Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-11 / 189. szám, kedd

A Moldva-parti tárlattermek híres vendégei Prágába szinte egyik napról a másikra berontott a paraszti nyár. Lángbaboritotta pipacsai­val a peremnegyedek, Hloubé­tín, Libeií, Spojrilov kertjei közé besurranó gabonatermő föld­szalagokat s a petfíni dombol­dal meg a Szemlnaristák kert­jének friss szénaillatával el­árasztotta a folyóparti sétá­nyokat, a Kampát, a fényárban úszó Szláv szigetet. Akaratlanul is Szabó Lőrinc sorai jutottak az eszembe: „Szénásszekér ment át az éjszaka a városon, az utcákon, fehér holdfényben, — óh hogy felfigyeltek a fülledt házsorokl Hogy nyújtóztak és sóhajtoztak a roncs körúti fák .. .1" Sajnos, ezúttal a szénássze­kér elmaradt, s francia, német, orosz és angol, bolgár, magyar és amerikai turisták ezreit rö­pítő Citroenek, Fiatok, Merce­desek, Skodák, Volgák özönlöt­ték el az aranyos város utcáit, tereit. A Moldva-parti tárlattermek hí­res vendégelt mindez nem za­varta. A német Käthe Kollwitz, a francia André Masson, az Amerikában élő spanyol Salva­dor Dall és az egykori olasz kényszermunkásból szobrásszá előlépett Wander Bertoni alko­tásai, a városban uralkodó ka­vargás ellenére is lekötik a né­zők figyelmét, elbájoljak a tár­latlátogatókat. Tiszteletadás Käthe Kollwitznek Käthe Kollwitz születése 10X évfordulója alkalmából a prá­gai Nemzeti Galéria Vacek-téri tárlattermében rendezték meg a szerény, de igen magas színvo­nalú és értékes emlékkiállítást, amely a nagy német forradal­már művésznő grafikai alkotá­sának legjavát mutatja be. Ügy tűnik, van abban valami tör­vényszerűség, hogy a grafika kiváló művelői között igen sok olyan művészt találunk, aki nemcsak a művészetben, hanem az életben ls a fennálló társa­dalmi rend bírálója és rombo­lója. Emlékezzünk csak a me­xikói, vagy a kínai grafikára, Frans Massereel, Derkovits Gyula, Koloman Sokol és még jőnéhány társuk harcos, feke­te-fehér művészetére. Soraik­ban előkelő helyet foglal el Käthe Kollwitz, aki nyíltan ki­jelentette: „Igen, művészetem­nek célja van. Én hatni akarok ebben a korban..." És Käthe Kollwitz, egy szabad elvű jogász és szabad protestáns egyház­község prédikátorának ivadéka, harcba indult a nyomor, az igazságtalanság, a háború bor­zalmai ellen. 1891-ben férjhez­megy egy dr. Kari Kollwitz ne­vű berlini filantrop orvoshoz, aki Berlin északi munkásne­gyedében rendel és így a tehet­séges Käthe közvetlen közelről figyelheti meg a szegények nél­külözéseit, szenvedéseit. Életta­pasztalatai és olvasmányai [Zola, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij és Gerhart HauptmannJ tudatosították benne a hovatar­tozás eddig csak ösztönös ér­zését, és amikor 1893-ban meg­tekinti Hauptmann drámáját, a lakácsokat, azonnal nekilát a hat lapból álló Takácsok fel­kelése című grafikai ciklusnak. A tárlaton látható hat lapon egyszerű és széles vonalakkal, sötét foltokkal jellemzi a taká­csok nyomorúságos életét, a reménytelenséget, majd az egy­re fokozódó gyűlöletet az el­nyomókkal és a kizsákmányo­lókkal szemben. Legsikerültebb ciklusa azon­ban a hét lapból álló Paraszt­háború, amelyben rézkarc tech­nikájának tökéletességét is be­mutatja. Formájával és monda­nivalójával, művészi erejével valóban a német történelem e szomorú fejezetének megörökí­tése Jelenti életművének csúcs­pontját, noha a munkanélkülie­ket, az éhező gyerekeket, a szenvedő anyákat, a háború el­len tiltakozó asszonyokat rög­zítő lapjait is igen magasra kell értékelnünk. A harminchat grafikai lapot tartalmazó prágai kiállítás nemcsak Käthe Kollwitz művé­szi nagyságát, mély emberségét, hanem egyben harcos, szocia­lista humanizmusát, a német forradalmi munkásosztályhoz tartozását is hangsúlyozza, me lyet 1924-ben a szovjet kor­mány egy meghívássai ls érté­kelt. Az Októberi Borradalom 10. évfordulóját Käthe férjé­vel együtt Moszkvában ünne­pelte. Käthe Kollwitz Hitler uralomra jutása után kénytelen kilépni a művészeti akadémiá­ról, 1936-tól pedig a német tár­iattermekből is kitiltották. El­vonultan él, bizakodva a szebb holnapért és a szabad emberért harcoló erők győzelmében, de ahogyan azt egy-két Jelenlévő művén is láthatjuk (Az asszony a halálra bízza magát, Halál kislánnyal az ölben...), a ha­lál gondolata mint téma is visz­szatér az elfáradt, magányos, öregedő Kä thehoz. André Mosson, az absztrakt impresszionista A Vlncenc Kramár nevét vi­selő galériában a francia André Masson képeitől búcsúztam. Lehet, hogy valaki furcsának véli majd az alcímet, amely va­lójában az is, mivel e megjelö­lés Masson egy átmeneti, hábo. rú utáni alkotószakát jellemez­heti csupán, amikor óceánon túli emigrációjából hazatért és Aix en Provenceben, Cézanne szülővárosában telepedett le, és az ebből az időszakból szárma­zó vásznai a színek vidám ka­vargása közepette a külső vi lág közvetlen, de ugyanakkor minden utánzástól mentes áb rázolásával lepik meg a nézőt. Ábrázolási módjának spontáné; tása azonban eleve kizárja azi, hogy a látható szinte tudomá­nyos felmérésére törekvő Imp­resszionistákhoz soroljuk. És nem nevezhető kubistának sem, sem pedig valódi szürrealistá­nak, mivel André Masson min­denkor a saját útját járta. Ezt különben a tárlaton az egyes számmal ellátott Sír a tenger parton című festménye is bi­zonyltja, amelynek kubista ar­chitektúrájából a múltban átélt szenvedések és a gonosz jövő­tői félő s egyben embertársait féltő művész gondja szól hoz­zánk. A Picassóra emlékeztető Mitológiai corrida pedig Fran co, Hitler és Mussolini vérebei nek szemtanúként átélt véreng­zése ellen agitál, akárcsak az 1939-ben festett Thesens törté­nete. Wander Bertoni embersége Mint 18 éves „idegen-mun­kást" küldték Hitler megbízott­jai Wander Bertonit az Ostmark fővárosába, Bécsbe. A véletlen fedi fel nagy tehetségét és a bécsi képzőművészeti akadé mián Votruba professzor tanít ványa lesz. Nagy sikerrel m u tatkozik be új hazájában és külföldön egyaránt. Tökéletes ura a formának és az anyag nak. Számára mindegy, hog> műmárvánnyal, sárgarézzel, fá val, vagy bronzzal dolgozik. A felületet Benvenuto Cellini fi­nom pontosságával munkálja meg, mondanivalójával pedig magát az életet fejezi ki. A kiállítás fénypontját két­ségtelenül a Pomona gyümölcsei cimfl ciklusának a medi­terán ember napsugaras élet öröméről beszélő, négy remek beszabott szobra képezi. A To temjeimnak elnevezett plaszti kasorozatban, ahol a fa válta kőzik a bronzzal és a homok kővel, a Krucifix, az oly gyak ran megfeszített emberi gondo­lat tragédiájáról vall, míg az Imagináris ábécé fémbetűi a já­tékos kedv mellett a geometriai formák pontosságát is hangsú­lyozzák. Ám előkelő helyet fog. lalnak el az ún. apró plasztika egyes alakjai is, mint példáu a Gitáros, a ligetek Panját fi­gyelő Fekvő pásztor és a Con certo magukba mélyedt zenészei. Wander Bertoni a második világháború poklában tanulta meg, hogyan kell a dudát, a művészet és az emberiesség dudáját fújni. Ezért maradt meg humanistának, ezért közeli számára minden emberi, s éppen ezért váltanak ki szívmelengető érzést formáikkal Hans Arp és Henri Moore vonalaival rokon­ságot tartó szobrai és plaszti kái. BARSI IMRE mtmm A repülő csészealjak inváziója! Már a második világháború tdején látni vélték őket a pilóták. Furcsa fényképződmények voltak, amelyek rángatódzó mozdu­latokkal repültek, majd hirtelen eltűntek. Néha körülhatárolt alakúnak látszottak, de sohasem hasonlítottak repülőgéphez. Az amerikalak „fú-vadászgép" néven emlegették őket, és az ellen­ség kísérleti repülőgépeinek vélték. A németek és a japánok ezzel szemben a szövetségesek titkos fegyverének tartották. A háború befejezése után egy időre feledésbe merültek. Később, 1947. június 24-én ismét az érdeklődés középpontjába kerültek, amikor Kenneth Arnold magánpilóta a Washington­állambeli Rainer hegy közelében kilenc tárgyat látott repülni egymás után, nagyon nagy sebességgel, amelyet több mtnt 2500 kilométerre becsült. „Olyanok voltak, mint a csészeal­jak ..." — számolt be élményéről földreérése után. NYITOTT PROBLÉMA A kutatók az UFO nevet ad­ták a rejtelmes repülő tárgyak­nak, ami az angol „Unidentl­fled Flying Object", azaz a meghatározhatatlan repülő tárgy rövidítése. A kutatók .íagy seregét izgatja a jelenség és magyarázatot keresnek rá­juk. A világ nagyközönsége is érdeklődéssel várja a tudomány álláspontját a kérdésre: ml tu­lajdonképpen az UFO? Való­ban idegen égitestekről a Föl­dünk közelébe érkezett mester­séges tárgyak-e, amint ezt egyesek gondolják? Vagy fizi­kai törvényekkel is megmagya­rázhatók? Vagy talán csupán a képze­let szüleményei lennének a re­pülő csészealjak? Ez ellen vall azonban az a tény, hogy hol Latin-Amerikában, hol Európá­ban egyidejűleg többen is lát­ják a furcsa alakulatokat. Utol­jára a múlt héten Nagy-Britan­niában 24 óra alatt háromszor ls megjelentek és mindenütt több szemtanújuk volt. Egye­sek mintegy 12 méter átmérőjű diszkoszként, mások lángokat csapkodó fehér tűzgolyóként észlelték őket. A repülő csészealjak prob­lémájával évek óta foglalko­zik dr. Condon amerikai tudós. Egy alkalommal igy jellemezte őket: „Nem hiszem, hogy lé­teznek a kozmikus térből szár­mazó repülő csészealjak, amíg meg nem érintem őket, amig beléjük nem lépek, amíg a la­boratóriumba nem szállítom és ott szakemberek társaságában át nem vizsgálom őket. Termé­szetesen szeretném, ha kezem­be kerülne legalább egy UFO. Ez lenne az évszázad — ha ugyan nem az évezred — leg­nagyobb felfedezése." A légköri jelenségek kutatá­sával foglalkozó amerikai nem­zeti bizottság — a NICAP — egyik hivatalos közleményében Lapos tv-kászliléľ: A világ első lapos tv-készülé­ke a közeljövőben Japánban lesz kapható. A Hajakava Don­ki társaság évekig tartó kuta­tómunka után olyan megoldást talált, amellyel teljesen lapos­sá tehető a képernyő. A kísér­leti tv-készülék (a képen a szemléletesség kedvéért gyufa­skatulya mellett áll), mindösz­sze 5 cm mély, a képernyő át­lója meghaladja a 20 centimé­tert. A lapos tv-készülék köny­nyüszerrsl felakasztható a fal­ra vagy akár magunkkal is vi­hetjük kirándulásra. A szoká­sos képernyőben polarizáló te­kercset használnak, a Braun-fé­I? lapos képernyőben polarizá­ló elektród szerepel helyette. viszont ezt olvassuk: „Tekintet­tel az ebben a jelentésben köz­zétett bizonyítékokra indokol­tan feltételezhetjük, hogy Ä megmagyarázhatatlan UFO reá­Hs fizikai tárgy és nem a kép­zelet szüleménye, hallucináció, illúzió vagy optikai csalódás. Mesterséges és nem tisztán olyan természeti Jelenségről van szó, amilyenek például a me­teorológiai és csillagászati je­lenségek. Pilótával vagy távirá­nyítással élőlények vezérlik őket ..." MAGYARÁZATKERESÉS A NICAP fenti jelentése szé­les körű visszhangot keltett. Számos tudós azt állítja, a NICAP tudománytalan logikai hibákat követett el a követ­keztetés levonásánál. Philip J. Klass, az Aviation Week and Space Technology című komoly műszaki folyóirat szerkesztője furcsálja, hogy eddig úgyszól­ván senki sem tételezte fel, hogy a rejtelmes repülő objek. tumok tulajdonképpen gömb­villámok lehetnének. Reméli, hogy valaki felülvizsgálja ezt a feltevést és bebizonyítja vagy megcáfolja helyességét. Klass elmélete abból Indul ki, hogy a sok száz UFO lényegé­ben nem más, mint gömbvillám, esetleg az Ionizált levegő plaz­madaiabjai váltják ki a látsza­tukat, amelyek néha villamo­san töltött porrészecskéket vagy jégdarabkákat tartalmaz­nak. Minthogy villamosan töl­tött masszáról van szó, szaba­don mozog a levegőben, az el­lentétes töltésű tárgyak vonz­zák, az azonos töltés pedig ta­szítja. Klass úgy gondolja, hogy a kis magasságban repülő UFO bizonyos körülmények kö­zött koronaszerű kisülést is okozhat a nagyfeszültségű vil­lanyvezeték mentén. Nagy ma­gasságban ugyanilyen jelenség keletkezhet a „természetes" vil­lamosság kisülése révén is a felhők vagy a villamosan töl­tött jégrészecskék rétegei kö­zött. A por- vagy jégrészecské­ket tartalmazó plazma megma­gyarázhatja a nappal ls észlel­hető repülő csészealjakat. Ha­sonlóképpen magyarázatul szol­gálhatnak a szélörvényben ke­letkező „porördögök" is. A tő­lük visszaverődő fény olyan be­nyomást kelthet, hogy fémből szerkesztett, ablakos tárgyakat látunk, sőt mintha benne apró emberekhez hasonló lények is tartózkodnának. A PLAZMAELMIÉLET A plazma jól megfigyelhető radar segítségével. Akkor sem­misül meg, amikor megszűnnek azok a feltételek, amelyek le­hetővé tették a keletkezését. Ezzel jól megmagyarázható a titokzatos repülő tárgyak eltű­nése vagy hirtelen mozgása — „elrepülése". A plazma köny­nyen változtatja az alakját és nyilván ez váltja ki a cikázó mozgás benyomását, amelyről gyakran olvasunk a jelentések­ben. Hasonlóképpen magyaráz­hatjuk azt is, hogy egyesek úgy látják, mintha kötéllétrát bo­csátanának ki a repülő csésze­aljból. A New Hampshire ál­lambeli Exeterben olyan UFO-t láttak, amely állítólag egy tü­zesen sugárzó vezető segítségé­vel a villamos vezetékre kap­csolódott. A valóságban valószí­nűleg plazmáról volt szó, amely korona formájában keletkezett a vezeték körül. Maga a Föld ls vonzhatja a plazmát, ha bizonyos helyen megfelelő villamos töltés össz­pontosul. Ily módon keletkez­het a titokzatos tárgy „leszál­lásának" a benyomása és ez magyarázza egyúttal azokat a megperzselődött helyeket is a földfelszínen, amelyeket a meg­figyelők később a repülő csé­szealj nyomának tartottak. Többen azt is jelentették, hogy a jelenség észlelése után fájni kezdett a szemük és tes­tükön olyan égési sebek ma­radtak, mint hosszú napozás után. A plazma ilyen következ­ményeket is kiválthat. Végül a hanghatásoknak, a zúgásnak, sistergésnek vagy süvítésnek is hasonló eredete lehet. Ilyet tapasztaltak több Ízben azok is, akik közelről látták a gömbvil­lámot. A plazmakutatás további fej­lődése és a gömbvillám részle­tesebb vizsgálata ad majd vá­laszt arra, hogy ezzel a ritka természeti jelenséggel magya­rázhatók-e a repülő csészealjak, vagy más utat kell keresni rej­télyük leleplezésére. Gázturbinás mozdonyok A gázturbinát hosszú ideig csupán repülőgépek hajtására al­kalmazták, később a turbinára más jármüvek szerkesztői is fel­figyeltek. Elsőként a gépjárművekbe építhető turbinákat fej­lesztették kl, majd sor került a mozdonyokra és a hajókra is. A Szovjetunióban, a kolomnai mozdonygyárban már elkészült a 2X3000 lóerős szovjet kettős mozdony, amelynek gázturbinái hőcserélős rendszerűek. Az Egyesült Államokban az Union Pa­cific Railways 1952 óta használ 4000 lóerős, hőcserélős, paku­rafűtésű mozdonyokat. 1956-ban egy újabb, nagy teljesítményű, de most már 8500 lóerős gázturbinás mozdonyt rendeltek. A hő­cserélős rendszer előnye, hogy a tüzelőtérben elégethető a leg­olcsóbb, legszennyezettebb üzemanyag ls, mert a turbina nem találkozik az égéstermékekkel. A pakura viszont jóval olcsóbb a dieselolajnál ls. Előny még az aránylag nagy teljesítmény, amely egyetlen, aránylag könnyű, hajtóműbe összpontosítható. A francia vasutak ls nagy erőfeszítést tettek a gázturbinás mozdonyok bevezetésére. Több kísérleti típust szerkesztettek, a legújabb — az alábbi képen látjuk — próbaüzem közben 230 km/Öra sebességet ért el. Ez a legnagyobb sebesség, ame­lyet a francia vasutakon gázturbinás mozdonyegységgel elértek. Az egység két kocsiból tevődik össze, mindkettő egyenként 1100 lóerős turbinával van felszerelve. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom