Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-13 / 283. szám, péntek

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS BESZEDE (Folytatás az 1. oldalról) Jegi magas színvonalához ve­zető út nem volt könnyű. An­nál inkább bizonyltja ez az or­szág népeit vezető kommunista párt következetességét, elvhű­ségét, ©lőrelátását, Csehszlová­kia népeinek szorgalmát, tu­dását, a szocialista társadalmi rend fölényét. A csehszlovákiai eredmények gazdagítják, erő­sítik az egész szocialista világ­rendszert, lelkesítik annak min­den országát. Engedjék meg ba­rátaink, hogy szívből gratulál­jak a szocialista építésben elért hatalmas eredményeikhez és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és dolgozó népe nevében újabb si­kereket kívánjak. Kedves elvtársaki Országaink valójában a szo­cialista építés kezdeti szaka­szában vannak, még alig jutot­tak túl az új társadalom alap­jainak lerakásán. Az örökség, amelyet a munkásosztály a volt uralkodó osztályoktól a má­sodik világháború romjain át­vett, nem volt valami gazdag, ezért nehézségünk van elég. De az eredmények körülménye­inkhez képest hatalmasak. Tud­juk, milyen erőre támaszkodva, milyen nehézségeket küzdöt­tünk le, s a párt és a nép is­meri a még megoldásra váró feladatokat Mindez megsok­szorozza erőinket. Ma országa­inkban a szocialista szektor központi feladata a gazdasági építőmunka lendületes kibon­takoztatása és újabb fellendí­tése. Magyarországon nagy érdek­lődést kelt a csehszlovák gaz­daságirányítás új rendszere, amelyet a gazdasági építőmun­ka két évtizedes tapasztalatalt, az eredményeket és a követel­ményeket messzemenően figye­lembevéve alakítottak ki. Tu­dunk az eredményekről és a kedvező tapasztalatokról, ame­lyeket az új gazdaságirányítási rendszer önöknek már eddig hozott. Mi is hasonló reform bevezetése előtt állunk. A cseh­szlovák elvfársak elképzelése­it, tapasztalatait tanulmányoz­zuk, s igyekszünk hasznosítani saját munkánkban. Mint látha­tó, ez újabb területe az orszá­gainkon belüli szocialista ta­pasztalatcserének, egymás elv­társi támogatásának. Országaink és népeink barát­sága, együttműködése ma már az élet szinte valamennyi terén kedvezően érezteti hatását. Ba­rátságunkat, együttműködésün­ket, kapcsolataink zavartalan fejlődését mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy kapcsola­taink a proletár internacionaliz­mus megingathatatlan elvein alapszanak. Az elvek és célok azonossága köt össze minket. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népeit Immár több mint két évtizede a megbontha­tatlan barátság szálai fűzik egymáshoz, és ez a barátság abban a mértékben erősödik, ahogyan országainkban épül és szilárdul a szocialista társadal­mi rendszer. Állandóan erősödik népeink testvéri viszonya, egymás köl­csönös megbecsülése, a gazda­sági és kulturális építőmunkát segítő együttműködés, a kölcsö­nös segítség, ami mindkét or­szágban előbbre viszi a szocia­lista társadalom építését. Jog­gal állapíthatjuk meg, hogy a magyar—csehszlovák barátság ma olyan, amilyennek két szo­cialista ország viszonyának len­nie kell. Minden feltétel meg­van ahhoz, hogy ez a barátság a jövőben még tovább szilárdul­jon. Megtisztelő feladatunknak tekintjük, hogy kapcsolatainkat és együttműködésünket orszá­gaink fejlődésén, népeink szebb és boldogabb életén munkál­kodva szüntelenül erősítsük. Virágzó barátságot akarunk örökül hagyni a jövő nemze­dékeire. Jelenlegi megbeszéléseinken örömmel állapíthatjuk meg, m_ hogy pártjaink ős kormányaink m a külpolitika és a nemzetközi ^^ munkásmozgalom minden lénye­IQR7 g0s kérdésébe n teljesen azonos L9B7. ng Zeteket vallanak. Ennek nagy Jelentősége van manapság, eb­ben a bonyolult nemzetközi 3 helyzetben, amikor nehézségek vannak a nemzetközi munkás­mozgalomban és egyre szapo­rodnak feladataink. Országaink között nincsenek vitás kérdé­sek, amelyek viszonyunkat ked­vezőtlenül befolyásolhatnák, kapcsolataink alakulására ked­vezően hat a területi közelség és a megközelítőleg hasonló fejlettségi színvonal ls. Ennek megfelelően országaink vezetői, pártmunkásai között minden té­ren és szinten hasznos és bará­ti kapcsolatok alakultak kl, amelyek előbbreviszik együtt­működésünket. Különösen jelentősek orszá­gaink gazdasági kapcsolatai. Ezen a téren már nem egysze­rűen a kereskedelmi forgalom, az árucsere fejlesztéséről van szó, hanem a kooperáció, a sza­kosítás és az ipari együttműkö­dés magasabb formáiról. A mun­ka folyik, mi pedig örömmel látunk minden eredményt. Vál­tozatlanul azt valljuk, hogy a szocialista országok gyorsab­ban és olcsóbban tudják meg­oldani gazdasági feladataikat, ha együttműködnek, ha össze­fogják erőiket, mintha mind külön-külön, egymástól függet­lenül akarnák elvégezni. A mi szuverenitásunkat nem az fe­nyegeti, hogy a szocialista or­szágok egy-egy gazdasági fel­adatot közösen oldanak meg, hanem inkább az, ha valamely téren a gazdasági elmaradott­ság következtében a fejlett tő­késországoktól függő helyzet­be, kiszolgáltatottságba kerü­lünk. A szocialista országok gazdasági együttműködése je­lentős eredményeket hozott mind a két- és többoldalú koo­perációban, mind a KGST ke­retében. Még tovább kell ha­ladnunk a közös munkában, ha történelmileg rövid idő alatt túl akarjuk szárnyalni a kapi­talista országok gazdasági fej­lődésének színvonalát. A mi társadalmi rendszerünk maga­sabb rendű, és erőinek egyesí­tésével ebben ls le kell győz­nie és le is fogja győzni a kapitalizmust. Tisztelt nagygyűlési Kedves Elvtársaki A magyar—csehszlovák kul­turális kapcsolatok ls fejlőd­nek, bár érzéseink szerint e té­ren még mindig számos lehető­ség van. Tovább kell folytat­nunk egymás kultúrájának Jobb megismerését és megismerteté­sét, ezzel is szélesítve népeink látókörét, gazdagítva müveit­ségét, és erősítve barátságun­kat. Országaink Jó viszonya nem­csak a vezetők, a pártok és kormányok kapcsolataiban nyil­vánul meg, hanem ma már — a többi között a nagyarányú utasforgalomnak, a turizmus­nak köszönhetően — milliók közvetlen kapcsolatában és sze­mélyes élményeiben is. Annak, hogy évről évre százezrek utaz­nak a csehszlovák—magyar utasforgalom keretében egyik országból a másikba, Jelentős szerepe van abban, hogy az uralkodó osztályok által a múlt­ban népeink között emelt vá­laszfalak leomlottak, és a régi előítéletek szinte nyomtalanul elenyésznek. Végezetül, de nem utolsósor­ban barátságunk és egységünk megnyilvánul abban is, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság képviselői egy frontban, azonos célokért tudnak fellép­ni a külpolitika síkján az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és mindenütt, ahol harc folyik a haladásért, a népek barátsá­gáért, a békéért Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársaki Engedjék meg, hogy röviden szóljak a Magyar Népköztársa­ság helyzetéről és a jövőre vo­natkozó terveiről. A Magyar Népköztársaság ál­lami és társadalmi rendje szi­lárd. A szocialista nemzeti egy­ség széles bázisára, a dolgo­zó tömegek bizalmára, öntuda­tára és őszinte hazaszeretetére épül. Mindennapi életünkben most erőteljesen érezteti hatá­sát pártunknak, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak múlt év novemberében megtartott kong­resszusa. Dolgozó népünk a kongresszus által meghatáro­zott irányelvek alapján tevé­kenykedik azoknak a nagy szo­cialista nemzeti céloknak a szolgálatában, amelyeket csak az egész dolgozó nép összefo­gásával érhetünk eL Eredményeink érzékeltetésére szeretném elmondani, hogy az elmúlt tíz év alatt a magyar ipar termelése megkétszerező­dött, míg a magyar mezőgaz­daság termelése a megelőző év tizedekhez képest 25 százalékos növekedést mutat. A magyar mezőgazdaság eredményei kö­zül megemlíteném a nagy mér­tékű gépesítést, azt, hogy pél­dául a lakosság ellátásához szükséges kenyérgabonát ma a felszabadulás előttinél mintegy 45 százalékkal kisebb területén termelik, és fedezzük az or­szág szükségletét Kidolgoztuk és már második éve eredményesen teljesítjük harmadik ötéves tervünket, amelynek főcélja az ország gazdaságának és erejének növe­lése, a dolgozók életkörülmé­nyeinek megjavítása. Folyik negyedik ötéves tervünk előké­szítése, és munkálatokat folyta­tunk a távlati tervezésben is. A soron következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már arra törekszünk, hogy hosz­szabb távra, egészen 1985-ig lássuk a fejlődés főbb irányait. A magyar dolgozó nép élet­színvonalát a reálbér és reál­jövedelem emelkedését tükrö­ző számadatokon kívül a táplál­kozás javulása, összetételének változása, a tartós fogyasztási cikkek iránti megnövekedett kereslet, a Jobb beruházás irán­ti fokozott igény és az igazi kultúra iránti növekvő érdeklő­dós "Jelzi. A második ötéves tervben 1965-ig a tízmilliós la­kosság 750 000 tv-készüléket, félmillió rádiót, egymillió ház­tartási villamosgépet vásárolt. A terv ideje alatt évenként át­lagban 56 000 lakás épült. Szo­ciális intézkedéseinkkel — a gyermekgondozási segéllyel, a parasztság egészségügyi ellátá­sának Javításával, a családi pót­lék és nyugdíj emelésével — szintén sikerült tovább javítani a lakosság életkörülményeit. Ismeretes, hogy 1968 január 1-től ml is megreformáljuk gaz­daságirányítási rendszerünket. Belső kérdéseink közül ma a reform foglalkoztatja leginkább dolgozóinkat. A reformmal nép­gazdaságunk eddigi erősen köz­pontosított és jobbára admi­nisztratív módszerekkel törté­nő irányításáról áttérünk a ke­vésbé centralizált és közgazda­sági eszmékkel való irányításra. Nagyobb önállóságot kapnak a gyárak, nagyobb lesz a piac, a kereslet és kínálat szerepe, egészséges versengés alakulhat ki a vállalatok között, és na­gyobb lesz a jobb munka­kezdeményezés anyagi elisme­rése. Ogy véljük, hogy a nép­gazdaság elsősorban gazdasági és közigazgatási módszerekkel való irányításával az eddiginél hatékonyabb, tudományosabb és megalapozottabb lesz a szocia­lista tervgazdálkodás. A célunk mindezzel az, hogy még jobban kihasználjuk a szo­cialista rendszerben rejlő lehe­tőségeket és tartalékokat a nép anyagi és kultúrális Jólétének, felemelkedésének érdekében. Abban a meggyőződésben fog­tunk a gazdasági vezetés fej­lesztésének nagy munkájához, hogy ezzel ls népünk Javát, szo­cialista rendszerünk erősödését szolgáljuk. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik alapgondolata, hogy ami gazdaságos az üzem­nek, annak hasznosnak kell lennie az egész népgazdaság számára. Különösen az első években nem lesz könnyű ezt teljes mértékben megvalósítani. Nézetünk szerint minden eset­ben a népgazdaság, az összes dolgozók érdeke az elsődleges és nem az üzemi, helyi vagy iparági érdek. Az egészségesen fejlődő népgazdaság szilárd és biztos alapot ad minden egyes állampolgár egyéni boldogulá­sához is. A nagy nemzeti célunk, hogy teljesen felépítsük a szo­cialista társadalmi rendszert Magyarországon. Az élenjáró magyar munkásosztály a dol­gozó parasztsággal szoros szö­vetségben hatalmas erőt képvi­sel, és ez az erő egyre nagyobb. Megelégedéssel látjuk termelő­erőink növekedését, valamint a nép életkörülményeinek foko­zatos javulását. Mindezeknek alapján erősödik népünk mar­xista—leninista világnézete és szocialista társadalmi tudata. A magyar nép nemcsak anya­gilag gyarapszik, hanem kultu­ráltabb és műveltebb lesz. Mind­ezek az eredmények pártunk és kormányunk következetes politikájának, szilárd vezetésé­nek és annak a támogatásnak köszönhetők, amelyeket e poli­tika végrehajtásához népünk, munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk nyújt. Kedves Elvtársak, Barátainkl Népeinknek, a békés építés megvalósításához biztos nem­zetközi támaszra ls szükségük van. Éppen ezért számunkra különösen fontos a szocialista közösség országaink egysége, együttműködése. A szocialista világrendszer nemcsak önma­gát védelmezi az imperialista agressziós kísérletekkel szem­ben, hanem védi az egész em­beriség békéjét is. A szocialista világrendszer zászlajára írta a népek békéjének megvédését, a háború erői elleni harcot, a világháború megakadályozásá­ért vívandó küzdelmet. E küzde­lem ma is folyik. A szocialista világrendszer kialakulása, a nemzeti felszabadítást mozgal­mak sikerei, a gyarmati rend­szer széthullása megváltoztat­ta a világ arculatát, az esemé­nyek történelmi menetét. Az imperializmus nem akar ebbe beletörődni, s most puccsok­kal, helyi háborúkkal, a feszült­ségek teremtésével Igyekszik elérni céljait, vagy legalábbis lassítani a haladást. Az amerikai imperialistáknak a hős vietnami nép elleni agresszióját, a szuverén, szocia­lista Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását mély­ségesen elítéljük, és mint ed­dig, ezután is minden szükséges segítséget megadunk a vietnami népnek harca folytatásához. Az Amerikai Egyesült Államok agresszor, és az agresszor nem szabhat feltételeket a megtá­madott Vietnamban sem. A pro­paganda, az igazság lábbal tip­rása a szemforgatás nem vál­toztat azon, hogy az Amerikai Egyesült Államokat a világ köz­véleménye és még kormányai­nak többsége ls bűnösnek tart­ja és megbélyegzi, mint ez az ENSZ mostani közgyűlésén is nyilvánvalóvá vált. Mind na­gyobb a kormánytól elhatároló­dok tábora az USA-ban is. A kor­mány, látva az idő múlását és agressziója eredménytelenségét, a háború fokozásával próbál ki­utat keresni. Ilyen kiút azon­ban nincs. Az amerikaiaknak addig kell felhagyniok az agresszióval, amíg van remé­nyük arra, hogy valamit meg­menthetnek megtépázott tekin­télyükből. Izrael kormánya agresszív háborút indított az arab or­szágok ellen, hogy területeket szerezzen és megbuktasson ha­ladó antiimperialista arab rend­szereket, mindenelőtt az Egye­sült Arab Köztársaságban és Szíriában. Tisztában vagyunk vele, hogy a közel-keleti konf­liktus mögött végsősorcm az USA Imperializmusa áll. A té­nyek alapján agresszornak tart­juk Izraelt és vezetőit. Híven az európai szocialista országok moszkvai és budapesti tanács­kozásának határozataihoz, tá­mogatjuk az agresszió követ­kezményeinek felszámolására irányuló harcot Az agresszor nem élvezheti agressziójának gyümölcseit, nem tarthatja meg hódításait. Mi elismerjük a népek, nemzetek államalko­tó jogát, így Izrael állam létét és létjogosultságát is. Az izra­eli kormány azonban legyen tudatában annak, létét elsősor­ban az veszélyezteti, hogy po­litikáját a nemzetközi imperia­lizmus szolgálatába állította, eszköz lett az imperializmus kezében a nemzeti függetlensé­güket, jogaikat védelmező arab népekkel szemben. Éberen szem előtt kell tar­tanunk azt a körülményt, hogy a görög katonai diktatúrával újabb nyugtalanító góc jött létre Európában. Az Imperializmus erői segítették a görög reakciót abban, hogy megakadályozhas­sa, a görög néptömegek érde­keiknek és kívánságaiknak meg­felelő kormányt válasszanak maguknak. Együtt érzünk a terrorista diktatúra ellen har­coló görög néppel és követel­jük a kizárólag meggyőződé­sük miatt bebörtönzött politikai foglyok, a legigazabb hazafiak, Manolisz Glezosz és társai sza­badon bocsátását Nem feledhetjük el, hogy földrészünkön, itt Európában, még mindig nincsenek felszá­molva a második világháború maradványai. A Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya mind mostanáig nem hajlandó tudomásul venni a hitleri fa­sizmus leverése után Európá­ban kialakult helyzetet Külpo­litikájának revanslsta vonását és a mögéje felsorakozó mill» tarista belső frontot még jó­zanabb szövetségesei ls aggo­dalommal figyelik. A Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyának meg kell értenie, hogy nem a szocialista országok megosztásával kell kísérletez­nie, nem a hangot, hanem a po­litikát kell megváltoztatnia. Tettekkel kell bizonyítani, hogy a politikájuk új. Ennek azonban — mint legutóbb Kie­singer kancellárnak Willi Stoph elvtárs levelére adott válasza is bizonyítja — nincsenek jelel. Európa népeinek szerencséje, hogy a német nép egy része ma már békeszerető szocialista or­szágban, a Német Demokratikus Köztársaság keretei között épí­ti hazáját, dolgozik és harcol a közös szocialista célokért. A Német Demokratikus Köztár­saság barátunk és szövetsége­sünk, ugyanakkor békés egymás mellett élési politikánkból kö­vetkezik, hogy normális kapcso­latokat akarunk a Német Szö­vetségi Köztársasággal ls. E kap­csolatok létrejötte azonban ez idő szerint nem a szocialista országokon, hanem a nyugat­német kormányon múlik. A szocialista országok kor­mányai nem szűnnek meg han­goztatni, és egyes nyugat-euró­pai kormányok sem vitatják, hogy sürgősen szükséges az eu­rópai biztonság megszilárdítása, minthogy a kontinensen a két világrendszer fegyveres erűi állnak egymással szemben. A Magyar Népköztársaság is közvetlenül érdekelt abban, hogy lépések történjenek az európai biztonság megszilárdí­tására. Történelmünk és jele­nünk egyaránt arra tanít ben­nünket, magyarokat, hogy a né­met imperializmus minden eu­rópai nép függetlenségét, az egész világ békéjét fenyegeti. Éppen ezért a szocialista or­szágok a többi békére törekvő erővel együtt mindent megtesz­nek az európai biztonságért Erősítenünk kell a Varsói Szer­ződés fegyveres erőit mindad­dig, amíg fennáll a veszély a német Imperializmus részéről, mindaddig, amíg létezik a NA­TO, az imperialisták agresszív tömbje. Szükségesek a tárgya­lások, és indokolt, hogy össze­üljön az európai államok, par­lamentek, népek értekezlete, s megvitassa a földrész békéjé­nek megőrzése érdekében vég­zendő közös tennivalókat. Pártjaink azonos módon vé­lekednek és azonos nézeteket vallanak a nemzetközi munkás­mozgalom kérdéseiben. Közösen valljuk, hogy a Jelenlegi hely­zetben különleges fontossága van az egységnek és annak, hogy minden párt tevékenysé­gének homlokterébe az inter­nacionalista kötelékek erősíté­sét helyezze. Csehszlovákia Kommunista Pártja a marxizmus és leniniz­mushoz való tántoríthatatlan hűségével, a szocializmus ügye iránti teljes odaadásával, követ­kezetes internacionalizmusával kivívta az egész világ kommu­nistáinak és valamennyi hala­dó emberének megbecsülését. Pártjuk hozzájárulását a közös feladatok teljesítéséhez nagyra értékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép. Pártunk és internaciona­lizmusunk a szocializmus, a bé­ke érdekeinek szolgálatára tö­rekszik, amikor állást foglal a nemzetközi élet különböző^ kér­déseiben. A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeiből kiindulva határozottan elítéljük a Kínai Kommunista Párt jelenlegi ve­zetőinek a marxizmus—leniniz­mustól teljesen Idegen, nagyha­talmi, soviniszta nézeteit ős ka­landor politikáját. Ez a politika veszélyezteti a szocialista vív­mányokat Kínában, nagy káro­kat okoz a nemzetközi munkás­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom