Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-08 / 248. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. szeptember 8. Péntek # XX. évfolyam, 248. szám £ Ára 40 fillér Milan Šalvik műépítész tervei szerint épül Bratislavában az új reprezentatív, 15 emeletes szövetkezeti lakóépület. A jövő év márciusában adják át a bérifiknek. (S. Petráš — CTK felv.) Brotislo^óbfln o Jugoszláv küldöttség (ČTK) — A jugoszláv nép­hadsereg küldöttsége, amely Ni­kola LjubičiC vezérezredesnek, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság honvédelmi államtitkárának vezetésével ha­zánkban tartózkodik, ma Pros­téjovból különrepülögépen Ka­réi Peprný mérnöknek, a hon­védelmi miniszter helyettesé­nek és Frank Vinternek, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság csehszlovákiai nagykövetsége első tanácsosá­nak és a nagykövetség diplomá­ciai ügyvivőjének kíséretében Bratislavába érkezett. A bra­tislavai repülőtéren a vendége­ket Sarauel Kodaj vezérőrnagy, a keleti katonai körzet pa­rancsnokának helyettese és Alexander Gápel ezredes, a bratislavai helyőrség parancs­noka fogadta. A küldöttséget szívélyesen üdvözölte Vasil Birak, az SZLKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a központi bizottság titkára, |irí Ráda, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Matej Lú­čan, az SZNT oktatásügyi meg­bízottja és František Hagara, az SZNT erdő- és vízgazdálko­dási megbízottja, s A jugoszláviai vendégeket ez­után a Szlovák Nemzeti Tanács palotájában Michal Chudik, az SZNT elnöke fogadta. A Jugoszláv vendégek meg­koszorúzták a szovjet hősök slavínl emlékművét Már túl a veszélyen (ČTK) — S. Bílek, Csehszlo­vákia montreali főkonzulja szeptember 7-én értesítette a Közlekedésügyi Minisztériumot, hogy a kanadai orvosok véle­ménye szerint a Ganderi repü­lőkatasztrófa 32 sebesültje már túl van a veszélyen. A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság prágai tájékoztatási irodájában összegyűlt leveleket és csomagokat csütörtökön 16 órakor egy repülőgép Gander­be szállította. Az ifjúság (CTK) — Bratislavában a gyermekgyógyászat 14. kong­resszusának második napján az iskolai egészségügyi szolgálat­tal foglalkoztak. Az iskolai egészségügyi szol­gálat jelenlegi helyzetéről és távlati fejlődéséről dr. Jakub­cová, a bratislavai I. számú gyermekklinika tanára tájékoz­tatta a jelenlevőket. Hangsúlyozta, hogy az isko lai egészségügyi szolgálat fel­adata együttműködni a tanítók­kal, a szülőkkel és az iskolai egészségügyi nővérekkel, s ez­által biztosítani minden tankö teles gyermek testi és szellemi fejlődését. Az orvosok jól isme­rik a csecsemők normális fej lődésének okait, de kevésbé is­merik a tanköteles gyermekek fejlődésével kapcsolatos prob lémákat. A tanítók és az iskolaorvo­sok jobb együttműködésének a higiéniai szabályok fokozottabb alkalmazásában kellene meg nyilvánulnia. A pedagógiai igé­nyeket úgy kellene kielégíteni, hogy ne eredményezzenek ne­gatív jelenségeket a gyermek­nél. A pedagógusoknak az isko­lai higiénikusok által végzeit kísérletek eredményeiből kelle­ne kiindulniuk, nehogy túlter­heljék a tanulókat. Az iskolaorvosnak állandóan figyelnie kell a tanulók egész­ségi állapotát, a látszólag köny­n"ebb megbetegedéseket is. A budapesti Országházban szerdán kezdődtek meg a magyar és a szov­jet párt- és kormányküldöttségek tárgyalásai. Képünkön: a magyar küldöttség Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsifi titkára vezetésével és a szovjet küldöttség L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárával az élén. (Telefoto ČTK — MTI) r Uj magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést írtak a!á BUDAPEST (CTK) — Leonyid Brezsnyev, az -SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Fock Jenő, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke tegnap aláirta az új ma­gyar—szovjet barátsági, egyeit t működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést. A 20 évre szóló szerződés ki­fejezi mind két ország azon tö­rekvését, hogy hozzájáruljon az európai, valamint a világbéke és biztonság megerősítéséhez, és megakadályozza a fasizmus és a militarizmus újjáéledését A szerződés az ENSZ alapelvei­ből és céljaiból indul ki. Az ed­digi tapasztalatok alapján nem­csak a kölcsönös segélynyúj­tás feladataival, hanem a ma­gyar—szovjet műszaki, gazda­sági kapcsolatok tervével ls fog­lalkozik. A szerződést aláíró felek kö­vetkezetesen a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­kés együttélésének politikáját folytatják, az európai helyzet megjavítására és a jószomszé­di kapcsolatok kialakítására törekszenek. Hangsúlyozzák, hogy az európai biztonság egyik alapvető feltétele a má­sodik világháború után kiala­kult európai határok sérthetet­lensége. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió valamennyi or­szággal hajlandó együttműköd­ni a béke biztosítása érdeké­ben. Az új szerződés az előző­höz hasonlóan meghatározza a kölcsönös katonai együttműkö­désből eredő kötelezettségeket. Az eddig érvényes barátsági szerződés, amelyet 1948-ban kötöttek Moszkvában megálla­podás szerint automatikusan öt évre meghosszabodott vol­na. Az elmúlt két évtizedben azonban számos olyan változás M ióta világ a világ, illetve amióta a szaporodó és kultúrálódó világban a mezőgazdasági termelés az élet­fenntartás egyik nagyon lényeges ténye­zőjévé vált, azóta a mezőgazdaságban dol­gozók örök harcot vívnak a természettel. Évszázadok, sőt évezredek tapasztalatai amellett szólnak, hogy eléggé egyenlőtlen volt ez a harc, egyes esetek­től eltekintve a természet volt az úr. Hol az árvíz, hol az aszály, nem ritkán a kettő egyugyanazon esz­tendőben közös erővel húzta át a földmű­vesek számítását. Eszerint a mezőgazdasági termelés szemszögéből nézve a földművelő ember a természet, az időjárás kiszolgáltatottja volt. S csak volt? És az idén? A kelet­szlovákiai síkságon tavasszal több mint 40 000 hektár földet szapult az árvíz, az észak-csehországi kerületben is sok ezer hektár földön hetekig állt a víz. De úgy­szólván az ország valamennyi, intenzíven termő mezőgazdasági földterülete szenve­dett a tavaszi árvizektől s a belvizek még inkább nem kímélték a földeket. Am a katasztrofális tavasz még nem merítette ki az időjárás szeszélyeit. A hű­vös, árvizes tavaszra a nyár még kontrát is adott. Nem a tavasznak, hanem a me­zőgazdaságnak. Évtizedek óta nem hul­lott olyan kevés csapadék a földekre, mint ezen a nyáron. És mégis — Szlo­vákiában még soha nem takarítottak be annyi gabonát, mint az idén. Az átlagos hektárhozam megközelítőleg kétszer any­uyi, mint az 1930-as évek átlaga. Hogyan születhetett ez a világviszony­latban is számottevő eredmény? Egy ilyen katasztrofálisan kedvezőtlen eszten­dőben. Nehéz az egyértelmű válasz, hi­szen az idén sem a mindenki szaktudásá­ból, igyekezetéből született az a 25 mázsa fölé emelkedő hektárhozam. A kissallóiak például több mint 50 mázsa búzát takarí­... s ha mégsem fog ki rajtuk az időjárás tottak be egy-egy hektárról, az alsószeliek több mint 350 hektár búzatermő területén átlag 42 mázsa termett hektáronként. Gs sok-sok mezőgazdasági üzemben volt 40 mázsán felüli az átlagos hektárhozam. Igaz, sok helyen a szomszédokéhoz ha­sonló feltételek közepette is alig 15 má­zsa termett hektáronként. Ha egyszer ezek a hektárhozamok is elindulnának a létrán felfelé ... Legtöbb helyen a szovjet, nagyhozamú búzafajtáknak tulajdonítják az idei búza­termesztés sikerét. Ami azt illeti, tagad­hatatlan, hogy a Bezosztája és a Mironovi fajták valóban forradalmasítják a búza­termesztést. De azért hadd mondjuk el a rekordhozamokat elérő mezőgazdasági üzemek búzatermesztőinek, hogy az in­tenzív fajták jó tulajdonságainak kihasz­nálása mégis az embereken múlott. Mindent egybevetve, a gabonatermesz­tést illetően az idei, csak néhány évtize­denként megismétlődő katasztrofális szá­razság sem fogott ki a búzatermesztők nagy részén. Jó néhány olyan szövetke­zetet is találunk, ahol nemcsak a búza hektárhozama kiváló, hanem még a tava­sziak is megadják legalább a sokévi át­lagot. A zöldség, a dohány, a kender, vagy például a korai burgonya a legked­vezőbb esztendőkre emlékeztető eredmé­nyekkel figyeltet fel magára. De hagyjuk a nyarat, a búzát, hi­szen a hulló fale­velek már az ősz előhírnökei. Már a földben lenne a repce, az őszi árpa és a rozs helye. Ezekkel a munkákkal szlovákiai viszony­latban nem állunk olyan jól, hogy az elégedettség legyen rajtunk úrrá. Szeren­csénkre a földművelők körében nem is ta­lálkozunk olyasmivel, hogy belenyugodná­nak a természet, az időjárás diktálta le­hetőségek egyszerű elfogadásába. Napon­ta ezer és ezer traktor szántja a földet, töri a rögöt, készíti a talajt a holnap kenyerének. Megfeszített munkával kény­szerítik rá a földre az akaratukat. Lehet, hogy sok helyen kevesebb a ku­korica, a cukorrépa, mint a kedvezőbb időjárású esztendőkben. De aki a földmű­velők idei felkészülésébe csak egy kicsit is belepillanthatott, hiszi és vallja, hogy a betakarításnál mindig számottevő vesz­teség az idén kisebb lesz, mint ezelőtt. Sok minden azt bizonyítja, hogy a jövő év az ideinél is sikeresebb lesz. Hogy miért ez a nagy bizalom? Már az idei év is sok mindent elárult. Többek között azt is, hogy a földművelőkön is egyre kevésbé fog ki az időjárás. Gs hadd te­gyük hozzá — nem az időjárás, hanem a földművelők jóvoltából. HARASZTI GYULA történt, amely szükségessé tet­te egy új szerződés megkötését. Igy pl. a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió tagja lett a Varsói Szerződésnek, s ez ele­ve kizárja annak a lehetőségét, hogy a szerződő felek egyike olyan koalícióhoz vagy tömb­höz csatlakozzék, amely a má­sik fél ellen irányul. Az új do­kumentum a reális helyzetből indul ki, és jelentős határkő a magyar—szovjet barátság meg­szilárdításában. A magyar nép biztonságban érzi magát, és boldog, hogy a Szovjetunió szövetségese lehet — mondotta a szerződés alá­írása után Fock Jenő minisz­terelnök. A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke rámutatott a szovjet— magyar szerződés jelentőségére a jelenlegi helyzetben, amikor az imperialisták beavatkoznak más országok belügyeibe, és ki­terjesztik a gyalázatos vietna­mi háborút. A mai helyzetben a szerződés megerősíti a két or­szág nemzetközi helyzetét és biztonságát, valamint jelentő­sen hozzájárul a szocialista or­szágoknak az agresszív impe­rialista politika ellen irányuló törekvéséhez. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Budapesten Budapest (CTK) — A Magyar­országon tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezet, csütörtökön megkoszorúzta a magyar és a szovjet hősök emlékművét. Az ünnepségen a szovjet küldött­ség tagjain kívül magyar rész­ről Kádár János, Losonczí Pál, Fock Jenő és más hivatalos sze­mélyiségek voltak jelen. A kora délutáni órákban az építők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában a főváros dolgozói­nak képviselői magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen talál­koztak a kedves vendégekkel. A nagygyűlésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mon­dott beszédet. Sztrájk a Müvekben Ford Washington (CTK) — Teg­nap — helyi idő szerint éjfél­kor a Ford Művek 160 ezer munkása sztrájkba lépett. Szer­dán ugyanis lejárt a munka­adók és a munkások három év­re szóló kollektív szerződése. A szakszervezetek által újon­nan kidolgozott javaslatterve­zetét hosszas tárgyalások elle­nére sem fogadták el a mun­káltatók. A szakszervezetek ugyanis. 90 centtel magasabb órabért követelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom