Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-05 / 275. szám, csütörtök

Vitafelszólalások a CSKP Központi Bizottságának szeptember 26-27-i ülésén (Folytatta az 5. oldalról) gendő, ha állandóan csak ké­telkedve fogják a vállukat vo­nogatni, ha azt állítják, hogy ma már semmi sem érvényes abból, ami tegnap érvényes volt. Természetes semmiképpen sem becsülhetjük túl az ideo­lógiai munkát, amely csak po­lémiával válaszol, amely hatá­rozott „nemet" mond az esz­meileg és politikailag káros liberalizmusra. Azok a néze­tek, amelyeket pártellenesek­nek tekintünk, s valóban azok is, társadalmi jellegűek. Ezek a nézetek az emberek helyze­tének kifejezői, s ezzel egyi­dejűleg reagálásuknak olyan dolgokra, amelyeket még so­káig nem fogunk tudni leküz­deni. Ügy vélem, most bizonyos veszély keletkezik, nehogy az írószövetség egyes tagjai hely­telen fellépésének éles és meg­alkuvás nélküli kritikáját úgy fogják fel, mint arra Irányuló törekvést, hogy eltompítsuk kritikai figyelmünk élét „bal­ra", a szektássággal és az igazi dogmatizmussal szemben. Ez a veszély főként akkor fe­nyegetne bennünket, ha az in­dulatok által hagynánk magun­kat elragadtatni, ha megkí­sérlenénk átértékelni a párt Központi Bizottságának eddigi kultúrpolitikai vonalát, ame­lyet a XIII. kongresszus sza­bott meg. Ebben a tekintetben nyugtalanítóak az olyan rea­gálások, amelyek helyet talál­tak még az írókongresszusra válaszoló egyes pártszervezetek határozataiban is. Néhány ha­tározatban érvek helyett csak érzelem szerepel, mégpedig úgy, hogy idegenkedést ter­jeszt az értelmiséggel és álta­lában az írókkal szemben. Legfontosabb célunk: széles bázison tömörítsük pártunkat, bizalmat ébresszünk a párt iránt, tapintattal közeledjünk minden egyes személyhez, s azzal a tudattal, hogy meg­nyerjük őt eszméinknek. Szí­vesen fogadunk és tisztelünk mindenkit, aki közös dolgunk­ban segítségünkre kíván lenni. VLADIMÍR RUMI ELVTÁRS Az osztáSyon felüli szemlélet irányzatai ellen Azokból a cikkekből, ame­lyek a Csehszlovák írószövetség IV. kongresszusát megelőzően jelentek meg a Literární novi­nyben és más folyóiratokban, nyilvánvaló volt, hogy a helyes pártos nézetek mellett olyan elképzelések ls felmerültek, amelyek az úgynevezett osztá­lyon felüli szemléletet akarják érvényesíteni a hatalom, a de­mokrácia, a szabadság, az egyén és a társadalom viszo­nya kérdéseiben. Ogy vélem, a döntő eszköz, amelynek segítségével leküzd­hetjük az eszmei zűrzavart ér­telmiségünk egy részének tuda­tában, a hosszan tartó, türelmes, ugyanakkor azonban a megal­kuvás nélküli, elvhü eszmei harc. Meggyőződésem, hogy ez az üt bebizonyítja: a pártos ál­láspont nem zárja ki, hanem magában foglalja fogyatékos­ságaink bírálatát, hogy a kom­munista elvhűség nem zárja kl a differenciálást, hogy a kom­munisták a valóságban elnézőb­bek, mint azok a hangoskodó liberálisok, akik oly erősen kö­vetelik a demokráciát és a vi­tát, ám más nézetet, mint a magukét nem fogadnak el, s az eltérő véleményt gyakran dur­va módon elnyomják. A kommunista módon értel­mezett politika a tudomány és a politika integrálásához vezet. Ebből következik az az Igyeke­zetünk, hogy a koncepcionális politikai döntéseket — ameny­nylben csak lehetséges — a legpontosabb és legáltaláno­sabb tudományos elemzés előz­ze meg. A helytelen elméleti-politikai pozíciók bírálata szükségszerű, ám emellett mégis csupán az ideológiai és politikai munka része, amelynek célja kétség­telenül az ls, hogy a párt gya­korlati tevékenységéből követ­kező tapasztalatok általánosí­tása alapján új megoldásokat leljünk az elméleti problémák­ra. A pártvezetés és irányítás módszerei megfelelnek a tár­sadalmi élet különféle terüle­ti sajátosságának. Ez kétségte­lenül érvényes a tudományra és a művészetre is, mert ezek rendkívül Igényes, bonyolult és társadalmi szempontból je­lentős tevékenységek. Ebből a FRANTISEK HAVLÍCEK ELVTÁRS Az ideológiai munka legyen a párthatározatok megvalósításának eszköze Hendrych elvtárs beszámoló­jában bírált néhány olyan hely­telen nézetet, amely az írószö­vetség IV. kongresszusán ka­pott hangot. Elemzését két kér­désben szeretném kiegészíteni. A IV. kongresszus bevezető vi­tafelszólalásában M. Kundéra elvtárs történelmünk ötven esz­tendejét a demokrácia (anél­kül, hogy burzsoá demokráciá­nak nevezné), a fasizmus, a sztálinizmus és a szocializmus korszakára osztotta. Az 1945 utáni időszak értékelése során Kundéra figyelmen kívül hagy­ta a szocializmus nagy és va­lóságos vívmányait, mintha ez az időszak nemcsak a szocializ­mus deformálódása lett volna, hanem valamely különleges szociális-gazdasági formáció — sztálinizmus szocializmus nél­kül. Az osztályharcot és a pro­letárdiktatúrát nem a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet elválaszthatatlan ré­szének tekinti, hanem a huma­nizmus tagadásának, amikor „az emberiség szeretete ke­gyetlenséggé változik". Szerin­te az egész új alkotóművészet­nek, kiváltképpen pedig az iro­dalomnak, ennek a specifikus formációnak, a „sztállnizmus"­nak bírálatán kell kiépülnie. Pártunk és államunk kultu­rális politikáját támadta A. J. Liehm. Ezzel egyidejűleg beje­lentette, hogy szeretné körvo­nalazni, milyennek kellene len­nie véleménye szerint a szo­cialista kultúrpolitikának. Lé­nyegében azt követelte, hogy a szocialista állam anyagilag támogassa mindazt, amit bár­minő politikai meggyőződésű, eszmei, erkölcsi és egyéb irány­zatú művész alkot, s emellett természetesen még terjessze és népszerűsítse ls. Mint mondot­ta, a hiba „nem egy bizonyos kultúrpolitika gyakorlati meg­valósításában van, hanem ma­gában e kultúrpolitika koncep­ciójában". Egyes írók nézetei, akiket itt kritizáltunk — főként L. Vacu­líkra gondolok — a mai hely­zetben a legszélsőségesebb ál­láspontot jelentik. Szocialista valóságunkat olyan emberek nagyítóüvegén át szemlélik, akik a nem marxista gondolko­dás hatása alatt állanak. S le­hetetlen őket helytelen néze­teik összefüggései nélkül lát­nunk, amelyekben az anarchiz­mus, a liberalizmus, az osztály­kritériumok feladása és a szek­tás magasabbrendűség jelent­kezik. Ezt azért kell tudatosítanunk, mert kitűztük ideológiai mun­kánk néhány irányzatát. Mindenekelőtt fokoznunk kell az eszmei harcot minden olyas­mi ellen, ami idegen szocialis­ta társadalmunktól. Harcol­nunk kell minden ellen, ami Állandóan érvényes a megál­lapítás, hogy a kölcsönös meg­értés kedvező légköre híján, amelyben felelősségteljesen, elvhűen és komolyan lehet dol­gozni, amelyben a kritika konstruktív jellegű, mivel tisz­teletben tartja a becsületessé­get és a jó szándékot, Ilyen légkör híján, amelyet ideoló­giai munkánkkal kell segíte­nünk kialakítani, ügyünket nem vihetjük előbbre. Ali ez mindenekelőtt kapcsolatunkra az értelmiséggel, s természete­sen minden egyes pártszerve­zetre is. Ügy vélem, egyet kell érte­nünk azzal az elgondolással, hogy az alkotó gondolkodásra irányuló törekvés, az az Igye­kezetünk, hogy tevékenységünk módszereiben leküzdjük a kon­zervativizmust, hogy elsajátít­suk a tudományos irányítás módszereit és realista állás­pontra helyezkedjünk a fenn­forgó kérdésekkel szemben, egyike azon feladatoknak, ame­lyekre jelenleg a legfőbb fi­gyelmet kell fordítanunk. tagadhatatlan elvből azonban nem vonhatjuk le azt a követ­keztetést, hogy az értelmiség bizonyos részének politikai fel­lépésére nem vonatkoznak a szocialista társadalomban álta­lánosan kötelező érvényű érté­kelő kritériumok. A tudomá­nyos kutatás szabadsága mel­lett törünk lándzsát, a művészi értékek mellett, ám sosem ér­tettünk egyet azzal, hogy ezt a szabadságot azonosítsák a po­litizálgatással, az elvtelen cso­portokba való tömörüléssel s azzal a követeléssel, hogy a tár­sadalomban egyesek politikai­lag privilegizált helyet foglal­janak el. Ogy vélem, hogy a Központi Bizottság elnöksége által elfo­gadott intézkedések utat nyit­nak azon elméleti kérdések megoldásához, amelyek a dol­gok lényegéből eredően vitá­sak, a megismerési folyamat bonyolultságából fakadnak, s nem olyan kérdések, amelyeket különféle ideiglenes csoporto­sulások ambiciózus szükségle­tei alapján vetettek fel. Véle­ményem szerint aránylag rö­vid időn belül bebizonyosodik, hogy ezek az intézkedések le­hetővé teszik azon elméleti­Ideológiai munka nagyobb összpontosítását, amely a tár­sadalmunk fejlődése felvetette kérdések pozitív megoldására irányul. megbontja társadalmunk erköl­csi és politikai egységét. E harc hatékonyságának emelése azon­ban megköveteli, hogy fokoz­zuk egész ideológiai munkánk hatékonyságát. Második fő feladatunk, hogy Ideológiai munkával segítsük elő a párthatározatok megvaló­sítását. Az utóbbi Időben tet­tünk bizonyos lépéseket a pártnevelés rendszerének kia­lakítása terén, ám még sok mindenen kell javítanunk ah­hoz, hogy harci propagandát és agitációt folytathassunk, hogy elvszerűen megvilágíthas­suk a párt politikáját és a dol­gozókat megszervezzük annak megvalósítására. Itt természet tesen nemcsak az ideológiai dol­gozók, hanem minden kommu­nista munkájáról van szó. A harmadik kérdés a tömeg­hatás eszközeinek elvi és kö­vetkezetes irányítása. Az ideo­lógiai szakasz feladatait nem hajthatjuk végre a tömeghatás valamennyi eszközének aktivi­zálása nélkül. E téren az egyik legfontosabb feladat az Ideoló­giai szakasz kádereinek kivá­lasztása és nevelése. A tapasztalatok arról győz­nek meg bennünket, hogy az ideológiai tevékenység sikerei­nek alapja a párt eszmei egy­ségének megszilárdítása. Cé­lunk az, hogy a pártszervek, ki­váltképpen pedig a Központi Bizottság mellett megteremtsük a kommunista gondolkodású elvtársak erős aktíváját, amely képes szembeszállni a helyte­len nézetekkel, pozitív módon tudja kidolgozni társadalmi fejlődésünk kérdéseit s elő tud­ja segíteni a emberek szocialis­ta tudatának kialakítását. mrmmmmmm • Jő karSari levő OCTAVlAT el­adok. Dr. Kovács, Komárno, Ne­mo cnlca. 0-971 • Nővé Zámkylian a Vágóhíd ut­ca 12 számú, 3-szobás, családi ház gyümölcsös kerttel jutányosán el­adó. Vétel esetén kiürül. 0-972 • Eladó egy gumikerekes és lég­iékes méhész vándorkocsi, amely 3S kaptár szállítására alkalmas. Cim: György István, Cebovce, okr. LuCenec. Telefonon ls érdeklőd­hetnek a Helyi Nemzeti Bizottsá­gon. 0-966 • férjhez mennék házzal, ha«4 hétszáz koronával. Matúrája le­gyen. Jelige: ötventől. 0-988 • 160/27 és 170/23, két Barátnő alkalom hiányában ez úton sze* retne megismerkedni komoly fia-, talemberrel. Jelige: ösz. 0-878 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen férjemet, apánkat, apósunkat,' nagyapánkat, Mihalek Istvánt utolsó útjára elkísérték és vtrá. gokkaí vagy bármily módon fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége, gyermekei és unokái, Bajcs. 0-974 Gépkocsivezetők figyelmébe! Ne feledkezzenek meg az őszi karbantartásról! A DROGERIE szaküzleteiben a tapasztalt eladók segítenek kiválasz­tani a legelőnyösebb AUTÓKOZMETIKAI KÉSZÍTMÉNYEKET, AME­LYEK MEGBÍZHATÓAN VÉDIK ÉS TARTÓ­SÍTJÁK A GÉPKOCSIT. 0M M A TRNAVAIPOZEMNÉ STAVBY NEMZETI VÁLLALAT azonnal alkalmaz dunaszerdahelyi építkezésre: munkásokat, kőműveseket, ácsokat. Jelentkezni lehet a dunaszerdahelyi lakótelep építési irodájában. ÚF-058 A CSEHSZLOVÁK GÉPKOCSIJAVÍTÓ n. v. CESKOSLOVENSKE AUTOMOBILOVÉ OPRAVOVNE n. p 02-e$ üzeme NYITRÁN kapacitásbővítés után vállalja a következő gép­kocsik nagy- és középjavítását 1967 és 1968. évekre: < • PRAGA V3S tehergépkocsi - görgő­és billenőszerkezetű, valamint a csa­tornatisztító gépkocsi. • PRAGA S5T görgő- és billenőgép­kocsik. • PRAGA V3S görgő- és billenőgép­kocsik főjavítása cserelehetőséggel. PRAGA V3S aggregátok javítása. ŰF-935

Next

/
Oldalképek
Tartalom