Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-17 / 287. szám, kedd

Fidel Castro megerősítette Guevara halálának hírét Az EAK államosította a nagykereskedelmet Havanna (CTK) — Fidel Castro vasárnap rádió- és tele­víziós beszédében kijelentette, hogy Che Guevara valóban meghalt. Azzal vádolta a bolí­viai hadsereget, hogy Guevarát sérülten ejtette foglyul, majd meggyilkolta. Eredetileg nem hittem a halál­hírnek — mon­dotta —, de amint megkap­tam a fényké­peket a forra­dások alapján, meggyőződtem róla, hogy tény­leg Guevarát ábrázolják. Castro há­romnapos or­szágos gyászt rendelt el, és bejelentette, hogy a kubai állami lobogó­kat harminc napon keresztül félárbócra en­gedik. Kijelentette, hogy október 8-át — Guevara elestének nap­ját — a hős partizán napjának nevezik el. Szavai szerint Gue­vara a becsületesség, az erköl­csi tisztaság és az önfeláldozás példaképe volt. Castro közlése szerint Guevarát egy Flores ne­vű partizán árulta el a bolíviai \ hatóságoknak. Havannába« a Forradalom terén október 18-án gyászünnepséget tartanak Gue­vara emlékére. A bolíviai Valle Grandéban készült fényképen látható halott partizánt Guevaraként identifi­kálták. A háttérben egy folyóirat címoldalán Guevara fényképével, amely az összehasonlí­tás alapjául szolgál. (Telefoto CTK — UPI) Guevara halálának hírét meg­rendülve fogadták az olasz kommunisták és munkások, akik évek óta csodálattal és nagy rokonszenvvel kísérik a latin-amerikai nemzetek impe­rialistaellenes harcát — írja az Unita. Bonn újabb provokációra készül Nyugat-Berlinben A berlini szovjet nagykövet levele Berlin (CTK) — Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykö­vete levelet küldött az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország nyugat-németor­szági nagyköveteinek, amely­ben provokációnak minősíti Bonn azon szándékát, hogy ok­tóberben Nyugat-Berlinben úgy­nevezett „munkahetet" tartson. Levelében hangsúlyozza, hogy e provokáció csak komplikáció­kat idézhet elő, és kiélezheti a nemzetközi helyzetet. A szovjet nagykövet hangsú­lyozta, hogy Nyugat-Berlin so­hasem tartozott az NSZK-hoz, külön politikai egységet alkot, és nem tartozik a nyugatnémet szervek fennhatósága alá. A le­vél hangsúlyozza, hogy Bonn terve agresszív jellegű és tör­vényellenes. Tekintettel arra, hogy az NSZK csakis Nagy-Bri­tannia, az USA és Franciaor­szág megszallószerveinek tu­domásával valósíthatja meg jogellenes tervét, az esetleges következményekért ezek a meg­szállószervek is felelősek. Waldeck Rochet az NIM jelentőségéről Párizs (CIK) — A Maurice Ihorez Intézet háromnapos tu­dományos értekezletet rende­zett „Az Októberi Forradalom és Franciaország" címmel. Az értekezleten felszólalt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára is. Kijelentette, hogy egyes baloldali csoportok tagadni akarják a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom je­lentőségét, de törekvésük si­kertelen. A kommunisták és a szocialisták nézetkülönbsége el­lenére a mai helyzetben lehet­séges a kommunisták és szo­cialisták közeledése, és az egy­séges munkásosztály kialakítá­sa. Annak ellenére, hogy a szocialisták és a kommunisták egyetértenek abban, hogy a ka­pitalizmust fel kell számolni, Kozmosz—182 Moszkva (CTK) — A Szov­jetunióban tegnap föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz­182-t. A szputnyik fedélzetén tudományos berendezést helyez­tek el, hogy folytassák a világ­űr kutatását a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A szputnyikon elhelyezett be­rendezések szabályosan működ­nek. Csikkentik az amerikai űrhajózási költségvetést Washington (CTK) — Az Amerikai •flemzeti Űrhajózási Hivatalnak (NASA) módosíta­nia kellett űrkutatási tervét, mivel a kongresszus fcsökken­tette a korábban kért költség­vetést. Az előirányzott 5,1 mil­liárd dolláros költségvetésből a kongresszus mintegy félmillió dollárt lefaragott, és ez külö­nösen az Apolló-program sike­res befejezésének terveit érinti. Franciaországban továbbra is a Francia Kommunista Párt az egyetlen forradalmi párt, amely minden tettében ezt az elvet tartja szem előtt. Franciaország létérdeke, hogy fejlessze kapcsolatait a Szov­jetunióval és a szocialista or­szágokkal. A francia kommu­nisták büszkék arra, hogy 1920­ban válaszoltak a nagy Lenin felhívására, és hűek maradtak a Nagy Októberi Forradalom eszméihez. A TANÜ értekezlete Dar es Salaam (ClK) — 6i0 küldött részvételével az észak­tanzániai Mwanzeban megkez­dődött a TANÚ (Tanganyika Afrikai Nemzeti Szövetség) or­szágos értekezlete. Az értekez­letet, amelyen a párt eddigi politikáját értékelik és megtár­gyalják a fejlődés nem kapi­talista útját, Nyerere tanzániai elnök nyitotta meg. A tanács­kozásokon részt vesz Kaunda zambiai elnök, Obote ugandai elnök, valamint Ruanda, Kenya, Burundi, Kongo és Guinea kor­mányküldöttsége. Lemondott az Uttar Pradesh-i kormány Delhi (CTK) — Uttar Pradesh Indiai állam kormányának kom­munista és szocialista minisz­terei lemondottak. Lemondásu­kat azzal indokolják, hogy a központi kormány nem hajlan­dó teljesíteni a kormányprog­ram egyes fontos pontjait. Az Indiai Kommunista Párt és az Egyesült Szocialista Párt közös nyilatkozatot adott ki, amely­ben bejelentik, hogy közös tün­tetéseket szerveznek a demok­ratikus követelések teljesítésé­ért MOSZKVÁBAN szovjet—kubai kereskedelmi tárgyalások kez­dődtek. A szovjet küldöttséget Patolicsev külkereskedelmi mi­niszter, a kubait Fonté külke­reskedelmi miniszter vezeti. GRIEG TIEDEMAND norvég honvédelmi miniszter tegnap a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének meghívására Moszkvá­ba érkezett. AZ HUMANITÉ becslése sze­rint Franciaországban jelenleg 425 000 munkanélküli van. Egy év alatt 41 százalékkal ejnelke­dett a munkanélküliek száma. NOVIKOV, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese és Ri Csu Jon, a KNDK mi­nisztertanácsának .elnökhelyet­tese tegnap Moszkvában meg­állapodást írtak alá egy szovjet —koreai gazdasági, tudomá­nyos-műszaki tanácsadó bizott­ság megalakításáról. PEKINGBEN közös közle­ményt adtak ki az albán párt­ós kormányküldöttség kínai lá­togatásáról. A közlemény sze­rint a tárgyaló felek megerősí­tették az 1966. május 11-1 kínai —albán nyilatkozat érvényessé­gét, és kicserélték a szocialista forradalmi építés terén elért tapasztalataikat. AJUB KHAN pakisztáni elnök tegnap Nizzába érkezett. Láto­gatásának hivatalos része hol­nap kezdődik Párizsba való megérkezésével. Délután De Gaulle elnökkel fog tárgyalni. KABULBAN megkezdődött az afgán parlament harmadik ülés­szaka. A képviselőkhöz Moham­med Zahir sah mondott beszé­det. TODOR ZSIVKOV bolgár mi­niszterelnök meghívására tog­nap osztrák kormányküldöttség érkezett hivatalos látogatásra Bulgáriába Josef Klaus kancel­lár vezetésével. AZ OLASZ Kommunista Párt kezdeményezésére tegnap Ná­polyban összeültek a dél-olasz­orzsági, szicíliai és szardíniai nők küldöttei, hogy a nehéz életkörülményeikről tárgyalja­nak. NICOLAU, a román nemzet­gyűlés elnökhelyettese tegnap 7Í éves korában elhunyt. Nico­lau igazgatója volt a román akadémia inframikrobiológiai intézetének. SZATO japán miniszterelnök hivatalos látogatásra Oj Zéland­ba érkezett. Beeley Kairóban tárgyal f agresszió lehetőségéről Kairó (CTK) — Az egyiptomi kormány vasárnap elhatározta, hogy államosítja a nagykeres­kedelmet. Mohammad Fajik propagandaügyi miniszter a kormánynak ezt a lépését Egyiptom társadalmi átalakulá­sa újabb fejezetének nevezte. Az Al-Gumhurija című _kairói lap tegnapi száma ezzel kap­csolatban rámutat, hogy a Ha­tározat összefügg a kormány múlt év végén elfogadott hatá­rozataival. Ugyancsak Kairóból jelentik, hogy az EAK-ba érkezett Ha­rold Beeley, volt kairói angol nagykövet. Megérkezése után ki­jelentette, hogy Nasszer elnök­bulira Gandhi Bolgár—indiai közlemény Bukarest (CTK) — Indira Gandhi indiai miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalos láto­gatásra Románlába érkezett. /V repülőtéren Mauref miniszter­elnök és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Indira Gandhi látogatást tett Maurer miniszterelnöknél, majd megkoszorúzta a hősök emlék­művét. A román miniszterelnök ezután ebédet adott Indira Gandhi tiszteletére. Tegnap Szófiában hivatalos közleményt adtak ki Indira Gandhi miniszterelnök bolgá­rtat látogatásáról. A közlemény többek között megállapítja, hogy Todor Zsivkov miniszter­elnök és Indira Gandhi a nem­zetközi kérdések egész sorát, valamint a két országot kölcsö­nösen érdeklő kérdéseket vitat­ta meg. Mindkét fél egyetért abban, hogy a vietnami háború megoldásának első legfonto­sabb kérdése a VDK elleni amerikai légitámadások azon­nali megszüntetése. Szolidaritá­sukról biztosították az arab or­szágokat is, és hangoztatták, hogy a Közel-Keleten minél előbb helyre kell állítani a há­ború előtti állapotokat. A két ország kapcsolatainak kiszélesítése érdekében bolgár —indiai vegyes bizottság létesí­tését határozták el. Egyiptomi lap egy újabb kel és más egyiptomi állam­férfiakkal az egyiptomi—angol kapcsolatok normalizálásáról kíván tárgyalni. A két ország diplomáciai kapcsolatai 1965­ben szakadtak meg a fajüldö­ző rhodesiai rendszernek nyúj­tott angol támogatás miatt. Kairóban közölték, hogy no­vember 6-án Khartúmban ülé­sezik a Jemen problémáival foglalkozó konferencia. Az ér­tekezleten főleg az ország hely­zetének békés rendezését vitat­ják meg, miután kivonták on­nan az egyiptomi erőket. A Ráz al Juszuj című kairói hetilap tegnapi számában a közel-keleti helyzettel foglal­kozva többek között ezeket ír­ja: „Az Egyesült Arab Köztársa­ság betartja a fegyverszünetet, és nem utasítja vissza 'a közel­keleti válság politikai megol­dását, sőt sürgeti azt. Ugyan­akkor azonban nem zárja ki a kérdés katonai megoldását sem, amennyiben az agresszió foly­tatódik, és az ENSZ küldetése nem Jár sikerrel, s az izraeli csapatokat nem vonják ki a megszállt területekről. Merénylet Vilner eilen Tel-Aviv (CTK) — Vasárnap merényletet követtek el Tel­Avívban Meir Vilner képviselő, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja ellen. A merénylőt a járókelők segítségével sikerült elfogni és letartóztatni. Az orvosok véle­ménye szerint Vilner sérülése nem súlyos. Az Izraeli Kommunista Párt tegnapi nyilatkozatában a párt elleni, valamint a júniusi há­ború ellenzőivel szembeni kam­pány következményének minő­siti a Vilner-ellenes merényle­tet. A nyilatkozat megállapítja, hogy Vilner elítélte a háborús hisztériát, és a konfliktus kö­vetkezményeinek felszámolá­sát a legfontosabb hazafias fel­adatnak tartotta. Végül a nyilatkozat megcá­folja azt a rendőri jelentést, hogy a támadó maga jelentke­zett a rendőrségen, és követeli az eset szigorú kivizsgálását. A z indiai nyelvi zürzavar­** ról szólva egyik indiai barátom kijelentette: — Keralai származású va­gyok, anyanyelvem a malajali. Feleségem punjabi, de már 11 éve Oj-Delhiben lakunk, s egy kissé elfelejtettük anyanyel­vünket. A hindit nem tanultuk meg rendesen, bár ezen a nyel­ven megértjük egymást. Otthon angolul beszélünk, gyakorlati­lag még ez a legjobb. Az indiai városokban külön­böző országrészekből felkerült emberek találkoznak és háza­sodnak össze, s az Ilyen bábeli nyelvzavarral küszködő család nem ritkaság. E probléma sok nyugtalanságra adott okot, több. ember vesztette életét, több kormányválság tört kl miatta. (Legutóbb Chagla külügymi­niszter mondott le a nyelvi kérdés miatt.) A nyelvi kérdés nemcsak nemzetiségi kérdés, hanem sokak számára létkér­dés is, olyan politikai kérdés, amelynek megoldása évről év­re nehezebb. A kérdés legkönnyebben ta­lán közvetlenül a függetlenség kivívása után oldódott volna meg, amikor antiimperialista és britellenes érzés lett úrrá a nemzetiségi csoportokon. A kongresszus párti kormány ak­kor olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a nyelvi alapon létesülő Indiai államok között a hindi lett volna a „link language", a közvetítő nyelv. E határozat végrehajtá­sa már 15 éve húzódik, hogy lehetőséget adjanak mindenki­nek a hindi nyelv elsajátítására. Ez persze ábránd volt. Semmi­lyen más intézkedést nem fo­ganatosítottak. Az ún. public schools (az Indiai értelmiség többnyire magánjellegű iskolái) és az egyetemek folytatták az angol nyelvű oktatást, az (ele­mi oktatást nyújtó) állami is­kolákban pedig az egyes álla­mok hivatalos nyelvén (Indiá­ban 14 fő nyelv van) folyik az oktatás. Miután a nyelvtörvény életbe léptetésére kijelölt 15 év eltelt, végrehajtásának útja nagyon Indiai Bábel göröngyös. A britek kivonalása után az indiaiak fülét nem sér­ti az angol, sőt az indiai értel­miség mindinkább felismeri az angol nyelv előnyeit: külföldi tudományos irodalmi művek megszerzése, külföldi tanulás lehetősége stb. Másrészt kibon­takozott az indiai nemzetek kialakulásának folyamata és felébredt nemzeti öntudatuk. A nem hindi nyelvű indiai álla­mok polgárai l főként azok, akik magasabb irodalmi szín­vonalú nyelvet beszélnek, pél­dául a bengálit és a tamilt) nem hajlandók közvetítő nyel­vül elfogadni a hindit, mert szerintük ezzel alárendeltebb szerepbe kerülnének a hindi nyelvű államokkal szemben. A törvény erőszakos végrehajtásá­ra törekvő bizonyos soviniszta körök is szították az elégedet­lenséget. A kérdés nyílt kér­dés maradt, s úgy fest a dolog, mintha letettek volna arról, hogy az angol hivatalos nyel­vet hindivel váltsák fel. Csu­pán a lapok szellőztetik to­vábbra is a kérdést, s különféle nézeteknek adnak teret. Van­nak, akik a ma már holt szanszkrit, a legtöbb Indiai nyelv ősének felújítását Java­solják, mert megvalósíthatat­lannak tarifák, hogy valame­lyik élő indiai nyelv váljék hivatalos nyelvvé. Mások az ún. háromnyelves rendszer mellett kardoskodnak, ami azt jelentené, hogy az iskolákban anyanyelven folyna az oktatás, de angolt és hindit is tanulná­nak. Mások viszont ezt a ta­nulók nagy megterhelésének tartják. Az indiai központi kormány — hogy teret adjon a nemzeti követeléseknek — azzal a ja­vaslattal állt elő, hogy az egyes államok egyetemein és főisko­láin térjenek át az angolról a helyi nyelvre. Az angolul beszélő értelmiség, amely — gyakori eset — rosszul Ismeri anyanyelvét, számos érvet sora­koztatott fel a kormány javas­latával szemben. Például a ta­nult emberek az indiai álla­moknak csak egyikében tudná­nak érvényesülni, elszakadná­nak a világtudománytól, prob­lémát okozna új tankönyvek és tudományos Irodalom kiadá­sa a helyi nyelveken. A legna­gyobb érv az angollal szemben viszont az volt, hogy az in­diaiak nagyon kts százaléka beszél angolul. Ezzel kapcso­latban felszínre kerülnek a legtragikusabb tények is, pél­dául az, hogy a lakosság 80 százaléka írástudatlan. Az anal­fabetizmus a nyelvkérdés meg­oldásának fő akadálya. Meg­történhet, hogy a kérdés meg­oldása az egyszerű nép kizárá­sával a kiváltságos rétegek ke­zébe kerül. A mahratta, gudzsa­ráti, kasmíri, malajali, telugu és más nyelveknek a hindivel együtt kevés irodalmi fejlődési lehetősége van, mert irodalmi­lag a lakosság nagyon elenyé­sző százaléka használja őket. Az Írástudatlanság nagy válasz­fal az értelmiség és a dolgozó nép között. A nép széles réte­geinek együttműködése nélkül pedig semmilyen alapvető prob­léma nem oldható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom