Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-30 / 270. szám, szombat

Legdrágább kincsünk a "

éP

ek baráts

á8

a VITALIJ RUBEN, A LETT SZSZK MINISZTERTANÁCSÁNAK ELNÖKE VÁLASZOL KÉRDÉSEINKRE • Mi a véleménye a köztársaságban végbement változásokról? — Lettország dolgozói alig 26 éve lettek tagjai a szovjet népek testvéri családjának. A köztársaság szocialista átalakításának első lépéseit megállította a hitlerista támadás. A megszálló fasiszták lerombolták a gyárakat és üzemeket, vasutakat, felégették jelgava, Daugavpils, Rezekne és Valmieru városokat s több tízezer parasztházat. A háborús károk meghaladták a kétmilliárd rubelt. Lássunk azonban más tényeket is. A lett ipar már 1947-ben túlszárnyalta 1940. évi színvonalát, 1965-ben pedig a háború előtti színvonal 17-szeresét érte el. A gépgyártás és fémmegmunkálás 134-szeresére növekedett. Lettország jelenleg egy hónap alatt termel annyi Iparcikket, mint 1940-ben egy év alatt. Az úri Lettország húsz év alatt sem tudta elérni az ipari termelés 1913. évi átlagát, s megmaradt az imperialista Nyugat mezőgazdasági nyersanyagszállítójának. Most pedig felelek a legfontosabb kérdésre: hogyan sikerült a lett népnek történelmileg rövid idő alatt behegesztenie a háború ütötte sebeket, újjáépítenie népgazdaságát, s óriásit fejlődnie? A háború után a lett nép elsősorban a nagy orosz nép és a többi szovjet testvérnép segítségével megkezdte „saját házának" felépítését. A nagy, összetartó család segítő kezet nyújtott; ez a gazdasági „csodánk" egyik magyarázata. A szovjethatalom éveiben Lettországban a legújabb tudományos és műszaki vívmányok alapján korszerűsítettük az Ipart. Megváltozott a szerkezete, ismeretlen, új termelési ágazatok keletkeztek. A mezőgazdaságban 220 ezer béres és törpebirtokos szabadult fel a kulákok uralma alól, s a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével létrejöttek a falusi dolgozók kulturált, jómódú életének a leltételei. Tavaly a kolhozok jövedelme 36 százalékkal nőtt. A szovhozok több mint 24 millió rubel nyereséggel zárták az évet. + Véleménye szerint mi jellemzi legjobban a köztársaság fejlődését? — A teljesen új iparágazatok kialakulása és eredményes fejlődése. Ilyenek: a precíziós gépgyártás, a rádiótechnika, az elektronika és hidroenergetika, nagy korszerű vegyipari vállalatok építése és üzembe helyezése, mint amilyen a daugavpilsi műszálgyár, a valmieri üvegszálgyár, az olajnei gyárkomplexum, a Riga környéki bolderaji fafeldolgozó vegyikombinát. A mezőgazdaságban pedig a fejlődés állandó és rohamos üteme. Kidolgoztuk és már alkalmazzuk is a köztársaság mezőgazdaságának legészszerűbb irányítási rendszerét. Lényege: a földek lehető legjobb kihasználása, ésszerű állattenyésztés. Nagyszabású talajjavítási munkálatokat végzünk: meszezzük a savanyú talajt, javítjuk a réteket és legelőket. Olyan legelőkről gondoskodunk, amelyeket éveken keresztül használhat a jószág. • Miben nyilvánult meg a szovjet népek testvéri segítsége? — Nehéz mindent felsorolni. Röviden válaszolok. Köztársaságunk felszabadulása után a leningrádi munkások máris szállították nekünk a termelőeszközöket villanymotorokat és különféle gépeket. Gyorsan üzembe kellett helyeznünk a megszállók által lerombolt kegumi vízi erőművet. A leningrádi fémmunkások szabad idejüket feláldozva, saját terveiket és feladataikat túlteljesítve helyreállították a vízi erőmű turbináit, a Kirovról elnevezett Elektroszila munkásai pedig üzembe helyezték a kegumi generátorokat. Más gazdasági körzetekből, Gorkijból, Kazanyból, Cseljabinszból, Ufáből, Brjanszkból, Taganrogból, Jerevánból s máshonnan is kaptunk segítséget, amelyet ma ls érzünk. Ukrajna fémet és szenet küld, Belorusszia traktorokat, nagy teljesítőképességű dömpereket, az Urai-vidék acélt és nyersvasat, Üzbegisztán gyapotot, Azerbajdzsán olajat. Igen nagy jelentősége volt a Dasava— Riga gázvezeték kiépítésének. A vezeték Ukrajna, Belorusszia, Litvánia és Lettország területén halad keresztül. A Daugava folyón most fejeződik be a Baltikum legnagyobb vízi erőművének, a pljavinjasinak az építése. Kapacitása 14-szerese a kegumiénak. Üzembe helyezése után Lettország több villamos energiát fog termelni, mint a forradalom előtti Oroszország. A Daugava folyón egy újabb erőmű is épül, a rigai. Lettek, oroszok, litvánok, beloruszok, ukránok és grúzok vesznek részt az építésében. Lettország sem marad adósuk: rengeteg iparcikket és közszükségleti cikket száliít a szövetségi köztársaságoknak. ^ Véleménye szerint mi a legérdekesebb az ország jövő terveiben? — Az SZKP XXIII. kongresszusán kijelölt ötéves terv határozza meg Lettország jövőjét is. Másfélszeresére nő Ipari termelésünk. Jelentős mértékben fejlődik a gépgyártás, különösen a rádiótechnikai ipar. Ipari létesítmények épülnek ott, ahol ilyenek nem voltak. A köztársaság termelőerőinek ésszerű elosztását tervezzük. Új építkezéseink közül említésre méltó az ograi kötöttszövetkombinát, az olajnei vegyipari komplexum, a tukumsei mopedgyár, a jelgaval mikrobuszgyár, a liepai textil- és rövidáru-kombinát. A mezőgazdaságban 1966 és 1970 között a gabonatermesztés volumenét 51, a tejét 38, a húsét 25 százalékkal emeljük a lett kolhozokban és szovhozokban. Az új ötéves tervben tovább fejlődik a közoktatás és egészségügy. Hárommillió négyzetméternyi új lakóterületet építünk be, új iskolákat, napközi otthonokat és bölcsődéket, szanatóriumokat adunk át rendeltetésüknek. + Mit tud mondani Lettország és a szocialista országok kapcsolatáról? — A legszorosabb gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápoljuk velük. Nagyra becsüljük a Csehszlovákiából, Magyarországból, az NDK-ból, Lengyelországból, Romániából, Bulgáriából kapott iparcikkeket. Ipari berendezéseiket számos lett üzemben fellelhetjük. A lett rádiókészülékeket, különféle ' gépeket, mikrobuszokat, automata távbeszélő központokat, szöveteket, illatszerkészítményeket és egyéb árucikkeket ls jól ismerik a szocialista országokban. Szép hagyománnyá váltak a különféle küldöttségcserék, műszaki és művészeti kiállítások. Fejlődik kölcsönös idegenforgalmunk. Mindez fejleszti barátságunkat és testvéri együttműködésünket, erősíti a szocializmusért és a békéért vívott küzdelmünket. Méi kilom virág, placri csoko sa. A virág) Réc, nak l tották benne megg, gendc pallót pedig lerről rigai az út rigaia mai. még lanul megh Csak mege és an a vái A c tudón Chopi lyeke Amik viselt kese g zem, sok-si csak lágna tgazsi Rig mindi rilisb, padot taláU fal a: alakú sek Mind. A i virág 50 ÉVES A SZOVJET HATALOM 0 Az úri Lettországban mintegy 200 ezer mezőgazdasági cseléd élt, s a földművelésügyi minisztérium csak 14 exkavátorral rendelkezett. A Lett SZSZK-ban jelenleg 798 kolhoz és 187 szovhoz működik. Földjeiken 28 ezer traktor (1940ben ezer) és háromezer kombájn dolgozik. A gabonatermés 80 százalékát kombájnnal takarítják be. 1965-ben a köztársaság kolhozaiban és szovhozaiban 11 ezer teherautó, 1100 exkavátor, 700 buldózer s egyéb gép dolgozott, amelyekkel mocsarakat csapoltak le és talajjavítást végeztek. # 1965 végén több mint négyezer főiskolai végzettségű agronómus, zootechnikus és állatorvos (1940-ben csak 800) és tízezer technikus dolgozott a mezőgazdaságban. # Lettországban 1965 óta százezer kolhozparaszt élvez nyugdíjat. % A lett népgazdaság valamennyi ágában 53 ezer főiskolai képesítésű szakember működik (1940-ben csak 10 ezer). 0 Szovjet-Lettországban 32 orvos jut ezer lakosra, mig az Egyesült Államokban csak 19, Angliában 14, Franciaországban 15, Japánban pedig 14. # Az úri Lettországban mindössze kétezren végezték el a középiskolát, Szovjet-Lettországban 1966-ban 24 ezer fiú és lány végezte el. # 1939-ben ezer ember közül hétnek volt főiskolai végzettsége, 1965-ben pedig 27-nek. 1940 1128 tudományos munkatársa volt Lettországnak, ma több mint hatezer. # A lett sportolók között 14 világ- és 19 Európa-bajnok van. A tokiói olimpián a lett sportolók mint a szovjet válogatott tagjai tíz aranyérmet szereztek. A Daugava nyugati partján fekvő Zadvinja kerület egyik magas házának ablakából szeretek gyönyörködni szülővárosom tájképében. Riga körvonalai hajnalban és alkonyatkor fekete, nappal világos ,Jcardiogrammként" rajzolódnak kt a felhőtlen nyári égbolton. A költő azt mondja, a folyó partján ül „jóságos gazdája" — Riga, s a vízbe meredő hegyes csúcsaival nem enged a hozzá simuló öbölből a folyóba egyetlen ragadozó halat sem .., Ez Riga sziluettje. En pedig úgy szeretem, mint amilyen. Teljes egészében. Még a hatalmas bendőjét, a vásárcsarnokot is, ahol minden kapható, amit a tenger és a föld az ember asztalára ad. Van itt fakanál, amelyet a faragómester olyan szeretettel készített, mintha egy hegedűt alkotott volna meg. Az ember azzal is beéri, ha jót szippanthat az almák illatából. A fejlett szaglóérzékkel megáldott rigaiak azt állítják, hogy ez az Illat még a központi pályaudvaron ls érezhető, pedig fél kilométerre van a piactól. 0 Lett SZSZK ipara már 1947-ben túlszárnyalta az 1940. évi szinvonalat, 1965-ben pedig több mint 17szeresére nőtt az ipari termelés. # Jelenleg két nap alatt több iparcikket gyártanak, mint 1940-ben egy hónap alatt. Minden negyedik szovjet rádiókészülék és vasúti személykocsi lett védjegyű. # Szovjet-Lettország az egy főre számított kötöttárú-termelésben európai méretben első helyen, a harisnya gyártásban világméretben szintén az első helyen áll. # Szovjet-Lettország 80 országba exportálja árucikkeit. Kész iparcikkeket: rádiókészülékeket, szöveteket, különféle műszereket, mikrobuszokat, Diesel-motorokat, bonyolult adagoló készülékeket, automata telefonközpontokat, villamos szerszámokat, gyógyszereket, készruhát, mopedeket, festékeket, illatszereket és egyéb cikkeket szállít.