Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-05 / 214. szám, szombat

ARANY­,N„EJ TT I D N T MÚLT ÉS JELEN AZ ARANY KAPCSÁN MILYEN A LEGNAGYOBB ARANYTÁRGY? TITKOS ÚTON A FEKETEPIACRA HOL JÖVESZTIK A LEGTÖBB ARANYAT? KORSÓKBAN, SZEKRÉNYEKBEN. MATRACOKBAN... N em, ez valóban nem túl­zás. Arany tényleg minde­nütt található. A talajban rejlő rézben, szénben, sőt az agyag­ban is. A tenger sós vizének minden trilllomodik része hat rész aranyat tartalmaz. A felkutatásra érdemes s a jilvesztésre alkalmas mennyi­ségben az arany kétféleképpen — egyrészt aranyrétegekben, másrészt kötetlen formában — fordul elő. Az aranyércerek tu­lajdonképpen az alapkőzetben keletkezett repedések, amelyek­be 10—20 millió évvel ezelőtt aranytartalmú kova jutott a föld mélyéből. A kötetlen formájú arany, illetve az aranymosásra alkalmas hordalék eredetileg szintén kőzetben volt beágyazva, de az errózió fokozatosan lemos­ta róla a közetréteget. Az arany­szemcséket később folyók s patakok vize görgette tovább, mlg a partokban képződött üre­gekbe jutottak. A természet minden külső hatásának ellen­álló arany az örökkévalóság csillogó tanúbizonysága. Az emberek az aranyat ké­sőbb megolvasztották, formába öntötték, majd ismét megolvasz­tották ... és ezt nagyon sokszor megismételték. Nem lehetetlen Különfélék • KÖZMONDÁS A rossz nem hiszi, hogy van­nak jó emberek. • GONDOLAT Sosem akart felelősséget oál lalni. Amikor azt állította, hogy mozog a Föld, hozzátette: Ko­pernikusz szerint. • MESE A majom egy összetört tü­körbe nézett és meglátta benne torz képmását. „Szörnyű, hogy milyenek ezek az absztrakt ké­pek" — mondta haragosan. • EPIZÓD A tanár a bolhákat tanulmá nyozza. Az egyik bolhát ráteszi egy darab papirosra és felkiált: „Ugorjt" a bolha ugrik. A ta­nár letépte a bolha lábát. Rá tette egy darab papírra és rá­kiáltott: „Ugorj!" A bolha nem ugrott. A tanár feljegyezte meg­figyelései közé: Ha letépjük a bolha lábát, megsüketül. tehát, hogyha ékszert vásáro­lunk, aranya évezredekkel ez­előtt, mondjuk, Sába királynőjé­nek nyakéke volt. Különös, hogy ez a csillogó, hihetetlenül nehéz fém minden más fémnél sokkal könnyebben kovácsolható és nyújtható. Aranyat a hüvelyk kétszázötven ezrelékével véko­nyabb lemezekké lehet kalapál­ni, és egy unciát (35,1 gramm) 50 km hosszú huzallá lehet ki­nyújtani. A mai modern aranyműves megmunkáló technikája gyakorlatilag semmiben sem kü­lönbözik attól, amit elődjei már évszázadokkal ezelőtt alkalmaz­tak. Az ókorban élt etruszkok • minden idők legkiválóbb aranyművesei — készítették pél­dául azt a napjainkig megőrzött kis vázát, amelyet 137 ezer mikroszkopikus aranygolyócs­kából formált őszibarackvirág díszít. Az arany nemcsak rendkívül tömör, hanem tartós is. Az em­berek, e kiváló tulajdonságait látva, idővel a legjelentősebb anyagi értéknek tekintették. Egy aranykocka, amelynek ol­dalhossza csupán 30 cm, több mint V2 tonna súlyú és értéke 600 000 dollár. Bár az arany általában a mél­tóság jelképe, néha nevetsége­sen furcsa célokra szolgált. Egy orosz cár például legszíveseb­ben az élő bolhákhoz hasonlóan ugráló aranybolhávai játszadoz­va űzte el unalmát. Athénban egykor a város patrónusának — Paliasz Athéné istennőnek — óriási szobra díszítette az Akro­poliszt. A szobrot tonna súlyú arany és elefántcsont öltözet borította. Az ókori aranykincs túlnyomó része eltűnt. A kairói múzeum tulajdonában van pél­dául Tutenkámen fáraó múmiá­jának csillogó drágakövekkel kirakott gyönyörű, 185 cm hosz­szú és több mint 1100 kg súlyú aranykoporsója, amelynél na­gyobb aranytárgy valószínűleg nem létezik. A z első arany pénzérméket az időszámításunk előtti 650. év körül uralkodó Gigesz lídiai király verette. Az arany­valuta őstípusának egyik olda­lát a királyi felség jelképe — oroszlán — díszítette. E pénzér­mékből ma már csupán néhány példány létezik. A gyűjtők szí­vesen fizetnek 1500 dollárt is egy-egy példányért. Kolumbusz Kristóf felfedező -útjáról Spa­nyolországba visszatérve né­hány aranyszemcsét hozott ma­gával az „újvilágból". Az Ame­rika területére behatoló spa­nyolok egyhamar rádöbbentek, hogy az újvilág aranyban s drá­gakövekben bővelkedő mesebe­li ország. A hódító hadjáratra induló Hernando Cortez, ami­kor a mostani Mexikó területén partra szállt, állítólag az oda­sereglett indiánok elé tartotta sisakját, akik színig megtöltöt­ték aranyporral. A mai Peru területére annak idején eljutott Francisco Piz­zarrónak és 180 harcosának bi­zonyára káprázott a szeme, ami­kor látták, hogy e mesebeli or­szágban aranyból vannak még a legegyszerűbb használati tár­gyak is. A következő évszázad­ban a spanyol hadihajók rajai szállították már Sevillába az Üjvilág óriási mennyiségű ara­nyát és ezüstjét. Ez az arany Spanyolországból a többi euró­pai országba is eljutott, és a szó szoros értelmében gazda­sági forradalmat idézett elő. A kereskedelem akkori csererend­szere úgyszólván egy csapásra megszűnt és a kalmárok most már csak készpénzért adták portékájukat. A földkerekség arany mezői t tulajdonképpen azok az emberek fedezték fel, akik el­sőkként találtak egy-egy arany­szemcsét. Ilyen úttörő James W. Marshall, aki 1848 januárjában Colona város közelében az Ame­rican River medréből annyi aranyszemcsét halászott ki, hogy szinig megtöltötte velük a kalapját, öt már több mint 80 ezer amerikai aranymosó követ­te, és próbált szerencsét a „vadnyugaton". Közülük néhá­nyan naponta 50 dollár értékű aranyat is találtak. Az eddig legnagyobb — 160 font (72 kg) súlyú aranyrögre — a Welcom­ne Nugget-re, Victória ausztrá­liai államban Ballarat közelé­ben 1858-ban bukkantak. A 80 évvel ezelőtt feltárt dél­afrikai aranybányák némelyik tárnája 3200 méter mélységben épült. A földkerekségen jövesz­tett aranynak csaknem 50 szá­zalékát — évente mintegy 2000 tonnát — az említett bányák adják. A második hely a Szov­jetunió, ahol a világviszonylat­ban jövesztett arany 25 százalé­kát fejtik. Korábban az Egye­sült Államok volt a legnagyobb „aranytermelő", de a jelenleg jövesztett arany mennyiségének csupán 3 százaléka származik észak-amerikai bányákból és aranymezőkről. Az olvasztott arany cseppfo­lyós halmazállapotban is jelleg­zetesen „arany színű". Az ol­vasztott aranyat szakképzelt, biztos kezű dolgozók öntik for­mákba. Az aranytéglákba soro­zatszámot préselnek, vagyis éppúgy megjelölik, mint a bank­jegyeket. J" rdekes, de furcsa is, hogy ~ minden hetedik aranytég­la a feketepiacra kerül, elsősor­ban Beirutba, Dakarba és Bom­bayba, ahol egy uncia aranyért 80 dollárt, tehát a hivatalos ár­nál 45 dollárral többet fizetnek. Az arany ma már egyetlen or­szágban sem fizetőeszköz, néhol mégis veretnek aranypénzt, hogy kielégítsék a lakosság ez irányú igényeit. A brit állami kincstár pedig összegyűjti az egy font sterling értékű angol sovereigne-ket, és busás nyere­séggel adja el ázsiai bazárok ban. Jelenleg olaszországi pénz­verdékben is készítenek ameri­kai 20 dolláros érméket (még pedig finomabb aranyból, mint amilyenből az amerikaiak készí­tik), és darabját 45 dollárért adják el „amerikai" turisták­nak. Ez azonban nemcsak tör­vényellenes üzérkedés, hanem árdrágítás is, mert csak 34 dol­lár az említett aranypénz tény­leges értéke. A gyanakvó természetű, na­gyon elővigyázatos franciák bármelyik bankban vásárolhat­nak arany pénzérméket és gyak­ran élnek is ezzel a lehetőség­gel, mert esetleges pénzromlásra számítva, így akarják megóvni vagyonukat. K öztudomású, hogy Francia­országban — korsókban, szekrényekben, matracokban — van elrejtve a földkerekségen magántulajdonban levő, — becs­lés szerint 15 milliárd dollár értékű — aranykészlet 25 szá­zaléka. ARNOŠT PRAZÄK A LEGJOBB RIPORTER! Bárhol és bármikor pontosan tájékoztat a sporteseményekről: a TRANZISZTOROS RÁDIÓ! A kiválasztáskor szakszerű tanácsot adnak az ELEKTRO-RÁDIÓ szaküzletek eladói. A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA HANGLEMEZAJÁNLATA Népdalok: EP 10049 Van nekem szeretőm — Libamáj, kacsamáj, — Hej, ez a szőke Maros — Repülj, repülj, hét­pettyes — Az utcátokban van egy széles, stb., énekel Vörös S., Szalay L. LPX 1069 Csak egy kislány van a világon — Ml füstölög ott a síkon, távolban — Megkérdeztem a virág­tól — Feketeszárú cseresznye — Jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig — Szép a ró­zsám stb., énekel Kovács A, Nyíri E. Teke­rés S. stb. LPX 10072 Magyarországi emlékek — Elrabolta a Bala­ton — Arad a Tisza — Leveles az erdő — Tisza­parti halászkunyhó — Olyan szép a mi szerel­münk — Kocsmárosné adjon bort — stb. Járóka Sándor és népi zenekara. I.PX 10070 A vén cigány — Nem tudok én néked — Temető a Tisza — A virágnak megtiltani nem lehet — Az a szép — Ezt a kerek erdőt — Megállok a keresztútnál — Selyemhajad stb.. énekel Vörös S., Utry A., Solti K., Dory ). stb. LPX 10094 Dankó Pista legszebb nótái: Daru madár — Megkondult a kecskeméti öreg templom — Né­muljon el a hegedű — Gyenge violának — Még azt mondják nincs Szegeden — Páros élet stb. énekel Vörös S., Nyíry E., Kiss K. stb. Operettek: LPX 6349 Kálmán Imre nperettrésiletek: Jöjjön velem nagysád simít járni — Éjsötét szempár — Mért éppen ő — Oh Bajadérom stb., énekel Németh M., Zentay A., Udvardjr T. stb. LPX 6551 „Marica grófnő,, címtt opersttből részletek ­Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket — Hej cigány — Kis húgom légy vidám — Szent Ha­bakuk — Szép város Kolozsvár stb., énekel Né­meth M., Zentay A., Ilosfalvy R. stb. Táncdalok: KP 7347 EP 7360 SP 343 SP 355 SP 357 SP 367 SP 371 SP 377 SP 378 SP 379 SP 380 SP 381 SP 382 Big Beat számok — Hold me — Wooly Bully — Don Quijote — Szöcske — angolul énekel Neményi Béla — Atlantls-együttes. Ambrus Kyrl legújabb számai: Bang-Bang — In San Francisco — Flowers on the wall — Hawa Naguila Nem szoktam hazudni — Csak a szerelem ének Voith Agi — Zalatnay Sarolta. Édes évek — Álmodozom a világról, ének Szte­vanovity Zorán Pókháló az ablakon — Divat a mini, ének Arad­szky László Főzi Mazi matróz lett — Nem értem a fiúkat, ének Neményi Béla — Ambrus Kyri Az otthon zöld füvén — Halk dobszó szól, ének Balacsi Béla Su-su, bolondság — szürke napok, ének Izsmán Nelly — Németh József. Ú, Márta — Légy jó amig élsz, ének Bakacsi Béla — Toldy Mária. Szervusztok régi barátok — Nem sírok ne félj, ének Zalatnay Sarolta. Majd megmutatom én — Nincs vígasz, ének Mátray Zsuzsa. Még iskolába járok — Nem volt szép tőled, ének Harangozó Teréz — Aradszky László ígérem jó leszek — Telefonon át, ének Rátonyi Róbert és Hajnalka korona 16,— 36,— 36,— 38,— 44,­44,­20,— 20,— 12,­12,— 12,— 12,— 12,— 12,­12,— 12.— 12,— 12,­12,— A hanglemezek megrendelhetők: MAĎARSKÁ KULTÜRA PRAHA 1, Václavské nám. 2. | APRÓHIRDETÉS | | VEGYES ISMERKEDÉS • Jó megjelenésű, 40-éves öz­vegyasszony vagyok. Házasság céljából megismerkednék hozzám Illő szolid férfival. Jelige. „Sízere­tet". 0-771 • Komoly, szerény, 45 éves, el­vált férfi, megismerkednek ko­moly szándékkal 45 évig komoly partnerral. Jelige: „Szép a nyár". 0-762 • Elcserélem 2-szobás összkom­fortos, melegvizes lakásomat Prie­vidzán hasonlóért Komáromban. Hármascsere Bratislavával is le hetséges. Csernus András, Prie­vidza, 1220/A-8, tel. 390-25. 0 768 ADASVÉTEL • jőkarban tartott ház, nagy gyümölcsössel, szőlővel Oroszknn eladó. 0 772 cm 1867. VIII. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom