Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-17 / 287. szám, kedd

ANDREJ BARCÍK KOLLÁZSAI A Galanda alkotócsoport prog­ramját leginkább megvalósító Andrej Barcík 1928-ban s|<lle­tett. Tanulmányait a bratisla­vai Képzőművészeti Főiskolán végezte. Itthoni tárlatokon való szereplésén kívül Bécytől Moszkváig, Londontól Paler­móig s az észak és dél-ameri­kai államok nagyobb kulturá­lis középpontjaiban minden reprezentatív kiállításon részt vett. Most október havában a Ma­jerník Galériában húsz kollá­zsa, ragasztásos ós vegyes tech­nikájú képe vonja magára az érdeklődők figyelmét. Ezek év­jelzései 1961-től 67-ig terjed­nek. A régebbi s újabb, nálunk még nem bemutatott lapjai s a legújabbak jelzik azt a kí­sérletező és fejlődési folyama­tot, amellyel mai eredményei­hez eljutott. — Fekete, sötét-, vagy kékesszürke s mély vö­rös hátterű műveit gazdag fe­lületi változatosság, érdekes strukturális megoldások, és mesterségbeli igényesség jel­lemzi. Természethez közelítő, papírból kivágott formákkal s apró részletszépségekkel mutat­ja meg a szürke tájat, vagy pedig mértaniasan, teljesen le­egyszerűsítve érezteti a lebegő sajkát a sötét vizén, felette a fekete holdat, — majd a ten­gert s a komor alapszínből tündöklő, vörös ragyogásban előbukkanó napot, és ékkő módjára csillogó apró köröket. Másutt megdöbbentő jelké­pességü alakok, vagy a népi ihletésű szlovák mesevilág Mo­renái állnak a kép tengelyé­ben. Kerekded arcukból szelíd pillantású szemmel néznek reánk, s szigorúan keskenyre vont ajakkal suttognak sejtel­mes dolgokat. — A 67-es év termése is sötét hangvételű. Ritmikus kompozícióba szőtt színes foltok s egy-egy finom tollvonásokkal berajzolt arc, majd fehér alapon egy tussal odavetett profil, s egy fekete, árnyképszerű arcél drámai hangulatot, és szellemi feszült­séget árasztanak. — A lírai elemeket a halk és választékos színek és vonalak játéka idézi. — Ha elmélyülten figyeljük, tu­datosítjuk a valóság felszíne alatt lappangó jelenségeket, az embert és sorsát féltő Baröik aggodalmát. BÁRKÁNY JENÖNS MESEJÁTÉK A MATESZ-BAN A gyermek a leghálásabb néző. Kiabálni vagy sírni kezd, ha úgy látja, hogy a gonoszság győzni szándékozik az igazság felett. Együtt izgul a védtele­nekkel Ss tapsol akkor, amikor a gyengének segítség érkezik. Nyugtalanul ül a széken, ha a cselekmény lassan gördül elő­re a színpadon. Számára mindig valaminek történnie kell. Akar­va-akaratlanul egyaránt pró­bára teszi az írót, a rendezőt és a színészt. A való életből pillanatokon belül a mesék vi­lágába tud kalandozni, szinte ő is harcot vív a ravasz rókával és a korgógyomrú farkassal. Az elmondottak után csakis üdvözölhetjük a Magyar Terü­leti Színház új mesejátékát, amelyet házi, illetve hazai szer­zők írtak. Siposs Jenő és Lukács Viktor Őzikék és a farkas című mesejátékáról lévén szó. A darab cselekménye erdő­ben játszódik le az őzek, ró­kák, medvék, baglyok, nyuszik és a farkasok világában. Röviden a történetről: Az őzikék nem mennek a le­geidébe, mert azt füllentik az őzmamának, hogy szabad lomb­nap van. Ezt az alkalmat hasz­nálja ki a róka és a farkas. Az őzmamának levelet küldenek, hogy fontos értekezletre hiva­talos. Amikor elmegy az őzma­ma, akkor ütnek rajta a védte­len állatokon. A farkas és a ró­ka az ejtett zsákmányon oszto­zik. A róka ravaszul tőrbe csal­ja a farkast, leüti. Ekkor érke­zik meg (a nézősereg legna­gyobb örömére) az őzmama. Összehívják az erdei bíróságot, amely szigorú ítéletet hirdet a két ragadozó felett. Eddig a cselekmény, termé­szetesen teletűzdelve fordula­tokkal és főleg szójátékokkal. Erdei krónika reggeli krónika helyett, legelde nevelde helyett, szabad lombnap szabad szombat helyett, és így tovább. Ez teszi maivá, hogy úgy mondjam, mo­derné a mesét. A Magyar Területi Színház színészei hálás feladatra vállal­koztak. Gyermekeknek játszani és a figyelmüket több mint más­fél órán át lekötni nem egysze­rű. Nem csalódtunk sem a me­sejátékban, sem az előadásban. Mi felnőttek is szívesen néztük végig. Bárcsak minél több iskolás láthatná az előadást. Szeret­nénk, hisasn úgyis olyan kevés van nekik az igazi színházból. fcsl) A BUDAPESTI TELEVÍZIÓ ŐSZI MŰSORTERVÉBŐL Az év hátralévő részében még öt tévé-játékot sugároz a buda­pesti televízió. Borisz Lavrenyov Leszámolás című drámáját Sző­nyi Sándor rendezte televízió­ra. Csehov első színművéből Platonov szerelmei címmel Kiss Károly Irt tragikomikus tévé-já­tékot; rendezője Horváth Jenő. Törőcsik Mari és Szabó Gyula Játssza Murray Shisgal drámá­jának, A gépíróknak a fősze­repeit, Horváth Jenő rendezésé­ben. Vészi Endre Statisztika című egyfelvonásosában Gábor Miklós, Vass Éva, Bástl Lajos, Böröndi Kati és Mádi Szabó Gábor játssza a főszerepeket. Két vidám műsort tervez a Magyar Televízió az őszre: Zá­gon Istvánét Minden másképp van címmel és egy Ilf-Petrov műsort Angyal születése cím­mel. Sok színházi közvetítésre is számíthatunk az új évad megindulásával. Az őszi műsoron három ba­lettfilm szerepel. Gluck Don Jüanját a komponista halálá­nak 180. évfordulója alkalmá­ból a Pécsi Balett adja elő. Prokofjev VII. szimfóniája alap­ján készült Az ifjúság című balettfilm, Eck Imre koreográ­fiájával. Szólót táncol Kun Zsuzsa. Donizetti operája A szerelmi bájital, Bizet műve, a Carmen és az Ibsen-drámához komponált Grieg szvit, a Peer Gynt szerepel még a zenei fil­mek ás játékok terveiben. A képzőművészeti műsorok közül az ötrészes Michelange­lo-sorozat, a budapesti Szépmű­vészeti Múzeum barokk szob­rainak bemutatása, az Októberi Forradalom művészeti hatásá­val foglalkozó film, Bernáth Aurél „képes beszélgetése" Ke­-•esztury Dezsővel, s végül a Zichy Mihály életútját követő film emelkedik ki. A filmműsorban a Don Qui­jote-történetet láthatjuk majd 13 részes francia filmen, egy érdekes politikai történetet öt­részes NDK-filmen Doktor Schlüter címmel, egy francia bűnügyi paródiát Az első szá­mú közellenség címmel és Fer­nandel főszereplésével, egy Cocteau-novella feldolgozását Az emberi hang címmel és Ingrid Bergman főszereplésé­vel. Folytatódik a Századunk cí­mű történelmi sorozat. Két rész foglalkozik az Októberi Forradalommal és előzményei­vel, egy pedig a cattarói mat­rózfelkeléssel és az első vi­lágháború befejező eseményei­vel. Érdekesnek ígérkezik a Most mit tudnak című adás: ebben a Ki mit tud győztesek adnak számot mostani tudásuk­ról. Körkép címmel havonta kulturális krónika jelentkezik. A TV mintaboltja kiváló ter­mékekkel foglalkozik; a való­ban legjobbak „TV-márka" jel­zéssel kerülnek majd forga­lomba. A Magyarok Világszövetségé­nek munkáját mutatja be a Ha­zatértek című riportfilm, egy másik pedig a jubiláló Tudo­mányos Akadémiát. Egy-egy film Szaúd-Arábiát, Skóciát, il­letve Laoszt eleveníti meg a képernyőn. 1, 2, X húsz éve fiz címmel vidám sportvetélke­dő szerepel még a tervekben, s egy angol nyelvű érdekes közvetítés a budapesti repülő­térről, Ferihegyről, Stewardess­vetélkedő címmel, amelyben a Budapesten leszálló gépek ste wardessei versengenek egymás­sal. Z. L. Iflillll MILYEN LESZ AZ ÜJ TV-TORONY A BRATISLAVA! ZERGE-HEGYEN? Amikor 1956. november 3-án sugározni kez­dett a bratislavai tv-adó, mindössze 6192 televí­ziós készülék volt Szlovákiában, ma pedig a számuk meghaladja a félmilliót. Lényegesen ki­bővült az adás ideje, fokozódnak a műszaki fel­szereléssel szembeni követelmények, ezenfelül a bratislavai adó a nemzetközi távösszeköttet,és szempontjából is fontos szerepet játszik. Európai viszonylatban — a tv-előflzetők számát tekint­ve—a nyolcadik helyet foglaljuk el. Mindezek a körülmények szükségessé tették a Bratislava felett emelkedő Zerge-hegyen egy új, modernebb tv-torony felépítését, különösen az­ért, mert 1970. május 9-én a Csehszlovák Tele­vízió sugározni kezdi a második műsort, később pedig a színes adás bevezetésével is számolunk. Az új tv-torony terveit a SpojproJekt állatni tervezőintézet készítette el. Acélkonstrukcióját a Vítkovicei Vasmű szállítja, a szerelést az ostravai Kohóipari Szerelővállalat végzi el, az építőipari munkákról pedig a bratislavai Priem­stav gondoskodik. A nagy mérnöki alkotást 1971 haTmadik negyedében helyezik üzembe. Bratislava, és egyben Szlovákia legmagasabb építménye eléri a 185 métert és az antennával együtt kétszáz méteres magasságba fog nyúlni. Hozzá kell ehhez még vennünk természetesen a 13 méter mély alapokat is, amelyek mélyítésé­nél mintegy 11000 köbméter mállott gránitot kell eltávolítani. A torony a mai adó közelében létesül. A me­rész alkotás acélból, betonból és üvegből épül fel. Maga a torony 90 méter magasságig monoli­tikus betonoszlophoz hasonlít majd, amelyet acélkonstrukció vesz körül. Ez a „tű" aztán acél­részben folytatódik. A monolitikus betonmag 7x7 méter keresztmetszetű lesz és csúszózsa'lu­zással építik fel. Az emeleteken 47 méter magasságig a tech­nológiai berendezések kapnak helyet. Felettük, 61 méter magasságig, a parabolatükröket helye­zik el, majd kb. 80 méterre a föld felett száz látogatót befogadó eszpresszót létesítenek. En­nek egy része lassan forogni fog, úgyhogy a vendégek — anélkül, hogy el kellene hagyniuk a helyüket —, fokozatosan gyönyörködhetnek a város és környékének panorámájában. ARANYÉRMES AUTÓBUSZ Az idei brnói vásár egyik aranyérmét a Vysoké Myto-1 Karosa nemzeti vállalat 29 ülő és 67 álló utast szállító SM-11 jelű autóbusznak ítélték oda. Brnóban alaposan szemügyre vettük járműtechnikánk ele­gáns újdonságát és számos részletéről kaptunk felvilágosí­tást. Kezdjük azzal, hogy a veze­tő pneumatikusan működteti a három széles ajtót. Az automa­tikus szabályozó szelepeket tar­talmazó légrugók messzeme­nően csillapítják a kövezet egyenetlenségeiből eredő ráz­kódást. A menetüzemű sebes­séget rugalmas felgyorsulás és 65 km/óráig terjedő sebesség biztosítja. Az autóbuszban két­féle fűtés van felszerelve — Diesel-olajos fűtés és melegvíz­fűtés —, a szellőztetés az ab­lakokon és speciális szellőző járatokon keresztül történik. A tetőablakok nappal elegendő fényt biztosítanak, az esti vi­lágítást fénycsövek látják el. Az új szerkezeti kivitel a ve­zető számára a következő elő­nyöket biztosítja: két lábkap­csolós működtetés, hidraulikus szervokormányzás, két körfo­lyamos sürítettlevegős lábfé­kek, Skoda-rendszerű motorfék és mechanikus kézifék, amely a hátsó kerékre fejt ki hatást. A trambusz-vezetőfülke töké­letes oldalirányú kilátást nyújt és a kocsi előtti közvetlen út­szakaszra is jő a rálátás. A fordulókör sugara mindössze 19 méter. Az SM-11 típusú autóbusznál nagyra értékelik a kocsi gaz­dasági jellemzőit. Ezzel kap­csolatban előtérben áll az ala­pos megfontolással kivitelezett építőszekrény rendszerű ka­rosszéria. A fiókokra osztott alaprácsra, amelybe a teljes gépegység (motor, sebesség­váltómű stb.) van felfüggeszt­ve, szerelik a karosszéria, az oldalrész, az első és a hátsó falburkolat és a tető egyes ré­szeit. Az egyes alkatrészeket kész­reniunkálva szállítják (vagyis belső burkolattal, lakkfestéssel, üvegezéssel) vagy pedig a vég­megmunkálást utólag végzik. Az autóvillamossági kábelek a középső falburkolatba és a rácsba vannak beépítve. Az aj­tók mozgatóműveit, az ülése­ket és a további belső felszere­lést utólag szerelik. Az építőszekrényes szerke­zeti kivitel a javításoknál rövi­debbé teszi a szétszerelési és az összeszerelési időt, anélkül, hogy szakképzett munkaerőre lenne szükség —, ezzel növek­szik a munkaóra-kihasználás és az autóbusz jövedelme —, a szerkezeti kivitel azt is le­hetővé teszi, hogy az autóbuszt alkatrészekre szétszerelve szál­lítsák, s így a végszerelést a rendeltetési helyen tudják vég­rehajtani. Ennek eredménye­képpen csökkennek a szállítási költségek, elsősorban nagyobb távolságú szállítás esetén. A fekvő elrendezésű, vízhű­téses, közvetlen üzemanyag be­fecskendezésű Diesel-motor Skoda ML 630 típusú; lökettér­fogata 11,15 liter, 2150 ford./ perc mellett 180 LE maximális teljesítménnyel. A hidromecha­nikus, automatikus PRAGA 2 M 70 sebességváltómű a legkor­szerűbb elvek szerint készült. Az összekötő • tengelyt varrat nélküli csövekből gyártják (a motort, a sebességváltót és a kardántengelyt egymástól füg­getlenül ki lehet szerelni). Az első tengelyt paTalellogramma alakú szerkezeti kivitel jellem­zi, a kerekek egymástól füg­getlenül vannak szerelve. A menetüzemkész autóbusz súlya 7800 kp, a hasznos terhelés 6720 kp. A Vysoké Myto-i KAROSA elegáns SM-11 autóbusz« AZ ÉSZAKI-SARKON Az északi sarkkörön túl fek­vő Csukcs-félszigeten, Bilibino falu közelében megkezdődött annak az atomerőműnek az épí­tése, amely villamosenergiát szállít az e területen folyó aranybányászat részére, és Bi­libinót fűtőenergiával látja majd el. Az erőmű építése során a vidék rendkívüli éghajlati vi­szonyai miatt különleges fel­adatokkal kell megbirkózni. Tüzelőanyag-készletek itt igea korlátozott mennyiségben ta­lálhatók, ezért a hagyományos üzemanyagok ára — a nagy szállítási költségek miatt — itt túlságosan magas s Így a vil­lamosenergia is rendkívül drá­ga. Az erőmű villamosteljesítmé­nye 48 MW. A négy nagy blokkra tagolt erőmű egységei egyenként 12 MW teljesítmé­nyűek. Mivel Bilibinóban olyan hideg az éghajlat, hogy a ki­sebb folyók télen egészen fe­nékig befagynak, ezért vízhű­tés helyett radiátoros léghűtést alkalmaznak. Az atomerőműve­ket általában több épületben szokták elhelyezni, ebben az esetben azonban úgyszólván va­lamennyit — a reaktorépületet, a gépházat, az igazgatósági épületet, a transzformátorokat stb. — egy tető alatt kellett elhelyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom