Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-23 / 323. szám, csütörtök

GAL SÁNDOR V aiami sir a ház mögött AZ ASSZONY bement a szobába. — Hallod? — kérdezte a férjétől, aki az ágyban feküdt, és valami könyvet olvasott. — Ne zavarj — mondta —, mindig megzavarsz. Az asszony ajka megrándult. — Gyere, hallgasd meg. — Mit hallgassak meg? — Valami sír ... A férfi felült, s a könyvet az asztalra tette. — Jől halottad?! Az asszony bólintott. A férfi az ágy szélére ült, megkereste papucsait és a hátsó szobába ment az asszonnyal. Az asszony kinyitotta az ablakot. — Hallod?! A férfi figyelt, de csak az eső kopogását hallotta, meg a szél fel-feltámadő rohamainak zúgását. A hűvösség beszökött az ablakon, s a férfi megborzongott. — Nem sir itt semmi. Gyere, feküdj le, reggel korán kelünk ... — Várj még egy percet — mondta az asszony. Ottmaradtak még egy percre, és hallgatták a szél és az eső zúgását. — Most se hallod még? — fogta meg férje karját az asszony. — De már hallom. — Ml az, mondd? — Azt hiszem, kutya. — Miért sir? — Nem tudom — mondta a férfi — azt igazán nem tudom. — Nem nézed meg? — Mit nézzek rajta? — Hátha valami baja van .. — Baja? Ml baja lenne? — Nem tudom — mondta az asszony — talán hurokba került, vagy ... — Vagy? — Nem tudom ... Olyan keservesen sír .,, A férfi becsukta az ablakot. — Menjünk aludni. « — Nem tudok most aludni. Mindig arra kell gondolnom, hogy valami baja van, és meghal. — Butaság. Miért halna meg? A férfi visszafeküdt az ágyba, elvette az asztalról a könyvet és újra olvasni kezdett. Az asszony levetkőzött, belebújt hosszú hálóingjébe, és nekitámaszkodott az ajtónak. — Én megnézem — mondta —, nem bírom ígyA férfi nem szólt semmit. Felesége a szekrényhez lépett, leakasztott egy kabátot és magára terítette. — Megnézem — mondta újra. — Nézd — hagyta rá a férje —, de siess, nem szeretném, ha megfáznál. Reggel korán kell Indulni. AZ ASSZONY kiment a ház mögé. Fájt neki, hogy a férje ennyire közönyös, és sírni szeretett volna. A fákról nagy esőcseppek hullottak a fejére. Hallotta a kutya nyöszörgő sírását, de nem tudta meghatározni az irányt, hogy honnan jön. A ház mögött kis kert volt, közepén egy hatalmas diófával, a kerítés mögött egy üres telek, amely Inkább szemétdomb volt, mert a tulajdonos semmire sem használta. Azon túl a másik udvar, s innen hallotta a kutyát sírni. Elment egészen a kerítésig, ahol az üres telek kezdődött és megállt. A kutya pedig egyre sírt, mintha vernék. Az eső, a szél s a sötétség hármas mélységében kísértetiesnek hatott a sírás. Az asszony tehetetlenül állt a kerítés mögött és didergett. Torkát sírás szorongatta. De nem tehetett semmit. Visszament a házba. — Még mindig sír? — kérdezte a férje. — Sir. — Feküdj le és ne gondolj rá. — Nem tudok nem gondolni rá. — Most akkor mit csináljak? Nem tudom — mondta az asszony. A FÉRFI kezdett ideges lenni. Felvette az asztalon fekvő cigarettás dobozt, kivett belőle egy cigarettát és rágyújtott. Nézte az asszonyt, aki még mindig ott állt az ajtónál. Haja fénylett az esőtől, s az arcán valami Ismeretlen, fájdalmas szorongás ült. — Idegesítesz — mondta az asszonynak. — Hallod? Idegesítesz. — Nem idegesítlek. — Jó, nem idegesítesz, de akkor légy okos és feküdj le. Nem szeretem, hogy Ilyen vagy. — Milyen? — Ilyen érzékeny, és ... — És? Mondd ki csak, na mondd, hogy bolond vagyok, meg hisztériás, na mondd ... — Nem mondom. Feküdj le szépen és aludj. Az asszony engedelmeskedett. Lefeküdt, könyvet vett a kezébe, de csak nézte a sorokat. Képtelen volt olvasni. Állandóan a kutya sírását hallotta, még akkor is, mikor a kutya csendben volt. A férfi azt gondolta, a felesége megnyugodott. Olvasott tovább és a kutyáról teljesen megfeledkezett. Mikor úgy érezte, elég volt, és már el tud aludni, odafordult a feleségéhez. — Eloltom a villanyt. Az asszony nem válaszolt. Letette a könyvet és a másik oldalra fordult. A férfi megnyomta a villanykapcsolót. Sötétség borult a szobára. Kintről behallatszott az eső egyre erősödő dobolása. A szél is mélyebb hangon lobogott. Ezt hallgatta egy ideig, s észrevétlenül aludt el. Hirtelen felriadt. Az első pillanatban azt hitte, már reggel van, de a sötétség mély volt, csak az ablak derengését látta. A felesége ült az ágyban és sírt. — Mi bajod? — kérdezte. — Mondd végre, mi bajod, és miért nem alszol? — Nem tudom — felelte az asszony —, nem tudok aludni, mikor mindig hallom, hogy sír. Ogy fáj hallani. — Fantasztikus, hallod, ez fantasztikus! Egy rohadt dög miatt... — Nem dög, tudom, hogy pici kiskutya, és ha arra gondolok, mindig a kislányom jut az eszembe, hátha ő is sír... — Butaság •- mondta a férfi — a kislányunk jő helyen van. A kettő nem ugyanaz. — De ugyanaz — erősködött az asszony —, ugyanaz... — Akkor most mit csináljak? Verjem fel a környéket, mert egy kutyának nincs jókedve? Hát próbál] gondolkodni egy percig. — Nem tudok, ha hallom — mondta az asz szony, és újra szipogni kezdett — nem tudok ... A férfi türelme elfogyott. — Jó — mondta —, utánanézek. MEGNYOMTA a villanykapcsolót, s a szoba megtelt sárgás fénnyel. Magáraterltette a kabátját, felrántotta a cipőjét és kiment az esőbe. A szél arcába csapta a nehéz cseppeket, s a fákról lesodort nedves leveleket Cuppogva ment a sárban a ház mögé. A diófa alatt megállt és belehallgatott az éjszakába. Semmi hang, csak az eső és a szél. Lépett néhányat, s megállt a kerítésnél, az üres telek előtt, ahol nemrégen a felesége várakozott. A hosszúra nőtt söprűgazt és a húsoságú ecetfákat hajtogatta a szél előtte. Ideges volt. A kutya nyüszítő hangja időnként áthasította a szél zúgását. Ostobaság az egész, gondolta, bezárták egy ólba az eső elől, és most ez nem tetszik neki. Mi meg ahelyett, hogy pihennénk, veszekszünk. Lassan ment vissza a házba. Az asszony még mindig ült az ágyban és halkan szipogott. — Hagyd abba — mondta a férje —, nincs annak a kutyának semmi baja. Bezárták az ólba, hogy ne ázzon, ezért sir. Nem tetszik neki az emberek eszejárása. — Biztos, hogy így van? — emelte fel a fejét az asszony. — Biztosan — felelte —, biztosan így van, csak ne sírj. — Már nem sírok — mondta az asszony, de a háta egyre rázkódott. —, Mondtam, hogy ne sírj, semmi értelme. De az asszony csak nem hallgatott el. A sötétben tovább hüppögött, fújta az orrát és idegesen forgolódott. — Mondd, tni van hát veled, mondd, ml az ördög bánt, hogy nem alszol? — S te miért nem alszol? — Jó kérdés — mondta a férfi — Istenemre, ez jó kérdés. ERNESTO CHE GUEVARA*: DAL FIDÉLNEK Gyerünk, hajnal lobogó prófétája! Akadálytalan, rejtett örvényeken felszabadítani a földet, amit úgy szeretünk. Gyerünk eltiporni a gyalázatot! Homlokunk lázadó csillagokkal ékes, felesküdtünk: győzelem, vagy halálI Az első lövések után, mikor felébred a teljes élet árnya lásd, itt állunk melletted mind; hű harcosok. A- A közelmúltban meggyilkolt Erneito Che Guevara, a legendás forradalmár és hős emlékét Idézi ez a vers, melyet a Kábában megjelenő UNION cím8 Irodalmi folyóiratból vettfink át Mikor hangod a világ négy szele lobbantja fel, mikor földet, kenyeret, szabadságot oszt, melletted állunk mind, szavunk tiéddel egy. Mikor elérkezik a győzelem s a zsarnok feje lehull, az utolsó harc után is lásd, veled vagyunk. S ha ott fetreng előttünk a vadállat melynek oldalát az új rend dárdája járta át, állunk melletted büszke szívvel, mert veled vagyunk. S ne hidd, hogy erőnket szertezúzza élősdik cicomás hada, hisz miénk a fegyver, a golyó, s az a szirt s ez nekünk elég. És ha utunkra hull a vas, halotti leplet viszünk, mit Kuba könnyével áztatott, befedjük a holtak csontjait s Amerika történelme felett tovább megyünk. Fordította: MIKOLA ANIKÓ APROHIRDETES KÖSZÖNTŐ • Bajnéczi Erzsébet, Donaszerdahely Édesanyánknak névnapja alkalmából szívből gratulálunk. Gyermeket és unoitái Hodos. Ú-1144 • Kiss Oszkárnak, D. Zandov Születésnapja alkalmából fogadja jókívánságainkat. Oszlék 0-1143 I VEGYES i • Dunaszerdahely mellett háromszobás ház, fürdőszobával, 2 konyhával, garázzsal és mellékhelyiségekkel eladó. Ar megegyezés szerint. Veiké Blahovo, Bihari u. 189. 0-1121 • Köszönet mindazoknak, akik drága jó édesapánkat Nagy Gyulát elkísérték utolsó útjára nagypakal temetőbe. A gyászoló család Ú-1139 • „Hella" levele van a hirdető irodában. 0 1149 autokozmetika A párás ablaküveg rontja a látási viszonyokat, és akadályozza a kocsi mögötti forgalom figyelését A párás ablaküveg növeli a balesetveszélyt. Ezért nélkülözhetetlen a CL ARIN A CLARIN hatékony kenőanyag az ablaküveg bepárásodása ellen, különösen a gépkocsik számára előnyös. A CLARIN kapható a drogériákban és a Mototechna n. v. üzleteiben. ŰF-1096/4 Több siló + nagyobb hozam = nagyobb jövedelemi Mezőgazdasági dolgozók! Igen fontos o kukoricakóró és más takarmány tartósítása! Védjük a takarmányt piroszulfittal a kiváló silókonzerváló szerrel. A piroszulfitot szállítja a Mezőgazdasági Felvásárló és Anyagellátó Vállalat. Gyártja: J. Dimitrov Vegyi Művek, Bratislava Gyümölcstermelők, figyelemI Gyümölcsfáikat megbízhatóan és olcsón megvédi a téli kártevők ellen az ARBOROL AC vagy NITROSAN Kapható a drogériákban, a Mezőgazdasági Felvásárlási és Anyagellátó üzemek raktáraiban és üzleteiben, valamint a magkereskedésekben. Ű F-I 095/2 SUPERGAM Kiváló foszfortartalmú műtrágya, amely egyidejűleg hatékony talajfertötlenítő is. Trágyázza a talajt, elpusztítja a kártevőket, megtakarítja a kétszeri talajgondozás munkáját és költségeit. Mezőgazdasági és szövetkezeti dolgozók! SUPERGAM kapható a legközelebbi mezőgazdasági raktárban, vagy közvetlenül a gyártónál: Chemické závody J. Dimitrova, Bratislava. SUPERGAM gyártása kampányszerű: csak a IV. negyedben gyártják, ezért már most szerezze be tavaszi szükségleteit is. SUPERGAM felismerhető kék színéről, könnyen megkülönböztethető más műtrágyáktól és vegyi készítményektől. SUPERGAM fertőtleníti és egyidejűleg trágyázza a talajt. ÚF-1087