Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-04 / 304. szám, szombat

í n peso ín ín in h a szociniisin orszngohhnl irta: SZAKIN BEGMATOVA, a Kirgiz SZSZK külügyminisztere jet népgazdaság ered­bemutató kiállítás klr­onjának egyik termé­érkép látható, amely a ág és a világ gazdasági ait szemlélteti. A nyi­•szágba mutatnak, sen szoros gazdasági és ; kapcsolatok alakul­izocialista országokkal, a kapcsolatoknak mé­íökerei. A szovjet hata­éveiben sok munkás íozzánk például Gseh­ból, hogy segítse fiatal lágunkat. Kirgíziában itergelpo (kölcsönös se­éven szakmai szövetke­kultak, hogy előmozdít, aar megteremtését, r rá sem lehet ismerni helyekre, ahol valami­a szövetkezetek dolgoz­sgyiknek a helyén pél­Frunze Mezőgazdasági csarnokai emelkednek, at termékeivel éppúgy ink a mongol sztyeppe­ít Bulgária, Magyaror­y Kuba mezőin. Az idei lét hónapja alatt a győr íabőlőzót és sok árok­ktoros gereblyét, répa­és más gépet szállított a ta országokba. A többi szövetkezetből bútor­„Krasznij Sztreityel" r, bőrgyár stb. nőtt ki. iban, a köztársaság fő­n nemrégiben készült el Ázsia legnagyobb fésűs­ára. Az itt dolgozó kor­pek szállításába bekap­: a Német Demokrati­társaság is. A fésűfonó kai, a fazonsodrógé­a nyomásmentes festő­l a frunzeiek igen jó i terméket produkál­ót az egész Szovjet-Ke­isonlóan az építkezések ;. A legkülönbözőbb vi­városokban és közsé­hatalmas ipari objektu­skolaépületek, klubok, k emelkednek, soha ott ütemű lakásépítés LZ építkezésekhez szük­mentet a közelmúltban nti Cement- és Palagyár amely évente körülbe­nillió tonna cementet lerendezéséhez hozzájá­csehszlovák és a ma­irak is. A berendezések jben csehszlovák mér­űködtek közre. Német, magyar, csehszlovák, lengyel, román gépekkel műkö­dik a Tokmani Konzervgyár, a Kirgiz Borászati Kombinát, a Dzsalal-Abad-i Édességgyár és a Kaindat Húsfeldolgozó Kombi­nát. Majli-Szajszkban izzólámpa­gyár épül, amelynek berendezé­sét túlnyomórészt magyar ipar szállítja. Évről évre növekszik a szocia­lista országokba irányuló kirgiz ipari export is. Fémforgácsoló gépeket, villanymozdonyokat, mágneses indítókat és gépkocsi­radiátorokat, mezőgazdasági gé­peket szállítanak Bulgáriába, Romániába, az NDK-ba, Magyar­országra és Mongóliába. Fizikai műszereinket a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és Bul­gária vősárolja. Romániába, Len­gyelországba és az NDK-ba an­timont és gyapotot exportálunk. Jól fejlődnek tudományos és műszaki kapcsolataink is. A kir­giz tudósok több tudományágban értek el figyelemre méltó ered­ményeket. Európa és Ázsia sok ismert tudományos központjával állandó kapcsolatban állanak. Példaként a kőzetek mechaniká­ját említeném. Az utóbbi évek­ben a Kirgiz Tudományos Aka­démia alelnöke, Sztyepan Aver­sin és más tudósok többször ls jártak az NDK-ban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Ju­goszláviában és más országok ban, hogy kicseréljék tapaszta­lataikat kollégáikkal. Kirgizia és Csehszlovákia gél­kutatói most szervezték meg a tudományos információcserét. Igen jóleső érzéssel töltenek el bennünket a testvéri orszá­gokkal kialakult kulturális kap­csolataink. 1965-ben például köztársaságunkban jugoszláv, bolgár, magyar, lengyel művész­csoportok jártak, nálunk ven­dégszerepelt G. Badev bolgár hegedűművész, Csehszlovákiából Hubicko zongoraművész és Ze­lenka gitárművész. A fiatal kirgiz filmművészet is túljutott már a Szovjetunió határain. Sok filmünket sikerrel vetítették a külföldi mozikban. Ogy véljük, hogy a Szovjet­unió népei és a szocialista or­szágok további sikereinek leg­főbb feltétele a szocializmus és a kommunizmus építésében az, hogy állandóan bővítsük gazda­sági és kulturális kapcsolatain­kat barátainkkal. ÖSSZEÁLLÍTÁS ANYAGAT beszerezte ^ flOV pSZTYI SAJTÓÜGVMOKS vonzanak, mint a ondta Karenkin — Ttra sem kalandoz­er, figyelni, figyel­csak figyelni kell. iáfát mozdulatain­minden mozdula­könnyen baf lehet, rt, amikor az egyik ihorogja kiszakadt az ember zuhanni r Zsurafev elkapta, ! feltartani, s most zuhantak tovább, lesbafev mentette i titok, ki került , az öcsém ... lés" után nem félsz kérdeztük öt. ivezető már mond­Ikla mágnes, vonz­— nevet az ifjabb Dátor emberek munkája ez D az építkezés itt az „égbe nyúló hegyekben", ahogy a Tien-sant hívják. A Narin már eltért évszázados útjáról, ami­kor elzárták medrét és a folyó vize a hegyekbe vágott alagútba kényszerült. De a vasbetonszere lö-hegymászók naponta útnak Indulnak, mert a szakadék meg­hódítása még nem ért véget. Képzeljenek maguk elé egy százemeletes házat, amely egy szurdokban keresztbe épül, mö­götte több tucat kilométeres tó. A felhőkarcolónak a 220 méter magas zárógát felel meg, amely­nek hossza egy kilométer. A tó, vagyis a vízgyűjtő 12 milliárd köbméter vizet fogad be. Tükré­nek felszíne 265 km*. Mindez együtt alkotja a vízi erőművet, amelynek kapacitása 1 millió 200 ezer kilowatt. A hidrotech­nikai építés, amely az erőmű­komplexum része, nemcsak energiát ad, hanem több millió hektár termékeny föld öntözé­sét is szolgálja a Szir-Darja me­dencében. Az építők között is az élen járnak leonyid Karenkin brigádjának bátor férfiai, a vas­betonszerelő-sziklamászók, B. LVOV I. S Z I R I N szlovák ukleáris Voronyezsben tanulnak + Oj tu­dományág a reaktor metallurgia + Nemcsak építkezés, tudomá­nyos kísérlet is ez •ylég tavaly történt. Néhány újságíró egy fia­,T | tal atomfizikus társaságában a Jaslovské Bohunice-i A—l-es — az első számú csehszlovák atomerőmű — reaktor tartályának szerelését né­zegette. Egyikünk a mérnöktől a leendő erőmű gazdaságossága iránt érdeklődött, mire a követ­kező választ kaptuk: — Igaza van annak aki azt állítja, hogy az A — l-est az egész ország építi. Nemcsak azért, mert valami módon szinte az egész nehézipar részt vesz az építésben. Azért is, mert odajutottunk, hogy ma már szinte minden újságolvasó ember állást foglal az atomerőmű ügyben. Munkába me­net a személyvonaton arról tárgyalnak, hogy las­san épül, hogy már régesrég üzembe helyezhették volna. És vajon kifizetődik-e ez az országnak? És hogy megint eltolják e az átadási határidőt? Ogy tűnik, mintha az országnak nyolc tízmillió atomfizikusa lenne ... Nem minden irónta nélkül mondta ezt az atom­tudós és most, egy évvel később, hogy újra Jaslov­ské Bohunicén vagyok az erőműben, megint ezek­re a szavakra gondolok. — Előre haladt tavaly óta az építkezés? — kér­dem Stefan Andrasovsky mérnököt, az erőmű épí­tés egyik irányítóját. — Az építkezési munkálatok döntő részét már elvégezték. A plzehiek már a reaktortartály szere­lését is szinte teljes egészében befejezték. Az el­következő időszakban — az egész 1968 as év fo­lyamán — az erőmű legfontosabb részét, a tech­nológiai berendezést fogják szerelni. Ennek leg­fontosabb része, az erőmű szíve, a reaktor lesz. — És az ezt követő évben? — A reaktor és a többi technológiai berendezés szerelésének elvégzése után — számításaink sze­rint 1969 ben — az atomerőművet fokozatosan tizembe helyezzük. Ne kétszer, százszor mérj! Sokan csodálkoznak azon, hogv például az A-l-nek csak az üzembe helyezése egy évig tart. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez nem csupán egy gomb megnyomásának a kérdése. A technológiai berendezés előállításában rész vevő gépipari üzemek is nehezen szoknak hozzá, hogy a megszokottól itt egészen eltérőek a követelmé­nyek. Egy-egy „exponált" alkatrészt négyzetcen­timéterről négyzetcentiméterre ellenőrizni kel) Röntgennel és ultrahanggal, meg a többi korszerű anyagvizsgáló eszközzel. És ha az alkatrészen csak egyetlen anyagstruktúra hibát is felfedeznek, újat kell helyette készíteni. A plzefii Lenin Művek reaktorrészlegén Igen komolyan veszik ezeket tudományos kísérleteknek is beillő anyagvizsgá­latokat. A reaktor belső alkatrészeinek megvizs­gálására külön berendezést készítettek, amelynek segítségével szükség esetén a gázt közel 600 fo­kos hőmérsékletre lehet hevíteni. Az alkatrész el­lenőrzést így 120 atmoszféra nyomásnál és má­sodpercenkénti 40 méteres sebességű gázáramlás­nál lehet végezni. Az így mesterségesen teremtett körülmények a működésben levő reaktorban ural­kodó állapotokhoz hasonlóak. Tehát mind a gép­gyárakban, mind pedig szerelés közben a Jaslov­ské Bohunice-i erőműben — mivel prototípusról van szó — igen alapos munkát kell végezni. Ez egyik oka annak, hogy aránylag lassan haladt mind az építkezés, mind pedig a gépek szerelése. Nem véletlen, hogy Plzefiben — és az ország más részein — az atomerőmű-építés céljaira óriá­si költséggel komoly fejlesztési és kísérleti beren­dezéseket építenek. Nehéziparunknak az atomerő­művek építésével kapcsolatban messzemenő ter­vei vannak. Az A—l-es építése a csehszlovák nukleáris ipar megteremtésének első fázisa. A ter­vek szerint a későbbiek folyamán komplett, gaz­daságilag is versenyképes atomerőművek építésé­re is vállalkozhat iparunk. További A-eromCivek Az első atomerőmű létesítésénél — különösen ha mintapéldány — nem mérhető le a gazdasá­gosság. Egy kísérlet gazdaságossága számszerűen csak annak gyakorlati felhasználása után fejez­hető kl. A külföldi példák azonban már most is bizonyítják, hogy érdemes, sőt, szükséges is a nukleáris energia felhasználásának kérdésével foglalkozni. Nyugat-Európában az Idén a már mű­ködő és épülőfélben levő atomerőművek össztel­jesítménye 15 600 megawatt. Anglia nukleáris erő­művei már 1965-ben közel 3000 megawattnyi össz­teljesítményűek voltak. Ha tekintetbe vesszük, hogy Csehszlovákia összes villanytelepének össz­teljesítménye 9000 megawatt, akkor látjuk, hogy a szigetországban ma már a magreakció által nyert energiamennyiség teklntében ls messz# túllépte a kísérletek stádiumát. Az Egyesült Álla­mokban 900, Olaszországban 650, a Szovjetunióban pedig 390 megawatt összteljesltményűek a már működésben levő atomerőművek. A franciaországi A-erőművek összteljesítménye 360 megawatt. Az Euratom egyik felmérése szerint öt év múlva — 1972-ben — a világ atomerőműveinek összteljesít­ménye 38 000 megawatt lesz. Ezek — az olvasó számára talán unalmas — számok azt bizonyítják, hogy az iparilag fejlett országok gazdaságának a nukleáris energia „betö­résére" fel kell készülnie. Hogy szakembereink az atomipar megteremté­sét komolyan veszik, azt bizonyos új tudomány­és iparágak keletkezése is bizonyítja. Ilyen pél­dául a reaktor metallurgia. Prágától nem messze, a Reiben működő első hazai atomreaktor mellett a nukleáris ipar számára egy metallurgiai kísér­leti telepet is létesítettek. Itt új összetételű fém ötvözeteket kísérleteznek kl, hogy néhány év múl­va a plzefti Lenin Műveket már semmi se akadá­lyozza az atomreaktorok építésében. Csehszlovák—szovjet együttműködés Az egyes országok atomerőmüveinek teljesít­ményét összehasonlítva feltűnik, hogy a Szovjet­unió e tekintetben Európában a negyedik helyen van. Nem tekinthető ez lemaradásnak? — kérdez­heti az olvasó. Hogy ez így van, azt a szovjet szakemberek azzal indokolják, hogy az országnak ma még szin­te felmérhetetlen mennyiségű, eddig még kihasz­nálatlan más energiaforrásai vannak. A szovjet folyók vlzienergiája például még távolról s nos kihasználva. Ma, amikor még ezekből az energia­forrásokból a nukleáris energiánál olcsóbb e.ter­gia nyerhető, még nem folyik a Szovjetunióban gyors ütemű atomerőmű építés. Viszont nem állítható, hogy a Szovjetunió nem készül a jövő időszakra, amikor az atomene.gla lesz a fő hajtóanyag-forrás. A szovjet A—1 Novovoronyezsben már működik. Teljesítménye 210 megawatt. Közvetlen közelében épül a jövő évben üzembe helyezendő A—2, mely­nek teljesítménye 400 megawatt lesz. A harmadik erőmű építése is folyamatban van már. Ez — és a később felépítendő A—4 — egyaránt 400 -viO megawatt teljesítményű lesz. A szovjet tapasztalatok szerint lényegesen csök­ken az egy energiaegységre eső előállítási költ­ség, ha az atomerőműveket egymás szomszédságá­ban építik. Egyes nyilvánosságra hozott adatok szerint a novovoronyezsi A—l-ben termelt vil­lanyáram 1 kilowattórája körülbelül egy kopej­kába kerül. Mind a négy erőmű egység üzembe helyezése után ugyanennek a mennyiségnek az előállítása az említett összegnek már csak egy­lietvened részébe fog kerülni. A tervek szerint Jaslovské Bohunicén is több atomerőmű egységet építenek egymás közelében. A szakemberek már dolgoznak az A —2 tervein és ennek elkészülte után a harmadik számú cseh­szlovák atomerőművet ls Bohunicén építik. Csak­hogy ezek már jóval nagyobb teljesítményűek lesznek. Csehszlovákiából már jelentős számú szakem­ber érkezett a novovoronyezsi atointelepre, hogy szakmailag felkészülhessen a rá váró munkára. A tapasztalat ilyen átadása az együttműködésnek csak az egyik módja. A szovjet szakemberek épí­tés közben is — és a reaktor üzembe helyezésé­nél szintén — szívesen adnak szakmai tanácsot. Az együttműködés azonban nem egyoldalú. A közösen kidolgozott nukleáris kutatási tervben a hazai szakemberek is elvállalták bizonyos — főleg hőtechnikai és anyagvédelmi-kutatási fel­adatok megoldását. SZERELIK MÁR AZ A—1 TECHNOLÓGIAI BE­RENDEZÉSÉT, S RÖVIDESEN MEGKEZDIK A PRÓBAÜZEMELTETÉST IS. ÉS EZZEL NÁLUNK IS KEZDETÉT VESZI AZ ENERGIATERMELÉS ŰJ KORSZAKA. TÓTH MIHÁLY Ilyen környezetben épül a reaktor. (CTK felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom