Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-18 / 318. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MAI SZÁMUNKBAN , ­Gondolatok a problémákról (5. OLDAL) Egy csodálaté« művészet szolgálatában (8-9. OLDAL) Irán 1346. évében (6. OLDAL) Világ proletárjaiegyesüljete k ! Bratislava, 1967. november 18. Szombat # XX. évfolyam, 318. szám # Ara 70 fillér ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS BERUHÁZÁSI ÉS ÉPÍTKEZÉSI BIZOTTSAGA Meg kell szüntetni a kereslet és a kínálat közötti aránytalanságokat I A Nemzetgyűlés beruházási és építkezési bizottsága teg­nap folytatta tárgyalásait. Ján V o r ek mérnök, az Állami Terbizottság elnökhelyettese hivatala 1967-évi Jeladatai­nak teljesítéséről, jövő évi feladatairól és ezzel kapcsolat­ban a beruházási építkezések fejlődéséről számolt be a képviselőknek. Elmondotta, hogy a terv sze- ban az áruszállítás üteme, mely rint 1970-ig 460 ezer lakás át- ugyanezen idő alatt csak 4,1 adását biztosították, és hogy a százalékkal- növekedett. Ez a nemzeti bizottságok beruházá- kedvezőtlen jelenség természe­sai a lemaradások ellenére is tesen befolyással van az áru­600 millió koronával emelked- készletre is, mely 1967 szep­nek. A vízgazdálkodásban az tember végéig a tavalyihoz vi­árvízkárok felszámolását és a szonyítva 6,6 százalékkal keve­gátak rendbehozását szem előtt sebb. Ha ez igy folytatódik — tartva 760 millió koronával fo- mondotta — akkor a tervezett­kozzák a beruházásokat. nél 3,5—4 milliárddal kevesebb Az építőanyaggyárak és üze- árukészlettel kell számolnunk, mek építkezéseire szánt összeg A belkereskedelem és szerve­3,2 milliárddal emelkedik. A 2 etei 1967-ben 130,4 milliárd legnagyobb figyelmet a be nem korona értékű árura jelentet­fejezett építkezések felszámo- ték be igényüket. A szállítóvál­Lására és az építkezések ídőtar- lalatok azonban tekintettel kor­tamának csökkentésére fordf- látóit lehetőségeikre és főleg tották. Az építkezési költségek- nyersanyaghiányra 3,7 milliárd­kel kapcsolatban az előadó ki- dal kevesebb árut bocsátanak jelentette, hogy már az időn rendelkezésre. A helyzet javu­átlagosan 10 százalékkal csök- lása érdekében a miniszter­kennek. helyettes a kormány határoza­Aggasztó jelenség azonban, tár a utalva radikális intézke­hogy tovább tart az épitkezé- déseket javasolt, melyeknek sek megkezdésére irányuló kiegészítői a kereskedelemben nyomás a vállalatok részéről.\ és a termelésben foganatosítan­Ezzel a helyzettel az idén a d ő gazdasági intézkedések és kormány is foglalkozott és a a z anyagi ösztönzés, javulás érdekében több intéz- Ezután az előadó az élelmi­kedést foganatosított. szerpiacról szólva megállapí­A közszükségleti ipari bízott- totta, hogy megszűntek a ne­ság tárgyalásainak második hézségek. A terv az élelmisze­napján a Belkereskedelmi Mi- rek minőségi összeállítását nisztérium 1968 évi költségve- tartja szem előtt, a helyes táp­tési javaslatával foglalkozott. lálkozás elvének és az élelmi­Ivan Loukotka miniszterhelyet- szerek jobb minőségű csoma­tes mindjárt elöljáróban leszö- golásának figyelembe vételével, gezte, hogy a hazai piacon alig A tej és a tejtermékek fogyasz­változott a helyzet. A kínálat tása az 1966. évi helyzethez és a kereslet közötti helyes viszonyítva 1970-ig 30 százalék­arányt még mindig nem sike- kai, a húsfogyasztás 10 száza­rült elérni. A kiskereskedelmi lékkai emelkedik. Több főzelé­forgalom ez év szeptember vé- ket és gyümölcsöt fogunk fo­géig 6,2 százalékkal növeke- gyasztar> : dett, ám ezzel nincs egyensúly- (km) katonai vezetőit Berlin (CTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtaná­csának elnöke Erich Hon­neckernek, az NSZEP Politi­kai Bizottsága tagjának és Erich Mielke állambiztonság­iigyi miniszternek jelenlété­ben pénteken fogadta a Var­sói Szerződés egyesitett fegy­veres erői főparancsnoksági értekezletének részvevőit. Megvitatták a Varsói Szerző­dés védelmi ereje további fo­kozásának kérdéseit. A fogadáson részt vett I. I. Jakubovszkij marsall, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka, Heinz Hoffmann hadseregtá­bornok, az NDK honvédelmi minisztere, valamint magas rangú csehszlovák, szovjet, lengyel, bolgár, román és ma­p"ar katonai személyiségek. A fokozódó amerikai bombázások ellenére szorgalmasan tanulnak a vietnami gyerekek. Iskolán kívüli kötelességeiknek is eleget tesznek. Például ők látják el álcázó zöld ágakkal, gallyakkal a légelhárító ütegek és lőszerraktárak katonáit. (CTK — TASZSZ felvétele) Súlyos amerikai rakétatámadás Hanoi ellen Hat gépet lelőtt a légvédelem % A szabadságharcosok folytatják támadásaikat # Az amerikai szenátus külügyi bizottságának két határozata Hanoi — Pénteken hajnalban ágyúdörgésre, szirénák sivítá­sára, rakéták és bombák rob­banására ébredt a VDK főváro­sa. Az amerikaiak néhány óra leforgása alatt öt légitámadást intéztek Hanoi ellen. Amint az utóbbi időben már megszokottá vált, az erős légvédelmi tűzben •most is felbomlottak kötelé­keik, és bombáikat, rakétáikat rendszertelenül, találomra szór­ták le a város sűrűn lakott ne­gyedeire. (Folytatis a 2. oldalon) A marxista gondola! hete Párizsban Párizs — A marxista gon­dolat hete harmadik estéjé­nek vitatémája a Mutualité palotában „A szocializmus, a demokrácia és az ember" volt. Jeannette Thorez Ver­meersch, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja elnökölt. A vita első felszólalója Ro­ger Garaudy, az FKP Politikai Bizottságának tagja volt. Azt a gondolatot fejtette ki, hogy a kapitalizmus megteremti és egyúttal le is rombolja az emberi fejlődés feltételeit. A vitában a többi között felszólaló Georges Casalis protestáns teológiai profesz­szor megállapította: a szocia­lizmus egyik legnagyobb ér­deme, hogy a kollektivizálás dimenzióját adta az ember személyiségének. (MTI) Teljes hét hónapig tartott a népek zarándoklása a világ „leglátogatottabb, legkulturáltabb, legérdekesebb, legsikeresebb — és ki tudja még hány felsőfokú jelzővel illetett — kiállítására. Minthogy azonban egyszer mindennek vége sza­kad, október utolsó napjaiban zárult a montreali világkiállítás, az EXPO-67. A szocialista Csehszlovákia a nemzetek nemes vetélkedésében derekasan meg­állta a helyét. Erről ír a külföldi sajtó és ezt újságolják hitelesen azok is, akik hazafelé szállingóznak a messzi Montrealból... Hogyan i$ volt ? KIVÁLÓAN SZEREPELTUNK A MONTREALI VILÁGKIÁLLÍTÁSON H ogyan is volt tulajdonképpen? — Ezzel a kérdéssel fordultunk a napokban hazatért dr. Vladi­mír StSpánekhez. A csehszlo­vák pavilon kormánybiztosának első he­lyettese tapasztalatairól és benyomá­sairól így számol be az Oj Szó olva­sóinak: — Most is magam előtt látom a reg­geltől estig pavilonunk előtt kigyózó végeérhetetlen sorokat. Számításaink szerint egyszerre húszezren is várakoz­tak a bebocsátásra. Az egyébként örök­ké siető kanadaiakat és amerikaiakat nem riasztotta vissza sem az eső, sem a rekkenő hőség. Szinte megható volt ez az óriási érdeklődés ... • Hányan tekintették meg hét hónap alatt a kiállítást? — A kiállításnak több mint 50 mil­lió látogatója volt. A legnagyobb ér­deklődés a Szovjetunió pavilonja iránt nyilvánult meg. Vendégeinek száma meghaladta a 13 milliót. Utána mind­járt az USA és Franciaország pavilon­ja következett 9,5, illetve 9 millió lá­togatóval. Mi, minden várakozáson fe­lül, a negyedik helyre kerültünk. Alig 3 millió emberrel számoltunk, a való­ságban pedig több mint 8,5 millió lá­togatónk volt. A Laterna Magika napi 7—8 előadá­sát 1 millió 200 ezer néző tekintette meg. Nem sokallották az eléggé bor­sos másfél dolláros beléptidíjat sem ... Vendéglőink főztjéért sem kellett szégyenkeznünk. A cseh és a szlovák nemzeti ételkülönlegességek nagyon íz­lettek a külföldi ínyenceknek, akiknek jó étvágyát csak növelte a legalább két órás sorbanállás a vendéglők előtt... + Beszéljünk magáról a pavilonról. Mi­lyen célkitűzések vezették tervezőit és a rendezőket? — A célkitűzés hazánk népszerűsí­tése volt politikai és kereskedelmi té­ren. Sok nyugati államban ugyanis alig tudtak rólunk valamit az emberek. És ami még rosszabb: az értesülések nem minden esetben feleltek meg a való­ságnak. A legtöbbnek fogalma sem volt ősi kultúránkról, korszerű iparunkról. Ez a tény kereskedelmi kapcsolataink­ban is erősen érezhető volt. Ma már más a helyzet. Sokkal többen tudják már, mit jelent a címke: „Made In Czechoslovakia". Az utóbbi időben a pavilonunkkal és Csehszlovákiával fog­lalkozó cikkek ezerszámra jelentek meg a sajtóban. Felesleges hangsúlyoz­nom, hogy minden sorból a legnagyobb elismerés és csodálat áradt. Kár, hogy a montreali sikereket nem díjazták ... Sikerünk visszhangja persze Kanada és Amerika határain túl is elterjedt. Erről személyesen Is volt alkalmam meggyőződni párizsi üzleti tárgyalásaim során. Ismerőseim valamennyien elra­gadtatással méltatták kiállításunkat. A legboldogabbak talán mégiscsak ki­vándorolt honfitársaink voltak. Ezt iga­zolja emlékkönyvünkben az egyik an­gol nyelvű feljegyzés is. Szerzőjének nagyszülei a század elején vándoroltak ki Kanadába, ő már a harmadik nemze­dék és anyanyelvét nem beszéli. Mégis ezt vallja: „Büszke vagyok cseh szár­mazásomra". + Kimagasló személyiségek is elláto­gattak pavilonunkba? — Igen. Uralkodók, államfők, maha­radzsák, iparmágnások, miniszterek és kormányküldöttségek tagjai a világ minden részéből, és színészek, híres írók, zeneszerzők is. Hogy csupán né­hány nevet említsek: vendégeink között üdvözöltük Julianna holland királynőt, U Thantot, az ENSZ főtitkárát, Robert Kennedy szenátort egész családjával, az angol királynő húgát, Marguarettet férjével, lord Snowdonnal... Jaquell­ne Kennedy, az Egyesült Államok el­hunyt elnökének az özvegye is nagy figyelmet szentelt kiállításunknak. • Még nem beszéltünk arról, hogy minek köszönhető pavilonunk óriá­si sikere? — Mindenekelőtt helyes koncepció­jának. Nem a tárgyak puszta felsora­koztatására törekedtünk, hanem arra, hogy a hazánkban végbemenő fejlődési folyamatot szemléltessük legrégibb (Folytatfis a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom