibériát teremt — nem rettegni valót, hanem vonzót. Ezt az új Szibériát tárja a néző elé J. Galln és L. Nyikola­jev. Nem egyszerűen dokumen­taristák ők: fogalmazásuk a művész fogalmazása, látásuk a költő látása. (szó) A nemzeti bizottságok kez­detben óvatosan kezelték azt a kormányrendeletet, amely 1965 végén lehetővé tette, hogy az Állami Takarékpénz­tártól különböző közhasznú célokra hitelt kérjenek. A rendelet közzététele után négy és fél hónappal, az 1966-os év első negyedének végén még csak 82 nemzeti bizottság folyamodott az Álla­mi Takaréképénztárhoz hite­lért. A hitelszerződések össze­sen 3 217 000 koronára szólot­tak és elsősorban a jövedel­mező szolgáltatások fejlesz­tését segítették. A kormányrendelet életbe­lépése után eltelt két év na­gyon érdekes tanulságokat hozott. A nemzeti bizottságok évről-évre nagyobb mértékben használják ki a hitel nyújtot­ta lehetőségeket. Az Állami Takarékpénztártól kért és a felsőbb közigazgatási szerv által jóváhagyott hitelek po­zitívan hatnak a nemzeti bi­zottságok önálló gazdasági bázisának kialakítására, hoz­zájárulnak a lakosság külön­böző igényeinek kielégítésé­hez — elsősorban a szolgálta­tások terén — bővebb teret adnak a helyi, elsősorban az építőipar fejlődésének. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a hitelbe kapott pénzösszeg ésszerű felhaszná­lása közvetve vagy közvetle­nül hozzájárul a kulturális és a társadalmi élet felpezsdíté­séhez, a falvak és a városok szebbé tételéhez. örvendetes jelenség, hogy a hitelekkel szembeni kezdeti óvatoskodást ésszerű gaz­dasági kalkuláció váltotta fel. Ez ugyanis a nemzeti bizott­ságok aktivizálódását jelzi, ami minden bizonnyal össze­függ az új gazdaságirányítási rendszerrel és a nemzeti bi­A nagykereskedelmi árak rendezése az építkezési költsé­gekre is kihatott. Az árkülön­bözet a lakásépítkezésnél mint­egy 40 százalék. Drágábbak let­tek a szövetkezeti lakások is. A már épülő szövetkezeti laká­sok árkülönbsége egyszeri hoz­zájárulással intéződött el. A nemzeti bizottságok a lakásépí­tő szövetkezeteknek megtérítet­ték az idén életbe lépett árak következtében keletkezett be­ruházási árkülönbséget. Az árnövekedés a tagilletmé­nyek növekedését hozná magá­val. Ám a lakásépítő szövetke­zetek központi szerve javasla­tot nyújtott be az illetékes szerveknek, amely szerint a megnövekedett költségeket részben állami támogatással és nagyobb hosszú lejáratú köl­csönnel fedeznék. Ennek követ­keztében a tagllletményekben lényegesebb változás nem tör­ténne. A jelenlegi mérlegelések alap­ján az állami dotáció a mosta­ni 30 százalékról az árrendezés utáni beruházási költségek 35 százalékára növekedne. A ja­vaslat számol azzal, hogy a szö­vetkezetek a nemzeti bizottsá­goktól lakásegységenként 3750 Az utóbbi Időben világszerte nagy divat az utazás. A fiatalok is szeretnének világot látni. Ám számukra a CEDOK által rende­zett költséges kirándulások, tár­sasutazások többnyire hozzáférhe­tetlenek. Ezért a fiatalok elsósor­ban az olcsá kirándulások iránt érdeklödnek. A CSISZ Központi Bizottsága mellett működő Ifjú­sági Utazási Iroda kizárólag fia­talok számára rendez kirándulá­sokat. Ezeket a fiatalok nemcsak azért kedvelik, mert áruk számuk­ra is hozzáférhető, hanem azért is, inert hasonifi korú és érdek­lődésű fiatalok vesznek rajta részt. zottságokról szóló új törvény­nyel. Az Állami Takarékpénz­tár főigazgatóságának adatai szerint 1967. szeptember 30-lg 2990 hitelt engedélyeztek a NB-ok számára, 429 667 000 korona értékben. 1966 márciu­sától 143-szorosára emelke­dett a nemzeti bizottságoknak folyósított hitel összege. Mire használják fel a nem­zeti bizottságok ezt a nagy összeget? A felsorolás oldala­kat töltene be, ezért csak a legjellegzetesebb példákat említem. A jövedelmező szol­gáltatások terén mozitermek, sportlétesítmények, kultúrhá­zak, borbélyműhelyek, fényké­pészműtermek, szállodák, camping-táborok, önkiszolgáló boltok stb. felújítására, illet­ve építésére, a helyi termelés fejlesztése terén téglagyárak, kőbányák, zsindelykészítő- és nádfeldolgozó üzem létesíté­sére. A társadalmi szempont­ból hasznos, de nem jövedel­mező létesítmények anyagi fedezésére a nemzeti bizott­ságok a fent említett pénz 50 százalékát fordították, ami nagyon pozitív jelenség, mert ezek a beruházások — vízve­zeték, községi csatornarend­szer és hidak építése, közvi­lágítás, parkok létesítése stb. — a jövedelmező beruházá­sok mellett közvetlenül érin­tik a lakosság minden réte­gét. Az 1967-ben engedélyezett 1691 hitel összege 305 977 000 korona. Ebből jelentősen kive­szik részüket a szlovákiai ke­rületek, amelyek az idén 877 esetben fordultak hitelért az Állami Takarékpénztárhoz, ami a fenti összeg 39 százalé­kát teszi ki. Pl. a HraniCná prl Hornáde-i HNB tanácsa 180 000 koronás hitelt kért téglagyár építésére. Számítá­saik szerint a téglagyárban korona egységes állami támo­gatást kapnak. Ezen kívül min­den négyzetméter lakásterület­re — 85 négyzetméterig — to­vábbi 470 korona hozzájárulást kapnának. A tagilletmények kiszámítá­sa is módosul. A tagilletményt nem a beruházási költségek, ha­nem a megállapított dotáció százalékaránya szabná meg. Prágában, Brnóban és Bratisla­vában a tagilletmények az álla­mi támogatás négyötödrészének, a többi városokban felének fe­lelnek meg. A javaslat elsősorban azt tart­ja szem előtt, hogy az építke­zések pénzügyi fedezete már a munkálatok megkezdése előtt biztosítva legyen. Ezért a tagil­letmények és az állami támoga­tás mellett nagy Jelentősége van a hitelnek is, amelyet nem százalékarányban állapítanának meg, hanem úgy, hogy az fe­dezze az állami támogatás, és a tagilletmények, illetve a beru­házási költségek közti különb­séget. Változás várható a kamatláb magasságának megállapításá­ban is. Prágában, Brnóban és Bratislavában a jelenlegi 3 szá­zalékról 1,5 százalékra csöken­Az Ifjúsági Utazási Iroda brati­slavai fiókja a jövő évre nagyon gazdag tervet állított össze. Az érdeklődők elsősorban a Szovjet­unióba tervezett kirándulások kö­zül válogathatnak. Megemlítjük a Moszkva—Leningrád—Kijev (IX. 12.—IX. 26.) és a Moszkva—Jere­ván—Szocsl—Kijev (VII. 2.—VII. 23.) út tervét. Mindkét utat rész­ben vonaton, részbeH repülőgépen teszik meg a kirándulók. Az elsfi kirándulás ára 1330, a másodiké 2700 korona. A IX. 19-e és XI. l-e közt meg­rendezendő kirándulás résztvevői Moszkván és Leningrádon kfvBI évente 600 000 téglát gyárta­nak (a tégla ára 0,70 koro­na), ami egy év alatt 420 000 korona jövedelmet jelent. Terveik szerint a gyártási költség évente 300 000 korona, tehát a nyereség 120 000 ko­rona. A hitelt, az 5 százalékos kamattal együtt, három éven belül visszafizetik. Több nemzeti bizottság hi­telkérelmét bolthelyiség építé­sével indokolta meg. Ugyanis a Jednota, beruházási lehető­ségeit és a járási építővállala­tok kapacitását tekintve, ne­hezen tudná az üzlethelyiséget vagy önkiszolgáló boltot fel­építeni fél év alatt és olyan anyagi megtakarítással, mint pl. a vamberki HNB, amely a lakosság közreműködésével építette fel rekordidőben és viszonylag előnyös áron az üzlethelyiséget. Traktorokat, teherautókat, betonkeverőket vásárolnak hitelre a HNB-k. Ezekre az eszközökre nagy szükség van a falvakon, ahol a lakásépítkezés állandóan napirenden szerepel. A nemzeti bizottságok szá­mára az évi költségvetési ke­ret mellett ez a hitelakció még szélesebb teret nyújt ah­hoz, hogy olyan új jövedelme­ző létesítményeket hozzanak létre, amelyek a lakosság élet­körülményeinek pozitív meg­változását eredményezik. És azt hiszem, hogy ez a cél, — attól függetlenül, hogy az or­szág népe a jövő évben újra­választja a nemzeti bizottsá­gok képviselőit — állandó cél marad népképviseleti szer­veink munkájában. Ezért örül­hetünk minden olyan akció­nak, legyen az hitelakció is, amely egészséges irányban ösztönzi a közigazgatási szer­vek és a lakosság kezdemé­nyezését. SOMOGYI MÁTYÁS az árak ne, míg a többi városban to­vábbra is a jelenlegi szinten ma­radna. Hogy érthetőbb legyen, néz­zünk meg egy példát. A szövet­kezet 48 lakásegységes — la­kásegységenként 58 négyzetmé­ter lakóterülettel — házat épít 4 258 224 korona beruházással, vagyis egy lakásegységre 88 713 korona jut. Az állami támoga­tás 48 lakásra 3750 koronájával 180 000 korona. Ehhez hozzájön a 2784 négyzetméter lakóterület után — négyzetméterenként 470 korona — fizetett dotációt, amely 1 308 400 koronát tesz kt. Ez 1 488 480 korona, vagyis a beruházási költségek 34,95 szá­zaléka. A tagilletmény Prágá­ban, Brnóban és Bratislavában az állami támogatás négyötöde, vagyis 1 190 748 korona. Egy la­kásegységre a tagilletmóny te­hát 24 808 korona lenne. A vi­déki városokban, ahol a tagil­letmény az állami támogatás felét teszi ki (744 240 korona) az egy lakásegységre fizetendő illeték 15 505 korona lenne). Az említett javaslatot az ille­tékes szervek elé terjesztették, amelyek döntenek az életbelé­pő új rendelet végleges formá­járól. —né— Helsinkibe ls ellátogatnak. Ez a kirándulás 2700 koronába kerül. A Lengyelországba tervezett ki­rándulások résztvevői Svédország fővárosába is ellátogatnak majd. A július 20-a és augusztus 4-e kö­zött megrendezésre kerülő vonat­kirándulás két fő állomása Míe­dzyzdroje és Stockholm, ára 2100 korona. A magyarországi utak némelyi­két Ausztria fővárosának megte­kintésével kötik egybe. Ilyen a jú­nius 27-től június 30-ig tartó Bu­dapest—Bécs autóbuszkirándulás, melynek ára 550 korona. Ezenkívül az NDK-ba, Bulgáriá­Ea, Romániába és Jugoszláviába tervez a jövő évre kirándulásokat az If|úsági Utazási Iroda bratisla­vai fiókja. Az érdeklődők köztár" saságunk bármelyik kerületéből jelentkezhetnek. (fülöp) Simone Signorét, a Gyilkosság az expresszben című film egyik főszereplője. GYILKOSSÁG AZ EXPRESSZBEN Amiről beszélnek Szövetkezeti lakások és Bőséges választék Ízelítő az Ilii bratislavai fiókjának jövő évi tervéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom