Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-12 / 312. szám, vasárnap

A KICSINYEK RUHATÁRAT könnyen kiegészíthetjük régi holmikból varrott, olcsó öltözékekkel vagy kötött dolgokkal. Erre a célra bármilyen kelmét felhasználhatunk. Vászonmaradékból kis ingecskéket, kombinékat varrhatunk. Régi hosszú flanellhálóing épen maradt alsó részbéből kis „rugdalózó" nadrágot, mellénykével, esetleg hálózsákot stb. készíthetünk. A képünkön látható ügyes kis nadrágot és mellénykét pamutmaradékból is megköthetjük. A nadrághoz kis papucsot is készíthetünk. Ezt tetszés szerint vagy ráerősítjük a nadrág alsó részére, vagy külön is hordhatja a gyermek. A mellénykét ujjal is köthetjük, így melegebb. A nadrág derekára gomblyukkal ellátott füleket varrunk, s ezzel gomboljuk a mellényhez. A mellény hátul három gombbal vagy villámzárral csukódhat. Ez az öltözék nagyon jól megfelel a járni tanuló kisgyereknek, mivel sokszor négykézláb mászkál a padlón, s ha a felsőrész nincs a nadrághoz erősítve, az előrehajlás következtében a blúz vagy mellény felcsúszik, s a gyermek dereka, veséje szabadon marad. SZÉPSÉGÁPOLÁS • Az őszi szeles, esős időben fokozott mértékben kell ügyelnünk arcbőrünk ápolására. Naponta használjunk zsíros, tápláló arckrémet. • Időnként masszírozzuk meg az arcunkat, ezzel biztosítjuk a bőr megfelelő vérellátását. • Nem szárad és nem repedezik az ajkunk bőre kedvezőtlen őszi időjárás esetén sem, ha a rúzs alá nagyon vékony rétegben szőlőzsírt kenünk. • A nagy víztartalmú, ráncosodás elleni krémeket ebben az évszakban nappalra ne használjuk; csak este, lefekvés előtt kenjük be vele az arcunkat. © A hűvösebb, téliesebb idő beálltával alkalmazzunk váltakozó arcfürdőt. Ugyanis a hideg, majd meleg vizes arclemosás jó hatással van a bőr vérkeringésére. HASZNOS TANÁCSOK • Sohase akasszuk a képeket a fűtőtest közvetlen közelébe. • Olajfestményt ne tegyünk olyan helyre, ahol nedvesség vagy gőz érheti. • Az akvarell képel úgy helyezzük el, hogy ne érje nyáron a tűző nap, mert könnyen megfa kul. • A finom gobelin képnek árt a túlságosan füstös levegő, külünö sen, ha pasztellszínű ronallal ké szült. Lehetőleg olyan helyiségbe tegyük, ahol nem érheti Ilyen ár talom. • A képkereteket is gondosan tisztítsuk meg. • Az olajfestményt ne tegyük üveg alá, így nem érvényesül kellőképpen. • A selyemre vagy textilre leslett képet (pl. kínai selyemkép) két üveglap között kifeszítve kereteztessük be. HÁZTARTÁS A VITAMINOK JELENTŐSÉGE Köztudomású, hogy szervezetünk csak akkor tudja leküzdeni a betegségeket, ha megfelelő ellenállóképessége van. Az ellenállóképességet az ún. védőanyagok biztosítják. Ilyenek pl. a vitaminok is. Télen, amikor sokkal kevesebb gyümölcs és zöldségféle van a piacon, igyekezzünk a szervezet C-vitamin-szükségletét déligyümölccsel biztosítani. A hazai téli gyümölcsön, az almán és a körtén kívül úgyszólván állandóan kapható citrom, narancs, banán stb. Ezeket lehetőleg nyersen fogyasszuk. .Nagyon változatossá tehetjük étlapunkat a különféle mixelt gyümölcsitalokkal és nyers mártásokkal. mozzuk, a magját óvatosan kiszedjük, hogy a leve ki ne folyjon. Azután műanyagkéssel a mixer fölött apróbb darabokra vagdaljuk, majd anynyi málnaszörpöt öntünk rá, hogy a gépben jól keverhető legyen. Poharakba öntjük, és nápolyi szelettel vagy száraz kéksszel tálaljuk. HIDEG ALMAMARTAS: Az almákat megmossuk, megtöröljük, és a tűzhely lapján egy kissé megsütjük. Azután meghámozzuk, eltávolítjuk a magházat, apróbb darabokra vágjuk, s a villany keverőgépben tejszínnel és egy kevés porcukorra) jól felverjük. Nagyon ízletes és táplálói mölcsöt veszünk. Két narancshoz 1 citromot számítunk. A gyümölcsöt megmossuk, meghámozzuk, gerezdekre szedjük, a magvait eltávolítjuk, és feldarabolva a mixerbe tesszük. Egy percig keverjük, azután egy kevés porcukrot és annyi összemorzsolt Marina kekszet teszünk hozzá, hogy kikeverve sűrű pépet kapjunk. Különösen kisgyermekeknek ajánljuk! VEGYES GYÜMÜLCSKEVERÉK: NARANCSITAL MÁLNASZÖRPPEL: Egy személyre 1—1 jó nagy narancsot veszünk. MegháNARANCSOS, CITROMOS PÉP: A családtagok számának megfelelő mennyiségű gyüA szükségnek megfelelő mennyiségű banánt, narancsot, citromot meghámozunk, apró darabokra vágjuk, s a villany keverőgépben — ízlés szerint — porcukorral és anynyi tejszínhabbal elkeverjük, hogy elég sűrű legyen. Talpas poharakba tesszük, s a tetejére egy-egy narancsszeletet vagy banándarabot teszünk, Kekszet adhatunk hozzá. KONYAKOS ANANÁSZ: Az ananászból kompótot készítünk, de vehetünk tartósított ananászt ls. Ha kihűlt, a mixerbe tesszük, porcukorral jól kikeverjük, s a végén konyakkal vagy rummal ízesítjük. Stiááó/Le'ceCetn A DIÁKSZERELEM az élet velejárója. Ezt a természetes ösztönt meggátolni nem lehet. Viszont azt is tudjuk, hogy a túlságosan szabadjára engedett ösztönök nemegyszer okoznak bajt. A tapasztalatlan fiatalok megfelelő, helyes irányítás nélkül, bizony könnyen belegabajodhatnak az élet útvesztőibe. A rossz társaság, a rossz barátok a legjobb nevelésben részesült gyereket ls tévútra vezethetik. A szülők feladata ellenőrizni bakfis lányuk, kamasz fiuk iskolán és házon kívüli „magánéletét". Valamennyien tudjuk, hogy ez neiii is olyan könnyű dolog ma, amikor az édesapa és az édesanya dolgozik. Ezért igyekezzünk gyermekeinket már kiskoruktól fogva úgy nevelni, hogy őszintén beszámoljanak minden tettükről. Ez nagyban megkönnyíti a szülők ellenőrző munkáját. Nagyon fontos, hogy a gyerek bizalommal legyen szülei iránt. Mindig szakítsunk időt arra, hogy „beszélgessünk" velük. A bizalmas beszélgetések közelebb hozzák a gyermeket a szülőhöz. Azzal, hogy a gyereknek megtiltjuk a kimaradást, nem sokra megyünk. Ellenkezőleg, p Így ürügyet, kibúvókat f fog keresni, s később félrevezeti a szüleit. Nekik is szükségük van | társaságra, szórakozásra. Viszont a szülőnek ismernie kell a társaságot, amelyben gyermeke forog, és tudnia kell azt is, hogyan szó- |§||f rakozik. Nap nap mellett olvashatunk a lapokban tévútra került fiatalok viselt dolgairól, elzüllött lányok történetéről. Mindannyiszor megborzadunk a sorok olvasása közben. S ilyenkor újra és újra elhatározzuk, hogy szigorúbban ellenőrizzük majd gyermekeinket. Vigyázzunk azonban, hogy erre ne g túlkésőn kerüljön sor) ta Nincs nienefcrés Makszim Gorkij Massza Zseleznova című drámájának bemutatójára Vannak igazságok, amelyeket minden közismertségük ellenére sem lehet közhelynek minősíteni ós ilyen igazság az is, hogy Makszim Gorkij a forradalom viharmadara volt, aki nemcsak a régi tőkésvilág törvényszerű összeomlását adta hírül műveiben, hanem aki az új, emberségesebb korszak megszületését, az osztályok nélküli szocialista társadalom létrejöttét is megjövendölte. Makszim Gorkij minden alkotásában, így a Vassza Zseleznovában is igen klasszikusan ábrázolja az orosz proletárforradalom születése előfeltételeinek létrejöttét, azt a forradalmi helyzetet, amikor Lenin szerint az „alullévők" nem akarják a régi életet élni, azok pedig akik „felül vannak" már nem tudnak tovább élni a régi módon és ennek a forradalmi helyzetnek nemcsak beérését, hanem a miértjét is bemutatja. A Vassza Zseleznova első változatát Gorkij Olaszországban írta 1910-ben, amikor Oroszországban az ellenforradalmi terror tombolt és amikor a nagy író kényszer-vándorlásai során Európa és Amerika tőkés társadalmának meghökkentő antihumanizmusát is megismerte. Éppen ezért Vassza Zseleznova személyében nemcsak az orosz kupec-dinasztiák egyik embertelen és nemtelen családfőjét örökítette meg, hanem a főhős, azaz a főhősnő alakjában a Nyugat kalmárjainak zord szívtelenségét is egyesítette, akik gátlás nélkül, tűzzel-vassal, de ha kell méregfiolával, vagy megvesztegetéssel éri el célját, s védi családi, illetve személyi érdekeit, amelyek gyárainak és vállalatainak érdekeivel azonosulnak. Érdekes, hogy Gorkij csupán a dráma második, 1936-ban átdolgozott változatában szerepelteti Ráchelt, Vassza Zseleznovának a cári börtön elől külföldre menekült forradalmár menyét, a Svájcban halálos betegen tengődő Fjodor fiának feleségét, a féltékenyen és önzőn szeretett kis unokának, Koljának az édesanyját. És itt az emberben akaratlanul is felötlik a kérdés, vajon nem Zsdanovék ösztönözték a koros és akkor inár nagybeteg Gorkijt, hogy teremtse meg a reakciós Vassza ellentétjét, Ráchelt, aki az úgynevezett forradalmi romantizmust képviseli majd és megteremti a dráma általuk elképzelt, állítólagos egyensúlyát. A Vassza Zseleznova szerdai, a P. O. Hviezdoslav Színházban megtartott bratislavai bemutatója nagyszerűen érzékeltette a volgai folyamhajózási vállalat tulajdonosnőjének, a családját és környezetét terrorizáló Vaszsza Zselevnovának, kíméletlen, de egyben kilátástalan harcát, az ő életmódját vállalni nem akaró és a tehetségtelen, élni akarni nem tudó utódokkal és hirtelen halálával végződő vereségét, amely egy rothadó társadalom vereségének és kimúlásának vetette elő az árnyékát. Ugyanakkor bizonyította, hogy Makszim Gorkij mondanivalója ma sem vesztett aktualitásából, még annak ellenére sem, hogy az előadás bizonyos tekintetben, elsősorban a rendező hibájából nem volt zökkenőmenetes s igy aztán nem mindig domborította ki a gorkiji mondanivalót. Lehet, hogy bizonyos fokig igazságtalan vagyok Mária Prechovskával szemben, aki szerintem Vassza Zseleznova szerepében nem nyújtotta azt amire képes. Főleg az első felvonásban nem, amikor külsőségekkel akart hatást kelteni és a hangsúlyt amúgy is érdes beszédmodorára helyezte. Így aztán játékából gyakran eltűntek az árnyalatok, amelyek szerepét valóban naggyá tehették volna. Mert az ember szelíd hanglejtéssel és csendes szóval is lehet könyörtelen, rettenetes. (Még ma is emlékszem arra az, E. F. Buriannál látott prágai előadásra, amelyben a szubtilis Otília BeniSková játszotta Vaszszát, szinte hangtalanul, de félelmetesen.) Igaz, Mária Prechovská a harmadik felvonásban mégis csak megmutatta, hogy kiváló színésznő és hogy helyes rendezői tolmácsolás segítségével már elejétől kezdve sokkal többre lett volna képes. Ellenfelét, a forradalmár Ráchelt Eva Poláková személyesítette meg, téves felfogásban, mivel inkább hisztérikus európai intellektuel volt, mint a helyzetet felismerő lenini tipusú forradalmár. Ám az is igaz, hogy már maga az alak is igen gyökértelen, egy hitétvesztett forradalmár anya, aki szeretné a gyermekét magával vinni, meg nem is, és akinek gyökértelenségét a sokkal éleseszűbb Vassza Zselezovna rögvest felfedi. Emilia VáSáryová igen jól értelmezte és játszotta a Hrapovok és Zseleznovok életét és nem akaró, kissé egzaltált és kiúttalanságát érző Natália szerepét, akárcsak Sofia Valentová, Ludmillát, a kis nőstényt, a Zseleznovok szellemileg korcs utódját. Dicséretet érdemel a Polja epizód szerepében fellépő E. Kristínová, valamint V. Strnisková Annája, aki nyálkás, mézesmázosságával, alázatosságában is megnyilvánuló kapzsiságával is emberibbnek bizonyult úrnőjénél, és aki nem volt hajlandó teljesíteni Vassza aljas megbízását. Így aztán nem is lett belőle rendőri besúgó, de tolvaj igen! A Jevgenyij alhadnagyot játszó színész szürke volt és bárdolatlan, míg Piatyorkin szerepében Stefan Kvietik temperamentuma maradéktalanul érvényesült. Viliam Záborsky pedig Szergej Petrovics Zseleznov alakjában bizonyította kvalitásait, akárcsak a Prohor Boriszovics Hrapovot, Vassza Zselevnova testvérét alakító Gustav Valach, akinek játéka élményt jelentett. S végül is le kell szögezni, hogy a bemutató minden hibája ellenére is komoly kulturális esemény volt, amely nemcsak a nézőket elégítette ki, hanem egyben tolmácsolta azt a gorkiji meggyőződést is, hogy a kizsákmányolók és a zsarnokok számára nincs menekvés. BARSI IMRE Löffler-kiállítás Montrealban LÖFFLER BÉLA — mint az első kelet-szlovákiai képzőművész — számos hazai siker után, Kanadában mutatja be életművének egy részét. Elutazása előtt kérdéseinkre a következőket válaszolta: — Kanada melyik városaiban rendeznek tárlatot művéiből? — Montrealban. Később minden bizonnyal Londonban és Winnipegben is. — Hány művét állítja ki? — A szobrok szakszerű csomagolása és a tengeren való biztonságas átszállításuk rendkívül költséges. Ezért mindöszsze 54 munkámat küldöm az óceán túlra. — Mi képezi a tárlat anyagát? — A sokrétűség elve szerint válogattam meg: 3 bronzszobor, 1 carrarai márványszobor, 22 fából — paliszanderből, tiszafából, cseresznyéből és körtéből — faragott figura, valamint 28 elefántcsont-, borostyánkő- és bronzplasztika. — Mit vár a tengerentúli úttól? — Azt, hogy kölcsönösen megismerjük egymást. (tä) Közös út (körtefa, 1942 J