Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-06 / 184. szám, csütörtök

Megkezdődött a Csehszlovák Nőszövetség kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) ve. az a tény, hogy ezzel a fej­lődési folyamattal nem tart lé­pést az említett foglalkoztatott­ságot lehetővé tevő létesítmé­nyek építése. A Csehszlovák Nőszövetség­nek rendkívül fontos politikai tömegmunkát is kell végeznie, elsősorban azért, mert sok he­lyütt hangzanak el helytelen nézetek és vélemények, melyek szerint a nőknek kizárólag a feleség és az anya szerepét kel­lene vállalniuk, s csupán férjük keresetéből biztosítani a meg­felelően magas életszínvonalat. Nyilvánvaló, hogy ezek a nyárs­polgári nézetek a nőkérdés marxi elméletének revízióját célozzák, tehát lényegében a nők érdekei ellen szólnak. Leflerová képviselő beszéde további részében a nők szak­képzettségéről; bérezéséről tá­jékoztatta a hallgatóságot, majd megcáfolta azokat a riasztó hí­reket, melyek szerint a közeljö­vőben tömegesen bocsátanék el a nőket munkahelyeikről. A délutáni tanácskozások so­rán J. Lenárt miniszterelnök szólalt fel. Utána a küldöttek vitafelszólalásai következtek. A kongreszsus résztvevői és a vendégek a tanácskozások be­fejeztével az estét a karlíni Operaszínházban töltötték, ahol megtekintették a My Fair Lady című előadást. -km­JOZEF LENÁRT MINISZTERELNÖK BESZÉDE (Folytatás az X. oldalról) Meg vagyunk róla győződve, hogy az önök kongresszusa újabb aktivitásra serkenti a csehszlo­vákiai nőket a világbéke meg­őrzéséért folytatott küzdelem­ben. Ez jelenleg a legfontosabb feladat, hiszen már mintegy két és fél éve dúl pusztító há­ború Vietnamban, s a közelmúlt­ban agresszív háború tört ki a Közel- és Közép-Keleten is. Ezek az események természe­tesen bennünket Is érintetlek, mert a világbéke oszthatatlan. A vietnami nép szabadságharca igazságos, és mi a humanizmus és az internacionalizmus nevé­ben, tőlünk telhetően támogat­juk ezt a harcot. A nemzetközi imperializmus — különösen az amerikai imperializmus — erői robbantották ki a háborút Viet­namban és ugyanazok az erők szítanak állandó nyugtalansá­got a földkerekség különböző pontjain. Ezt bizonyítják a fegyveres beavatkozások a Dominikai Köztársaságban és különböző puccsok szervezése és támogatása más országok­ban. Mindez Európában is érez­teti hatását. Az amerikai mili­taristák törekvései arra irányul­nak, hogy Európában állandó legyen a feszült légkör, ezért aktivizálják a NATO-t és a nyu­gatnémet militaristákat abban a reményben hagyják, hogy a közeljövőben atomfegyverekhez Jutnak. Ez pedig felbátorítja őket, és egyre merészebben lép­nek fel revansista követeléseik­kel. Európában hatalmas egyesült társadalmi erők állnak e törek­vések útjába. A szocialista országok bármikor el tudják há­rítani a biztonságukat és terü­leti sérthetetlenségüket veszé­lyeztető támadásokat. Lenárt miniszterelnök beszé­de további részében a közel­és közép-keleti helyzettel fog­lalkozva elmondotta az ENSZ­közgyűlés rendkívüli tanácsko­zásán ezzel kapcsolatban szer­zett tapasztalatait. „Mi nem ér­zünk gyűlöletet Izrael polgárai­val szemben. Ezzel senki sem vádolhat bennünket, de különö­sen azok nem, akik hasznot húznak a különböző népek fegy­vt'res összetűzéseiből vagy azok, akiknek a lelkiismeretét ter­helik a koncentrációs táborok, amelyekben szláv népek, zsidók, franciák és más nemzetek fiai szenvedtek. Véleményünk sze­rint az izraeli népnek meg kell szabadulni a nemzetközi impe­rializmus befolyásától, és az arab néppel baráti együttműkö­désben kell törekednie a két or­szág gazdasági életének felvi­rágoztatására. Ezért teljesen egyetértünk azokkal az izraeli kommunistáikkal és haladó szel­lemű emberekkel, akik állan­dóan arra figyelmeztetik az izraeli népet, hogy ne váljék a szélsőséges militaristák arabel­lenes eszközévé, hanem az arab népekkel barátságban, vállvetve Újabb átkelőhely A központi vámhatóság közli, hogy a mai napon megnyílik a csehszlovák—osztrák határon a hetedik átkelőhely. A Prága— Tfebon—Halámky és Bécs kö­zötti útvonalon létesített Halám­ky—Neu Nagelberg közötti át­kelőhely vámháza, épületei stb. valóban korszerűek és minden­képpen megfelelnek a követel­ményeknek. küzdjön az idegen monopóliu­mok ellen Küldöttségünk az ENSZ ta­nácskozásán többször hivatko­zott népünk történelmi tapasz­talataira és hazánk fasiszta megszállására. Ma azonban sok­kal hatalmasabbak az előreha­ladás, a demokrácia és a béke védelmében síkra szálló erők, mint a második világháború előtt. Kétségtelenül megvan te­hát minden lehetőség a nemzet­közi imperializmus kalandorai­nak megfékezésére. Igaz ugyan, hogy akadnak nálunk is olyan egyének, akik azt állítják, hogy ne avatkozzunk bele az Izrael és az arab országok közötti vi­tába, mert ez az említett orszá­gok belügye, és bennünket nem érint. Ezzel nem értünk egyet, mert az arab országok elleni agresszió támadás a földkerek­ség minden népének szabadsá­ga és önállósága ellen, a de­mokrácia és a progresszió esz­méi ellen, s ezzel egyben a vi­lágbéke ellen is. A külpolitikai helyzet és ese­mények ismertetése után Lenárt elvtárs néhány belpolitikai prob­lémával és feladattal foglalkoz­va népgazdaságunk hatékony­sága növelésének szükségessé­gét hangsúlyozta. A vállalatok rentabilitásának kérdését szemügyre véve fog­lalkoznunk kell az idén elért eredményekkel. Megállapíthat­juk, hogy a vállalatok rentabi­litása jelentősen emelkedett. Ez kétségen kívül pozitív jelenség. Hogy az életszínvonal min­den tekintetben emelkedjék, azt csupán a termelés, a szol­gáltatások, s a társadalmi mun­ka racionálisabb felhasználásá­val érhetjük el. A nők helyzetét tekintve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szabad idő felhasználásának a lehetőségeit. Energikusabban kell odahatnunk, hogy jobb fel­tételeket teremtsünk a dolgozók szabad idejének jobb felhaszná­lására. Valamennyi funkcionáriusunk kötelessége, hogy támogassa a nők társadalmi aktivitását. Nem elégedhetünk meg és nem is elégszünk meg afféle álláspon­tokkal, hogy helyet adjunk hol­mi burzsoá előítéleteknek, ame­lyek a nőket mindmáig nem hajlandók felelős állásokba he­lyezni. Lenárt elvtárs a továbbiakban a gyermekek és fiatalságunk nevelésével foglalkozott. Mint mondotta, jóllehet az utóbbi időben e téren nagy Javulást értünk el, még sok feladat áll előttünk. Tudomásul kell ven­nünk, hogy sok gyermek mind­máig túl kövér, s keveset mo­zog a természetben és a szabad levegőn. Mind ez ideig nem szen­telünk kellő figyelmet a turisz­tikának, úszásnak, könnyűatlé­tikának stb. Ugyanígy nem min­den helységben áll az ifjúság rendelkezésére elegendő Játék­tér és sporttér. Lenárt elvtárs a továbbiakban foglalkozott még a nemzeti bi­zottságok feladatával e téren, majd végezetül a következőket mondotta: — Társadalmunk Jelentős ösz­szegeket fordít a gyermekott­honokban nevelt gyermekekre. Az erre fordított összeget szük­ség szerint emelni is fogjuk. Ugyanakkor azonban nem fog­juk tűrni, hogy a szülők ne teljesítsék gyermekeik iránti kötelezettségeiket, s meg fog­juk követelni, hogy a nemzeti Uuíottságok e téien az eddigi­nél hatékonyabban lépj«u«Jc Jel. KÖZÉLET Kitüntetés (CTK) — Köztársaságunk el nöke az építészeik napja alkal­mából Munkaerdemrenddel tün­tette ki a prágai Mély- és Ipari Építővállalatot s a bratislavai Terinostav építővállalatot. A két vállalat képviselőinek jú­lius 4-én Sámuel Takáč mérnök, építésügyi miniszter adta át a magas kitüntetést. Fogadós Oldrich Cerník mérnök, mi niszterelnök-helyettes, az Álla­mi Tervbizottság elnöke tegnap Prágában fogadta M. M. Ahma­dot, a pakisztáni Tervbizottság alelnökét, akivel Mahrud Shaf­gatnak Pakisztán csehszlová­kiai nagykövetének jelenlétében a két ország együttműködésé­nek további lehetőségeiről tár­gyalt. TR František Hamouz külkeres­kedelmi miniszter, tegnap fo­gadta Kovács Imrét, a Magyar Népköztársaság új c -»h kiai nagykövetét. V. Dávid külügyminiszter hazatért New Yorkból Václav Dávid külügyminisz­ter, aki az ENSZ közgyűlés rendkívüli tanácskozásán részt vett csehszlovák küldöttséget vezette, tegnap délelőtt haza­tért New Yorkból. A külügymi­nisztert helyettesei fogadták a repülőtéren. Vízrendészeti KGST-tanócskozós (CTK) — A KGST-országok csehszlovákiai, bulgáriai, ma­gyarországi, NDK-beli, lengyel­országi és szovjet szakértől Bratislavában tegnap kezdték meg tanácskozásukat vízrendé­szeti problémákról. A tanács­kozás alapjául a csehszlovákiai, a lengyelországi és szovjetunió­beli vízlevezető csatornarend­szerek építésének és működte­tésének tanulmányozása szol­gál. Csehszlovák—kínai gazdasági egyezmény (CTK) — MILAN HONUSEK mér­nök, a külkereskedelmi miniszter helyettese, a csehszlovák kor mánykiildüttség elnfike és TIA 0, a kínai külkereskedelmi miniszter helyettese Prágában tegnap Irta alá a két ország 1967. évi árucse­re- és fizetési egyezményét. Ax egyezmény értelmében Cseh­szlovákia megmunkáló gépeket, közlekedési eszköxöket. Diesel-mo­torokat és hengerelt árut sxállít a Kínai Népköxtársaságnak. Pompidou Leningrádban Nézetazonosság a lényeges kérdésekben a szovjet—francia tárgyalásokon Leningrád (CTK) =- Georges Pompidou francia miniszterel­nök kedden este Leningrádba utazott. Elutazása előtt megko­szorúzta az Ismeretlen Katona sírját, és egyperces néma tisz­teletadással emlékezett meg a fasizmus elleni harcban elesett szovjet katonákról. Este a Kreml kongresszusi palotájában részt vett a Hattyúk tava balett elő­adásán, amelyen jelen volt Alek­szej Koszigin is. Pompidout, Couve de Murvil­le-t és a többi francia vendéget leningrádi útjukon Vlagyimir Kirillin, a minisztertanács el­nökhelyettese kíséri. A keddi tárgyaláson a két or­szág képviselői először nemzet­közi problémákról, majd a szov­jet—francia műszaki, tudomá­nyos, kereskedelmi és kulturá­lis együttműködésről tárgyal­tak. Francia körök szerint a tár­gyalásokat már gyakorlatilag befejezték. A francia és szovjet küldöttség pénteki és szombati tanácskozásán csak a záróköz­lemény kidolgozásával foglal­koznak majd. Ami a nemzetközi problémá­kat illeti, francia részről kieme­lik, a tárgyaló feleknek a viet­nami problémával kapcsolatos csaknem teljes nézetazonossá­gát. A közel-keleti kérdésben a két fél „hasonló" nézetet vall. A Figaro moszkvai tudósítója közli, hogy a szovjet és francia kormány egyaránt halaszthatat­lannak tartja az Izraeli csapatok kivonását az arab területekről, de a válság megoldását illetően álláspontjuk nem teljesen azo­nos. Tárgyaltak az európai politi­káról is, elsősorban a német kér­désről. Francia források szerint ezen a téren a nézetek eltérőek. Ami a kétoldali kapcsolatokat illeti, Párizsban abban remény­kednek, hogy Pompidou látoga­tása meggyorsítja a konkrét ter­vek megvalósítását. Júliusban Párizsba jön a Szovjetunió kül­kereskedelmi minisztere, hogy tárgyaljon a kereskedelmi kap­csolatok kibővítéséről. Leonyid Brezsnyev beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gatnéinet militarizmus és revan­sizmus elkeseredett harcot foly­tat. A szocialista országok azonban — hangsúlyozta L. Brezsnyev — nem engedik megkárosítani a Német Demok­ratikus Köztársaságot, hiszen a szocialista német állam megala­kulása a második világháború egyik legfontosabb eredménye. Egy jottányit sem engedünk abból, amit népünk és az euró­pai szocializmus és haladás erői harccal vívtak ki. L. Brezsnyev igen veszélyes tűzfészekként jelölte meg a görögországi ka­tonai fasiszta puccsot, amely Ciprus népének a függetlensé­gét is veszélyezteti. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kijelentette, hogy a közelmúltban A. Kosziginnel együtt ellenőrizte az északi flot­ta hadihajó-egységeit, rakéta­technikáját és fegyverzetét. A tengeri erők harci felkészültsé­ge igen kedvező benyomást kel­tett — mondotta a főtitkár. Leonyid Brezsnyev beszéde befejező részében rámutatott arra, hogy korunkban a kollek­tív fegyvereknek igen fontos szerepűit van, és azok sikeres tevékenysége sok ember jól át­gondolt és összehangolt munká­jától függ, tehát igen fontos a magas színvonalú szervezettség, az állandó készültség és min­den egyén lelkiismeretessége. A főtitkár egyidejűleg kiemelte a hadseregben végzett pártpoliti­kai munka fontosságát. Szükségállapot Kongóban Külföldi zsoldosok elfoglalták a kisangani repülőteret Kinshasa (CTK) — A kongói rádió Jelentése szerint külföldi zsoldosokat dobtak le a kelet­kongói Kisanganira (Stanleyvil­le) és Bukavára. Mobutu elnök bejelentette, hogy a külföldi csapatok elfoglalták a kisangani repülőteret és Bukava környé­kén a fehér telepesek csapatai megtámadták a kongói egysége­ket. Részletesebb jelentések az eseményekről nem érkeztek. Megfigyelők ezzel kapcsolat­ban a Kerilisz-tervet emlegetik, amellyel a kongói sajtó a közel­múltban gyakran foglalkozott. E terv célja Csőmbe hatalmának visszaállítása. Kisangani tavaly a katangai csendőrök lázadásának színhe­lye volt. A lázadást csak két hó­napig tartó harcok után sikerült elnyomni, és a hivatalos adatok szerint a harcokban 500 személy vesztette életét. Az AFP közlése szerint Mobu­tu elrendelte a szükségállapotot. Kongó felkérte a Biztonsági Ta­nácsot, hogy tárgyaljon a kül­földi zsoldosok támadásáról, és egyúttal segítséget kért az Af­rikai Egységszervezettől. „Istenkeresés" milliókért Mi ÉRT HAGYTA EL HAZAJÁT SZTÁLIN LANYA? • MIL­LIÓK SZOVJETELLENES „SZENZÁCIÓKÉRT" • SÁNTÍTA­NAK A „MAGYARÁZATOK" NÉHÁNY hónapja futótűz­ként terjedt a nyugati lapok hasábjain az a számukra „szen­zációs" hír, hogy Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva, aki férje urnáját szállította indiai szülő­földjére, elhatározta, hogy nem tér vissza hazájába, hanem me­nedékjogot kér az Egyesült Ál­lamokban. A hír meglepte az embereket. Eleinte sokan azt hitték, hogy a CIA, az amerikai központi kémszervezet ember­rablást követett el, mert az el­ső hivatalos szovjet közlemény a nyugati laptudósítások után jóval később látott napvilágot, s lakonikusan csak annyit jegyzett meg, hogy Allilujeva út­levele egy évre szól, s még nem járt le; hogy hová utazik, ez az ő magánügye. Később azon­ban a szovjet sajtóban is olyan írások láttak napvilágot, ame­lyek — az Egyesült Államok­ban letelepedett Szvetlana Sztá­lina ott elhangzott újabb nyi­latkozataival kapcsolatban — közelebbről megvilágítják Sztá­lin eddig eléggé Ismeretlen lá­nyának emberi arculatát. A nyugati propaganda „csemegéje" Mint mondottuk, Szvetlana Allilujeva legutóbbi férje ham­vainak urnáját vitte Indiába. Meg kell jegyeznünk, hogy elő­kelő származású indiai férje (maharadzsa fia volt) mint meggyőződéses kommunista élt a Szovjetunióban, egészségi okokból távozott hazájából, az idegen nyelvű irodalmi könyv­kiadóban dolgozott, itt ismerke­dett meg későbbi feleségével. Delhiben történt a nagy törés Szvetlana életében, de hiába állítják, hogy pillanatok müve volt disszidálási elhatározása, hányatott előélete azt bizonylt­ja, hogy a labilis idegrendsze­rű, furcsa erkölcsi felfogású nő­ben a szándék már régen meg­érett, csak a döntés történt hir­telen. A nyugati sajtó erősen kiszí­nezve tálalta Szvetlana delhi „menekülésének", az amerikai nagykövetségen való megjelené­sének körülményeit, de az iz­galmas meseszövésben, Szvetla­na magával vitt kiadandó kézi­ratairól szólva egy helyen meg­feledkezik az óvatosságról, s olyasmit árul el, ami eléggé fényt vethet a Szvetlana-ügy háttérére: Szvetlana útját Del­hitől Amerikáig George Ken­nan, az egykori moszkvai ame­rikai nagykövet, hétpróbás dip­lomata egyengeti, s 6 szerkesz­ti meg Allilujeva emlékiratait is. Leleplező tények A nyugati sajtó úgy állítja be Szvetlana Allilujevát, mint sze­rencsétlen sorsú asszonyt, aki­nek még a családi életébe is beleszólt a politika, aki emiatt boldogtalan lett, sehol sem lel­te lelke nyugalmát, végül a val­lásnál kötött ki, de „istenkere­sése" még tovább tart. Az al­kalmat megragadva Sztálin csa­ládi életének viszontagságait szellőztetik, gazdagon illuszt­rálva képekkel Szvetlana állí­tólagos albumából. Szvetlana első szovjetellenes nyilatkozatai után a világsaj­tóban többen utánanéztek állí­tásai valóságának. A szovjet la­pok — Za rubezsom, Izvesztyi­ja, Komszomolszkaja Pravda — az utóbbi időben behatóan fog­lalkoznak a „Szvetlana-eset­tel", s ennek külföldi vissz­hangjával. íme néhány külföl­di megállapítás: Az Indiai Blitz leleplező cik­kében rávilágít a háttérrel „A CIA szovjet-szakértői egy svájci villában, fegyveres ügy­nökök erős védelme alatt 45 napig dolgozták meg öt (Alli­lujevát) ideológiailag, és taní­tották meg arra, mit kell mon­dani a kommunizmusról és sa­ját államáról, a Szovjetunióról. Allilujevát 15 napra elhelyez­ték egy zárdában, hogy „meg- R erősödjék istenhite és keresz- U tény érzülete". A CIA szakértői 80 ezer sza­vas kéziratot szerkesztettek Al- yil. lilujeva számára, felhasználva ehhez saját szervezetük, levél­táruk „Kreml" elnevezésű tit- J

Next

/
Oldalképek
Tartalom