Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-26 / 296. szám, csütörtök

Súlyos csalódást okozott Wilsonnak a Kies inger-látogatás Av amerikaiak növekvő veszteségeit Vietnamban többek között az is bizonyítja, liogy a VDK fslott lelőtt gépeik száma már meghaladja a 2400-at. Hogy a betolakodók többsége milyen sorsra jut, azt képünk is mutatja: a ronccsá vált gép szénné égett pilótájával egy rakáson. (Foto: CTK—TASZSZj Új filmalkotások az 50. évfordulóra Moszkva (CTK) — A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára a szovjet filmesek több játékfilmet és dokumentumfilmet készítettek. Ezeknek egyik részét már be­mutatták, míg több filmalkotás A moszkvai Pravda az új hadkötelezettségi törvényről Moszkva (CTK) — Január l­én lép életbe a Szovjetunióban az általános katonai szolgálatra vonatkozó új törvény, amely­nek értelmében a szolgálat ide­jét egy esztendővel csökkentik, ez azonban nem jelenti a had­sereg állományának csökken­tését. Az új törvénnyel kapcso­latban a Pravda csütörtöki ve­zércikke megállapítja, hogy az intézkedést a nemzetközi hely­zet kiéleződése tette szükséges­sé, mivel az Egyesült Államok agresszív provokációi növelik a feszültséget. Ezért kell a Szovjetunió minden polgárát előkészíteni a haza védelmére. A lap megállapítja, hogy az új törvény a szovjet nép mesz­szemenő helyeslésével találko­zott, mivel nagyon jól tudják, hogy az ország védelmi képes­ségének növelése az egész nép ügye. Az új törvény értelmében az újoncokat 18 éves korban hív­ják be és a behívásokat éven­te kétszer foganatosítják. a következő napokban kerül a nézők elé. Vlagyimir Baszkatov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő filmművészeti bi­zottság elnöke a sajtókonferen­cián közölte az újságírókkal, hogy nagy sikerre számíthatnak a „Jelszavak nélkül", az „Acél­patak" és a „Karenina Anna" című játékfilmek, míg a doku­mentumfilmek közül különös figyelmet érdemel az „Október" című alkotás, amelyet Ejzen­stejn készített 1927-ben, és ame­lyet most a nagy rendező mun­katársa, G. Alekszandrov han­gosfilmmé dolgozott át. Kiemel­kedő alkotás a „Hazám" című kilenc részes, a szovjet hata­lom félévszázadát bemutató film, valamint a „Beszéljünk Oroszországról" című alkotás is. Vlagyimir Boszkatov ismer­tette a szovjet filmművészet történetét. Az első stúdió 1918­ban kezdett működni Lenin­grádban, ma pedig már 20 stú­dió működik az országban és a szovjet filmeket a világ több mint nyolcvan államában mu­tatják be. Ülésezett a francia kormány Párizs (CTK) — A francia kormány szerdai ülésén Couve de Murville külügyminiszter be­számolt a Közös Piac külügy­minisztereinek tanácskozásáról, amelyen foglalkoztak Nagy­Britannia felvételi kérelmével. A kormány igazságügyminisz­tere ismertette az új közkegyel­mi törvényjavaslatot, amely szélesebb körű amnesztiát biz­tosit az algériai háborúval kap­csolatos bűntettekre, és ame­lyet a szélsőjobboldali körök már hosszú idő óta követelnek a kormánytól. A francia parlament Jóvá­hagyta az 1968. évi költségve­tést. A 25 milliárd frankos költ­ségvetési keret 27 százalékát az atomütőerő fejlesztésére for­dítják. Tegnap befejeződött Kie­' singer nyugatnémet kancellár háromnapos londoni látogatása. A kancellár — aki ebben a minőségben először Járt a szigetországban — eluta­zása előtt a külföldi tudósítók sajtóebédjén válaszolt az újság­írók kérdéseire. DuSan Rooen­sky kollégám­nak, a CTK tu­dósítójának kér­désére válaszol­va Kiesinger |2a!Ml!iilÍ> megerősítette a bonni kormány eddigi negatív, holtpontra jutott álláspontját, amely szerint kormánya nem hajlandó elismerni a Német Demokratikus Köztársaság szu­verén állami létét. Arra a kérdésére, hogyan le­hetne elősegíteni Anglia belé­pését a Közös Piacba, Kiesln­ger azt válaszolta, hogy nem szabad verni az asztalt, finom és kitartó diplomáciai tárgya­lással, jól megalapozott érvek­kel kell elérni, hogy a Közös Piac hat tagjának mindegyike meggyőződjék Anglia tagság­igényének helyességéről. Magáról a látogatásról el­mondhatjuk, hogy furcsa szín­Játék volt: az egész közönség egy másik színpadra, a „hatok" luxemburgi miniszteri tanácsára figyelt, s a sztár nem Kiesin­ger, nem is Wilson volt, hanem Couve de Murville francia kül­ügyminiszter, a nagy rendező, a színfalak mögött pedig De Gaulle. Érdekes egybeesés folytán ugyanis abban az órában, ami­kor Kiesinger Londonba érke­zett, Luxemburgban szólásra emelkedett Couve de Murville és elmondta nagy érdeklődéssel várt beszédét, amely végleg befagyasztotta Wllsonék frtss reményeit. Couve ugyan nem mondta ki formálisan és hiva­talosan a francia vétót, mint évekkel ezelőtt De Gaulle el­nök, hanem csupán olyan fel­tételeket szabott Anglia számá­ra, amelyek Jelenleg teljesen elfogadhatatlanok. Kifejtette: Anglia csak ak­kor lehet az Európai Gazda­sági Közösség tagja, ha meg­szünteti a font vtlágpénzjellegét és nemzett valutává teszt a font sterlin­get, továbbá, ha devalválja (le­értékeli) valutáját a többi kül­földi fizetőeszközhöz viszonyít­va. Ezzel Franciaország világo­san megmondta, hogy Wilsont ezúttal sem ereszti be a közös­be. Londonban természetesen mindenki Luxemburgot figyel­te, nem a kancellár látogatá­sát. Jellemző, hogy a tegnapi Evening Standard-ben egyetlen szó sem foglalkozik Kiesinger­rel, akit pedig aznap fogadott a királynő. Wilson azt várta a kancellártól, hogy nyomást fog gyakorolni De Gaulle-ra, de rejtély, hogy miért fűzött ilyen várakozásokat a nyugatnémet politikához, amikor még szom­baton és vasárnap minden ép­eszű kommentátor azt magya­rázta, hogy Bonnak sokkal fon­tosabb a Párizzsal fenntartott jóviszonya, mint Wilson közös piaci tagsága. Wilsonnak pedig már nagyon hiányzik valami kis külpoliti­kai siker. Ogy látszik, a közös piaci belépés érdekében nagy garral elindított akció csak a kudarcok listáját gazdagítja. Jóváhagyták Algéria gazetasági alapokmányát JÖVÖ ÉV márciusában nyeri el függetlenségét Mauritius szi­gete az Indiai-óceánban levő 800 ezer lakosú angol gyarmat. MADRID öt legnagyobb kohő­iparl Özemében 10 ezer dolgo­zó tiltakozott kedden félórás sztrájkkal a szakszervezeti ve­zetők bebörtönzése ellen. Algír (CTK) — A fejlődő or­szágok miniszteri értekezlete, amely október 10-től ülésezett Algírban, kedden este Jóváhagy­ta az „Algériai alapokmányt", amely a fejlődő országok kö­zös akcióinak azon alapelveit tartalmazza, amelyekre az ENSZ jövő év februárjában Delhiben tartandó második kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján kerül sor. Az alapokmány figyelmeztet arra, hogy a fejlődő országok lakosságának életfeltételei szüntelenül romlanak. A ked­vezőtlen helyzet megszüntetése érdekében a fejlődő országok számos konkrét Javaslatot ter­jesztenek a delhi konferencia elé. A fejlődő országok alapokmá­nyát több mint másfél órás vita után hagyták jóvá, amelyben 13 ország küldötte szólalt fel. Szerdán Algírban befejező­dött a fejlődő országok tizen­négynapos gazdasági konferen­ciája. A nyugatnémet városokban egyszeriben vörös zász­lók és jelszavas táblák jelentek meg, régi munkásdalokat éne­kelnek és felhangzik az Interna­cionálé ls. Az ilyesmit évek óta nagyon sokan „régi csökevény­nek" tartják, amelyet az Itteni munkások már, régen elvetettek, mert a bonni szövetségi köztár­saságban állítólag „osztály nél­küli társadalom" van. Sokak számára eléggé meg­magyarázhatatlan a munkásosz­tály és a munkásszolidaritás régi jelképeinek hirtelen feltű­nése. Hisz a munkásoknak tisz. tességes életszínvonaluk van, s most mégis „kivonulnak az ut­cára", és tüntetnek, mint haj­dan. A gazdasági helyzet... Hol keressük az okát? Aki Nyugat-Németországon keresz­tülutazik, nem mindjárt veszi észre a válságjelenségeket. Még­is vannak. Ezzel kapcsolatban nem szívesen használom a „vál­ság" kifejezést, mert hallatára az emberek általában a harmin­cas évek válságára gondolnak. A bonni államban Inkább álta­lános gazdasági hanyatlás ész­lelhető, s ez már több mint egy éve tart. Nem látható ugyan lépten-nyomon, de mégis min­denki érzi valamilyen formá­ban. A nyugatnémet ipari termelés már tavaly auguszuts óta hó­napról hónapra kisebb, mint egy évvel előtte. Az ipari ter­melés havonta átlag 3 és fél szá­zalékkal csökken, ami ugyan nem rázkódtatja meg az NSZK Ipari erejét, de mindenütt érez­hető. Hivatalosan ugyan azt ál­lítják, hogy a „csuszamlás" megállt, konkrét bizonyítékokat azonban nem tudnak említeni. Nem kétséges, hogy sikerül megállítani a hanyatlást, mert KAR EL CISA R "BONNI TÁVIRATA" Internacionálé és a vörös a kapitalista országok ls tanul­tak valamit Marxtól. A gazdasági hanyatlás termé­szetes következménye, hogy a munkaadók kikezdték a munka­béreket. Bizonyára kihasználják a viszonylag kisfokú munkanél­küliséget és megszüntetik a szo­ciális vívmányokat, amelyeket a dolgozók a konjunktúra éveiben harcoltak kl. Leépítik a különfé­le pótlékokat, s a béreket a díj­szabás-szerződések nívójára szo­rítják le. Sok vállalatban ugyan­is magasabbak a bérek, mint azt a bérszerződésekben rögzítet­ték. Az utóbbi hónapokban érde­kes jelenség volt, hogy az új bérszerződésekről folytatott tár­gyalások valamennyi esetben eredménytelenül végződtek. A munkaadók a legkisebb bérkö­veteléseket ls elutasították, sőt még a fennálló helyzetet sem voltak hajlandók szerződésben rögzíteni. Az észak-württembergl és észak-badenl fémmunkás szak­szervezet és a munkaadók nem­régen tolytatott tárgyalásai sem végződtek eredménnyel, s ezzel csordultig telt a keserűség po­hara. A szakszervezetek megsza­vaztatták a sztrájkot, amellyel a dolgozók többsége egyetértett, s a fémmunkás szakszervezet országos bizottsága felhatalmaz­ta a tartományi szervezetet, hogy tegye meg a szükséges lé­péseket. így aztán október 30-ra sztrájkot hirdettek, amelybe a tartomány mintegy félmillió vas­munkásának kell bekapcsolód­nia. A munkaadók a legélesebb ellenintézkedések kilátásba he­lyezésével reagáltak a sztrájk hírére — valamennyi dolgozót el akarják bocsátani. ... egyre nyomasztóbb A württembergl és badenl fémmunkások nem követelnek többet, mint a jelenlegi bérszint szerződéses rögzítését. Más te­rületek és gazdasági ágak dol­gozói is hasonló követelésekkel lépnek fel. Röviden: a nyugat­német dolgozók ma nem „puszta létükért" küzdenek, bár egyes esetekben ezt Is állithatnánk. Mindenekelőtt a munkájukkal elért életszínvonal fenntartásá­ra törekszenek. Előtérbe lép még egy tényező: a munkanél­küliségtől és a jövőtől való fé­lelem. Mindenki tudja, hogy a félelem sokszor gyötrőbb a fizi­kai fájdalomnál. Még valami. Nagyon reális az a veszély, hogy bizonyos kor­mányintézkedések és adómódo­sldások következtében január 1-től rendkívül emelkedni fog­nak az árak — a lakbértől, a villanyáram- és gázszolgáltatás dijától egészen a sör áráig. Másrészt érdekes több gazda­sági intézkedés elemzése. A kon­junktúra gyors megélénkülését, s ezzel együtt a munkaadók nyereségének jó 20 százalékos emelkedését jósolják. A küszöbönálló bérharcok azonban nem csupán a dolgozók és a munkaadók ügyét jelentik. Nagy politikai kihatásuk is van, amit a gazdaságügyi miniszter is bizonyított azzal, hogy egy éjszakán át Igyekezett összebé­kíteni a szembenálló feleket, és csak 20 órás tárgyalás után si­került egyelőre elodáznia a ba­den-württembergt sztrájkot. Az uniópárt és a szociálde­mokraták „nagykoalíciós" kor­mánya gazdaságpolitikájával — a Jelek szerint — elveszíti a la­kosság bizalmát. A kormány és mindenekelőtt szociáldemokra­ta miniszterei túl sokat beszél­tek a „társadalmi szimmetriá­ról", ugyanakkor a kormány in­tézkedései csak a munkaadók érdekelnek kedveztek. Elsősorban az SPD érzi a vá­lasztók bizalmának elvesztését. Kormányba lépése óta eddig va­lamennyi választáson szavazato­kat vesztett. Noha a szociálde­mokrata pártvezetőség tagadja, hogy a tagság körében elége­detlenség mutatkozik, ez bizo­nyosra vehető. Ehhez még hoz­zájárul a szociáldemokrata párt­vezetőség általános politikájával szemben megnyilvánuló elége. detlenség ls; ugyanis a szociál­demokraták kormányba lépésük­kel megmentették a CDU/CSU uniópártot a válságtól. Így az­tán a megfelelő Időben mind­egyikük megkapja a maga szám­láját. néhány •^JJiT-.l.l MAGYAR—CSEHSZLOVÁK ta­pasztalatcserére került sor ked­den Miskolcon az új népgazda­ság Irányítási rendszerre vo­natkozóan. A rendezvényen Vla­dimír Ullcianszky mérnök, a Kosicel Kohászati Tervező Inté­zet Igazgatója és dr. Ondrej Ry­báry, a Koäicei Műszaki Főiskola tanára tartottak előadást. A D] AKARTAI rádió bejelen­tette, hogy mivel a pekingi nagykövetségének nyolc dolgo­zója nem teljesítheti diplomá­ciai feladatalt, a nagykövetsé­get bezárják. AZ AUSZTRÁLIÁTÓL 2100 ki­lométeres távolságra levő Nauru sziget 1968. január 1-én válik függetlenné. Ez lesz a világ egyik legkisebb független álla­ma. AZ OLASZ kórházi orvosok szerdán sztrájkba léptek. A sztrájk november 8-lg tart, majd egy heti szünet után, november 14-től tovább folytatják. A sztrájk fő oka, hogy az orvosok több mint egy év óta a múlt év júniu­sában megállapított fizetésük­nek csupán az 52 százalékát kapják. KÖRÜLBELÜL háromezer fa­siszta provokátor támadta meg kedden este az Olasz Szocialista Párt központi titkárságát Rómá­ban. A város egyik legforgalma­sabb pontján levő épület kapu­Ját betörték, a padlóra benzint öntöttek, meggyújtották és el­égették a párt lobogóját, majd — még a rendőrség megérkezé­se előtt — elmenekültek. ADAM MALIK Indonéz kül­ügyminiszter a holland kor­mány meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Hágába ér­kezett, ahol gazdasági kölcsön folyósításáról tárgyal a holland hivatalos szervekkel. VISZONYLAGOS nyugalom volt kedden Hongkongban, csu­pán egy kézi tűzoltókészülékből gyártott bomba robbant fel a bí­róság épületében. A robbanás semmiféle kárt nem okozott. A NÉMET KOMMUNISTA PART küldöttsége Erich Glück­aufnak, az NKP Politikai Bizott­sága tagjának vezetésével, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge meghívására kedden Bel­grádba érkezett, ahol tanulmá­nyozza a társadalompolitikai rendszert és a szocializmus épí­tésével kapcsolatos kérdéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom