Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-04 / 182. szám, kedd

Bohumil Kubista képei Bratislavában A Nemzeti Galériában kerül bemutatásra B. Kubišta életművének egy töredéke, amely kiszakított része a tél folyamán Prágában rendezett nagy kiállítása anyagának. Kubišta neve a modern cseh képzőművészet fogalmától elválaszthatatlan. Tagja volt a Nyolcak forradalmi csoportjának, amely 1907ben alakult, harcolt az újarcú művészetért. A századvég és századunk első évtizedei Európa szellemi és művészi erjedésének izgalmas kora. Az 1884-ben Hradec Králové környékén született, anyai részről paraszt származású Kubiita gimnazista korában az 1902-es prágai kiállításon ismerkedik meg az impresszionizmussal és neoimpresszionizmussal. 1903-ban már az Iparművészeti Főiskola, majd az Akadémia növendéke. 1905ben Munch, a norvég expreszszionista festő dinamikus hévvel kavarja föl a főváros képzőművészeti életét. S már közeledik a képszerűséget felrobbantó Picasso korszakalkotó stílusa: a kubizmus. S formálódik a régi művészet ellen tiltakozó olasz futurizmus is. — A kutató értelmű, racionalista hajlamú Kubistát a modern piktúra mellett a régiek művészete is vonzza. Tanulmányutat tesz Észak-Itáliában, majd beiratkozik a firenzei szépművészeti akadémiára. 1907-ben tér vissza Prágába, hogy részt vegyen az európai művészet nagy áramábekapcsolódni törekvő Nyolcak kiállításán. Meggyőződése, hogy az új haladó ember kialakítását nem csupán a tudományos vívmányok készítik elő, hanem az új s nagyvonalú művészet is. Nem könnyű a a harc, amit a maradiság ellen vívnak a Nyolcak. Értetlenséggel, gúnnyal találják szemben magukat. De Kubišta következetesen és módszeresen tanul, elemez és dolgozik tovább. Tudományos alapra fekteti a pik* túrát s a ré i mesterek C új festők alkotó módszereinek elveit alkalmazza műveiben. 1910ben festi az első kubista portrét, mely egyben az első intellektuális ilyfajta cseh alkotás. Vitathatatlanul festő, kifejezésben tárgyiasságra törekszik s a matematikai alapossággal megtervezett kompozíciót szilárd és pontos formákból építi föl. Az érzéseket, szimbólumokat kifejező színeket is fizikai tanulmányaiból szerzett ismeretei alapján csoportosítja. Eiidő tájt keletkeznek legértékesebb művei / A Tavasz, Páris ítélete /, melyeket a kublzmusból és expresszionizmusból merített tapasztalataiból szűrt le. Ebből a művészi termésből mintegy húsz festményt láthatunk a jelen tárlaton, melyek a kor emberi és stílusbeli törekvéseit tükrözik. A kezdeti, otthoni falusi környezetet ecsetelő tájak, a szobabelső és a csendéletek van Gogh és Cézanne hatását jelző kompozíciók. Az önportrék, a keményépltésű koponya, az élesen figyelő, mélyreható tekintet, a határozott metszésű orr, a szigorú vonalú száj, a racionális gondolkozású művész Igaz jellemzői. — A Kőbánya még nem szögletes formái, valamint hamvas színei egymásba olvadnak. A kockákból, kubusokból épített Falu, a kék háttérből előugró Bohóc az elemző kubizmus jegyeit viselik magukon. A fekete, fehér és szürkére egyszerűsített színű Alpesi vízesés, s a Hegyi vasút a kubizmus és futurizmus ötvözetét mutatja. A háborús években érkezik el az összefoglalás időszakához. A Tengerben, az Istriai tájban költői képzelettel ragadja meg a természet örök, változóan változatlan ritmusát. Bár a háborúból épségben tért viszsza Prágába, a teljes művészi szintézisig mégsem jutott el, mert a halál kegyetlenül dühöngő spanyolnátha' képéh"n ütötte kl kezéből az ecsetet. Kubišta: ISZTRIAI Tf Finn képzőművészeti kiállítás A külföldi bemutatók vonzó erejét is felülmúlta a finn képzőművészeti tárlathoz fűzött várakozás, amit a néhány évvel ezelőtt nálunk megrendezett, az Ezer Tó országának szellemi s anyagi kultúráját tükröző, világszínvonalú építészeti-, és a tavaly látott roppant igényes iparművészeti kiállításuk alaposan megindokolt. S most, mikor a Művészet Házában az 50 esztendős függetlenségüket ünneplő finn nép 22 festőjének, 9 grafikusának és 7 szobrászának 137 művével ismerkedünk, elismerésünk még fokozódik. Az itt szereplő alkotók több korosztályhoz tartoznak. Forrongó korunk nyugtalanul változó irányzatait követik általánosságban. A szélsőséges stílusmegnyilvánulások csupán kérész életű jelenségként tűnnek fel. A tárlatnak az utolsó 10—12 esztendőre visszapillantó anyaga is ezt tolmácsolja. — A. Snellman a falusi életből merített témáit széles ecsetvonásokkal rögzíti. V. Veinoja valóságlátással, gyöngéd lírával érezteti a fehér éjszakákat. Tájain szelíd kékek s zöldek folytatnak halk párbeszédet. — A. Lucander az expreszszionizmus jegyében fogalmazta alakos kompozícióit. — L. Áhlgren aranyló és sápadt sárga foltokkal ér el érzelmi és fehér alapon ritmikus sötét vonalak játékával dekoratív hatást. — B. Carlstedt úttörőként, elsőnek szerkeszti mértani rendbe a képelemeket. — S. Vanni tiszta színekből, világosan építi fel műveit. — A többi mint 50 éves nemzetközi konstruktivista esztétikának hódolnak M. Favén és A. Lavonen, aki kombinált technikájú kompozícióján négyszögekbe lokalizálja az üdítően optimista színeket. — O. Lanu strukturális kompozíciói vonzón érdekesek. — K. Kaivanto pasztózus vásznain a szín megragadó erejével érzékeltet természeti jelenségeket. — Az újrealizmus követői U. Rantane tompított színű rajzos képeken és J. Sievänen mozgalmas vásznain. A finn szobrászatba W. Aaltonen vezette be az újító áramlatokat. — E. Renvall az egyetlen 50 éven felüli szobrász, számos emlékmű szerzője. Fejlett plasztikai érzékkel formálta realista portrétszobrait. Az ifjú nemzedék alkotásaiban erős indulat feszül. — K. Juva vékony magas figurája Giacomettit Idézi. — L. Pullinen nyitott szobrai a fényesre csiszolt és a patinás bronz s a márvány, illetve diorit együttes alkalmazása a bronzzal a dinamikus ellentéteket hatványozza. — T. Sakki szaggatott kompozíciói erős expresszivitásúak. — O. Sommá absztrakt kifejező eszközökkel közli az intelektuálls és érzelmi tartalmat BAKKANY JENÖNÉ iHinif Izotópok a sejtkutatásban A sejttan, azaz a cítológía feflődése mindenkor kapcsolatban állt a technika előrehaladásával. Hosszú volt az út, mlg az optika, maid a céltudatos sejtkutatás elfutott odáig, hogy nemcsak a sejtek határvonalait, hanem a bennük található sejtszervecskéket, például a sejtmagot is megfigyelhették. Az érdeklődés — a struktúra ismerete birtokában — egyre tnkább a sejtműködés felé irányult. Az ultracentrifuga lehetővé tette a sejtalkotórészek elkülönítését, a szövetkémia pedig a sejtekben felhalmozódó, illetve a sejtműködésben résztvevő anyagok megállapítását. Jelenlegi ismereteink szerint a sejtekben lejátszódó biológiai jelenségek kísérleti kutatásában az egyik legtöbbet Ígérő vizsgálati módszer a radioaktív izotópok alkalmazása. Lényege, hogy radioaktív izotóppal jelzett anyagokat visznek be a kísérleti állatba és az izotóp felezési idejének ismeretében mérhető, hogy a vizsgált szerv — adott Idő alatt — milyen sugármennyiséget bocsát ki. A befecskendezés után bizonyos idő múlva eltávolítják a vizsgálatra kiszemelt szervet a kísérleti állatból, majd az abból nyert folyadéknak mérik a sugárzását. Az eredmény — összehasonlítva a beadott összes izotóp sugárzásával — megadja, hogy mennyi izotóp épült be a szervbe. Ily módon következtetni lehet a szerv anyagcseréjére, a benne lezajló építő és lebontó folyamatokra és egyes anyagoknak a szervezeten belüli mozgására stb. Az autoradiográfki Az autoradiográfia módszerével ma már nemcsak a radioaktív izotóppal jelzett anyag beépülését, hanem a sejten belüli pontos elrendeződését ts regisztrálni leheti Az autoradiográfia tulajdonképpen a fényképészetnek egy különleges ága, Lényege, hogy az izotóppal Jelzett anyagot az állatba fecskendezik, majd az anyag beépüléséhez szükséges Idő után a felboncolt állatból kiemelik a vizsgálandó szervet. Megfelelő előkészítés után fagyasztási eljárással néhány mikrométer vastagságú metszeteket vágnak belőle, ezeket vékony üveglemezre, az ún. tárgylemezre helyezik és a szokásos mikrotechnikai festékekkel festik. A metszeteket azután az exponálás tartamára (a radioaktív sugárral történő exponálás napokig vagy hetekig tarthat) hűtőszekrénybe zárják. Ez alatt a sejtekbe került izotóp által kibocsátott radioaktív sugarak mintegy „ráfényképeződnek" a fényérzékeny emulzióra. Az expozíciós Idő elteltével a metszetet a rajta levő emulzióval együtt előhívják, fixálják, és az így nyert negatívot mikroszkóp alatt vizsgálják. A sejtek felett az izotópok beépülést helyének megfelelően apró fekete szemcsék láthatók; ezek a preparátumból jövő sugaraknak az emulzióba való becsapódási helyét jelzik. A szemcsék helyzete tehát az alattuk levő sejtek viszonylatában pontosan meghatározható. Az autoradiográflás vizsgálatok során alkalmazott radioaktív izotópok béta-sugarakat bocsátanak ki. A preparátum mindazon területéről tehát, ahol izotóp van jelen, elektronok indulnak ki. Az emulzióra jutott elektronok energiája elegendő ahhoz, hogy az emulzió atomjait Ionizálják. Az emulziónak az a pontja, ahol egy ilyen atom ionizálódik, úgy viselkedik, mintha fény érte volna, tehát exponálódtk. Az előhívás után a negatívon látható apró szemcsékben ezek képe jelenik meg. A rákkutatás új útjai Érdekesek azok az eredmények, melyeket a rosszindulat/l daganatsejtek szaporodási ütemével kapcsolatban értek el autoradiográfiával. Ha daganatsejteket viszünk át egészséges egérbe és fejlődésüket timidinnel követjük, azt tapasztaljuk, hogy a sejtek 18—20 óránként osztódnak. Ez az üte-in azonban egy hét múlva lelassul. Az egészséges sejtek osztódási ideje viszont csak 9—15 óráig tart. A rosszindulatú daganat rohamos növekedését tehát nem at osztódás gyorsasága, hanem a sejtek szavorodási üteme okozza. Nem vágyálom a mesterséges eső Földünk Jelentékeny részén olyan éghajlati viszonyok vannak, amelyekre az esőzések egyenlőtlen időbeli elosztása jellemző, száraz időszakok szeszélyes egymásutánban váltakoznak nagyon csapadékos időszakokkal. A szeszélyes éghajlat gyakran súlyos nehézséget okoz a korszerű vízgazdálkodásban, valamint a mezőgazdaságban és az erdészetben. Negyedszázaddal ezelőtt még úgy látszott, hogy ezen a helyzeten emberi beavatkozás nem változtathat. A légkör jelenségeire vonatkozó Ismereteink fejlődése azt mutatta, hogy az esőzések óriási irányú természeti folyamatok, amelyekben igen nagy energiamennyiségek működnek, ezért műszaki előidézésük vagy befolyásolásuk kilátástalannak tűnt. A mesterséges eső előidézésében fordulat következett be 1946 novemberében, amikor a Nobel-díjas Irving Langmulr és munkatársa, V. J. Schaefer a szabadban végzett kísérletükkel bebizonyították, hogy a felhőkben igen gyakran fordul elő az úgynevezett túlhütés jelensége; azok a mikroszkopikus kicsinységű vízcseppek, amelvekből a felhő összetevődik, 0 C hőmérsékleten nem fagynak meg, és még mínusz 10 fokos vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten is folyékony állapotban maradnak. Ha azonban a túlhűtött vízcseppekből álló felhőben hirtelen átalakulás játszódik le, vagyis a cseppek nagyrésze megfagy, a képződő jégszemekből gyorsan hópelyhek keletkeznek, a felhőből hó kezd hullani és ez a hó az első ntelegebb levegőrétegben elolvad és esőcseppekké változik. A meteorológiában nukleáló anyagoknak nevezik azokat a különleges anyagokat, amelyek segítségével a túlhűtött cseppekből álló felhőben a hó- és esőképződés megindítható. Ma már számos nukleáló anyag ismeretes. Leggyakrabban a szárazjeget (szilárd széndioxid) és az ezüstjodidot használják. A nukleáló anyagokat repülőgéppel vagy rakétával futtatják a felhőbe. Az ezüstjodidot füst alakban a földről is fel lehet bocsátani a felhők belsejébe. Beható kísérleteket végeztek e téren a Szovjetunióban. Hogyan áll jelenleg a mesterséges esőkeltés kérdése? A felhók nukleálásával létrehozott esők rendszerint csak csekély mennyiségűek. Száraz időszakokban viszont a vízgazdálkodás számára óriási vízmennyiséget kellene pótolni. Éppen ezért az alkalmilag, egy-egy kiválasztott napon végzett mesterséges esőkeltésnek nincs sok gyakorlati értéke. főbb eredményeket értek el egyes magashegyi vízi erőművek vízgyűjtőterületein, az amerikai Sziklás-hegységben. Itt úgy járnak el, hogy egész éven át minden olyan napon elvégzik a nukleálást, valahányszor túlhűlt vízcseppekből álló felhő Jelenik meg az égbolton, ami igen gyakori jelenség. Ezzel a módszerrel a vízi erőművek számára rendelkezésre álló évi vízkészletet a magashegyi területeken 10—20 százalékkal sikerült megnövelni. Ez ideig sokkal kevesebb eredménayel járt a mesterséges esőkeltés a hegységektőt távoli síkságokon. A jelenlegi esőkeltési módszerek ezen a területeken nem vezetnek sikerÚj mélytengeri kutató járnru Elkészült az amerikai Lockheedgyár új kutató tengeralattjárója, a „DEEP QUEST". Hossza mindössze 12 méter. A testhez két 2 méter átmérőjű acélgömb csatlakozik, ezekben foglal helyet a két vezető és a két óceánkutató. Maximális merülési mélységét 2700 méterre tervezték. Az új tengeralattjáró még 1967. nyarán megkezdi a kutató utakat. Alumínium világítótorony Kiel kikötőjében nemrégiben új világítótorony vette át az eddigi világítóhajó szerepkörét. A közel 34 méter magas torony érdekessége, hogy az alapozás kivételével teljes egészében tengervízálló alumíniumötvözetből készült. A torony előregyártott elemeit nagy úszódaruval szállították a kijelölt helyre, s néhány óra alatt felállították az előre elkészített alapra. A különleges alumíniumötvözet alkalmazása következtében a torony semmiféle időszakos karbantartásra nem szorul. Az 55 tonna súlyú torony a világ eddigi legnagyobb előregyártott alumíniumelemekből álló vízi építménye. Barabás Tibor magyar mérnök, az alsógödi leini-ioszüvetkezet dolgozója új módszert dolgozott ki a melegházak talajának villamos melegítésére. Miután kis fémlapokat helyezett el a földben s ezeket 42 V-os telepre kapcsolta, a talaj optimális mértékben felmelegedett s igy meggyorsult a palánták fejlődése. 1967. VII. 4.