Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-04 / 274. szám, szerda

Bratlslavában • Miletié utca, és a Nagyszombati fit kereszteződésénél épül több mint 25 millió korona költséggel a szlovákiai magasépítő »ál lalatok vezérigazgatóságának irodaháza. Az építkezésen acéloszlopok támasztják alá . 15 szintes épület szerkezetét. Tetszés szerint át helyezhetS, faválaszfalak teszik lehetfivé az épület helyiségeinek sxükségszerinti beosztását. (Remp felvétele) / ényegtelen, hogy helység szempontjából hol találkoztunk, búcsú volt-e, vagy vásár . . . Azért lényegtelen, mert mindkét helyen egyaránt fölütik sátraikat a sorsárusok, ráadásul mind a búcsú, mind a vásár rengeteg közös vonást rejtegeti számomra: itt is, ott is mintha számtalan titkos forrásból fakadna a jókedv, a leírhatatlan kavargás, a céllövöldék sorozatos puffanásainak tómba zaja ... S hogy ne csupán a szemriek és fülnek, hanem az orrnak is akadjon dolga, lépten-nyomon a sistergő házikolbász és a frissen sülő étvágygerjesztő cigánypecsenye Illata kíséri az embert. Sodródom hát a forgatagban, közben ürömkeserü férfihang Uti meg a fülemet: — Tessék a sors ... Egy koronáért biztos jóslat... A legokosabb állat a kisegér... Kihúzza további sorsát a fehéregér! Tessék a sors, tessék .., Hirtelen megállok, hogy szétnézhessek. Alig négy-öt méterre tőlem zöld vászon napernyő alatt harminc év körüli, csíkos inges férfi és egy tízévesforma szőke kisfiú ül. Az ürmös hang a férfié: ,fessék a sors, itt a sors, tessék ..." Közelebb lépek, megszólítom: — Mióta árul az embereknek sorsot? — Hat éve. — És azelőtt? — Gyalogmunkás voltam építkezésen, havi ezerháromszázzal, plusz alkalomadtán valami mellékes. Egyszer munka után ottmaradtunk születésnapot ünnepelni. Későn este virtusból fölmentem az állványra, ahol még józanul is szédült a fejem. Tizenkét méterről leestem ... Azóta ... Most látom csak az összerak, ható vadászszéknek támasztott meggyfabotot, ö nem néz sem rám, sem az előtte álló sorspapírokkal teli dobozra, sem a fiára, egykedvű tekintete valahová a nyüzsgő sokaságba sikkad. A dobozon sétáló egérre mutatok: — Csak ebből él? — Kapok ugyan rokkantsági járadékot, de hiszékenyek az emberek ... Figyelje csak meg! Nem túlzok, de egy-egy alkalommal van néha kétszázötven korona bevétel is. — Nem próbált inkább egészségi állapotának megfelelő munkát keresni? — Nem! — Miért? — Mondom: hiszékenyek az emberek. Két fiatal párt pillant meg. Felharsanó, ürmös hangján szinte lecsap rájuk. — Tessék a sors ... Horoszkóp a csillagok szerint, a boldogság biztos jóslata ... Nézzék, milyen okos állat a kisegér ... Tessék hölgyek! Azok kérdőn lovagjaikra pillantanak, akik értenek a pillantásokból. Egy-egy koronát nyújtanak a sorsárusnak, akt nagyot kacsintva kihúzat a fehéregérrel egy-egy sűrűn gépelt sorspapírlapot. A sürgő3

forgó sokaságban egyre többen hallgatnak a sorsárus reklámoJB

7 zására. Ojabb és újabb koroná sokat nyel el a persely és tize4. sével cserélnek gazdát a horoszkópok. Elégedetten tekint 5

felém a csíkos ingű férfi. — Látja, megy ez ... Jobban, mint a cukorvatta, törökméz, vagy akár a kukorica — mondja. — MMl állítja össze a jós latokat? — Amikor még építkezéseken dolgoztam, egyszer egy új ház alapjait ástuk. Közvetlenül a déli ebédszünet előtt véletlenül valami keményen koppant a csákányom. Aznap nem siettem a többiekkel enni, hanem óvatosan kiemeltem a ládikót. — Kinyitotta? -»• Csak este, otthon, amikor az asszony és a gyerek lefea sors...! küdtek már. Magam sem tudom, mit reméltem találni benne, de való igaz, hogy csalódva láttam: csak öreg imakönyveket, és egyházi igeidézetekkel teleírt papírlapokat tartalmazott. Bosszúsan hajítottam az egészet a padlásra. Később jött a baleset és én részben nyomorék maradtam. Lehoztam hát az öreg ládikót, sokszorosítottam a cédulákat, kiírtam néhány idézetet a talált imakönyvekből, no meg saját fantáziámból is írtam valamit hozzá és már csak fehéregeret kellett szereznem. Már-már vele töltöm a délutánt. Egyre kevésbé érdekel a körülöttünk zsibongó sokaság, inkább a sorsárus lelki világában, gondolataiban szeretnék olvasni. Megérzi: — Kényelmesebb, változatosabb ez, mintha mondjuk éjszakáról éjszakára, éjjeliőrként építkezéseken, vagy másutt virrasztanék. Így ls megkeresem azt a pénzt. Nagy ott a felelősség, ha netán lába kel valaminek. De a sors kérem? Az kiszámíthatatlan... Az egér is tévedhet ... Nem tudom, mivel nyertem meg bizalmát, de amikor én is nyújtom feléje a koronát, elhárítja a kezemet. — Régóta csevegünk már, magától nem kérek pénzt — mondja és máris felém nyújt egy egérhúzta sorscédulát. Szóról szóra idézem: „Imádkozz naponta többször, különösen júniusban végezd ezt nagy ájtatossággal. jegyezd meg: ez a Te legszerencsésebb hónapod, ekkor teljes bűnbocsánatot nyersz. Ha nem hanyagolod el ezt a kötelességedet, a hitve sedet ts boldoggá teszed, gyermekeid megszépülnek. Egyszer talán gazdag is leszel." — Modernebb nincs? — kérdem. — Van olyan ls, pechje volt. Azokat jobbára én írtam már. Szerepel itt autó, családi ház, főnyeremény a Sportkán, sőt, még szerető is .. í — Ha magának kínálnának Ilyet, megvenné? — En? Soha! Badarság az egész... De látja,'hányan kapnak a horogra. Nagyon hiszékenyek az emberek ... Arcára egy pillanatra komoly vonások ülnek. Hirtelen barackot nyom a csöndben ülő szőke fiú fejére és fáradhatatlanul felharsan az ürömkeserű hang: „Tessék a sors... Egy koronáért kihúzza sorsát a kisegér. Ha boldog akar lenni, nálam vegyen sorscédulát... Tessék a sors, tessék ... MIKLÓSI PÉTER A KOZMOSZ HŐSE Az űrkutatásnak több hősét ismerjük, de szimbolikus hőse, amely 1957. október 4-én a világon elsőnek törte át a Kozmosz fizikai és az űrkutatás eszmei-fllozófial gátjait, az első szovjet mesterséges Hold, a Szputnyik 1. volt. Az eddig felbocsátott szovjet mesterséges égitestek családjának első tagja ' vezette be valamennyi élő nyelv szótárába a szputnyik szót, az emberiség tudatába pedig belevéste az űrkutatás új fogalmait, egész fogalomkörét. A Szputnyik 1. a tudományos kutatóholdak családjába tartozott, feladata a légkör kutatása volt, amelynek során az emberiség történetében először kísérelték meg a Földünket körülvevő légkör áttörését a nehézségi erő, a légellenállás és a ma már közismert, a tudományos és műszaki akadályok legyőzésében. A Szputnyik 1-et gyorsan követte az űrélettan! kísérleteknek megfelelően tervezett és megépített Szputnyik 2. és Szputnyik 3., amelyek közül az utóbbi a világ legtökéletesebben megalkotott geofizikai műholdja. A második és a harmadik műhold tudományos kutatási programja elárulta, hogy bár a kísérletek célja az űrkutatás, ezek a kutatások elsősorban saját glóbuszunk jobb megismerését és a földi élet, az emberi gondolkodás, a haladás céljait szolgálják. Kísérleti állatokat küldtek fel a kozmoszba azért, hogy megvizsgálják az élő szervezet működését a rakéták nagy gyorsulása, hatalmas robajának elviselése, a súlytalanság állapotának kihatásai és a kozmikus sugárzás szempontjából. 1957. november 30-án bocsájtJák fel a Szputnyik 2-t a Lajka kutyával és 1965. március 18-án teszi meg első űrsétáját Leonov űrhajós a Voszhod 2. fedélzetéről. A két világra szóló űrkutatási kísérlet között hatalmas tudományos és technikai teljesítmények húzódnak meg, amelyek lehetővé tették a sok millió lóerős rakéták megépítését. Gagarin, a világ első űrhajósa már 20 millió lóerővel emelkedik a magasba, de amikor elstartol, az ő rakétájánál többszörös teljesítményű hordozó rakéták kísérleti példányait gyártották. Ezekkel valósították meg az első közelítő űrrandevút, — Vosztok 3. és Vosztok 4. — 1962. augusztus 12-én bocsátották fel az első többszemélyes űrhajót 1964. október 12-én Voszhod 1. néven. Ezekben az űrrepülésekben a legfontosabb nyilván az emberi tényező, az a hatás, amelyet a kozmikus feladatok megoldása és általában az űrkutatás eredményei az emberre gyakoroltak. Az ember a Földön él, szervezete életét ós működését földi körülmények határozzák meg, tudományos gondolataira, fantáziájára a földi lehetőségek bizonyos korlátjai nehezednek. A tudósok és az űrhajósok gyökerében új helyzet elé kerültek, kezdve attól, hogy az emberi szem csak olyasmihez szokott hozzá, ami földi és nagy kérdésnek tűnt, hogy egyik legfontosabb érzékszervünk hogyan működik majd a koromfekete világűrben? A légkör határain túl az űrhajósok például a legszikrázóbb fény övezetébe érkeznek, hiszen a levegőrészecskék a földi légkörben szétszórják, mintegy tompítják a napsugarakat. Ez a világűrben hiányzik és a fény mennyisége rendkívüli mértékű. Az új viszonyokhoz tudományos módszerekkel szoktatják az emberi szervezetet különleges földi laboratóriumokban. És ugyanezt mondhatjuk az egész emberi szervezetről, beleértve az idegrendszer működését is. Az űrhajózás kitágítja és gazdagítja az emberi érzelemvilágot s arra késztette a tudományokat, hogy az emberi érzelmekkel éppolyan tárgyilagosan foglalkozzon, mint a többi élettani problémával. Az érzelmek kétféle módon is jelentkezhetnek ebből a szempontból: a sápadtság, a pirulás s a mozdulatok szögletessége külső ismertetőjelek; a bőr galvanikus reakciója, a vérnyomás, a pulzus gyakorisága stb. belső jelek. Ez utóbbiakat kontakt adatfelvevők segítségével rögzítik, ami azonban sokszor nehézkes. Ezenkívül az általános érzelmi hátteret az űrhajózásnál jelentős fizikai megterhelések is befolyásolhatják. Az emberi hang, a beszédhang tanulmányozása egyetemes megoldást hozott: a beszéd objektív paramétereinek elemzése azt mutatta, hogy ennek a módszernek az alkalmazása elektrofizlológiai módszerekkel együtt pontosabb ós gyors eredményekre vezethet. Ezzel sikerült az űrhajósok érzelmi állapotának megbízható értékelésére szert tenni. Az űrorvosok az emberi érzelmeket színészek segítségével modellálták. A színészek, akik átélik szerepüket, az érzelmi skálák nagy szélességén játszanak, s így megadják a beszéd intonációjának jellegét az örömnek, a nyugtalanságnak stb. megfelelő helyzetek közben, játékuk közben mérik az érverésüket, az orvosok összhasonlíthatják a valóságos érzelmi feszültséget és azt, amely az átélés következtében jelentkezett. Aziitán következett az űrhajós kísérlet, amelynek sörán magnetofon szalagra jegyezték fel az űrhajósok hangját a repülés különböző fázisaiban. A magnószalagról kiválasztottak néhány gyakran ismétlődő kifejezést, például: „Itt Gyémánt. Közérzetem kitűnő. Értettem. Készen állok. Vétel . . . stb." Majd összehasonlították a hang sprektumokat különböző helyzetekben, amelyek a repülés egy-egy szakaszában felmerültek. S arra a következtetésre jutottak, hogy a hang az érzelmek megbízható tükre. Hasonló kísérletek sorozatánál derült kl, hogy az emberi szervezet nemcsak földi életre állítható be, hogy a látás élessége fokozható, hogy az érzelmek felett az ember uralkodhat és cselekvéseit a Földről ítélve legnehezebb körülmények között is megbízhatóbbá teheti. így készül fel az ember a Holdra szállásra, a Holdon való életre is, ahol a mozgás a földi mozgásformáktól jelentősen különbözni fog. És ahogy az ember kitapogatja jövendő új fiziológiai életformált, ugyanúgy '.fejleszti és tágítja gondolatvilágát áz új és teljesen szokatlan dimenzió követelményeinek megfelelően. Érthető, hogy megváltozik és újszerű értelmet kap az űrtudomány keretein belül a természettudományok és a technika egész komplexuma, s hogy ez a folyamat az eredmények legszélesebb általánosítása révén újszerű elvonatkoztatásokra és következtetések levonásához vezet a humán tudományokban ls. Az emberi tényezőn kívül a legnagyobb jelentőségű az a tény, hogy az első Szputnyik fellövésével a szovjet tudósok megnyitották a világűrt a kísérletező tudományok előtt. Az első fényképfelvételek a Hold túlsó oldaláról 1959. október 4-én készültek a Luna 3. űrállomás segítségével, majd az első helyszíni Hold-felvételek a Luna 9. televíziós kameráival 1966. január 31-én és ugyanebben az évben, december 21-én a Hold felszínének vizsgálatait végzi el a Luna 13. Közben 1965. július 16-án megjelenik a Kozmoszban az első komplex kozmikussugárzás mérő űrállomás, a Proton 1., amellyel egyúttal a 60 millió lóerőt képviselő rakétahajtómű hatékonyságát Is mérhetjük, mivel a proton űrállomás súlya meghaladja a 12,5 tonnát. Ezék az űrhajók az űrtudományt gazdagítják, míg további II mesterséges hold, bolygó, szputnyik, űrhajó és rakéta a rakétatechnikát és az űrtechnikát készíti elő további nagy teljesítményekre. 1959. szeptember 12-én a Luna 2-vel sikerül eltalálni a HOldat, majd 1966. január 31-én, a leszálló űrhajó lebegtet4^vK»l megvalósítják a síma Hold-leszállást a Luna 9cel. 1961 elején elindítják az első Vénusz és Mars rakétákat, 1965 végén sikerül rakétával eltalálni a Vénuszt (a Vénusz 3. rakéta) s nem sokkal előbb kipróbálnak két különleges hajtóművet, 1964. október 12-én a Voszhod 1-gyel az első Ion hajtóművet, 1964. november 30-án pedig a plazma hajtóművet. Alig több mint egy éve pályára került a Luna 10., az elsß Hold szputnyik! Ma még nem mondhatjuk, hogy az űrtudománynak közvetlenül mérhető földi-gazdasági haszna van. De ebből nem következhet, hogy az emberi tényezőn kívül a technikai-gazdasági tényező és a feltáruló tudományos perspektívák bizonyos téren előbb, más téren utóbb nem hoznak majd hasznot, anyagi eredményeket az emberiségnek. Elvileg, mint Szemjonov, Nobel-díjas profeszszor ls megállapította, a Hold meghódítása után — amely küszöbönáll — olyan tudományos és technikai laboratóriumok, sőt. íermelőegységek kezdhetik majd meg működésüket, a Holdon és űrállomásokon, amelyeket földi körülmények között csak költségesen lehetne megvalósítani. A világűrben rendelkezésre áll a tökéletes vákuum, az atomsugárzás intenzitása többszöröse a legnagyobb földi részeeske-gyorsítŐkban megvalósítható sugárzás intenzitásának, s a súlytalanság jelensége ugyancsak technikailag hasznosítható eredményekre vezethet. Távolabbi célként megjelölhetjük például a Holdat, mint a Föld erőművét, hiszen a Hold felszínén a plusz-mínusz 150 fok C hőmérsékleti ingadozás, a napsugárzás hatalmas intenzitása eddig elképzelhetetlen teljesítményű erőművek telepítését teszi lehetővé. A gondot egyedül a termelt energiának a Földre való továbbítása jelenti ,de a lézerkutatás segítségével ennek perspektívái is kezdenek kibontakozni. Az űrkutatás mai hasznát lemérhetjük a híradástechnikai műholdak alkalmazásán. Nemcsak arról van szó, hogy például Moszkvától Keletre hatalmas területeken vált lehetővé a televíziós adás műholdak segítségével, hanem arról ls, hogy nem kell többé Igen költséges kábeleket lefektetni a tengerek és óceánok fenekén s ezt egyes egyedül a híradástechnikai műholdaknak köszönhetjük. Ugyancsak hatalmas szerepük van a korszerű időjárás — előrejelzés megteremtésében. Nemrégen az Egyesült Államokban közzétettek egy táblázatot, amely szerint ha a tudomány és a 'echnlka jelenkori vívmányainak színvonalán megszerveznék a meteorológiai szolgálatot s elérnék, hogy az időjárás előrejelzés ne 60—70 százalékban „üssön be", mint Jelenleg, hanem legalább 90— 95 százalékban, ez pénzben kifejezve az alábbi jövedelemtöbbletet biztosítaná a világgazdaságnak: a mezőgazdaságnak 0 milliárd; — az építőiparnak 3 milliárd; — a tüzelőanyagiparnak 300 millió; az erdőgazdaságnak 100 millió; — a szállításnak 2 milliárd dollárt és az összállami Intézkedések területén 5 milliárd dollárt takarítana meg. Az űrkutatás és a világmindenség egy csücskének, a naprendszernek megismerése, felkutatása és hasznosítása tehát nagyszerű szellemi és anyagi perspektívákkal kecsegtet, amelyeket aligha mérhettek fel az első szputnyik felbocsátásakor, de amelyeket ma ls nehéz túlbecsülni. SZLUKA EMIL