Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-11 / 281. szám, szerda

Október jegyében Kulturális szervezeteink és intézményeink a jubileum előtt BESZÉLTÜNK dr. Szabó Rezsővel, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkárával és Tóth Sándorral, a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a vezetőjével. Jártunk művelődési otthonokban, üzemi és szövetkezeti klubokban, iskolákban, felkerestük a CSISZ, a CSEMADOK és a CSSZBSZ számos helyi szervezetének a vezetőit. Itt is, ott is arról érdeklődtünk, hogy a kulturális szervezetek és intézmények hogyan készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának a megünneplésére. Dr. SZABÓ REZSŐ: Szövetségünk tulajdonképpen már a tavaly decemberében megtartott IX. országos közgyűlés óta a Nagy Október 'egyében végzi munkáját. Ennek szellemében szerveztük a gombaszögi országos dal- és táncfesztivált, valamint a körzeti és helyi CSEMADOK-napokat. Jelenleg a helyi szervezetek évzáró taggyűléseire és a járási konferenciákra készülünk. Ezeket az eseményeket szintén a jubileum megünneplésével kapcsoljuk össze. TÓTH SÁNDOR: Az 50. évforduló alkalmából műsoranyagot jelentettünk meg, iskoláztatásokat Ss szemináriumot tartottunk. Az utóbbin jeles előadók, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét és más, ezzel kapcsolatos kérdéseket elemeztek. Október Jegyében szerveztük meg a Jókai-napokat is. Most a színjátszó együtteseket készítjük fel az őszi-téli idényre. Azt szorgalmazzuk, hogy a csoportok tematikus műsorral köszöntsék az évfordulót. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a CSEMADOK ls és a Népművelési Intézet is munkatervet készített. A munkatervek gazdagok, konkrétak és a csehszlovákiai magyar dolgozók körében végzett kulturális munkának szinte az egészére kiterjednek. A CS3MADOK munkatervében például a hét pontban összefoglalt főbb teendők mellett, amely egyformán érvényes a szövetség minden helyi szervezetére, a népművelés, a népművészet s a szervezeti élet vonalán elvégzésre váró feladatokat külön pontok határozzák meg. Ezek szerint a helyi szervezetek szovjet írók műveiből irodalmi esteket, a Szovjetunió tudományos sikereiről előadássorozatokat, ünnepi akadémiákat, szemináriumokat és két-három napos iskoláztatásokat tartanak. A helyi szervezetek közül mintegy 200 olyan ünnepi gyűlést szervez, amelyen a forradalom személyes tanúi ls részt vesznek. Az idős harcosok élménybeszámolót tartanak, és válaszolnak a hallgatóknak a Szovjetunióval és a forradalommal kapcsolatos kérdésekre. Az évforduló alkalmából a CSEMADOK több színjátszó együttese szovjet író művét viszi színpadra, a CSEMADOK két irodalmi színpada a forradalommal kapcsolatos öszszeállítást mutat be, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara hangversenyt rendez, a CSEMADOK Központi Bizottsága pedig ünnepi akadémiával összekötött illést tart Bratislavában. MÓDSZERTANI VONATKOZÁSBAN hasonló munkatervet dolgozott ki a Népművelési Intézet is. S a terv sehol sem marad puszta elképzelés. A szervezetek és intézmények egyaránt arra törekszenek, hogy irányelvüket következetesen teljesítsék. A Népművelési Intézet színházi szakosztálya jelenleg a rozsnyói és a losonci törekvéseket segíti. Az évforduló alkalmából a rozsnyóiak Gorkij Anya című színművét mutatják be, a losonciak pedig megrendezik a hagyományos Madách-napokat. A Népművelési Intézet az eseménnyel egyidőben Losoncon Tartja meg a színjátszók és az irodalmi színpadok vezetőinek az Iskoláztatását. Az októberi évforduló jegyében zajlottak le az október 6,7 és 8-án megtartott rimaszombati járási kulturális napok, amelyen előadások hangzottak el, népi együttesek és irodalmi színpadok mutatkoztak be. Galántán, Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Léván, Komáromban, Ipolyságon Szepsiben, Rozsnyón és Királyhelmecen a közeljövőben rendeznek hasonló — az októberi forradalmat köszöntő — bemutatókat, kulturális rendezvényeket. FÉL MIKLÖS, Dunaszerdahely: A hagyományos Csallóközi Színházi Napokat ez idén közvetlenül a jubileum előestéjén, november 3-tól 7-ig az üzemi klub karöltve szervezi meg a CSEMADOK és a Csehszlovák Szovjet Barátság Szövetsége járási vezetőségével. Az ünnepségsorozat keretében kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és színházi bemutatókat tartunk. A műsort úgy állítjuk össze, hogy az méltóan kifejezze október szellemét és a Szovjetunió tudományos és kulturális sikereit. VARAGY FERENC, Érsekújvár: Az évforduló megünneplésére tartalmas programot dolgozott ki városunk mindegyik szervezete és intézménye. Az ünnepségsorozathoz a honismereti kör a saját maga rendezte kiállítással járul hozzá. A kiállításon a kör tagjai által gyűjtött és a Szovjetunióval, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos anyagot mutatjuk be. Az 50. évfordulót kulturális szervezeteink és intézményeink általában mindenütt a Szovjetunió életéről szóló megemlékezésekkel köszöntik. A szervezők az ünnepségek előkészítésébe bevonják az iskolákat, valamint az üzemek és szövetkezetek dolgozóit. A kulturális munka oroszlánrészét a CSISZ, a CSEMADOK és a CSSZBSZ tagsága végzi. Az együttesek műsorai kifejezően tükrözik a csehszlovák—szovjet barátságot. Tartalmas előadásaikért dicséret Illeti a Szocialista Akadémia lektorait ls. A forradalom jelentőségéről és a Szovjetunió kulturális és tudományos vívmányairól szóló előadásaik szerves részei az ünnepségeknek. A járási művelődési otthonok dolgozói — amellett, hogy ők is részt vesznek a járási akciók előkészítésében — jelenleg a vidéki művelődési otthonokat Irányítják és látják el módszertani tanáccsal. A falusi művelődési otthonok mindegyikébe ellátogatnak és a helyszínen beszélik meg az évforduló megünneplésével kapcsolatos teendőket. A személyes segítség és a járási művelődési otthonok által kiadott műsoranyag biztosítja, hogy az ünnepségek falvakon ls színvonalasak legyenek és betöltsék hivatásukat. A CSISZ a saját tagsága mellett elsősorban az iskoláknak, a pionírházaknak és az ifjúsági kluboknak nyújt az ünnepségek előkészítéséhez számottevő segítséget. A CSEMADOK és a CSSZBSZ helyi szervezetei a legtöbb helyen az akciókat közösen szervezik és munkásságuk minden irányban kiterjed. Kulturális szervezeteink és intézményeink elsősorban jó és kifejező műsorok összeállítását tekintik feladatuknak. Ezzel párhuzamosan azonban az összejöveteleket arra Is felhasználják, hogy a kulturális és politikai felvilágosító munka eszközeivel elősegítsék a párt XIII. kongresszusa határozatainak a teljesítését és a gazdaságirányítás új rendszere elveinek az ismertetését. A rendezvények városon és falun egyaránt mentesek a formaságoktól, őszintén, a győztes forradalom emléke iránti tiszteletet sugallják. Egyben értékelik és magyarázzák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, rámutatnak arra, hogy az 50 évvel ezelőtti eseményekkel az emberiség fejlődésének új korszaka kezdődött, az Októberi Forradalom alapozta meg a világszerte terjedő forradalmi mozgalmak kibontakozását, és az Októberi Forradalom nyitott utat a szocialista társadalom építéséhez. AZ 50. ÉVFORDULÓ megünneplésének előkészítését az emberek ezreinek önkéntes részvétele jellemzi. A műsorok szórakoztatnak, tájékoztatnak, egyben a marxista—leninista eszmék térhódítását szolgálják. BALAZS BÉLA Jubilál a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet A SZLOVÁK NEVELÉSTUDOMÁNY egyik élenjáró Intézménye, a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet ebben a hónapban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtized folyamán ez az intézet nem kis mértékben járult hozzá Csehszlovákiában a szocialista iskola fejlesztéséhez és a szlovákiai iskolákban folyó oktató-nevelő munka eredményességének biztosításához. A szlovákiai kutatóintézet olyan időszakban kezdte meg működését, amikor hazánkban elkeseredett harc folyt a haladás képviselői és a reakció között a művelődési rendszernek és az oktatás tartalmának népi demokratikus jellegéért. Amint a tények is bizonyítják, a Bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet fennállása óta állandóan a haladás oldalán állt, és Csehszlovákia Kommunista Pártja művelődésügyi politikáját támogatta. A bratislavai intézet már a csehszlovákiai egységes iskoláért folytatott harcból is kivette részét. Munkatársai készítették elő és a Prágai Pedagógiai Kutatóintézettel együttműködve dolgozták ki az 1948-ban jóváhagyott új iskolatörvényt. Ugyancsak a bratislavai Intézetben került sor a főiskolákra vonatkozó, valamint a bölcsészeti, természettudományi és a pedagógiai karon végzett tanulmányok megreformálását célzó törvényjavaslat, továbbá a különleges gondoskodást igénylő ifjúság számára létesítendő iskolákkal kapcsolatos javaslatok kidolgozására. Amikor 1948-ban a februári események után érvénybe lépett az új iskola törvény, az intézet az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseire, az óvodák, elemi iskolák, középiskolák, gimnáziumok és szakiskolák óraterveinek összeállítására, valamint a tantervek kidolgozására összpontosította figyelmét. Az intézet fontos feladatot teljesített azzal is, hogy munkatársai a tankönyvírásba is bekapcsolódtak, s 1953-ig 250 különféle tankönyvet készítettek a szlovák tannyelvű, 63-at a magyar tannyelvű, 17-et pedig az ukrán tannyelvű iskolák számára. Emellett több pedagógiai szakmódszertani folyóirat szerkesztésében vettek részt, s lefordították a szovjet neveléstudomány legjobb képviselőinek munkáit. 1953. SZEPTEMBER 1-GYEL az addigi elemi iskolák, középiskolák és gimnáziumok helyett megnyíltak a nyolcéves és a tizenegyéves iskolák. Ez a nagy változás, az 1953-as iskolareform Ismét új tantervek és módszertani utasítások készítését, a tankönyvírók munkájának fokozott irányítását hozta magával. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. MOSZKVA VILLANYFÉNYBEN (CTK fehq kongresszusa után az Intézet az 1954—55-ös tanévben a tanulók tartós tudásának fokozására, a bukási százalék csökkentésére és a politechnikai oktatás bevezetéséra összpontosította figyelmét. A pártkongresszus ugyanis a neveléstudomány képviselőinek feladatává tette, hogy minden igyekezetükkel á szocialista nevelés céljainak elérésén fáradozzanak. Ehhez elmélyült kutatómunkába kellett kezdeni. A tudományos kutatómunka módszereinek megismerése és az iskolai gyakorlat figyelemmel kisérése lehetővé tette az oktató-nevelő munka konkrét problémáinak tanulmányozását. Ettől kezdve a tudományos dolgozók fokozatosan együttműködtek a gyakorló pedagógusokkal és nemcsak az úgynevezett „kutató anyagok" (kérdőívek, kísérleti szövegek, statisztikai kimutatások stb.) közvetítésével, hanem az eredményesen dolgozó pedagógusoknak a kutató munkába történő be' vonásával megteremtették a szoros kapcsolatot a pedagógiai elmélet és az Iskolai gyakorlat között. 1955-ben a kiadott párthatározatnak megfelelően a 11-éves iskolák fokozatosan 12-évesekké alakultak át, s a kutatómunka középpontjába az új kísérleti tantervek és kísérleti tankönyvek kerültek. Az Iskola és az élet szorosabb kapcsolatával foglalkozó, 1959-ben nyilvánosságra hozott párthatározat szabta meg az utóbbi években megnagyobbodott intézet időszerű feladatait. AZ INTÉZET FEJLŐDÉSÉBEN fontos határkő az 1958-as esztendő, mert ekkor olvadt egybe a Központi Pedagógus Továbbképző Intézettel. Ettől kezdve a kutatóintézetre hárultak a tanerők és Iskolaügyl dolgozók továbbképzésével összefüggő feladatok ls. 1959 óta a szakiskolák és a dolgozók esti iskoláinak problémáit szintén az intézet munkatársai figyelik és oldják meg. Ahogy a feladatok szaporodtak, úgy nőtt évről évre az Iskolaügy számára oly fontos Intézet munkatársainak száma is. Jelenleg hat munkacsoportban 123 szakbeosztott dolgozik. Az egyik ilyen munkacsoport a nemzetiségi osztály, ahol öt szakelőadó foglalkozik a magyar és ukrán tannyelvű kilencéves alapiskolák és általános középiskolák specifikus tantárgyain kívül (magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, orosz nyelv, részben a zenei nevelés, képzőművészeti nevelés és történelem) a pedagógiai-iskolák, a szakközépiskolák, az Iparitanuló intézetek és a dolgozók középiskoláinak munkájában felmerülő problémákkal. E kis létszámú csoportnak időről időre különféle típusú Iskolák határidőhöz kötött robiémáit kell megoldania, hogy az oktató-nevelő munka a nemzetiségi iskolákban ls akadálytalanul folyhasson. így a csoport tagjai nem végezhetnek olyan rendszeres kutatómunkát, mint a nagy csoportok szakbeosztottjai, akik munkájukban a Prágai Pedagógiai Kutatóintézetben elért eredményekre támaszkodhatnak, vagy pedig egy-egy iskolatípussal kapcsolatban csupán egy bizonyos terület problémáival foglalkoznak. Az adott körülmények között a nemzetiségi osztály dolgozói 1959 óta — akkor létesült az osztály — minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a magyar tannyelvű iskolákban folyó oktatónevelő munka színvonala lépést tartson a többi Iskoláéval. Az utóbbi időben az intézet tudományos dolgozói az iskolai munka eredményességét elősegítő olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint pl. a csoportokban folyó oktatás, egyes tantárgyak differenciált oktatása, a matematika és egyes nyelvi tantárgyak anyagának programozása, stb. Az oktatás tartalmi korszerűsítésén kívül előtérbe kerültek azok az új koncepciós feladatok is, amelyeknek helyes megoldása a csehszlovákiai iskolarendszer közeljövőben esedékes továbbfejlesztését és az azzal kapcsolatos változásokat hivatottak előkészíteni. Fontos lesz, hogy a következő hónapokban az elméleti szakembereken és gyakorló pedagógusokon kívül a szülők ls megtegyék észrevételeiket ehhez az egész társadalmat érintő tervezethez. AZ ELTELT HÜSZ ESZTENDŐ ALATT elért eredmények és a tár- . ijyipii i sadalom iránti felelősség arra ösz- Liftül tönzi a jubiláló Intézet dolgozóit s köztük a nemzetiségi osztály mun- l

q„_ katársait is, hogy a rájuk háruló B7feladatokat Ifjúságunk érvényesülé- x. 11. se érdekében a további években is fáradságot nem kímélve teljes oda- tr adással végezzék. Q HASÄK VILMOS w