Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-21 / 291. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. október 21. Szombat # XX. évfolyam, 291. szám % Ara 70 fillér // BEFEJEZODOTT o Csehszlovák Újságíró Szövetség V. kongresszusa (Tudósítónktól) — Tegnap Prágában befejeződött a Csehszlovák Újságíró Szövetség V. kongresszusa. A tanácskozás délelőtti vitájában a felszólalók számos, a tájékoztatás és az újságírók életével és munkájával kapcsolatos kérdést vetettek fel. findfich Vanék, a Rudé právo plzefti szerkesztője az újságírói elkötelezettségről, Václav Vopiőka, a Veőernl Praha szerkesztője a sajtótörvény alkalmazásának eddigi tapasztalatairól, Richard Boehnel, a Mladá Fronta szerkesztője a szerkesztőségek dokumentációs osztályainak kiépítéséről szólt. Vladislav Jtsl, a Reporter szerkesztője kommentálta az újságírók között végzett felmérés adatait, amelyek szerint ma a csehszlovák újságírók 60 százaléka főiskolai képesítéssel rendelkezik. Bírálta az utóbbi időben elburjánzó különféle újságírópályázatokat, amelyekben a pályázat kiírói elsősorban vállalatuk vagy intézményük reklámcéljait tartják szem előtt. Jaroslav Diblik, a Müvelődésés Tájékoztatásügyi Minisztérium osztályvezetője felszólalásában a papírhiánnyal foglalkozott hangoztatva, hogy ez a hiányosság negatívan hat a szerkesztőségek tevékenységére. A vita folyamán a felszólalók érintették még az újságírók fizetési problémáit, a helyi és üzemi sajtóval kapcsolatos kérdéseket. Valentin Podpera, a Szlovák Újságíró Szövetség főtitkára a szlovákiai újságírókongresszus határozatait és a tanácskozáson felvetett gondolatokat ismertette. A Művelődés- és Tájékoztatásügyi Minisztérium fő feladatairól BohuS Chlíoupek miniszterhelyettes tájékoztatta a kongresszust. Többek közt kitért annak ismertetésére is, hogy az új minisztérium miképpen kívánja segíteni a sajtót feladatainak teljesítésében elsősorban a fontos, időszerű információk megszerzése terén. A kongresszusi vita utolsó felszólalója Karel Doudéra, a Rudé právo főszerkesztő-helyettese, külpolitikai kommentátora volt, aki beszédében főleg a (Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS IPARI BIZOTTSAGA Ä Szovjetunió népgazdaságunk fejlődésének támasza Otakar Siműnek miniszterelnök-helyettes a Nemzetgyűlés bizottságában tegnap a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk eredményeit ismertette. Kijelentette, hogy a Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú szerződéseink évekre biztosítják a megrendeléseket. A Szovjetunió különösen gépIpari termékeink iránt mutat élénk érdeklődést. Ezzel magyarázható, hogy műszaki téren nyújtott támogatásával új termelési ágakat is bevezettünk, ami lehetővé tette termelésünk színvonalának emelését. Ugyanakkor nehéziparnuk részére lényegesen több nyersanyagot kapunk a Szovjetuniótól. Az 1948—1955-ös években országaink árucsere-forgalma három és félszeresen emelkedett, úgyhogy 1955-ben nyersanyag-szükségletünknek egyharmadát már a Szovjetunióból fedeztük. Simünek elvtárs leszögezte, hogy míg külkereskedelmünk forgalma az utóbbi tíz esztendő folyamán 141 százalékkal növekedett, ebből a Szovjetunió 37 százalékban részesedett. Az országaink árucsere-forgalmával kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes arra ls rámutatott, hogy a KGST tagállamai közül voltaképpen csak a Szovjetunió tette részünkre lehetővé, hogy feldolgozó iparunk termékeit egyre nagyobb mennyiségben váltsuk be nyersanyagokra. Ez a tény természetesen felbecsülhetetlen előnyöket jelent népgazdaságunk fejlesztése szempontjából. A gazdasági együttműködést, nevezetesen az árucserét megkönnyítik közös államhatáraink és a szállítási költségek csökkenése. A további előnyt közvetlen vámmentes kapcsolataink jelentik, valamint a kölcsönös devizamegtakarítások. Beszéde további részében Siműnek elvtárs tudományosműszaki együttműködésünket ismertette. Megemlítette, hogy húsz évvel ezelőtt létrejött megállapodásunk óta Csehszlovákia 182 beruházási építkezési tervrajzot, 880 gép és gépberendezési tervezetet, 555 termelési folyamat technológiai leírását és egyéb műszaki adatokat bocsátott a Szovjetunió rendelkezésére. A Szovjetunió viszont részünkre 300 vállalati építkezési tervrajzot, 940 kötet komplett műszaki dokumentációt stb. juttatott. Az ily módon szerzett és felhasznált tapasztalatok mindenképpen elősegítik a termelés hatékonyságának fokozását és szakmunkások megtakarítását. (Folytatás a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN Öt évtized, amely átformálta a világot (4. oldal) A forradalom gyalogosa (8-9. oldal) A köztársaság forradalmi katonatanácsának elnöke (10. oldal) MÉLYSZÁNTÁS. (M. Vojtek felvétele.| A

Z EMBERISÉG történetének legjelentősebb évfordulójának megünneplésére készül a haladó világ. Az 50. év előtti Nagy Októberi Szocialista Forradalom világot rengető esemény, amellyel kezdetét vette az emberiség töténetének új korszaka — a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszaka. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ugyan az orosz munkások és parasztok forradalma volt, hatása messze túlnőtt a cári Oroszország határain. Új irányt szabott a világ fejlődésének, véget vetett a tőkés rendszer egyeduralmának és lerakta a szocialista világrendszer alapjait. Ebben rejlik nagy nemzetközi jelentősége. Megmutatta a kapitalizmus és a szocializmus között folyó nagy osztályharcból az egyedüli kivezető utat: a szocialista forradalom és a békéért folyó harc útját, amely a boldog emberi jövőbe vezet. V. I. Lenin az általa alapított bolsevik párttal a félfeudális viszonyokból ragadta ki a népet és a társadalmi haladás élére állította. Megteremtette az első munkás- és parasztállamot a Szovjetuniót, amely mint az első szocialista állam a marxi—lenini eszméktől vezérelve felszabadította népeit az osztály- és nemzeti elnyomás alól, valóra váltotta a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének elvét. Lenin pártjának vezetésével Oroszország a nemzetközi reakció fellegváróból a demokrácia, a nemzeti felszabadulás és a szocializmus leghatalmasabb védőbástyájává lett, a Szovjetunió Kommunista Pártja pedig a nemzetközi kommunista mozgalom legszilárdabb és legtapasztaltabb osztaga. A dicsőséges Októberi Forradalom történelmi győzelme óta eltelt ötven esztendő rövid időszak az emberi társadalom történetében. Mégis ez idő alatt mélyreható és gyökeres változás ment végbe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt az emberiség sorsában, gyökeresen megváltozott a földkerekség arculata. Az Októberi Forradalom győzelme óta a marxizmus—leninizmus óriási erő és a világ népeinek vezérlő csillaga, öntudatra ébresztette Azsia, Afrika és Latin-Amerika népeit és bevonta őket a nemzetközi forradalmi mozgalom közös áramlatába. Döntő módon elősegítette a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését és a gyarmati rendszer összeomlását, a gyarmati és a függő országok népeinek új utat mutatott - a politikai felszabadulás, a társadalmi és gazdasági haladás útját. A NAGY évforduló előtt Az Októberi Forradalom eredményeként a nemzetközi porondon először jelent meg olyan állam, amely a béke magasztos gondolatát írta zászlajára. A munkások és parasztok állama már a hatalom átvétele utáni első napokban kiadta a békéről szóló dekrétumot, amely a háborútól megkínzott emberiség legszebb reményeit fejezte ki. A szovjet kormány Leninnel az élén valóban demokratikus békepolitikát hirdetett, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvén épült. A béke gondolata a szovjet külpolitika vezérlő gondolata. Lenjn mindig magasra emelte a béke zászlaját, mint a szocializmus zászlaját. A Szovjetunió békepolitikája a népi állam szocialista jellegéből, a kommunista társadalom felépítésének nemes céljaiból ered. A szovjet nép minden gondolata és tette csak az alkotásra, a kommunizmus felépítésére összpontosul. A lenini elvek alapján a kommunizmus eszméinek győzelméhez nincs szükség háborúra. Ezek az alapelvek, a békés együttélés lenini alapelvei érvényesülnek a Szovjetunió és minden szocialista állam külpolitikájában, mert a béke megvédése a világ összes népeinek legfőbb óhaja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom lerakta az alapokat ahhoz, hogy a társadalmi élet gyakorlatában valóra váljon Marx tanítása. Ez a legfőbb érdeme a régi Oroszország forradalmi munkásosztályának, a bolsevikok pártjának és Leninnek, Marx és Engels ügye folytatójának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására bontakozott ki a volt Osztrák-Magyar Monarchiában is a cseh és szlovák nép felszabadító harca és ennek eredményeként jött létre a két nemzet egységes állama - a Csehszlovák Köztársaság. A továbbiak folyamán a fejlődés itt ellenkező irányban haladt, amelynek legfőbb oka az volt, hogy a forradalmi tömegek élén nem állott olyan harcokban edzett párt, mint az 1917-es Nagy Októberi Forradalomban Lenin pártja. Csehszlovákia proletariátusának a köztársaság megalakulásakor elszenvedett veresége után csak több mint negyed évszázados keserves megpróbáltatások és nehéz harcok után, a Szovjetunió segítségével sikerült kivívni a győzelmet és követni a Szovjetuniót a szocializmus építésében. Csehszlovákia népeinek barátsága a szovjet néppel régi keletű, majdnem 50 éves a múltja. A köztársaság megalakulásától Csehszlovákia proletariátusa mind határozotabban állt ki az imperialista hatalmak által körülzárt Szovjetunió mellett. Az egész ország visszhangzott az „El a kezekkel Szovjetuniótól!", „Éljen a Szovjetunió!" jelszavaktól. A köztársaság felszabadítása óta eltelt huszonkét év minden napja igazolja a Szovjetunióhoz fűződő barátsági és szövetségi politika helyességét és életrevalóságát. A Szovjetunióval fennálló szoros és megbonthatatlan (Folytatás a 2. oldalon)