Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-14 / 314. szám, kedd

A hós király Svötopluk-téma új operafeldolgozásban ALEXANDER MOYZES nemzeti művész gazdag, több mint 60 művet számláló zenei alkotásának állandó helye van a szlovák zenei kultúrában. Moyzes alkotókészsége a legkülönbözőbb zenei formákban, fajtákban és műfajokban mutatkozott Sikeresnek. Állandó értéket jelentenek elsősorban szimfonikus és kamara művei. Főleg a szimfonikus szerzemények állnak a zeneszerzőhöz a legközelebb. Moyzes eddigi hét szimfóniája és további szimfonikus szerzeményei Joggal állítják őt a modern szlovák szimfonikus zeneszerzés élvonalába. A szlovák zene fejlődését Immár negyven éve oly termékenyen befolyásoló zeneszerzőtől mindenki elvárta, hogy az operaműfajban ls jelentkezni fog. Ám a körülmények hatására — bár a zeneszerző többször foglalkozott az operalrás gondolatával, — csak most Jutottunk el oda, hogy a 60 éves zeneszerző alkotó ereje teljében A hős király című első operájával jelentkezett, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségei alkalmából a bratislavai opera a napokban mutatott be. Alexander Moyzes A hős király című operájának genézlse 1935-be nyúlik vissza, amikor a szerző a bratislavai rádió felhívására Svätopluk címen rádió-operát írt Ján Holl? hősi eposzából. A nyolc képből álló, zenekari közjátékkal összefűzött opera nagy sikert aratott a rádióban, ugyanabban az esztendőben a rádió sajátosságait respektáló mű változtatás nélküli bemutatója a Szlovák Nemzeti Színházban nem volt hatásos. A zeneszerző csaknem barmlnc év elteltével nyúlt ismét a Svátoplukhoz, hogy végleges színházi formába öntse. Az eredeti nyolc kép helyett az opera most hat képből és két balettbetétből áll, kibővítve egy eléggé terjedelmes nyitánnyal és a Nő alakjával, akt a műben a kommentátor szerepét tölti be. Az eredeti mű zenei témaanyaga megmaradt, de a szerző az egész művet alaposan átkomponálta és áthangszerelte a libretto új dramaturgiai követelményei szerint. Moyzes operájának bemutatóJát általános érdeklődés előzte meg, már csak azért is, hogyan birkózott meg a szimfóniára beállított zeneszerző a legszintetikusabb zenei alkattal, az operával. A mű számos pozitívuma ellenére úgy tűnik, hogy A hős király eme új, átdolgozott formáját sem lehet még befejezettnek, véglegesnek tekinteni. A szerzőnek nem sikerült megoldania elsősorban azokat a problémákat, amelyek már a mű első verziójában jelen voltak. Az első kínálkozó kérdés, hogy Moyzes zenei-drámai müve opera-e, vagy zenei drámai, oratórium vagy színpadi kantáta? Talán a legkevésbé illik rá az opera elnevezés. A hős király inkább oratórium, a kantáta elemeivel, de legjobban az „énekes eposz" megnevezés illik rá. Ez a műfaji bizonytalanság a mű eléggé szabad formai alaprajzának és az alkalmazott vegyes szerzői módszereknek a következménye. Moyzes a komppalciónál keveset törődött az ipera műfaj sajátos követelményeivel. A hat képből, szimfonikus közjátékokkal és két balettbetéttel összefűzött opera mint egy egységes szimfónlkus áradat bontakozik ki, kifejezettebb tagoltság és a zenekar funkciójának hangsúlyozása nélkül. Mindez szorosan összefügg a librettó felépítésével, melynek dramaturgiája ellen erős kifogásokkal élhetünk. Már az is problematikus, hogy Ján Holl? eposza egyáltalán alkalmas-e operai feldolgozásra. Véleményünk szerint ez az eposz aligha alkalmazható egy korszerű opera librettójaként, különösen nem, ha a zeneszerző nem akar történelmi operát írni. Igen tapasztalt librettista kellett volna ahhoz, hogy a ma már eléggé nehézkes és elavult epikai leíró műből hatásos opera legyen. Mivel ilyen szövegírót nem talált, Moyzes maga vállalkozott erre a feladatra, ám erősen leegyszerűsített eljárással. így az eposzból kiemelt hat képet nem sikerült egészet alkotó, izgalmas drámává tömörítenie. A hős király szövegkönyvének nincs kellő drámai szerkezete, hiányzanak belőle a valós drámai konfliktusok. Csak természetes, hogy a zenei megformálás is többé kevésbé sztatikusan hat és alig Ut el a drámailag lapos leíró librettótól. Mégis leszögezhetjük, hogy Moyzes, a zeneszerző, fölénybe került Moyzessal, a librottistával és drámaíróval szemben. A hős király zenéje tagadhatatlan művészi értékeket tartalmaz, ám nem épült a zenei-dráma elveire. Ezért Moyzes művét nehezen nevezhetjük operának. Epikus, oratóriális, kantáta jellegű vonásaiért. A hős király a szlovák operaalkotások sorában külön helyet foglal el. Alexander Moyzes operáját a bratislavai operaegyüttessel Tibor FreSo tanította be, kórusmester Ján Valach, rendező Branislau KriSka, koreográfus Karel Tóth volt. A díszleteket Ladislav Vychodil tervezte. A mű betanulásának az együttes minden tagja rendkívüli figyelmet szentelt, ami visszatükröződött a sikeres előadásban, bár a mű némely fogyatékosságát nem sikerült maradéktalanul áthidalniuk. B. KriSka rendezése L. Vychodil színes, de túlságosan egyszerű és egyoldalú díszletei között főleg a cselekményre és az egyes képek és jelenetek tagolására helyezte a fő súlyt. T. FreSo zenei betanításában arra törekedett, hogy a maximumot hozza ki a jól hangszerelt partitúrából. A minden szempontból jól felkészült Juraj Martvofí alakítja az opera címszerepét. A főszerepeket Mária Hubová és Marta Nltranová, Imrich Jakubek és Jifí Zahradnlőek, Arnold ludt, Gejza Zelenay és Jifí Kyzlink alakítja a legjobb eredményre törekedve. A problémáktól eltekintve Alexander Moyzes A hős királyá nak bemutatóját csak üdvözöl hetjük. A szlovák opera-zeneszerzők lankadatlan aktivitásának bizonyítéka ez, akiknek sorába ezennel Alexander Moyzes is belépett. A. G. KULTURÁLIS HÍREK • Közlekedési és városrendezési okokból lebontják Stockholmban azt a házat, amelyben Greta Garbo született s melyet eddig idegenforgalmi nevezetességként mutogattak. • Carl Orff új operájában a Prometheus-mondát dolgozta fel. A mű márciusban kerül bemutatásra Stuttgartban. Orff Antigone című másik operájának amerikai premierje áprilisban lesz New Yorkban. • A teheráni gyermekfilmfesztiválon Rózsa János magyar filmrendező nyerte az ifjúsági filmek első díját Gyermekbetegségek című alkotásával. A dijakat a császárné adta át a filmművészeknek. • Frank Sinatrát nemkívánatos egyénnek nyilvánította ftevada állam kormányzója. A kitiltás oka, hogy a világhírű művész botrányt okozott egy kátyakaszinóban, amikor pénzét elvesztette és nem enged ték hitelbe tovább játszani. • Rajzfilmen dolgoznak a Beatles együttes tagjai. A fii met Jövő nyáron mutatják be, költségei meghaladják az egy millió dollárt. Témája: a Beatles-együttes. • Csehszlovák üvegművészeti tárgyak és bizsutéria-új donságok címmel kiállítás nyí lik e napokban Budapesten. • Václav HudeCek, 15 éves cseh hegedűművész vasárnap este első londoni hangversenyén ragyogó sikert aratott. London elővárosában — Hampsteadban az Odeon hangverseny teremben a brit királyi filharmonikus zenekarral lépett fel és elragadtató művészi készséggel játszotta Paganini hegedűversenyét. ii

minif 3

LTS Kellemes foghúzást — Ennek a fognak kl kell mennie — mondta az orvos a páciensnek. — Akkor én is vele megyek — válaszolja a szerencsétlen, és faképnél hagyja a fogorvost. Ez az anekdóta jutott eszembe; amikor Skorvaga, a pieStanyt Chirana műszaki igazgatóhelyettese megmutatta a gyár legújabb gyártmányalt és megkért, próbáljam kl modern fogorvosi mütőszéküket. Beültem a műbőr bevonatú, testhezálló, kényelmes székbe és vendéglátóm manipulálni kezdett vele. A szék egyes részei ugyanis tetszés szerint lefelemelhetők, vagy akár oldalra is billenthetők, úgyhogy a fogorvos a legkedvezőbb helyzetbe hozhatja a páciens testét. — Már az előző, 603-as ési 604-es modellnél is elektromos úton történt a műtőszék mozgatása, felső részét pedig kézileg lehetett beállítani — magyarázta az igazgatóhelyettes. — A legújabb, 605-ös modellünk, amelyben ül, már teljesen automatizált. Minden helyzet beállítása elektrohidraulikus berenkorszerfl segédeszközök is megkönnyítik és lényegesen elviselhetőbbé teszik a beavatkozást, a páciensek bizonyára kisebb félelemmel látogatják majd a fogorvost. Nemcsak akkor mennek el hozzá, amikor fogfájás gyötri őket, hanem a megelőző kezelésre is rászánják magukat. Távvezérlésű műtőasztal Első pillantásra semmivel sem hasonlít azokhoz, amilyeneket a képekről vagy a filmekből ismerünk. Külsőleg talán túlságosan is egyszerű, de éppen ez a legnagyobb előnye: A 605 típusjelű fogorvosi szék dezéssel történik A legigényesebb műtéti beavatkozást is megkönnyíti, ezért a modern gyógykezelési módszereket használó műtők számára is megfelel. Vendéglátóm aztán bemutatta, hogy a műtőszék mozgatása az oldalán levő gombok megnyomásával történik. A szék az alatta levő síneken akár előrehátra is tolható. A mozgatást végző villamos berendezés a szék lábát képező dobozban van elrejtve. Fogkezelés „tizenkettes" helyzetben — Az új szék további újdonsága, hogy az orvos tetszőleges helyzetet foglalhat el a pácienssel szemben, akár a fejénél is állhat vagy ülhet. Ilyenkor a tizenkettes helyzetről beszélünk — magyarázta kísérőm. Gondolom, itt valamilyen fogorvosi zsargont használ, ezért megkérdeztem: mit értenek a szakkörökben a „tizenkettes helyzet" alatt? — Szemléletesen ezt: képzelje el, hogy a páciens egy, a fogorvosi szék alatt levő nagy óra számlapján fekszik. Feje a 12-es, lábai pedig a 6-os számon vannak. A fogorvosnak ez ideig munkája közben a „fél tíz" helyzetet kellett elfoglalnia, vagyis a páciens jobb oldalán állt, és csak kényelmetlenül Jutott hozzá a kezelt foghoz. A világon most olyan módszer tör utat magának, hogy a fogorvos a fenti „óra" szerint — akár fél tizenegyes, vagy tizenkettes helyzetben is dolgozhasson. Az utóbbi esetben a fekvő páciens feje mögött áll vagy ül, és föléje hajolva zavartalanul elvégezheti a beavatkozást. Ha meggondoljuk, hogy a modern műtőszék a fogorvosi rendelők csupán egyik újdonsága, és hogy ezenkívül fájdalommentesen dolgozó, ultrahangos fúrógépek, speciális amalgámkeverő berendezések és egyéb SáSSSÍÍ**':..--. mSmmämmm egyszerűségével és a fölösleges részek kiküszöbölése révén könnyűszerrel kezelhető, és akár távolból ls vezérelhető. A Cbirana tervezői teljesen gépesítették és egyúttal arra törekedtek, hogy a páciens testének minden része röntgenezhető legyen rajta. Ez teljes mértékben sikerült. A négy részből álló asztal bármelyik lapja — egymástól függetlenül — fel-le hajtható, ós oldalra is billenthető. Az asztal felemelése a legalacsonyabb helyzetből a legmagasabba 44 másodpercig tart. A fejrész akár 37 fokkal is lejjebb lehet a vízszintesnél, amire akkor van szükség, ha például fokozni kell a páciens agyának vérellátását. Az ideig mechanikus úton történt az asztal kezelése, ma távvezérléssel is elvégezhető bármilyen helyzetváltoztatás. Amennyiben a sebész maga akar manipulálni az asztallal, gombok segítségével előre beállítja a műtét közben előreláthatóan szükséges helyzetváltozásokat és aztán egy lábgomb megnyomásával az asztal meghatározott része önműködően az előirt helyzetbe állítódik be. -•—> Mikor jön számítása a távvezérlés? — kérdeztem kísérőmtől. — Például akkor, amikor a műtét nyomás alatti kamrában történik, vagy pedig a páciens műtőasztalon kerül ilyen kamrába. Az elektromechanikus áttételek megbízhatóan működnek, nem áll fenn az altatásra használt gázok robbanásának a veszélye és az üzemzavar is minimális. A formatervezők , keze nyoma — Mind a fogorvosi széknél, mind ennél a műtőasztalnál méglep az ízléses, valóban modern vonalvezetés, az egyszerűségre való törekvés és a célszerű kezelhetőség. Hogyan érték el ezt? —• érdeklődöm. •—• Valamennyi gyártmányunk már a tervezés, illetve szerkesztés folyamán átmegy a formatervező keze alatt. Más szóval: szoros az együttműködés az egészségügyi szakember a technikus és a formatervező között. Az utóbbi a gép funkcióját és a vele szemben támasztott követelményeket szem előtt tartva a célszerűség és a szépség összekapcsolására törekszik. Ez sikerül is. Gyártmányaink nemcsak műszaki színvonaluk, hanem külalakjuk miatt külföldön is keresettek. A fogorvosi berendezéseknek például mintegy ötven százalékát exportáljuk és az új műtőasztalunk Iránt is nagy az érdeklődés. Az utóbbi egyébként a CID, azaz a gyártmányokat esztétikai szempontból értékelő országos szerv részéről is nagy elismerésben részesült. Az említetteken kívül számos más orvosi berendezés is szerepel a pieStanyi Chirana termelési programjában. Nagy választékban gyártja a különféle fogorvosi berendezéseket és eszközöket, a műtők felszerelését, különösen a műtőasztalokat, a vízgyógyászati berendezéseket, a különféle inhalátorokat és a kisebb térségek klimatizálására szolgáló berendezéseket, elsősorban az Inkubátorokat. Ahány gyártmány, annyi újdonság. Lépést tartanak a korral és a világ műszaki fejlődésével. Az automatizálás, a teljes tranzisztorozás, az orvostudomány legutolsó követelményeinek kielégítése nem idegen számukra. Ez biztosítja gyártmányaik jó értékesíthetőségét, viszont a Chirana név egyúttal arra kötelezi őket, hogy ne torpanjanak meg a fejlődésben, hanem egyre jobban segítsenek az egészségügyi dolgozóknak és a pácienseknek. DÓSA JÓZSEF 1967. A Chirana legújabb műtőasztala