Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-28 / 328. szám, kedd

PRANDL SÁNDOR felv. Nagymegyer jubilált Már az év elején hallottam, hogy a nagymegyeri énekkar jubileumra készül: az idiős megyeriek emlékezete szerint hetvenöt évvel ezeliott, 1892-ben alakult meg községükben az a ké us, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is működik. EMSször űgy volt, hogy az évfordulót tavasszal ünneplik meg, ám valami mindig közbejött. November közepe táján aztán megesett a nagy ünnepség. A megyeriek, nem akarván egyedül tetszelegni a közösség előtt — no meg bogy a jubileumnak tágabb keretet adjanak — a Komáromi Egyetértés Munkásdalárdát és a Csemadok pozsonyeperjesi énekkarát is megbírták. A műsorban a jubiláló felnőtt kóruson kívül a nagymegyerl kilencéves Iskolák összevont kórusa is szerepelt, s persze Megyer közkedvelt szólistái, Molnár Irénke, Szeder Irma és Gaál Arisztid, valamint a komáromi Geleszka józsef. A túlnyomórészt kőrusművekből és szó? "énekekből álló mfisort két szavalat (Czajlik József és Zirlg Árpád előadásában) és Kovács Béla kitfinfi zenekarának muzsikája egészítette ki. A húszas harmincas évek fejlett daloskaltúrája után a háborít alatt és a háborút követő években énekkaraink nagy része szétesett, s a karénaklés terén kínos pangás állt be. Félkezünkön megszámolhatjuk azokat a szlovákiai magyar kórusokat, amelyek több évtizedes dalosbagyományt ápolva ma is működnek. Az ember szivét örömmel (ölti cl, ha egyegy énekkar tagjai a rengeteg napi gondok közepette s a léptennyomon tapasztalható megnemértés, gáncsoskodás ellenére leküzdik idínkéntl csüggedésüket, s újból Is «íjból nekilátnak, hogy dalukkal, lelkesedésükkel napfényt árasiszanak maguk körül. Ez a nemrégiben újjászerveződött Komáromi Egyetértés Mnnkásdalárda esete, s cs a jubiláló nagymegyerl énekkar esete ls. Amint Pajor Antal, a Csemadok helyi szervezetének elnöke az ünnepélyt megnyitó beszédében elmondta, az elsó megyeri kórus, amelyről adataink vannak, Bartal Mór kántortanító húsz tagú férfikórusa volt. Az első világháború után Tóth László, majd 1924tűl Hencz Pál a megyeri karnagy. A ma ls Megyercn élő Hencz Pali bácsinak fiatalokat ls sikerült bevonnia az énekkar munkájába, • az ő irányítása alatt a kórus jelentős eredményeket ért el. Pedig az lő Idejében már egy helybeli vetélytárs ls Jelentkezett: az 1924ben megalakult, előbb Vizvári Dezső, majd Keszegh János vezette református egyházi énekkar. Amikor a negyvenes évek pangása után megszületett a Csemadok, Honcz Pál, Kulcsár Ressö és még néhány pedagógus a Csemadok helyi szervezete kebelében Ismét megszervezte az éneklést. A Bartók Együttes nevet viselő új kórusban már nők is énekeltek, elslő Ízben a megyeri dalosmozgalom kezdetei óta. A közel száz tagot számláló énekkar, amely 1936 elején tartotta alakuló gyűlését, Kulcsár Rezső vezetésével több szép sikert aratott. Sajnos a lelkesedés Idővel alábbhagyott, s két-három év múltán az énekkar ú|bó! szétesett. 1983 őszén Ág Tibor, az Ifjú Szivek volt igazgatója hozta létre a mai énekkart. A legutóbbi négy év a megyeri daloskultúra nagy korszakának számit: a felnőtt kóruson kívül ugyanis minden helybeli iskolának van külön énekkara, s Így ma ebben a hat-hétezer lakosú kisvárosban üt állandó énekkar működik. Bár a kőrustagoknak az egyharmada pedagógus, a mintegy száz megyeri pedagógus közül jóval többen bekapcsolódhatnának az énekkari mozgalomba. Mert a tanítóság nagyobb fele nemcsak bogy nem énekel, de még csak nem ls érdeklődik a kórusok tevékenysége Iránt — a jubileumi hangverseny kétszáz főnyi közfinségében alig láttam egy-két pedagógust. Az ls fájlalható, hogy a szólisták — az egy Szeder Irma kivételével — nem tagjai az énekkarnak. Az ünnepélyen Németb-Samorlnsky István zeneszerző, a hazai magyar kórusmozgalom régi pártfogója, valamint Szabó Rezső dr., a Csemadok Központi Bizottságának vezető titkára ls megjelent. Az énekkar Megyeren élő volt karnagyai sorra eldlrigáltak egyegy kőrusmfivet, s úgyszólván minden műsorszám után kapott valaki egy csokor virágot, vagy egyéb ajándékot. A Csemadok Központi Bizottságának aranykoszorúját az énekkar legidősebb tagja, a hatvauhat esztendős Nagy Albert bácsi vette át Szabó Rezső dr. kezéből. Az ünnepély négy patrónusa, a Csemadok, a Nagymegyerl Egységes Földmfivessgövetkezet, a Közszolgáltatások Üzeme és a Járási építőipari Vállalat jó házigazdának bizonyult. A színvonalas műsor végén nagy bankett várta a megjelenteket. Reméljük, a nevezetes JuMleum után mind a nagymegyeriek, mind a vendégszereplő komáromiak és eperjeslek még nagyobb lendülettel folytatják munkájukat, s reméljük azt ts, hogy a ma még csak harmincharmincöt tagból álló csoportok a legközelebbi dalostalálkozán lehetőleg megkétszereződött létszámban vesznek majd részt. MIKŐTS I. ROBERT Széles rétegek tudatát formáló művészet Az Időtlen orosz klasszikus Irodalom, s a szovjet próza és költészet kiemelkedő alkotásai sugalmazó hatással voltak s vannak haizal képzőművészeinkre. Húsz rangos grafikusunknak és festőnknek a Nemzeti Galériában kiállított többszáznyl színvonalas Illusztrációja gazdag változatosságot mutat. A modern szlovák művészet alapító nemzedékéből egyedül L. Fúlta szerepel e tárlaton. Mesterlen metszi fába és színezi az ősi orosz mesék Illusztrációit. — Gogoly halhatatlan „Holt lelkek"-jének vizuáll; átköltésével kulturált módon, mély beleérzéssel, eleven képzelettel A. Brunovsky remekelt. I. Babel Ogyesszai meséiben a véres pogromoktól szüntelenül rettegő zsidónegyedek fantáziadús mesevilágát ugyancsak ő kelti életre. — A tolsztojl univerzumba csupán a „Mesék és regéken" keresztül pillanthatunk be. — A. Klimo a gyermeki lélek Jő Ismerője. Dosztojevszkij „Bűn és bűnhődés"-ének tragikus feszültségével töltődnek M. Arzt kőrajzat. A „Fehér éjszakák ' r.zomorú poézisét tükrözik Sturdlk tollrajzal. — Csehov elbeszéléseiből szelíd humor dzől V. Weisskopf tusrajzain. — A költő-forradalmár Majakovszkij a „Szerelemről" című verskötetének tedőlapját s címoldalát L. Guderna rajzolta, a tus és az akvarell színeinek erejével fokozva hatásukat. A. Blok „Poémájának" bonyolult mondandójához a szürrealizmus kifejező eszközeit veszi igénybe. V. VoznyeszenszkiJ Háromszögletű körte versgyűjteményénél a fekete-fehér művészeten kívül a kollázsát ls alkalmazza a valóság feletti tartalom érzékeltetésére. — M. Solohov a „Hazáért harcoltak"-ban a háborús szörnyűségeket, a szovjet nép hősi elszántságát, — az „Emberi sors"-ban meg a tragédiákon, s minden nyomorúságon diadalmaskodó humánumot V. HloZník fogja képbe, fölényes technikájú kifejező linómetszeteken. Az orosz népmesék regényes, színes birodalmát M. Zelibská szuggesztíven, meleg lírával, légies rajzzal, finom tónusokkal eleveníti meg. — Sutejev meséskönyvét pedig M. Studen? gazdagította kedves humorral és szép tiszta, világító színekkel ébresztgeti a gyermek fantáziáját. S végül, de semmiképp sem utolsósorban méltatom K. Csukovszklj Vidám telefonja. Leonyid Lenes, Ha az orvosság nem használ és Sz. Marsák Víg egyszeregyjének képzőművészeti klteljasltőjét: Miroslav Cipárt. BÁRKÁNY IENÖ'Nfi ifflmf tfordítj A gyors működésű elektronikus számológép egyik legmeglepőbb képessége, hogy szöveget tud átültetni, fordítani egyik nyelvről a másikra. Erre az ad lehetőséget, hogy minden nyelvnek vannak közös törvényszerűségei, ős a fordítás szabályai, maguk ls ugyanúgy megfogalmazhatók a matematika formanyelvén, mint a játékok szabályai. E matematikai képletekbe öntött fordítási szabályok azután program alakjában közölhetők a géppel. Az ember az idegen szöveg értelmébe Igyekszik behatolni, miközben fordít. Azt hihetnénk, hogy ez nem is lehetséges másként. De egészen más a helyzet. Fordítani a szavak, a mondatok értelmére való tekintet nélkül, pusztán formai ismertetőjegyek alapján, a fordítás formai törvényeinek engedelmeskedve ls lehet. Pontosan ez az, amit a gép művel. A számológép memóriájába szótárt táplálnak be a szavak, esetleg a szavak ragozott, képzett alakjainak jelentésével. A gép memóriájában rögzítik továbbá a fordítás törvényeit is, vagyis azt, hogy a forrásnyelv bizonyos nyelvtani szabályainak, szórendjének stb. a célnyelv milyen nyelvtani szabályai, szórendje stb. felelnek meg. A gépnek emellett a szótár kezeléséhez és a fordítási szabályok alkalmazásához semmit sem kell értenie sem a forrásnyelv, sem a célnyelv szövegéből, vagyis gyakorlatilag a maga módján, tehát „értelmetlenül" géplesen fordít... SZÖTÄR SZAVAK NÉLKÜL Hogy némi képet kapjunk róla, miként megy végbe a fordítás gépi úton, ismerkedjünk meg először a gép szótároző munkájával, vagyis azzal, hogyan kezeli a memóriájában elhelyezett szótárt. Elképzelhető lenne olyan fordítási program ls, amely kizárólag erre a szótárra épülne fel. E szótárnak azonban hatalmasnak kellene lennie, hiszen a forrásnyelv minden szavát, minden sző valamennyi ragozott stb. alakját, ezen túlmenően a szavakból alkotható mondatok valamennyi változatát tartalmaznia kellene. Ebben a"z esetben sohasem kellene mást tennie a gépnek, mint memóriájában megkeresnie a forrásnyelv szavalt, illetve mondatalt, és kiolvasni onnan a jelentést. Ebben — a gyakorlatilag meg sem valósítható — hatalmas szótárban azonban ítéletnapig tartana egy-egy szó, mondat kikeresése. Be kell érnünk tehát kisebb szerényebb szótárakkal ls. A gépnek, akárcsak az emberi fordítónak, első tennivalója, hogy keresgéljen ebben a szótárban. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjának M-3 gépére Varga Dénes szerkesztett különleges szótárat oroszról magyarra való fordításhoz. Különös szőtár ez. Egyetlen betűt sem találunk benne: számok képviselik a szavakat. A számok nagyság szerint helyezkednek el benne. Ez tulajdonképpen az ábécő-rend szigorú betartasát is Jelenti. Hogyan? Minden betűnek egyegy ötjegyű számcsoport felel meg, például az orosz „a" betűt a 0001, a „b" betűt a 00010, a „v"-t 00011, a „g" betűt a 00100 számcsoport képviseli. Előre haladva az ábécében, növekednek a számok ls. A gép elolvassa a forrásnyelvi szöveg első szavát, minden betűt a megfelelő számcsoporttal helyettesit, így megkapja a szónak megfelelő számot. Elkezdi keresni a szótárban. Először a szótár közepén álló számot nézi meg, és ha úgy találja, hogy egyezik a keresett számmal, ezzel be ls fejezi a kutatást. Megtalálta a forrásnyelvi szót, kiolvashatja mellette a megfelelő jelentést, a célnyelv szavát ls. Ha a két szám nem egyezik, tovább kell folytatnia a keresést. Amennyiben a keresett szám nagyobb, mint a szótár közepén álló szám, a gép a szótár háromnegyed részén álló számra ugrik, ha kisebb, visszaugrik a szótár negyedrészén álló számra. Ha így sem találja meg a keresett szám megfelelőjét, tovább felezgeti a szótár maradék részét mindaddig, amíg teljes egyezést nem talál. Előfordulhat azonban, hogy a gép hiába keres a szótárban, nem találja meg a szót; például akkor, ha ragozott vagy képzett formával találkozik. Ez a szótár ugyanis csak szótöveket tartalmaz. Arra vonatkozóan, hogy a szótő Jelentését miként módosítja, illetve módosíthatja a toldalék (rag, képző stb.), a program tartalmaz utasításokat. AMIT NEM SZABAD SZÖ SZERINT ÉRTENI A szótár helyet biztosíthat azoknak a sajátos kifejezéseknek ls, amelyeket szó szerint hiába ültetnénk át oroszról magyarra, csak nevetséges értelmetlenség lenne az eredmény. Ezek az ún. idiómák. Gondoljunk például az ilyen orosz kifejezésre: „sz prázdnyikom". Szó szerinti fordításban Így hangzana: „ünneppel, az ünneppel". Valójában Ilyesmifélét jelent: „boldog ünnepeket, kellemes ünnepeket, jó ünnepeket". Vagy gondoljunk a míígyar nyelv következő kifejezésére: „eb ura fakó". Mit kezdene a francia ennek szó szerinti átültetésével? Olykor nem könnyű dolog — sem az embernek, sem a gépnek — felfedezni az idióma Idióma-jellegét. „Fél szemét nyitva tartja..." — itt megállhat mind a szó szerinti jelentés, ha például betegről van szó, aki mindkét szemét ugyan nem, de fél szemét nyitva tudja tartani, és helyes lehet az idiőma-Jellegnek megfelelő értelmezés ls, ha arról van szó, hogy ugyan nem teljes, de mégiscsak valamilyen figyelemmel kísérünk egy-egy eseménysorozatot. Az ilyen esetekben a szöveg természete igazíthat el bennünket. Minél gazdagabb a szótár, annál több munkától mentesíti a továbbiakban a fordítót. Míg az első gépi fordítás (az IBM 701-es gép 1954 januárjában oroszról angolra fordított J szótára mindössze 250 egységet tartalmazott, napjainkban már olyan memóriák ls vannak, amelyek 30, sőt 50 millió bitnyi (0 vagy 1) szőanyagot tartalmaznak, és átlagban 35 ezredmásodperc alatt keresnek meg egy-egy szót. A hotel és motel szavak mintájára született a „kutel" (Kuh-tel), amely a tehenek számára szolgáló létesítményt jelent. Az NSZKbeli Essen-Werdenhen működő tejgazdaságban működik, ahol a közeljövőben mintegy ezer tehenet fognak tartani. A „kutel" fő része nagy körhintára emlékeztet, amelyen minden tehén számára külön fiilke 611 rendelkezésre. Ezen a Rotalactor nevű forgó korongon egy dolgozó automatikus módszerrel óránként 200 tehenet fejhet meg, vagyis tízszer többet, mint a hagyományos módszerrel. A tehenek az istállóba való útjuk közben lépnek be a boxokba és a korong egy megfordulása alatt leadják a tejüket. Több világosságot A gyakorlatban a lux a megvilágítás erősségegysége. A fizikában jártasok tudják, annak az egyenletesen megvilágított felületnek egy lux a megvilágítása, amelynek minden négyzetméterére egy lumen fényáram esik merőlegesen. Minden országban szabványok határozzák meg azt a luxmennyiséget, amelyeket a világításnál be kell tartani. Nálunk TELJESÍTMÉNYSZÜKSÉGLET WATTOKBAN A helyiség szélessége m-ben A helyiség hossza méterben 1 1.5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 1 20 30 40 50 60 70 80 90 100 1.5 50 60 75 90 105 120 135 150 2 80 100 120 140 160 180 200 2,5 125 150 175 200 225 250 3 160 210 240 270 300 3,5 245 280 315 350 4 320 360 400 4,5 405 450 5 500 ls vannak ilyen szabványok mégis... Mégis elég akár futólag is bepillantani a szabványba és összehasonlítani az ott feltüntetett értékeket a gyakorlatban mért luxokkal, hogy megdöbbenjünk. Mert a szabvány például 70—150 luxot ír elő a lakások számára, a valóság pedig csupán átlagban 46 lux. Nem Jobb a helyzet a kultúrtermek, a társadalmi intézmények, az üzlethelyiségek, az üzemek, a műhelyek megvilágításánál sem: alig éri el a szabványban meghatározott értéknek a felét! Munka közben, olvasásnál stb. feltétlenül nagyobb gondot kellene fordítanunk arra, hogy az elégtelen megvilágítás ne rontsa a szemünket. A mellékelt táblázat szemléletesen mutatja, milyen erősségű Izzólámpákat kellene használnunk.