Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-01 / 301. szám, szerda

visszliano».lHBHKHiTiivisszliang.., A MŰVÉSZET ÉS A POLITIKA VISZONYA Nem vitás, hogy különösen az utóbbi időben ismét előtérbe kerültek — nyíltan vagy leplezett formában — olyan elméle­tek, hogy a művészet teljesen autonóm, vagyis a politikának vaimi kevés köze van hozzá. Bár kétségtelen, hogy a művészet és a politika sajátos jegyekkel bíró két különálló kategória, az összefüggés tagadása komoly károkat okozhat. Elsősorban azért, mert ilyen nézet pártolása egyet jelent azzal, hogy a művészet­nek nem tulajdonítunk semmiféle szerepet a nagy társadalmi átalakulásokban, a nép kulturális színvonalának emelésében. A művészi alkotómunka ilyen elszigetelődésével szemben száll síkra a RUDÉ PRÄVO október 19-i számában fan Fojtík cikke. Elöljáróban hangsúlyozza, hogy ma már senki sem kívánja „megerőszakolni" a művészetet, vagyis a politikai propaganda eszközévé „degradálni" és azt sem kívánja tőle senki, hogy más eszközökkel ismételje el a politikai mondanivalót. Éppen ezőrt nem érthetünk egyet a fenti elmélettel, amely az elszige­telődés mellett tör pálcát. A cikkíró rámutat arra, hogy az ilyen „befeléfordulásnak" egyik indítéka az arisztokratizmus. Miről van tulajdonképpen szó? Arról, hogy rendszerint az át­lagos, vagy az átlagon aluli alkotók tehetségük hiányát Ilyen gőgös szemlélettel akarják leplezni. Mások véleménye szerint a politika akadályozza a művészet szabad fejlődését. Az ilyen né­zetek hordozói, visszaélve a kétségtelen hibákkal, a meg nem értés eseteivel, olyan elméletet alakítanak ki, hogy a politika és a művészet között ősrégi és eltávolíthatatlan az ellentmondás. Az így „elítélt" politikát szeretnék háttérbe szorítani és helyette vitathatatlan jogokkal felruházni egyes alkotóművészeket. Ezek azután a nép lelkiismeretének szerepében tetszelegnek. J. Foj­tík ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy például az írószövet­ség legutóbbi kongresszusán olyformán is elhangzott követel­mény, hogy amennyiben az írókat nem ruházzák fel ilyen poli­tikát küláetéssel, akkor ez az irántuk megnyilvánuló bizalmat­lanság jele lesz. A cikkíró a politika feladatkörével foglalkozva leszögezi, hogy alapvető célkitűzése valóra váltani az egész társadalom anyagi és kulturális fellendítésének programját. Ennek során különféle oldalról nap nap után nyomást gyakorolnak rá. Ezért mindun­talan keresnie kell az egyének, a csoportok és a rétegek telje­sen eltérő törekvéseinek, érdekeinek közös nevezőjét, s ennek folytán kompromisszumra is lép. A művészet semmiképpen nem láthatja küldetését abban, hogy szembehelyezkedjen a politikának-ilyen egybehangoló tevékeny­ségével, még akkor sem, ha ebben a tevékenységben teljesen magától értetődően akadnak mulasztások és hibák. Érdekes J. Fojtiknak az a megállapítása, hogy az általa bírált jelensé­gek részben bizonyos „visszavágás" formáját öltik magukra. Tud­niillik még ma is visszahat az a körülmény, hogy évekkel ez­előtt a művészetben helytelenül csak alárendelt kategóriát lát­tunk a politikához viszonyítva. Sőt mi több, az irányítás gya­korlatóban még ma is előfordul az ilyen merev és nem helyén­való magatartás. Ezzel kapcsolatban tiszta vizet öntött a pohárba a párt XIII. kongresszusának a szocialista kultúra fejlesztésére vonatkozó határozata, amely elvhűen magyarázza a politika és a művészet kapcsolatát. Ez a határozat kiemeli a vállvetett, közös munka Igényét, amely megfelel azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket a párt tűz elénk a társadalom fejlesztésének minden területén. Ezen a határozaton mit sem kell változtatnunk vagy korri­gálnunk — a cikkíróval együtt mi ls ezt a nézetet valljuk, j. Fojtík ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy a párt szeptemberi központi bizottsági ülésének dokumentumai világosan tanúskod­nak róla, most sem alakult ki konfliktus a párt és a művészet, illetve a párt és az értelmiség között. A negatív jelenségekben csak a pártpolitika és egy olyan kis csoport politikai üzelmei közti konfliktust kell látnunk, amely magatartásával durván megszegte a párt alapszabályzatát. A politikának és a művé­szetnek ugyanis közös gyökere van, mind a kettő a társadalmi változásokat szolgálja a saját eszközeivel és formáival. OKTÓBER ÉS A KULTÚRA A BEKÉ ES SZOCIALIZMUS, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának 10. száma a fenti címmel ank.itszerűen közli több világhírű tudós és író nyilatkozatát ar­ról, hogy mi az októberi forradalom jelentősége a tudomány és a művészet fejlődése szempontjából. lohn Bemal angol fizikus a többi között megállapítja, hogy ez a forradalom a tudományban és a technikában csaknem ugyanolyan fontos szerepet vitt, mint a politikában. Elsősorban szoros kapcsolatot teremtett a Íjét előbbi és az utóbbi terület között. Másodsorban, ami még ettől is fontosabb, e forradalom győzelme s annak hatására, hogy Oroszországban a nép kezébe került a hatalom és a gyakorlatban megvalósultak a marxizmus eszméi — teljesen megváltozott a tudomány helyzete. Bernal kiemeli azt a körülményt .is, hogy Marx és Engels mindenkor nagy súlyt helyezett a természettudományokra és Lenin is nagy érdeklődést tanúsított a tudomány iránt. Az angol fizikus vég­következtetése, hogy az 1917-es forradalom olyan fordulatnak bizonyult, amely a tudományt az egész világ számára hozzáfér­hetővé tette, és jellegét évekre előre meghatározta. A nagy október új, szocialista művészetet hozott létre — ezzel a megállapítással kezdi nyilatkozatát Dmitrij Sosztako­vics szovjet zeneszerző, a világhírű komponista. Ezek után konk­retizálja megállapítását, felsorolja ennek az új művészetnek ki­magasló szovjet alkotóit, Prokofjevet, Hacsaturfánt, Majakovsz­kijt, Kara Karajevet és másokat. Sosztakovics ugyanakkor hang­súlyozza, hogy az új művészi elvek egyetemes Jelentőségűek. „Meggyőzően bizonyítja ezt az a tény — írja. — hogy az új, szocialista művészetet a földteke minden kontinensén elisme­rik." A chilei kommunista költő, Pablo Neruda az alkotó értelmi­ség és a forradalom viszonyát fejtegetve megállapítja, hogy az októberi forradalom és a Szovjetunió sikerei nemcsak magát a kultúrát forradalmasították, hanem az értelmiség és a nép kapcsolatát is. A múlt században és századunk elején az értel­miség csaknem teljesen elszigetelődött a tömegektől. „Az októ­beri forradalom győzelmével először ragyogott fel egy remény­sugár. A század elején az értelmiség körében új tendencia je­lentkezett, amelynek fejlődése jelenleg sem szűnt meg: az a ten­dencia, hogy hazája népével szoros kapcsolatot létesítsen" — így fogalmazza meg Pablo Neruda a történelmi tanulságot. Ugyanakkor nem titkolja, hogy a formák és a módszerek kér­dése továbbra is viták tárgya lesz. A lényeg azonban az, hogy korunk íróinak és művészeinek zöme a baloldali nézetek felé hajlik s rendkívül erősödik az értelmiség haladó harci szelle­me. Márpedig ez logikus következménye egy nagy szocialista orszäg létének, a szocialista világrendszer kialakulásának. Sok más művész és író mellett hazánkat ls két neves tollfor­gató ember képviseli. Az egyik Adolf Hoffmeister, aki a húszas évek hazai kultúrájával, az avantgard irányzatokkal foglalkozva kiemeli azt a forradalmasító hatást, amit nemzedékére a szov­jet haladó művészet gyakorolt. Hasonló egyéni hangulatú visz­szaemlékezést tartalmaz Vilém Závada nyilatkozata. A többi között ezt a mondatot találjuk meg benne: „Azt hiszem, velem együtt háború előtti haladó értelmiségünk nagy részének a for­radalomhoz, a szocializmushoz, a Szovjetunióhoz való viszonyát a hazai és a szovjet irodalom hatása formálta". lg. t.f A röplabda EB döntője előtt Törökországban véget értek a selejtezők küzdelmei Törökország négy városában befejeződtek a VII. röplabda Európa­bajnokság csoportmérkőzései. A döntőbe jutott csapatok tegnap el­utaztak Isztambulba, illetve Izmirbe, ahol a nők már holnap, a fér­fiak viszont november 2-án kezdik meg küzdelmüket az eurőpa baj­noki elsőségért. Isztambulban Csehszlovákia, Olaszország, Jugoszlávia, Magyar­ország, az NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió férfi vá­logatottja alkotja a nyolcas dön­tőt, Izmirben viszont Bulgária, Csehszlovákia, Hollandia. Izraul, Magyarország, az NDK, Lengyelor­szág és a Szovjetunió együttese mérkőzik egymással. A csapatok a csoportmérkőzések során elért egymás elleni eredményüket ma­gukkal viszik a döntőbe. A férfiak csoportjaiban az utolsó forduló találkozói a következő eredményeket hozták: Csehszlová­kia—Olaszország 3:1, Belgium­Görögország 3:0, Albánia —NSZK 3:1, Szovjetunió—Ausztria 3:0, NDK—Svédország 3:0, Magyaror­szág—Franciaország 3:1, Izrael­Törökország 3:0, Lengyelország­Románia 3:1. Az egyes csoportok végeredmé­nye a következő: A-CSOPORT 1. Szovjetunió 2. NDK 3. Hollandia 4. Svédország 5. Ausztria B CSOPORT 1. Magyarország 4 4 0 12:4 8 2. Jugoszlávia 4 3 1 11:4 7 3. Belgium 4 2 2 7:7 e 4. Franciaország 4 1 3 6:9 5 5. Görögország 4 0 4 0:12 4 C-CSOPORT 1. Csehszlovákia 4 4 0 12:1 8 2. Olaszország 4 3 1 10:7 7 3. Izrael 4 2 2 8:6 8 4. Törökország 4 1 3 4:11 5 5. Finnország 4 0 4 3:12 4 D CSOPORT 1. Lengyelország 4 4 0 12:3 8 2. Románia 4 3 1 10:5 7 3. Bulgária 4 2 2 10:7 6 4. Albánia 4 1 3 4:10 5 5. NSZK 4 0 4 1:12 4 4 4 0 12:2 8 4 3 1 11:3 7 4 2 2 6:6 6 4 13 3:11 5 4 0 4 2:12 4 Az utolsó forduló legnagyobb' meglepetésével a lengyelek szol­gáltak, akik négy Játszmás küzde­lemben az Európa-bajnoki cím vé­dőit, a románokat győzték le. A románok e vereségüket természe­tesen tovább viszik a döntőbe. A csehszlovák válogatott a döntő csoportban első mérkőzését a Szovjetunió ellen játssza, majd sorrendben a következő válogatot­tak ellen lép pályára: NDK, Ju­goszlávia, Románia, Lengyelnrszág, Magyarország. Á hármas jubileumú KK-döntő előtt Ma Trnava nagy jelentőségű labdarúgó párharc színhelye lesz. A Közép európai Kupa döntőjének visszavágó mérkőzésén a hazai Spartak és az Újpesti Dózsa méri össze erejét. Cjpesten a hazai csapat csupán 3:2 arányú győzelmet aratott, tehát egygólos előny­nyel érkezett a visszavágóra. A KK-ban a nagyobb népszerűségre szert tett BEK és KEK-hez hasonlóan az idegenben lőtt gólok ak­kor számítottak kétszeresen, ha két találkozó összesített pont- és gólaránya teljesen egyenlőnek mutatkozott. A KK szabályaiban an­nak idején erre nem gondolhattak, s Így történt meg az, hogy vég­eredményben mind csehszlovák, mind magyar részről másképpen értelmezik az illetékes elfiir&sokat. A Kupa-bizottság jelenlevő ve­zetősége egészen biztosan tudja, mihez kell tartania magát, s amennyiben csak egygólos trnavai győzelem születne, a győztes megállapítása végett kétszer 15 perces hosszabbításra kerül sor. A Spartak Trnava az utóbbi Idő­ben remek formába lendült, és kü­lönösen otthonában mindenki szá­mára nagyon nehéz ellenfél. Er­ről meggyőződhettek mind hazai, mind külföldi ellenfelel. A cseh­szlovák ligában ls egyre jobb teljesítményt nyújt, s előfordul­hat, hogy az őszi Idény befejez­télg, — akárcsak tavaly —, az élre tör. Az Djpesti Dózsa támadósora szintén nagyon gólerős, de vé­delme véleményünk szerint já­téktudásban elmarad a vendég­látóké mögött. Sok függ attól, hogy a hagyo­mányos trnavai mindent elsöprő lendület az első negyedórában, Il­letve télórában mit eredményez. Ha a trnavai játékosoknak ebben az említett időszakban nera si­kerül gólokra váltaniuk helyze­teiket, rendszerint kapkodóvá vá­lik játékuk, és ez hajthatja az ellenfél malmára a vizet. Véleményünk szerint a trnavai csapat behozhatja, sőt rendes já­tékidőben túl is szárnyalhatja új­pesti hátrányát és birtokába ve­heti a legnagyobb hagyományú trófeát. A KK döntővel kapcsolatban ér­dekes megemlíteni, néhány jubi­leumot. Meisl Hugo, az osztrákok egykori legendáshírű szövetségi kapitánya harminc évvel ezelőtt halt meg, s 6 volt az, aki 40 év­vel ezelőtt elsőként javasolta a Közép-európai Kupa létrehozását. Egyébként most bonyolítják le a jubiláris 25. sorozat döntőjét. Az eddigi 24 vetélkedés 12 magyar, 4—4 csehszlovák, olasz és osztrák végső győzelmet hozott. Ezen or­szágok csapatain kívül Jugoszlá­via, Románia, sőt Svájc együttesei is szerepeltek már a KK küzdel­mek során. Most kerül sor ötöd­ször csehszlovák—magyar döntő­re. A csehszlovák csapatok közül a Sparta háromszor (a felszaba­dulás után egysíer) a Slávia pe­dig egyszer vette birtokába a Kö­zép-európai Kupát. Minden idők eddigi legeredmé­nyesebb KK csapata a Budapesti Vasas, amelynek nevét négyszer írták rá erre a serlegre. Négysze­ri végső győzelmét 10 év lefor­gása alatt szerezte. A további ma­gyar sikerek a Ferencváros, az Újpest és az MTK nevéhez fűződ­nek, amely együttesek egyaránt kétszer voltak a kupa védői. Egy alkalommal az országok csapa­tainak együttes szereplését érté­kelték és ott Magyarország sze­rezte meg az első helyet. Itt em­lítjük meg, hogy aiz Újpest (nem a Dózsa) még a felszabadulás előtt aratta sikereit, míg az MTK a felszabadulás előtt egyszer, majd utána ls egyszer, méghoz­zá Vörös Lobogó néven végzett az első helyen. A Spartak Trnava tehát először szerepel a KK döntőjében, s amennyiben megszerzi a végső győzelmet, a győztes jogán in­dulhat a következő sorozatban is. A KK döntőjének visszavágójá­val egyidőben veuzl kezdetét az újabb, a 26. sorozat első fordu­lója, amelynek egyik legérdeke­sebb párharcára Tatabányán ke­rül sor, ahoi a helyi Bányász, a csehszlovák liga egyik élcsapatát, az Inter Bratislavát fogadja. E párharc visszavágójára egy hét­tel később, november 8 án Bra­tislavában kerül sor. ZALA IÖZSEF Stein bizakodik Holnap hajnalban kerül sor Bue­nos Airesben a labdarúgó Világ Kupa visszavágó mérkőzésére. Stein, a Celtic edzője meg van győződve, hogy a becses trófea új­ra vlszakerül Európába. Csapata elutazása előtt a következőket mondotta: „Most már ismerjük a Racing védelmének fogyatékossá­gait és ezt a visszavágó mérkőzé­sen ki is használjuk. Eleinte kö­rültekintően, óvatosan játszunk majd, takarékoskodni fogunk az erőnkkel; egy alkalmas pillanat­ban azonban minden idegszálunk­kal azon leszünk, hogy gélt ér­jünk el. Tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a napsugarak be­folyásolják majd teljesítményün­ket. A BEK-döntőn is hasonló hő­ség volt, mint amilyen Argentíná­ban vár reánk, játékosaim ekkor nagy fizikai felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot: a mérkőzés utolsó perceiben is volt még any­nyi erejük, hogy megfordítsák a mérkőzés állását. Buenos Airesben is hasonló erényekről teszünk majd tanúbizonyságot." Eredetileg úgy Volt, hogy a Cel­tic legjobb csatára, a mindössze 157 centiméter magas Johnstone nem szerepel a visszavágón, mert egy bajnoki mérkőzésen kiállítot­ták. A Skót Labdarúgó Szövetség azonban úgy döntött, hogy a kitű­nő csatárt, aki az első mérkőzésen annyi kellemetlen percet okozot; a Racing védelmének, csak a visz szavágó után tiltja el a játéktól'. A skót bajnoknak döntetlen ls elég ahhoz, hogy megnyerje a ku­pát. Ha a Racing győz, akkor har­madik mérkőzésre kerül sor, mert a Világ Kupában egyforma pont­szám esetén a gólarány nem szá­mit. Az esetleges harmadik mér­kőzést november 4-én Játsszák le. Ifv) Megérdemelt Slovan győzelem Kladno— Slovan 2:4 (0:2, 2:1, 0:1) Kladnóban került sor a jégko­rong-liga 10. fordulójának előre­hozott „televíziós" mérkőzésére. A Slovan nagy kedvvel kezdte a Játékot, állandóan a vendéglátók harmadában tartották csatárai a korongot, de lövéseiket Termer, a hazaiak kapusa rendre hárította. A 15. percben Nedoraansk? szép egyéni alakítás után megszerezte a bratislavalak vezető gólját. A harmad utolsó percében Grandt­ner növelte a Slovan előnyét. A második húsz perc elején a hazai Pospísil volt eredményes, de nem sokkal később Golonka emberelőnyből beütötte a Slovan harmadik gólját. A gól után küz­delmesebb, keményebb lett a já­ték. Golonka és Nedomansky tel­jesen egyedül tört kapura, de Termer védett. Grandtner a 13. percben öngólt vétett és ekkor a hazaiak látva az egyenlítési al­kalmat rá ls kapcsoltak, de ered­ménytelenül. Az utolsó játékrész első tíz per­cében a hazaiak kezdeményeztek többet, Igyekeztek korrigálni az eredményt, de Dzurilla a helyén volt. Egyik csapat sem tudta em­berelőnyét kihasználni. Az utolsó percben Cernick^ állította be a végeredményt. A Slovan feltétlenül megérdemel­te a győzelmet, csatárai többet lőtttek és veszélyesebben támad­tak. A vendégcsapatból Golonka és Dzurilla, a hazai együttesből Pospísil játszott jól. A sportszerű mérkőzést Bata vezette. (to( Larsen vezet A sakkvilágbajnoki zónaközi döntő 11. fordulójában az ameri­kai Fischer és a szovjet KorcsnoJ játszmája függőben maradt. Fi­scher az előző fordulóban függő­ben maradt játszmáját honfitársa, Reshewskl ellen megnyerte. A 11. fordulóban a magyar Portisch el­szenvedte első vereségét: a Ju­goszláv Matuloviccsal szemben maradt alul 24 lépésben. A verseny állása a 11. forduló után: 1. Larsen (dán) 7,5 pont (11 játszmából), 2. Fischer (ame­rikai] 7 pont (9), 3. Gligorics (ju­goszláv) 7 pont (10), 4. Matano­vics (jugoszláv) 7 pont (10). 5. Hort (csehszlovák) 7 pont (11), 6. Portisch 6,5. F . / ejer * • u| csúcsa A MAFC országos atlétikai ver­senyén ugyan esett az eső, de a diszkoszvetők „száraz" körből ver­senyezhettek. A remek formában lévő 22 éves Fejér Géza kétszer ls túljutott a 60 méteren, s a 80,58 ni­es egyéni csúcs után 5. kísérleté­vel beállította Szécsényi országos csúcsát, s ez már világviszonylat­ban is jelentős teljesítmény. A súlylökésben rajtolt Varjú, — több mint egyhónapos versenyszü­net után zuhogó esőben, — telje­sítette az «limplai szintet. A legérdekesebb eredmények: diszkosz: 1. Fejér 60,68 — országos csúcsbeállltás. A csúcsot 1962 óta Szécsényi tartja. Súly: 1. Varjú 18,74. A KoSlcén is szerepelt Ho­lub 17.17 méterre dobta a súlyt. A nők versenyel során a legjobb teljesítményt Bachné nyújtotta, aki az 1500 m es síkfutásban 4:28,5 perces idejével új országos csúcsot állított fel. További jobb ered­mény: diszkosz: 1. Bognár 53,42 m. A TRNAVA javaslata A KEK második fordulójában a Spartak Trnava a Torpedo Moszk­va csapatával találkozik. A trna­valak az első mérkőzést Moszkvá­ban november 8-án szeretnék le­játszani, mtg a visszavágó Időpont­jául november végét javasolják. Javaslatukra eddig a moszkvalak még nem válaszoltak, de feltéte­lezhető, hogy november 8-át nem fogadják el, mert a CSZKA Moszk­va és a Dinamó Moszkva ekkor játssza a Szovjet Labdarúgó Kupa döntő mérkőzését Moszkvában. : A csehszlovák TV ma 13,5S 2órai kezdettel helyszíni közve­títésben számol be a Trnaván : sorra kerülő Spartak —Ojpestl ;Dózsa labdarúgó KK döntő ; mérkőzésről. : A magyar TV 21,35 őrai kez­;dettel képfelvételről közvetíti Z a Spartak Trnava—Ojpesti Dó­"zsa KK-döntő második félide­jét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom