Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)
1967-08-22 / 231. szám, kedd
A modern rajzműveszet mesterei SZÁZADUNK ELEJE a művészet pompás, nagyszerű tavasza volt. Ekkor emelkedett ismét teljes jogúvá és önálló értékűvé az impresszionisták korában elhanyagolt rajz. Az új francia rajzművészetet szemléltető nagyvonalú seregszemle értékes anyaga a párizsi Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma és több magángyűjtő tulajdona a Dosztojevszkij sori tárlati csarnokban kerül reprezentatív kiállítás keretében bemutatásra. A rajz „lényegében grafikai szellemű korunk" (B. Dórival) jellegzetes képzőművészeti megnyilatkozása. Mindig is az alkotó kendőzetlen egyéniségét, szellemét fejezte ki, s a teremtő szikra, a művészi ötlet születésének spontán jelzése volt. Kötöttségektől mentes forma, amely szabadon idézte a szándék igazát, a dolgokból, jelenségekből kielemzett, sűrített lényeget. A francia művészeti kultúra több évszázados folytonosságra tekinthet vissza. Majd világviszonylatban is vezető szerephez jut. A ragyogó szellem, a nagy hagyományokban gyökerező, egyre megújuló páratlan ízlés, s az ötletgazdagság Párizsban mintegy roppant gyűjtőlencsében összpontosul. Innen sugárzik világszerte s vonza magához a különböző nemzetek művészeit. Spanyol és Japán, magyar, cseh és német nevek sorakoznak a nagy franciák mellé. Most hallatlanul mozgalmas hét évtized termésével állunk szemtől szembe. A legrégibb mű 1897-es évjelzésű, S. Valadon tiszta vonalú aktrajza, majd Duchamp-Vlllon erős kontúrok, Maillol lendületes vonások közé fogja a női test báját. Az elemző bubizmusból ad ízelítőt Picasso csendélete. Sajnos, hiányzik Baraque értékes tollrajza, mely a gyűjteményből még országunk határán kívül tűnt el. Gromalre egy ünnepi pihenőjét élvező munkáscsaládot mutat be érzékletesen. Bissiére 30-ból való temperáján a tengerpart forró homokjából derűsen vtllanak fel a színek. Segonzac realista tollrajzzal érezteti egy ódon francia kisváros levegőjét. M. Ernst bravúros rajza költőiséggel vet papírra egy tájrészletet. A barcelonai szobrász Gonzales a frankoizmus erőszakos kegyetlenségére reagáló irtózatot és rémületet fejezi kl egy öreg nő aktvonásaiban. Zadtkine plasztikai zsenijét egyik szénrajzar jelzi. A hitlerizmustól Iszonyodó, még német nevét is levető Wols kompozíciói többértelmű formákat mutatnak. A század derekán Matisse szilárd, fehér-fekete tusrajza derűsen, szinte színesen hat. Brancusl J. Joice portréja lényegre sűrített. A nyolcvanéves Chagall a legnagyobbak egyike. „Ösi palettájának" dús színeivel, a képzelet birodalmának „szenvedélytől fűtött gazdag formáival" tölti meg Guasát. A szocialista realizmust helyesen értelmező Plgnon köl töt átírással szólaltatja meg a mindennapok valóságát. Delau nay keringeni látszó mértani idomai szivárványos színűek. F. Légér tipikus színeiben ragyognak fel egy templomablak tervel. Bazalne elvontnak ható vegyes technikájú lapjából festői táj bontakozik ki. Dodeigne hajszálfinom fonalakból szövi össze aktjait. Estéve absztrakt kompozíciójának hamvas színeivel ragad meg. Manessier Japán hatású oldott tusrajza tájélményből született. J. Schneider absztrakt kompozíciójának színkapcsolása megkapó. A Japán Zao Wou Kl leíró Jelleg nélkül könnyed, pszichológiai értékű tollvonásokkal s foltokkal szuggerálja a légkört. Hartung pasztelljetnek változó visszfényektől megvilágított hátterében feszültséget árasztó, sötét kévék ágaznak szét. A kor sokrétűségének, ellentmondásosságának, s embere bonyolult problémáinak megfelelően nem szólhatunk ma egységes stílus kialakításáról. A tiszta művészi nyelven szóló, élményt adó és ösztönző rajzok alapján leszögezhetjük, hogy a valós, látási benyomásból kiinduló festésmódtól a szélsőséges absztrakclonlzmuslg minden irányzat érvényesül Párizsban. Az elvont nem ábrázoló művészetet bizonyos fokig háttérbe szorítja az új flguráclő. Illetve konkrét tartalmú, a művész elkötelezettségétől áthevített megnyilvánulások. BARKÁNY JENÖNÉ „Gyógyulást egymásnál találunk" ISMERETES, hogy már a középkorban is, majd azóta, különböző változatokban, kedvelt irodalmi műfaj volt a test és a lélek vitája. Mi elsődlegesebb, mi fontosabb: az életszükségletek kielégitése-e vagy a gondolatok és érzelmek ápolása, csiszolása? Ez a középkor óta húzódó vita később — tudvalevőleg — a materializmus és az idealizmus ellentétében öltött újra testet, s talán csak nap. jainkban^ oldódik majd fel új szintézisben. Ilyen és hasonló töprengések egy márványtábla előtt villannak föl benned. Állsz Karlovy Vary- egyik sziklafalánál, s a hely szelleméből ihletetten tűnődve olvasod az egymás mellett sorakozó márványlapok vegyes értékű szövegeit: E különös és ritkán látható természeti antológiában Goethe elégikus verse jól megfér Jungmann szárnyaló ódatöredékével, Dlonise román archimandrita könyörgése a hálás szlovák hazafiak nyilatkozatával, de lám, egyszercsak, a sor végén, magyar szavak lepik meg az olvasót. Egy vers szövege ez, sajnos, bűnösen rossz versezeté, amelyet a késői Arany-epigonok elviselhetetlen modorában „Baltazár püspök", vagyis Baltazár Dezső debreceni protestáns püspök Irt 1933-ban, hálából a gyógyító vizekért, a jótevő kúráért. Hídba ellenség a lelki világunk, Testünkre gyógyulást egymásnál találunk. Ki merem mondani — ha halok, ha élek —: A test fellebb viszi olykor, mint a lélek. Gőggel számít az ész, Isten ellen rég vét, Hős szivek ösztöne hozza el a békét. Szép Karlsbadba főttem, bús halálra váltan, Varázsos kútfőin gyógyulást találtam. Karlsbad, 1933 Az alkalmilag verselő püspökköltő dillettáns művecskéje bárgyúságában ls meghat; mintha arra Intene, hogy a verses forma már eleve őszinteségre: a belsőbb, mélyebb, Igazibb emberi lényeg fölvillantására késztet. Hiszen a „költő" itt arról vall, amiről nem szólhatott nyíltan sem püspöki mivoltából, sem a két háború közti Magyarország felsőházának tagjaként. Először is megtörten Ismeri el, hogy a test és a lélek (vagyis az anyag és a szellem) évszázados viszályában a „testé", tehát az anyagé az elsőbbség; „a test fellebb viszi olykor, mint a lélek". Másodszor pedig — és számunkra filozófiai vitánál is sokkal tanulságosabban — az a fölismerés kap hangot e sajnos (Ismétlem) nagyon rossz versben, hogy a „lelki világunk" Hálás emlékezésül Baltazár püspök ellenséges indulatait, vagyis ez esetben a nemzeti gyűlölködés, nacionalizmust, sovinizmust ellensúlyozhatja a test nyomorúságának gyógyítása. Eljön egy pillanat, amidőn szertefoszlik, semmivé válik a mondvacsinált gyűlölet, s az ember a vélt ellenségeinek földjén és e föld természeti javainak hatásától reméli (és talál is) enyhülést az elsődleges bántalmakra. Bizonyára e gondolatot kívánja jelképezni a püspöki versezet fölé vésett és a csőrében olajággal szárnyaló békegalamb ls. KARLOVY VARY, lám, már a múltban ls önismeretre tanított. Nem szétválasztotta, hanem egymáshoz közelitette az embereket. Ma ls összekötő, népek, nemzetek, egyének barátságának egyengetője. DOBOSSY LASZLÚ Automatizált síénéqető boksák Már csak az idősebb nemzedék emlékezik az erdőkben csendesen füstölgő szénégetőboksákra. A faszénégetés ősrégi eljárás. Az emberek hosszú Ideig úgy nyerték a faszenet, hogy sátorszerű, agyagos földdel, gyeptéglával borított dombocskában égették el a fát faszénné. Ez az eljárás már teljesen elavult, mert semmi egyebet nem tudunk ezen az úton termelni, mint faszenet. Igaz, faszénre szükség van továbbra is. Számos iparág nem nélkülözheti. Faszenet használnak elsősorban a kohók, a szerszámgépgyárak, a lőporgyárak és a szénkéneggyárak. Egyes helyeken még mint háztartási tüzelőszer ls szerepel, a tűlevelű fákból készülő faszenet pedig nemesacélok gyártásánál alkalmazzák. Hazánkban a Hnúšťa-Likíer-1 vegyiművek foglalkozik a faszén gyártásával. £vi termelése meghaladja a 10 000 tonnát. Ez az üzem látja el faszénnel egész népgazdaságunkat és nagy menynylséget szállít belőle számos tőkésországba ls. Az itt gyártott faszén minősége kiváló, ami főleg a korszerű falepárlásl módszernek köszönhető. A fal ©pártós Említettük, hogy a boksás szenesltésnél csak faszenet nyernek, a többi termék a levegőbe illan. A modern faszéngyártás ezért falepárlóban történik. Itt a faszén úgynevezett retortában készül — ezért retorta-faszén a neve —, de ugyanakkor visszamarad a falé, amelynek mintegy 10 százaléka ecetsav, 6 százaléka fakátrány és 2,5 százaléka nyers faszesz. Ennek a három alkotóanyagnak a szétválasztása és desztlllálösa, majd további feldolgozása a falepártás és a hozzá kapcsolódó vegyi eljárások feladata, amelyek során több százra menő különféle terméket kapunk. A fakátrány tetőszigetelési, telítési célokra alkalmas, főleg épületfákat és hajófákat telítenek vele, hogy megvédjék a víz, a nedvesség káros hatásaitól. A fakátrányból további desztillálással értékes fertőtlenítőszert, úgynevezett kreozotot kapunk, valamint több fontos gyógyszer alkotórészét. A faszesz ugyancsak igen sokféle vegyi gyártási eljárásnak az alapeleme. Mint fontos oldószer nélkülözhetetlen segédanyag, de különböző festékek, gyógyszerkészítmények is faszesz segítségével készülnek. Kiinduló anyaga a formaldehid gyártásának — amit 40 százalékos vizes oldatában formalin néven Ismerünk — és a formaldehid segítségével ismét továbbbl vegyi anyagokat, különösen cserzöanyagokat állítanak elő. A formalin és származékai pedig értékes fertőtlenítőszerek, s a műanyaggyártásban is nagy szerepük van. A falepárlás másik két fontos származéka a metilacetát és az aceton. Mindkettő kiindulópontja további fontos vegyi gyártmányoknak. Az aceton különböző lakkok, aztán a nltrocellulóz és az acetiléngáz oldószere. A metilacetát segítségével altatókat, lázcsillapítókat állítanak elő, hogy egy ismertebb gyógyszert említsünk: az aszpirin is acetilszalicilsav, tehát a falepárlásnak egyik végső terméke. Végül a falepárlás egyik átmeneti termékével, az ecetsavval ls érdemes foglalkoznunk. Használják az ecetgyArtásban; vegyi származékai közül fontosabbak a különböző festékek — ólomsárga, ólomfehér —, az ólomvíz néven ismert orvosi borogatószer stb. Megfelelő eljárással — amely eltér a rendes falepárlástól — a fából cukrot is lehet előállítani, csak a gyártás költséges. Svájcban a második világháború alatt, minthogy a hadviselő országoktól cukrot nem tudtak vásárolni, nagyobb mennyiségben gyártottak fából cukrot. A fa további ajándékai A Hnúšfa-Likier-1 vegyigyárban a közel százmilliós beruházással felépített falepárló retortából kikerülő anyagok számos további termék gyártását is lehetővé teszik. Valamennyinek az ismertetése sok helyet foglalna el, ezért csak a legfontosabbakról emlékezünk meg. A cementálás olyan kohászati eljárás, amellyel a kis széntartalmú, lágy acélok felületén nagyobb széntartalmú, keményebb és ellenállóképesebb 1— 2 mm vastag felületi réteget alakítanak kl. A cementálandó darabokat tűzálló acélszekrényben eementálószerbe (szén leadására képes anyagokbaj ágyazva 880—940 C fokra Izzítják. A falepárlás során keletkező anyagból cementálóporokat gyártanak, amelyek sokkal hatásosabbak, mint a gáznemű vagy cseppfolyós cementálószerek. Egy óra alatt 0,12— 0,15 mm vastag réteget hoznak létre a munkadarabokon. A paraforntaldehid mint fehér poranyag kerül kl a gyárból, érezni rajta a formaldehid csípős szagát. Műanyagok gyártására használják, szerves szintéziseket tesz lehetővé a fényképészett iparban, ahol a lemezeket és fényképészeti papírokat ls ezzel keményítik. (d- M Tanu!ékony-e az élettelen anyag? A TUDÁS ALAPJA az emlékezőtehetség. Emlékezés nélkül tetteink tudatlanok volnának. Születésünktől fogva regisztráljuk érzékszerveink segítségével a környezetből felénk Irányuló hatásokat, összekapcsoljuk őket, tanulunk. Bemegyünk a péküzletbe és vásárolunk két zsemlét. Kell ehhez tudás, emlékezőképesség? Éhesek vagyunk — ez velünk született reflex. De hogy ezen segíthetünk magunk is (a kisgyermek például sir), az a tapasztalat, másképpen az emlékezet, tudás dolga. Hasonlóképpen nem tudtuk születésünkkor — tehát megtanultuk és emlékezünk rá —, hogy a zsemle ropogós, jó Ízű, a péküzletben kapható, harminc fillérbe kerül, két zsemle ára kétszer harminc, azaz hatvan fillér stb. Ebből a mindennapi példából láthatjuk, hogy még a legegyszerűbb tetteinkhez is szükség van az emlékezetre. De ml voltaképpen az emlékezőtehetség? Érzékeink segítségével tudomást szerzünk a körülöttünk történtekről. Ezeket az impulzusokat az agyunk raktározza el, éspedig minél gyakoribbak és intenzívebbek a benyomások, annál mélyebben, erősebben. Ezt a képességet egyes kutatók az óriás molekulájú anyagok átalakulásával, mások elektromos impulzusok hatására történő rétegváltozásokkal magyarázzák. Valószínűleg több komponens együttes hatásáról van szó. Impulzusok hatására történő rétegelváltozások előfordulnak azonban szervetlen anyagokban ls. Tud tehát a szervetlen anyag ls tanulni, emlékezni? Ha a gyúrható lágyságú, képlékeny agyagba mélyedést csinálunk, majd újból kisimítjuk úgy, hogy kívülről semmilyen különbség se látszódjék, az agyagban mégis megmarad a benyomás „emléke". Ha az agyagot kiégetjük, a mélyedés újból előlép, mégpedig annál jelentősebben, minél többször volt azon a bizonyos helyen benyomva. A benyomás a belső mlkrokristályok átrendeződését vonta maga után, s ez az utólagos kisimítás után is bizonyos fokig megmaradt. Hogy mennyire, az egyebek között az agyag részecskéinek nagyságától is függött. Az agyag tehát „tanulékony" volt. Hasonló eredménnyel járt a békák Idegeinek (élő anyag) vizsgálata. Kiderült, hogy az idegszálak rétegszisztémákból állanak, amelyek az Idegen átfutó elektromos Impulzusok hatására megváltoznak, és így képesek az elektromos információk rögzítésére. A két példa összehasonlításából kitűnik, hogy az élő és az élettelen anyag hasonlóan reagált az impulzusokra. Ezzel összefüggésben érdekes kísérletről számol be dr. Weiss müncheni professzor, amelynek során a „múlt" bizonyos vegyi reakciók Irányát is meg tudta határozni. Egy óriás molekulájú anyaggal, az n-Dodecylammonlum-Alglnáttal kísérletezett, amely képes környezetéből vizet. Illetve alkoholt felvenni. Hogy e kettő közül melyik folyadékot használja fel, az a „múltjától", mondhatnók, a tréningjétől függ. Ha az anyaghoz néhányszor csak alkoholt juttatunk, az később akkor ls az alkoholt fogja előnyben részesíteni, ha ugyanakkor jóval több víz ls fog rendelkezésére állni. Az „emlék" két-háromszori „tanítás" után csak néhány percig tart, de tizenegyszeres ismétlés után már kb. két évigl Pontos vizsgálatokkal kimutatták, hogy az alkohol vagy a víz hatására az óriás molekula rétegformája különböző módon megváltozik és az információk ezen az alapon rögzítődnek P. G. A legnagyobb aerodinamikai alapút Az USA-beli Atlanta városa mellett létesQlt ez a szokatlan méretű kísérleti alagút, amelyet a Lockheed társaság helyezett üzembe. A repülőgépek mozgása közben fellépő légáramlatok és egyéb aerodinamikai Jelenségek vizsgálatára szolgáló épület több mint 111 méter hosszú és 36 méter széles. A légáramlást egy csaknem 12 méter átmérőjű légcsavar hozza létre, amelyet 9000 lóerős motor hajt. Az új alagútban két vizsgálóhely van a helyből felszálló repülőgépek számára. 1967. VIII.