Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-24 / 264. szám, vasárnap

Édes és sós sütemények HÁZTARTÁS PORHANYÓS FAHÉJAS SÜTEMÉNY: 30—40 dkg lisztet 20 dkg zsírral, 2 evőkanál cukorral, 1 kiskanál rummal, 1 citrom reszelt héjával és egy csapott kiskanál fahéjjal jól összegyúrunk, kinyújtjuk, megzsírozott tepsibe tesszük, félig megsütjük, majd barackízzel megkenjük, 3—4 tojásfehérjét porcukorral habbá verve rákenünk, s újra visszatesszük a sütőbe, míg a tojáshab megpirul. DEBRECENI PEREC: 1 kg lisztet, 25 dkg olvasztott zsírt, 3 evőkanál tejfölt, 2 dkg élesztőt egy kevés tejjel megkelesztünk, vízzel, kevés sóval tésztává dagasztjuk, kelni hagyjuk, azután kinyújtjuk, kisujjnyi vastagságú rudakra vágjuk, és pereceket formálunk belőle. Tepsire rakjuk, és lassú tűznél megsütjük. LEKVÁROS KORONG: 35 dkg liszt, 18 dkg meglágyított margarin (vagy vaj), 8 dkg cukor, kevés citromlé és egy tojássárgája anyagából tésztát gyúrunk, kinyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, megsütjük, majd 1—1 darabot barackízzel vagy más lekvárral összeragasztunk. BURGONYÁS TE M É N Y: A P R 0 S ÜA hozzávalót tetszés szerinti mennyiségben vehetjük. Az arány kb. 2/3 főtt, áttört burgonya, 1/3 liszt, 1/5 rész sertészsír vagy vaj, egy kevés porcukor, csipetnyi só, 1 csomag sütőpor. A felsorolt hozzávalókból tésztát gyúrunk, ujjnyi vastagra kinyújtjuk, karikákat szaggatunk belőle. Tojással megkenve szép pirosra sütjük, azután barackízzel vagy vajaskrémmel megkenve kettőt öszszeragaszturtk. FELEMÁS SÜTEMÉNY: 5 tojássárgáját 20 dkg vajjal, vaníliával kevert 30 dkg porcukorral habosra keverünk, apranként hozzáadunk 1 dl hideg tejet, 30 dkg lisztet, 1 csomag sütőport és végül az 5 tojás kemény habját. A tészta felét papírral bélelt tepsiben megsütjük, a másik feléhez adunk 2 kanál kakaót, s ezt jól elkeverjük benne, majd ezt is megsütjük. Azután a két lapot kakaós krémmel vagy gyümölcsízzel megkenjük. Még melegen hosszúkás szeletekre vágjuk. SAJTOS POGÁCSA: 20 dkg lisztből, 20 dkg vajból vagy margarinbői, 20 dkg reszelt sajtból egy késhegynyi szódabikarbónával, egy kevés sóval és 3 tojássárgájával tésztát gyúrunk. Jól kidolgozzuk, ujjnyi vastagra kinyújtjuk, kis pogácsákat szaggatunk belőle, tojással megkenjük, és zúzott köménymaggal meghintjük. Szép ropogósra sütjük. SONKÁS KIFLI: 14 dkg kemény vajból, 21 dkg lisztből 2 evőkanál tejföllel, k&vés sóval és egy egész tojással tésztát gyúrunk, vékonyra kinyújtjuk, s újra összehajtogatjuk, mint a vajastésztát szokás. Azután egy órára hideg helyre tesszük. Harmadszori pihentetés és hajtogatás után vékonyra kinyújtjuk, kis kockákra vágjuk, s a már előre elkészített, tejföllel vegyített, feketeborssal, sóval ízesített darált sonkával megtöltjük, s szép apró kifliket formálunk belőle. Zsírral kikent tepsibe rakjuk, tojássárgájával megkenjük, és forró sütőben megsütjük. DIVAT Különleges lakásdíszek NAGYANYÁINK és dédanyáink nem hitték volna, hogy koruk hétköznapi használati tárgyai egykor keresett lakásdíszek lesznek. A rézmozsár, a kézi kávédaráló, a szenes vasaló, a petróleumlámpa, a rézkannák, a kézzel faragott, fényezett fa sótartó mindmegannyi lakásdísz, a különféle gyertyatartókról nem is beszélve. Természetesen ezek a holmik ma teljesen más célt szolgálnak. Például a rézmozsárban virágcserepet helyezned el mutatós virággal. A fa sótartóba üvegvázát állítanak virággal (lásd a kép közepén). A szép kovácsoltvas vagy rézfoglalatú mennyezeti petróleleumlámpákat átalakítják villanyégős világítótestté. A kávédarálót odaállítják a bárszekrényre a kávéskészletek közelébe. A nagy rézkancsőkat, amelyek valamikor ivóvíz tárolására szolgáltuk —- kifényesítve virágvázaként használják az előszobában vagy a hallban. A múltnak és a jelennek érdekes keveréke ez a modern lakásban. A TÉRDHARISNYA nemcsak célszerű őszi viselet bakfis lányoknak, hanem divatos kiegészítője is a sportos őszi ruháknak. A boltokban kapható kreppszilon és pamut térdharisnyán kívül a kézzel kötött hosszú harisnya is divatos. Készülhet a hagyományos nyolcas mintával, de lehet kockás is. Télre nagyon jól megfelel az egyszerű bordás kötésű, hosszú szárú meleg gyapjúharisnya. Ezért azt ajánljuk iigyes kezű olvasóinknak, hogy már most lássanak hozzá a harisnyakötéshez. Képünkön láthatják, milyen ízlésesen egészíti ki az egyszerű vonalú sportos ruhát a csinos térdharisnya. HASZNOS TANÁCS • A szőrmével bélelt cipőt jól tisztítsuk kl, a belsejét pedig spirltuszos vagy szalmlákszeszes oldatba mártott ruhával töröljük kl, azután szárítsuk meg. Majd újságpapírral tömjük ki vagy húzzuk kaptafára. A cipőt egyenként csomagoljuk újságpapírba, és így tegyük el, hogy a moly hozzá ne férhessen. 33 1967. I. 24. A megszokás káros köve tkezményei AZ anyák nehezen tudják megállni, hogy " éjszaka ne menjenek oda síró gyermekükhöz, ne vegyék a karjukra és ne ringassák, ameddig elcsendesedik. Pedig ha a pólyásbaba rájön, hogy ilyenkor mindjárt foglalkoznak vele, akkor a sírást nem hagyja abba, amíg a célját el nem érte. Ha azonban az első naptól kezdve azt tapasztalja, hogy a sírással nem ér el semmit, az ilyen csecsemő csakhamar abbahagyja, sőt meg sem szokja a sírást. A nagymamák közül többen azt tartják, hogyha a gyermek erőlködve sír, sérvet kap, s ezért nem szabad a gyereket sírni hagyni, hanem ha kell, hát egész éjjel hordozzuk őt a karunkon. Az orvosi tudomány ezzel szemben azt tartja, hogy amelyik csecsemő a sírástól sérvet kap, ez előbb-utóbb úgyis jelentkeznék rajta, mert ilyen eset csak a sérvre erősen hajlamos csecsemőknél fordul elő, s a normális szervezetű gyermekeknél ez a veszély nem áll fenn. — Az újszülött csecsemőt 3—4 nap alatt — ha nem vesszük fel — rászoktathatjuk arra, hogy ne sírjon éjszaka. A helyesen táplált, bizonyos Időnként tisztába tett, egészséges csecsemőnek nincs miért sírnia. Ha álmában mégis felsírna, ezt nem kell azonnal figyelembe vennünk. Más a helyzet, ha a gyermeknek láza van és ezért sir. Ilyen esetben okvetlenül orvoshoz kell fordulnunk. A csecsemőgondozásban egy-két évtized óta sok változás történt. Szinte meglepő, hogy a mai modern világban élő családok csecsemőikkel mennyire másként bánnak, mint a régebbi időkben. Ennek legfőbb oka az, hogy a gyermekgyógyászat is sokat fejlődött, s az egészségügyi szervek felvilágosítással segítik a fiatal anyákat. Lassanként elmaradnak azok a hagyományos szokások, amelyeket csecsemőkorunkban mi is átszenvedtünk, s amelyeket vidéken — ahová a modern irányzatok később jutnak el, s ahol jobban ragaszkodnak a régi hagyományokhoz — még ma is megtalálhatunk. Ilyen pl. a pólyavánkos használata és a csecsemő karjának a leszorítása. Szakorvosok vé leménye szerint a szoros pólyázás nem egészséges. Sok helyen a kisgyermek csak qkkor alszik el, ha a gyerekkocsit, amelyben fekszik, ide-oda tologatják. Ha így sem alszik el elég hamar, akkor a kocsit a rúgói segítségével még függőleges helyzetben is mozgatják. A gyermek szervezetére ez a természetellenes mozgás jó hatással nem lehet — ez kétségtelen. Ha a gyer mek csak ringatással tud elaludni, annak az az oka, hogy így szoktatták. Ez pedig nagyon helytelen. — Hogy a gyermeknél mit jelent a szokás, arra egy érdekes példát tudok felhozni: Egy családban az ötéves élénk fiúcskát csak úgy tudták rávenni, hogy délután lefeküdjék, ha a nagymama zongorázott neki. A nagymama minden délután a Kék Duna-keringőt játszotta. A gyermek néhány nap múlva az ismert dalia mok hallatára rögtön elaludt. S ez így ment hónapokon keresítül. De most jön a szokás ha talma: ha eníek a gyermeknek — ezen altató módszer elhagyása után még sokáig — valaki a nap bármely szakában a Kék Duna-keringőt kezdte zongorázni, a kisfiú ülő helyzetben ls rögtön elaludt. T ehát .legyünk megfontoltak, s ne rontsuk ' el a gyereket hibás neveléssel. Szokja meg a gyermek, hogy egyedül kell elaludnia. Esetleg kezébe adhatjuk kedvenc játékát, de teljesen fölösleges a ringatás vagy más hasonló altatási mód. Három könyvkét műfaj ,Baj van a magyar novellával. (Lehet, hogy nemcsak a magyarral)"— Irta Faragó Vilmos az Élet és Irodalom május 6-i számában, jelzésszerűen nyolc pontba foglalva össze, mi az oka, hogy oly kevés az emlékezetes jó novella. Tavaly — leszámítva az életmű-reprezentáló nagy gyűjteményeket, Goda Gábor, Illés Endre, Szabó Pál, Tamási Áron és Veres Péter köteteit — legalább két tucat friss termésű könyv látott napvilágot, ám közülük, a cikkíró szerint, csupán Örkény István Jeruzsálem hercegnője aratott osztatlan kritikai és olvasói sikert. Faragó írásával, az okok és tünetek elemzésével nagyjában egyetérthetünk, de az említett Örkény-köteten kívül a tavalyi termésben akadt több figyelmet érdemlő gyűjtemény; hamarjában Palotai Boris A színésznő és az oroszlán és Moldava György Gázlámpák alatt című .kötetét említem. Az idei könyvhét novellák tekintetében kedvezőbb mérleget mutat, különösen Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök ié (Szépirodalmi) és Örkény István Nászutasok a légypapíron (Magvető) című groteszk-gyűjteménye emelkedik magasan az átlag fölé, és a korszerű magyar novellaírás európai rangosságát jelzik. Dobozy kötete kilenc novellát és két hosszabb elbeszélést tartalmaz. A novellák javát olvashattuk szépirodalmi lapokban, hallhattuk a rádióban, láthattuk mozivásznon vagy képernyőn. Köztük a Szegénysor Tamburás Pistája Páger Antal ragyogó alakításában — a film Hattyúdal címmel nálunk is bemutatásra került — mélyen emlékezetünkbe vésődött, de tetszett a Zápor reális szemmel megfigyelt szerelmespárja és a Fölény újszerű, érdekes problematikája is. A kötet egyik hosszabb lélegzetű elbeszélésének története a háború utolsó telén játszódik le; izgalmas, groteszk eseményei mögött felsejlik, hogy politikai vakság, tudatlanság és sekélyes önzés ellenére, halálveszedelemben, furcsa kalandok során hogyan eszmélnek magukra az élet peremére sodort kisemberek és hogyan fordulnak szembe a nyilas-náci rendszerrel. (Az elbeszélésből készült film — A tizedes és a többiek — rokonszenves vagányhősével kimozdította a magyar filmvígjátékot állóvizéből, és általában a mai magyar filmművészet egyik legnagyobb sikerét jelentette.) A címadó elbeszélés a hagyományos Irásművészethez olykor még visszakanyarodó Dobozy legjelentősebb prózája, és Fekete Gyula, Cseres Tibor hasonló szemléletű kisregényeivel együtt — tartalmi tekintetben — kísérletezést, új csapást jelent a korszerű magyar elbeszélőirodalomban. Dobozy igen hatásosan, kendőzetlenül és bátran beszél arról, milyen helyzetet teremtett a felszabadulás ténye, milyen uehéz volt egyfelől mindennemű álhazafias szólamoktól, előítéletektől szabadulni, felismerni a nácizmus valódi arculatát, másfelől a rossz ügy kényszerű szolgálata, a vesztett háború után kockázatot vállalva elindulni a helyes úton, válságos körülmények között belefogni az ellenállás megszervezéséhez és a vezetéshez. „Elünk, reménykedünk. Ez valóban nem kevés. Üjra lehet kezdeni mindent" — ezekkel a szavakkal fejezi be kisregényét, elfogulatlanul eldöntve benne a helyzettől felvetett, tettet sürgető kérdést — a helytállás, a nehéz út vállalása javára. Dobozy tömör dialógusokba sűríti mondanivalóját, alakjait pregnáns realizmussal Jellemzi, és külön ki kell emelnem érzékletes stílusát, a sokszor bölcselkedő, intellektuális okfejtéseit átszövő tőrőlmetszett szóképeit. Különösen a Szegénysor Tamburása énekének leírásánál ragyog fel stílusa a legmelegebb színekben, és a móriczi hangvételű Gulyások búcsúznak című tárcaléírását balladássá szépítik. Örkény István legújabb kötetében, a Nászutasok a légypapíron című gyűjteményében megismétli tavalyi bravúrját. Műfaji szempontból groteszkekről van szó, s a válogatás ebben a tekintetben kifogástalan: a groteszk alaphang sehol sem tör!k meg, és legteltebben a Tóték című közel százoldalas kisregényben Jut érvénvre Talán úgy jellemezhetném legjobban ezeket a groteszkeket, hogy mindegyik meghökkent és ugyanakkor meg is rendit. Örkény halálélményeiben és félelmeiben mindent összezsugorít, jelentéktelenné tesz, s egyben fel is emel. Legtöbb írása a fölény jegyében indul, aztán elérzékenyül a hangja, s mintha már részvét is csengene benne. Ez a kettősség, a fölény, a groteszk fintor és elérzékenyülés, a maró gúny és a felvillanó emberség váltakozása, az érzelemnek és részvétnek a kijózanító elidegenedéssel való játéka teszik oly egyénívé novelláit ís kisregényét ls, amely a talpig becsületes, de korlátolt kisember sorsát viHantia fel a világháborúban. A kisregényből írott tragikomédia az elmúlt évad legnagyobb magyar színpadi sikere volt — a budapesti Thália mutatta be Kazimir Károly magas színvonalú, művészi rendezésében — s a DILIZA sokszorosított kiadásában rövidesen műkedvelőink kezébe kerül. Szeretném itt színjátszóinkat nyomatékkal figyelmeztetni, hogy hiba volna a nagy közönségsikerrel kecsegtető Tóték-at bohózatként elkomédiázni, mert ez a fasizmus mérhetetlen ostobaságait gyilkos gúnnyal leleplező játék lényegesen több és más a bohózatnál, a mulattató komédiánál. Minden abszurditás ellenére is nagyon reális dráma, melynek groteszk fintorai mögött ott fenekedik a fasiszta háború roppant embertelensége, a javakat megsemmisítő, lelkeket megnyomorító brutalitása. A tokiói olimpia idején egy magyar íróházaspár: Fehér Klára és Nemes László tizenhét napot töltött Japánban. A Táncsics Könyvkiadó Űtikalandok sorozatában tavaly kiadta Gésák, pagodák, titkok című tartalmas és ízes humorú könyvüket, amelynek második kiadása nemrég jelent meg. Aki az olimpia ma már jelentéktelenné zsugorodott, elavult eseményeire kíváncsi, annak talán csalódást okoz a kötet, annál több kellemes órát szerez az olvasónak, aki a Tá-, vol-Kelet legizgalmasabb országának, a „titokzatos" Japánnak évezredes múltját és mai életét, bámulatos előretörését akarja megismerni. A házaspár páratlanul jól és okosan tapint rá a ml életünktől merőben eltérő idegenre, és dicséretükre válik, hogy futtában is alaposan körülnéztek, ügyesen markoltak a sokból, a gyakran meg nem foghatóból. Sokszor felfedezésként hat, amit a tízmilliós japán főváros embersűrüs, névtelen utcáin, az áruházakban és szállodákban, gyárakban és iskolákban, ösl palotákban és pagodákban megláttak. Megszokott otthoni kosztjuk helyett ettek tengeri moszatot, tintahalat, barpa mártásban meghempergetett herkenytűket, ittak kesernyés zöld teákat gyűszűnyl csészékből, melegen kínált szakét, rízspálinkát, de volt szemük figyelni azokra is, akik az ételt és italt kínálták, kérdéseikre utánozhatatlan udvariassággal, nemegyszer diplomatikusan feleltek Az eredmény: egy értékében Randé Jenő lebilincselő Amerika-riportkönyvéhez mérhető, szórakoztató olvasmány, mely a legjobb oldaláról mutatja be az életet derűs szemmel figyelő az életet derűs szemmel figyelő Fehér Klárát és bölcselkedésre hajlamos útitársát, Nemes Lászlót. EGRI VIKTOR