Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-11 / 189. szám, kedd

A Moldva-parti tárlattermek híres vendégei Prágába szinte egyik napról a másikra berontott a paraszti nyár. Lángbaboritotta pipacsaival a peremnegyedek, Hloubétín, Libeií, Spojrilov kertjei közé besurranó gabonatermő földszalagokat s a petfíni domboldal meg a Szemlnaristák kertjének friss szénaillatával elárasztotta a folyóparti sétányokat, a Kampát, a fényárban úszó Szláv szigetet. Akaratlanul is Szabó Lőrinc sorai jutottak az eszembe: „Szénásszekér ment át az éjszaka a városon, az utcákon, fehér holdfényben, — óh hogy felfigyeltek a fülledt házsorokl Hogy nyújtóztak és sóhajtoztak a roncs körúti fák .. .1" Sajnos, ezúttal a szénásszekér elmaradt, s francia, német, orosz és angol, bolgár, magyar és amerikai turisták ezreit röpítő Citroenek, Fiatok, Mercedesek, Skodák, Volgák özönlötték el az aranyos város utcáit, tereit. A Moldva-parti tárlattermek híres vendégelt mindez nem zavarta. A német Käthe Kollwitz, a francia André Masson, az Amerikában élő spanyol Salvador Dall és az egykori olasz kényszermunkásból szobrásszá előlépett Wander Bertoni alkotásai, a városban uralkodó kavargás ellenére is lekötik a nézők figyelmét, elbájoljak a tárlatlátogatókat. Tiszteletadás Käthe Kollwitznek Käthe Kollwitz születése 10X évfordulója alkalmából a prágai Nemzeti Galéria Vacek-téri tárlattermében rendezték meg a szerény, de igen magas színvonalú és értékes emlékkiállítást, amely a nagy német forradalmár művésznő grafikai alkotásának legjavát mutatja be. Ügy tűnik, van abban valami törvényszerűség, hogy a grafika kiváló művelői között igen sok olyan művészt találunk, aki nemcsak a művészetben, hanem az életben ls a fennálló társadalmi rend bírálója és rombolója. Emlékezzünk csak a mexikói, vagy a kínai grafikára, Frans Massereel, Derkovits Gyula, Koloman Sokol és még jőnéhány társuk harcos, fekete-fehér művészetére. Soraikban előkelő helyet foglal el Käthe Kollwitz, aki nyíltan kijelentette: „Igen, művészetemnek célja van. Én hatni akarok ebben a korban..." És Käthe Kollwitz, egy szabad elvű jogász és szabad protestáns egyházközség prédikátorának ivadéka, harcba indult a nyomor, az igazságtalanság, a háború borzalmai ellen. 1891-ben férjhezmegy egy dr. Kari Kollwitz nevű berlini filantrop orvoshoz, aki Berlin északi munkásnegyedében rendel és így a tehetséges Käthe közvetlen közelről figyelheti meg a szegények nélkülözéseit, szenvedéseit. Élettapasztalatai és olvasmányai [Zola, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij és Gerhart HauptmannJ tudatosították benne a hovatartozás eddig csak ösztönös érzését, és amikor 1893-ban megtekinti Hauptmann drámáját, a lakácsokat, azonnal nekilát a hat lapból álló Takácsok felkelése című grafikai ciklusnak. A tárlaton látható hat lapon egyszerű és széles vonalakkal, sötét foltokkal jellemzi a takácsok nyomorúságos életét, a reménytelenséget, majd az egyre fokozódó gyűlöletet az elnyomókkal és a kizsákmányolókkal szemben. Legsikerültebb ciklusa azonban a hét lapból álló Parasztháború, amelyben rézkarc technikájának tökéletességét is bemutatja. Formájával és mondanivalójával, művészi erejével valóban a német történelem e szomorú fejezetének megörökítése Jelenti életművének csúcspontját, noha a munkanélkülieket, az éhező gyerekeket, a szenvedő anyákat, a háború ellen tiltakozó asszonyokat rögzítő lapjait is igen magasra kell értékelnünk. A harminchat grafikai lapot tartalmazó prágai kiállítás nemcsak Käthe Kollwitz művészi nagyságát, mély emberségét, hanem egyben harcos, szocialista humanizmusát, a német forradalmi munkásosztályhoz tartozását is hangsúlyozza, me lyet 1924-ben a szovjet kormány egy meghívássai ls értékelt. Az Októberi Borradalom 10. évfordulóját Käthe férjével együtt Moszkvában ünnepelte. Käthe Kollwitz Hitler uralomra jutása után kénytelen kilépni a művészeti akadémiáról, 1936-tól pedig a német táriattermekből is kitiltották. Elvonultan él, bizakodva a szebb holnapért és a szabad emberért harcoló erők győzelmében, de ahogyan azt egy-két Jelenlévő művén is láthatjuk (Az asszony a halálra bízza magát, Halál kislánnyal az ölben...), a halál gondolata mint téma is viszszatér az elfáradt, magányos, öregedő Kä thehoz. André Mosson, az absztrakt impresszionista A Vlncenc Kramár nevét viselő galériában a francia André Masson képeitől búcsúztam. Lehet, hogy valaki furcsának véli majd az alcímet, amely valójában az is, mivel e megjelölés Masson egy átmeneti, hábo. rú utáni alkotószakát jellemezheti csupán, amikor óceánon túli emigrációjából hazatért és Aix en Provenceben, Cézanne szülővárosában telepedett le, és az ebből az időszakból származó vásznai a színek vidám kavargása közepette a külső vi lág közvetlen, de ugyanakkor minden utánzástól mentes áb rázolásával lepik meg a nézőt. Ábrázolási módjának spontáné; tása azonban eleve kizárja azi, hogy a látható szinte tudományos felmérésére törekvő Impresszionistákhoz soroljuk. És nem nevezhető kubistának sem, sem pedig valódi szürrealistának, mivel André Masson mindenkor a saját útját járta. Ezt különben a tárlaton az egyes számmal ellátott Sír a tenger parton című festménye is bizonyltja, amelynek kubista architektúrájából a múltban átélt szenvedések és a gonosz jövőtői félő s egyben embertársait féltő művész gondja szól hozzánk. A Picassóra emlékeztető Mitológiai corrida pedig Fran co, Hitler és Mussolini vérebei nek szemtanúként átélt vérengzése ellen agitál, akárcsak az 1939-ben festett Thesens története. Wander Bertoni embersége Mint 18 éves „idegen-munkást" küldték Hitler megbízottjai Wander Bertonit az Ostmark fővárosába, Bécsbe. A véletlen fedi fel nagy tehetségét és a bécsi képzőművészeti akadé mián Votruba professzor tanít ványa lesz. Nagy sikerrel m u tatkozik be új hazájában és külföldön egyaránt. Tökéletes ura a formának és az anyag nak. Számára mindegy, hog> műmárvánnyal, sárgarézzel, fá val, vagy bronzzal dolgozik. A felületet Benvenuto Cellini finom pontosságával munkálja meg, mondanivalójával pedig magát az életet fejezi ki. A kiállítás fénypontját kétségtelenül a Pomona gyümölcsei cimfl ciklusának a mediterán ember napsugaras élet öröméről beszélő, négy remek beszabott szobra képezi. A To temjeimnak elnevezett plaszti kasorozatban, ahol a fa válta kőzik a bronzzal és a homok kővel, a Krucifix, az oly gyak ran megfeszített emberi gondolat tragédiájáról vall, míg az Imagináris ábécé fémbetűi a játékos kedv mellett a geometriai formák pontosságát is hangsúlyozzák. Ám előkelő helyet fog. lalnak el az ún. apró plasztika egyes alakjai is, mint példáu a Gitáros, a ligetek Panját figyelő Fekvő pásztor és a Con certo magukba mélyedt zenészei. Wander Bertoni a második világháború poklában tanulta meg, hogyan kell a dudát, a művészet és az emberiesség dudáját fújni. Ezért maradt meg humanistának, ezért közeli számára minden emberi, s éppen ezért váltanak ki szívmelengető érzést formáikkal Hans Arp és Henri Moore vonalaival rokonságot tartó szobrai és plaszti kái. BARSI IMRE mtmm A repülő csészealjak inváziója! Már a második világháború tdején látni vélték őket a pilóták. Furcsa fényképződmények voltak, amelyek rángatódzó mozdulatokkal repültek, majd hirtelen eltűntek. Néha körülhatárolt alakúnak látszottak, de sohasem hasonlítottak repülőgéphez. Az amerikalak „fú-vadászgép" néven emlegették őket, és az ellenség kísérleti repülőgépeinek vélték. A németek és a japánok ezzel szemben a szövetségesek titkos fegyverének tartották. A háború befejezése után egy időre feledésbe merültek. Később, 1947. június 24-én ismét az érdeklődés középpontjába kerültek, amikor Kenneth Arnold magánpilóta a Washingtonállambeli Rainer hegy közelében kilenc tárgyat látott repülni egymás után, nagyon nagy sebességgel, amelyet több mtnt 2500 kilométerre becsült. „Olyanok voltak, mint a csészealjak ..." — számolt be élményéről földreérése után. NYITOTT PROBLÉMA A kutatók az UFO nevet adták a rejtelmes repülő tárgyaknak, ami az angol „Unidentlfled Flying Object", azaz a meghatározhatatlan repülő tárgy rövidítése. A kutatók .íagy seregét izgatja a jelenség és magyarázatot keresnek rájuk. A világ nagyközönsége is érdeklődéssel várja a tudomány álláspontját a kérdésre: ml tulajdonképpen az UFO? Valóban idegen égitestekről a Földünk közelébe érkezett mesterséges tárgyak-e, amint ezt egyesek gondolják? Vagy fizikai törvényekkel is megmagyarázhatók? Vagy talán csupán a képzelet szüleményei lennének a repülő csészealjak? Ez ellen vall azonban az a tény, hogy hol Latin-Amerikában, hol Európában egyidejűleg többen is látják a furcsa alakulatokat. Utoljára a múlt héten Nagy-Britanniában 24 óra alatt háromszor ls megjelentek és mindenütt több szemtanújuk volt. Egyesek mintegy 12 méter átmérőjű diszkoszként, mások lángokat csapkodó fehér tűzgolyóként észlelték őket. A repülő csészealjak problémájával évek óta foglalkozik dr. Condon amerikai tudós. Egy alkalommal igy jellemezte őket: „Nem hiszem, hogy léteznek a kozmikus térből származó repülő csészealjak, amíg meg nem érintem őket, amig beléjük nem lépek, amíg a laboratóriumba nem szállítom és ott szakemberek társaságában át nem vizsgálom őket. Természetesen szeretném, ha kezembe kerülne legalább egy UFO. Ez lenne az évszázad — ha ugyan nem az évezred — legnagyobb felfedezése." A légköri jelenségek kutatásával foglalkozó amerikai nemzeti bizottság — a NICAP — egyik hivatalos közleményében Lapos tv-kászliléľ: A világ első lapos tv-készüléke a közeljövőben Japánban lesz kapható. A Hajakava Donki társaság évekig tartó kutatómunka után olyan megoldást talált, amellyel teljesen lapossá tehető a képernyő. A kísérleti tv-készülék (a képen a szemléletesség kedvéért gyufaskatulya mellett áll), mindöszsze 5 cm mély, a képernyő átlója meghaladja a 20 centimétert. A lapos tv-készülék könynyüszerrsl felakasztható a falra vagy akár magunkkal is vihetjük kirándulásra. A szokásos képernyőben polarizáló tekercset használnak, a Braun-féI? lapos képernyőben polarizáló elektród szerepel helyette. viszont ezt olvassuk: „Tekintettel az ebben a jelentésben közzétett bizonyítékokra indokoltan feltételezhetjük, hogy Ä megmagyarázhatatlan UFO reáHs fizikai tárgy és nem a képzelet szüleménye, hallucináció, illúzió vagy optikai csalódás. Mesterséges és nem tisztán olyan természeti Jelenségről van szó, amilyenek például a meteorológiai és csillagászati jelenségek. Pilótával vagy távirányítással élőlények vezérlik őket ..." MAGYARÁZATKERESÉS A NICAP fenti jelentése széles körű visszhangot keltett. Számos tudós azt állítja, a NICAP tudománytalan logikai hibákat követett el a következtetés levonásánál. Philip J. Klass, az Aviation Week and Space Technology című komoly műszaki folyóirat szerkesztője furcsálja, hogy eddig úgyszólván senki sem tételezte fel, hogy a rejtelmes repülő objek. tumok tulajdonképpen gömbvillámok lehetnének. Reméli, hogy valaki felülvizsgálja ezt a feltevést és bebizonyítja vagy megcáfolja helyességét. Klass elmélete abból Indul ki, hogy a sok száz UFO lényegében nem más, mint gömbvillám, esetleg az Ionizált levegő plazmadaiabjai váltják ki a látszatukat, amelyek néha villamosan töltött porrészecskéket vagy jégdarabkákat tartalmaznak. Minthogy villamosan töltött masszáról van szó, szabadon mozog a levegőben, az ellentétes töltésű tárgyak vonzzák, az azonos töltés pedig taszítja. Klass úgy gondolja, hogy a kis magasságban repülő UFO bizonyos körülmények között koronaszerű kisülést is okozhat a nagyfeszültségű villanyvezeték mentén. Nagy magasságban ugyanilyen jelenség keletkezhet a „természetes" villamosság kisülése révén is a felhők vagy a villamosan töltött jégrészecskék rétegei között. A por- vagy jégrészecskéket tartalmazó plazma megmagyarázhatja a nappal ls észlelhető repülő csészealjakat. Hasonlóképpen magyarázatul szolgálhatnak a szélörvényben keletkező „porördögök" is. A tőlük visszaverődő fény olyan benyomást kelthet, hogy fémből szerkesztett, ablakos tárgyakat látunk, sőt mintha benne apró emberekhez hasonló lények is tartózkodnának. A PLAZMAELMIÉLET A plazma jól megfigyelhető radar segítségével. Akkor semmisül meg, amikor megszűnnek azok a feltételek, amelyek lehetővé tették a keletkezését. Ezzel jól megmagyarázható a titokzatos repülő tárgyak eltűnése vagy hirtelen mozgása — „elrepülése". A plazma könynyen változtatja az alakját és nyilván ez váltja ki a cikázó mozgás benyomását, amelyről gyakran olvasunk a jelentésekben. Hasonlóképpen magyarázhatjuk azt is, hogy egyesek úgy látják, mintha kötéllétrát bocsátanának ki a repülő csészealjból. A New Hampshire állambeli Exeterben olyan UFO-t láttak, amely állítólag egy tüzesen sugárzó vezető segítségével a villamos vezetékre kapcsolódott. A valóságban valószínűleg plazmáról volt szó, amely korona formájában keletkezett a vezeték körül. Maga a Föld ls vonzhatja a plazmát, ha bizonyos helyen megfelelő villamos töltés összpontosul. Ily módon keletkezhet a titokzatos tárgy „leszállásának" a benyomása és ez magyarázza egyúttal azokat a megperzselődött helyeket is a földfelszínen, amelyeket a megfigyelők később a repülő csészealj nyomának tartottak. Többen azt is jelentették, hogy a jelenség észlelése után fájni kezdett a szemük és testükön olyan égési sebek maradtak, mint hosszú napozás után. A plazma ilyen következményeket is kiválthat. Végül a hanghatásoknak, a zúgásnak, sistergésnek vagy süvítésnek is hasonló eredete lehet. Ilyet tapasztaltak több Ízben azok is, akik közelről látták a gömbvillámot. A plazmakutatás további fejlődése és a gömbvillám részletesebb vizsgálata ad majd választ arra, hogy ezzel a ritka természeti jelenséggel magyarázhatók-e a repülő csészealjak, vagy más utat kell keresni rejtélyük leleplezésére. Gázturbinás mozdonyok A gázturbinát hosszú ideig csupán repülőgépek hajtására alkalmazták, később a turbinára más jármüvek szerkesztői is felfigyeltek. Elsőként a gépjárművekbe építhető turbinákat fejlesztették kl, majd sor került a mozdonyokra és a hajókra is. A Szovjetunióban, a kolomnai mozdonygyárban már elkészült a 2X3000 lóerős szovjet kettős mozdony, amelynek gázturbinái hőcserélős rendszerűek. Az Egyesült Államokban az Union Pacific Railways 1952 óta használ 4000 lóerős, hőcserélős, pakurafűtésű mozdonyokat. 1956-ban egy újabb, nagy teljesítményű, de most már 8500 lóerős gázturbinás mozdonyt rendeltek. A hőcserélős rendszer előnye, hogy a tüzelőtérben elégethető a legolcsóbb, legszennyezettebb üzemanyag ls, mert a turbina nem találkozik az égéstermékekkel. A pakura viszont jóval olcsóbb a dieselolajnál ls. Előny még az aránylag nagy teljesítmény, amely egyetlen, aránylag könnyű, hajtóműbe összpontosítható. A francia vasutak ls nagy erőfeszítést tettek a gázturbinás mozdonyok bevezetésére. Több kísérleti típust szerkesztettek, a legújabb — az alábbi képen látjuk — próbaüzem közben 230 km/Öra sebességet ért el. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet a francia vasutakon gázturbinás mozdonyegységgel elértek. Az egység két kocsiból tevődik össze, mindkettő egyenként 1100 lóerős turbinával van felszerelve. K