Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-15 / 224. szám, kedd

Eredeti, korszerű művészet Magyar iparművészek kiállítása Pňgában NEM MÚLIK EL HÉT ANÉL­KÜL, hogy a sajtóból és más hírforrásokból ne értesülnénk arról, hogy a cseh üvegipar ter­mékei, elsősorban az iparművé­szek kezéből kikerülő alkotá­sok, a világ különböző országai­ban kivívják az emberek csodá­latát. Az állandó kereslet és a nemzetközi kiállításokon nyert arnyérmek bizonyítják, hogy nem túlzás, ha az üvegiparművészetben Csehszlovákiát nagy­hatalomként emlege­tik. Jablonecban, Kar­lovy Vary-ban, Želez­ný Brodon és Prágá­ban szinte egymást érik a művészi üvegki­állítások, amelyeken az „üveg szerelmesei" felvonultatják alkotá­saikat, dokumentálva, hogy érzékeny művé­szettel mi mindent le­het „elővarázsolni" az üvegből. Ezért nem érdekte­len, hogy a csehszlo­vák fővárosban mi­ként fogadják a szak­emberek a külföldi üvegiparművészek ki­állításait. Legutoljára, augusztus elején, a prágai Obecný dúm kiállítótermében Sza­bó L. Erzsébet magyar üvegiparművész mutatkozott be alkotásaival a cseh közönség­nek. Szabó L. Erzsébet a ma­gyarországi üvegiparmüvészet legmarkánsabb képviselője. Te­hetsége és páratlan szorgalma számos hazai és nemzetközi el­ismerést hozott számára. Az el­ső nagy nyilvános elismerésben 1957-ben részesült, amikor a bu­dapesti Ernst Múzeumban ren­dezett iparművészeti kiállításon csiszolt üvegkészleteivel nyert első dijat. A művésznő alkotá­saival részt vett több külföldi kiállításon, a többi között Moszkvában, Stuttgartban, Len­gyelországban, Bulgáriában stb. Alkotásaiban egyre jobban meg­nyilvánul egyénisége, eredeti művészi felfogása. Művészeté­nek érlelődése során megis­merte az üveggel való munka minden csínját-bínját. Alkotási skálája széles: magabiztosan és nagy hozzáértéssel készít soro­zatgyártásra alkalmas asztali készleteket, világító testeket, sőt művészi térelválasztó fala­kat is. A színes hutaüvegből ké­szítet tárgyai művészi eredeti­ségükben utánozhatatlanok. A művésznő az 1959. évi budapes­ti IV. Országos Iparművészeti Kiállításon bemutatott alkotá­saival ismét eredeti, művészi kiforrottságáról tesz tanúbi­zonyságot. 1960. április 4-én a Munkácsy-díj III. fokozatával tüntetik ki. A PRÁGAI KIÁLLÍTÁS meg­nyitását követő napokban volt alkalmam beszélgetni Szabó Er­zsébettel. Megtudtam tőle, hogy külföldi tanulmányútjai során hat hónapig dolgozott a cseh üvegipar központjaiban, ahol el­sősorban a formatervezést és a hutaüveg technológiáját tanul­mányozta. „Erre a prágai kiállításomra vagyok a legbüszkébb" — vá­laszolja kérdésemre. Ez a büsz­keség jogos ls, mert a cseh üvegiparművészet ismert szakte­kintélyei is nagy elismeréssel nyilatkoznak a művésznő tehet­ségéről, alkotásairól. VÁCLAV PLÁTEK professzor, a prágai Iparművészeti Főisko­la üvegiparművészeti előadója pl. így nyilatkozott Szabó Er­zsébet művészetéről: „A csehszlovák üvegiparmű­vészeti körökben Szabó L. Er­zsébet neve már ismert, úgy tartjuk nyilván, mint figyelem­re méltó intelligens alkotót. Ez a kiállítás meglepetés szá­munkra, mert szemmel látha­tóan bizonyítja, hogy a művész­nő az elmúlt két év alatt sike­resen hódította meg az üveg művészi formálásának újabb te­rületeit. Látszik, hogy Szabó L. Erzsébet alkotómunkájában az üvegiparművészet legidőszerűbb problémáinak megoldására tü­lekszik. Nagyra kell becsülni azt a tényt, hogy Szabó L. Er­zsébet a tmtaüveg művészi for­málási terén eljutott egy vég­telenül kultivált, érett és kifi­nomult művészi kifejezésig. De­koratív jellegű alkotásai utá­nozhatatlanok. Művészete ere­deti, egyéni művészet. Alkotásai külsőleg nem emlékeztetnek a cseh üvegiparművészetre — de azonosság mutatkozik az alko­Szabó L. Erzsébet üvegcsiszolás közben tás szellemében, modern irány­vételében!" A kiállítást, amelyen a kö­zönség részletesen tanulmá­nyozhatja és gyönyörködhet Szabó L. Erzsébet 160 alkotásá­ban, nagyszerűen kiegészítik Lila füles üvegkancsó Szuppán Irén gobelinjai, ame­lyek ebben a kiegészítő funk­cióban is kiválóan dokumentál­ják a magyarországi iparművé­szet igényes színvonalát. Fiaskó EZ A KIÁLLÍTÁS, amely a két főváros, Prága és Budapest kulturális együttműködésének eredménye, a prágai augusztusi melegben kellemes, üde szellő­ként hat — aki látja, öröme te­lik benne. S. M. Mit kell tucfni a paprikáról í A botanikusok a Capsicum nevet adták neki. A magyar nép törökborsnak és pogányborsnak is nevezi. A burgonyafélék családjába tartoző egyik legfontosabb zöldség- és fűszernövé­nyünk. Űshazája Közép-Amerika, Európába 1500 körül került. Hazánkban a fűszerpaprikát a török hódoltság után, a cseme­gepaprikát a 19. század kezdetén kezdték rendszeresen ter­meszteni. Ma az egyik legeiterjedtebb fűszernövényünk, amely jellegzetes Izével és ismert vörös színével nagy közkedvelt­ségnek örvend a szakácsművészetben. Közelebbről nem kell bemu­tatni. Mindenki ismeri változa­tos, felfújt bogyó alakú termé­sét, amely rendszerint sárgás­fehér, vagy zöld, éretten pedig piros. A fűszerpaprika termése hosszú csövű, sötétzöld, megér­ve sötétvörös színű. Nemcsak nálunk, hanem úgyszólván vala­mennyi meleg nyarú, kontinen­tális éghajlatú országban ter­mesztik, kisebb-nagyobb mór­tékben. A meleget és a vizet nagyon kedveli, ezért hazánk legdélibb, legtöbb napfényben bővelkedő részén érzi magát a legjobban. Magyarországon fő­leg Kalocsa és Szeged környé­kén termesztik a legtöbb fű­szerpaprikát. A növénytan egyébként mintegy 30 paprika­fajtát különböztet meg, legis­mertebb a nálunk is ismert pap­rika — a Capsicum annuum. A fűszerek szerepe A mindennapi életben gyak­ran szó esik a fűszerekről, ám­de ha választ kellene adnunk a kérdésre, mi is voltaképpen a fűszer, sokan zavarba jönné­nek. Fűszernek a növények azon részelt nevezzük, amelyek hatóanyagaikkal ételeinket kel­lemes ízűvé, kívánatos színűvé vagy különleges zamatúvá te­szik. Illó olaj, valamint zamato­sitó és csípős ízű hatóanyagaik révén érik el ezt a hatásukat. A fűszerek nemcsak kellemes ízt és illatot adnak ételeinknek, de fokozzák einésztőszerveink mű­ködését ls. A legtöbb fűszernövény a ter­mésében vagy a virágjában hal­mozza fel a zamatanyagokat. De vannak olyan növények is, ame­lyek a leveleikben, a gyökerük­ben vagy éppen a kérgükben tárolják ezeket. A ml legérté­kesebb és legegészségesebb fű­szerünk éppen a paprika. Csí­pőssége mellett védőanyagokat is tartalmaz. Tulajdonságait fő­leg a színező anyagok: a kap­szantln, a kapszorubln és a ka­rotín határozzák meg. Csípőssé­gét a kapszaicln nevű anyag okozza, amely ízleléssel még milliószoros hígításban is érez­hető. A fűszerpaprika gyártása A kereskedelemben édespap­rikát és csípős paprikát külön­böztetnek meg. Az első kisebb mennyiségű kapszaicint tartal­maz, az utóbbi nagyobb meny­nyiségben tartalmazza azt. A paprika vörös színét olyan vö­rös és sárga festőanyagok ke­veréke váltja kl, amelyek roko­nok az A-vitaminnal. Az őrölt paprika annál értékesebb, mi­nél több festőanyagot tartalmaz, és minél kevésbé csípős. A szí­nező anyagok a vízben nem ol­dódnak, a zsírban azonban Igen, és azt szép piros színűre festik. A fűszerpaprika gyártása nagy figyelmet igényel. A lesze­dett pirospaprikát kocsányán keresztülfúrva, fonálra fűzik. Az így nyert füzéreket pajtákban — kistermelők pedig a házak ere sze alatt — tárolják. A füzérek­ben a paprika kiszárad és utó­érésen megy keresztül, értékes festőanyagtartalma növekedik. A paprikamalomban először a csumát távolítják el (cslpedés), majd a csöveket kb. korona nagyságú darabokra összezúz­zák (döngölés). Az így nyert félterméket a gyengébb minő­ségű paprikaféleségek gyártása esetén közvetlenül az őrlőkö­vekre öntik. Jobb minőségű pirospaprika gyártása esetén viszont ebből a féltermékből még a magvakat is kirostálják, mosógépekben víz­zel kimossák belőle a kapszai­cint, majd a paprikabőrhöz megfelelő arányban ismét ma­got kevernek. A magban levő olaj az őrlemény színét mélyebb tónusúvá és tüzesebbé teszi. A félterméket rovátkolt kopárok között őrlik, többszöri visszaön­téssel, minden alkalommal szo­rosabbra állított kopárok között. Az utolsó kő az ún. pirosító kő. Egészséges-e a fűszerpaprika? A fűszereknek fontos szere­pük van az ember táplálkozásá­ban, bár nem szolgáltatnak a testnek tápanyagokat. Aromati­kus ízükkel és illatukkal ugyan­is javítják az étel izét, előse­gítik a gyomornedvek kiválasz­tódását és a jobb emésztést. A fűszereknek a táplálkozásban főleg az a jelentőségük, hogy közvetlenül hatnak a szagló és Ízlelő idegekre, és reflexszerűen befolyásolják az emésztőnedvek fokozott kiválasztódását. Az aroma- és az ízesítő anya­gok egy részét megtaláljuk a nyers élelmiszerekben is, má­sok viszont csupán az étel el­készítése közben keletkeznek vagy válnak jellegzetessé, illet­ve főleg fűszerezés révén jut­nak az ételbe. A fűszerek hatá­sának tudományos kutatása csak kezdeti stádiumban van, hiszen az emberi szervezetre ki­fejtett hatásukat kísérleti álla­tokon bajosan lehet vizsgálni. Az orvosok megállapítása sze­rint a fűszerek nagy része, te­hát a paprika is, elősegíti a nyálképződést, és egyúttal növe­li a nyál enzimtartalmát, az utóbbi pedig meggyorsítja a ke­ményítő emésztését és a gyo­mor kiürülését. Fűszerek hatá­sára az egész emésztési folya­mat könnyebbé válik, és meg­gyorsul. A fokozott nyálképző­dés ezenfelül megtisztítja a szájüreget az ételmaradéktól, a mikróbáktól, és megakadályoz­za a fogak romlását. Egyes fű­szerek (a paprika, torma, fok­hagyma) az antibiotikumhoz hasonló hatást fejtenek ki: mesterséges táptalajon meggá­tolják a baktériumok szaporo­dását. H. Glatzel arról számol be a Medizinische Klínlk című lap­ban, hogy közvetlenül evés után a vérben rohamosan csökken a mellékvesék kérgében keletkező hormonok szintje, pedig ezek­nek a hormonoknak fontos sze­repük van a mikrőbák elleni harcban, a sztressz-állapotok leküzdésében és a szervezet egyéb testi és szellemi megter­helésének leküzdésében. Részt vesznek a szervezet vódőreak­cióiban Is. A szerző véleménye szerint a fűszerezett ételekkel a hormonszint csökkenését tneg lehetne akadályozni. Döntő jelentőségűek lehetnek a fűszerek a vérkeringési szer­vek szempontjából is: csillapít­hatják a fokozott szívműködést (a nehezen emészthető ételek fogyasztása után), és csökkent­hetik a trombózis-veszélyt. Ártalmatlanok e tehát a fűszerek? Lényegében igen. 3izo­nyos fűszerekkel növelhetjük egyes szerveink teljesítő képes­ségét, és szabályozhatjuk azok működését. A fűszerek helyes megválasztásával fokozhatjuk szervezetünk ellenállóképessé­gét. De csak mértékkel szabad fogyasztanunk. Ha ugyanis hosszabb ideig mértéken felül és főleg erősen izgató fűszere­ket használunk (paprika, feketebors, ecet, mustár), ezek mág az egészséges embereknél is gyomor- és bélhurntot okn^fcn!­nak. DÓSA JÓZSEF AUTÓEXPRESSZ Az USA-ban éveken át sok tízezer közeli és távlati tervet és megoldást dolgoztak ki a vál­ságba jutott közlekedés megsegítésére. Ezekhez nemrégiben újabb terv csatlakozott: a RRollwary­pálya, egy autószállító gyorsvasút terve. (A szó­kezdő RR nem sajtóhiba: RR az USA-ban a vas­út, rallroad, közhasználatú rövidítése.) A kezdeményező cég a városi közlekedés te hermentesítését tűzte ki célul. A na'gyobb vá­rosok egymás közötti közlekedésének 90 száza­léka személyautókon bonyolódik le, s az utasok természetesen autón folytatják útjukat a város központjába ls. Hogy ez mit jelent a járművek­kel amúgyis túlzsúfolt belvárosi járműközleke­dés számára, azt nem kell részletezni. A RRollway-pályaudvarokat a külvárosokba épí­tenék, ahonnan jól megszervezett autóbuszjára­tok továbbítanák az utasokat a város központjá­ba, miközben az autókat a parkolóhelyen he­lyezik el. A RRollway tulajdonképpen sínpályán gördülő, hatalmas vonat. A vagonok szélessége több mint 7 méter és csaknem 39 méter hosszúak, a kerekek nyomtávolsága pedig 5 és Vi méter. Egy-egy vagon 12 autószállító fülkére oszlik, 6 et kocsi elejében, 6 a kocsi farában van. Az uta­soknak nem kell a saját kocsijukban ülve utaz­niuk; klimatizált, kényelmes ülőhelyekkel ellá­tott utasfülkék állnak a közönség rendelkezé­sére. Megérkezés után kinyílnak a vagon oldalán levő tolóajtók. Az autók „kiszállhatnak" a vo­nalból, azaz először egy széles, aszfaltozott út­szakaszra, majd az autópályára hajthatnak. Az elképzelések szerint gázturbina-hajtással vagy elektromos hajőmüvel ellátott vonat hala­dási sebessége óránként 250 km lesz. A terv megvalósításának legfőbb akadálya a költséges sínek építése, s nem utolsósorban az útvonalak kiválasztása. A Tssla Lanskroun elűktrujiiíjs aUaireszel nélkül bajosan tudnánk elképzelni a rádió­adókat, a tv-készülékeket, a rádiókészülékeket, a távközlő eszközöket, az orvosi és mérőtech­nikát vagy az elektronikus számítógépeket. A vállalat 1500 hazai és számos külföldi vál­lalat számára szállítja készítményeit. Nemré­giben bevezették a miniatűr ellenállások szalagba való csomagolását, ami megkönnyíti (elhasználásuk gépesítését. 1967. VIII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom